Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-18 / 92. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP IMS áprHfe ltí Az USA szembekerül az egész világ közvéleményével — Egy hét a világpolitikában — Kereszt és gumibot A múlt hét végén az flgyesült Államok elnöké­nek a baltimorei e offe­nen mondott beszédéből olyan részleteket közölt a nyugati sajtó, amelyek al­kalmasnak látszottak — legalábbis a hiszékenyebb olvasóközönség előtt — a reménység felkeltésére. So­kan azt hitték: kezdetét vette a kijózanodás Ame­rikában, és lehetőség nyí­lik a vietnami szennyes há­ború befejezésére. Az el­löki beszéd tüzetesebb ta­nulmányozása azonban szer­vei oszlatta ezeket az illúzió­dat és borúlátóbban ítélik meg a béke kilátásait, mint a baltimorei beszéd előtt. A kételyek nem indoko­latlanok. Az Egyesült Álla­mok miközben folytatja tá­madásait a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­len és további csapaterősí­téseket küld Dél-Vietnam- ba, igyekszik olyan látsza­tot kelteni, mintha valójá­ban komolyan foglalkozna a békés kibontakozás gon­dolatával Johnson kijelentése a „feltétel nélküli tárgyalásokról a vietnami háború befeje­zése — érdeklődést keltett; Pozitiven magyarázták az amerikai elnök szavait azok a lapok, amelyek mindig készségesen szolgá­latába szegődnek minden imperialista akciónak. Va­lójában az amerikai kor­mánynak eszeágáhan sincs komolyan fontolóra venni a tárgyalások lehetőségét és szó sincs feltételnélküliség­rol. Johnson beszédének ta­nulmányozása bárkit meg­győzhet: az Egyesült Álla­mok kitart eddigi feltételei mellett és a támadások abbahagyását a vietnami szabadságharcosok fegyver­let ételéhez köti. Pedig erről szó sem lehet. Nemcsak azért, mert semmi sem áll olyan távol a vietnami sza­badságharcosoktól, mint a kapituláció, hanem azért sem, mert a vietnami ka­tonai helyzet sokkal ked­vezőbb a szabadságharco­sok, mint a beavatkozók számára. Johnsonnak szük­sége volt valamilyen meg­nyugtatásra, mert az ame­rikai közvéleményt aggaszt­ja a háború veszélyessége és költségessége. Az egysze­rű emberek úgy látszik az Egyesült Államokban is jobban látják, mint maga a kormány: ezen az úton Washington nemcsak to­vábbi vereségek elé néz, hanem egyre inkább szem­bekerül ben nemcsak területhez fű­ződő amerikai érdekek fo­rognak kockán, hanem az Egyesült Államok befolyá­sa is Délkelet-Ázsiában. A világtörténelem azonban többízben bebizonyította: egy nagyhatalom, amely presztízsért harcol, akár­milyen erőkkel rendelke­zik is, előbb-utóbb alulma­rad azzal a néppel szem­ben, amely a szabadságá­ért és nemzeti önállóságá­ért küzd. Az Egyesült Államok ve­zetői kénytelenek maguk is tapasztalni, hogy még a nyugati szövetségen belül is egyre inkább elszigete­lődnek. Valójában már csak Anglia támogatja az ame­rikai intervenciót. — De nem éppen önzetlenül. — Angliának ugyanolyan imperialista érdekei fűződnek a nyugati befolyás fenntartásához Délkelet- Ázsiában, mint az Egyesült Államoknak. Malaysia az angol birodalmi rendszer egyik leggyöngébb pontja és már az angol konzerva­tív kormány is igyekezett az amerikaiaktól katonai biztosítékokat szerezni vagy Indonézia elleni együttmű­ködéshez. A Wilson-kormány ki­használva az amerikaiak nehéz helyzetét Vietnam­ban, megpróbál létrehozni egy különleges amerikai— angol katonai szövetséget mindazoknak az érdekek­nek közös védelmére, ame­lyek akár az angolokat, akár az amerikaiakat érin­tik. Valójában ezért küldte Gordon Walker, volt kül­ügyminisztert a Távol-Ke­letre Wilson miniszterel­nök és nem a vietnami bé­ke lehetőségeinek kipuha- tolására. Gordon Walker mielőtt elindult volna tá­volkeleti útjára, már pon­tosan ismertette ennek a „kipuhatolási körutazás­nak” negatív eredményét. Egyébként Gordon Wal­ker kiküldetése inkább csak egyfajta elterelési hadmű­velet, amit a diplomáciá­ban az angolok olyan elő­szeretettel alkalmaznak. Az amerikai—angol tárgyalá­sok és az amerikai közvé­lemény megdolgozása olyan kötelezettség-vállalás érde­kében folyik, ami megfe­lel az angol érdekeknek, de még további kiterjesztését jelenti a háborúnak. — Az angol miniszterelnök az Egyesült Államokban járt, tárgyalt az amerikai politi­ka vezetőivel, előadásokat tartott a legkülönbözőbb fórumokon és igyekezett az amerikai közvéleményben olyan benyomást kelteni, hogy az Egyesült Államok egyetlen megbízható táma­sza az angol kormány. Meglehet, ez így igaz, de az adott helyzetben semmi esetre sem hoz dicsőséget a munkáspárti angol kor­mánynak. Az angolok soha sem lelkesedtek azért, hogy országuk feltétel nélkül résztvegyen az amerikaiak kalandorjellegű politikai és katonai vállalkozásaiban. P. F. WXW »000« oo. 40000000» >»»< 0« <OV<VM0<OQ090000000<000 «Äooooeo «Mote* »»• iMo »»oooo »ooc ooooo t-r.rm ifi mti usa 4~ Vietnami helyzetkép A vietnami néphadsereg főparancsnokságának össze­kötő bizottsága '".zenetet in­tézett a nemzetközi ellenőr­ző és felügyelő bizottság­hoz és ebben tiltakozott a dél-vietnami Tay Ninh tar­tományban végrehajtott nagyarányú amerikai ter­rorhadművelet ellen. Az ak­ció során 230 repülőgép ezer tonna bombát szórt egy 18 négyzetkilométernyi terü­letre. Az ilyen tettek — mondja az üzenet — lelep­lezik az amerikai imperia­listák jgazi kolonialista ar­culatát és megfelelő megvi­lágításba helyezik Johnson elnök képmutató békeszóla­mait. A tisztességes emberek szerte a világon éberen figyelik Amerika színesbő­rű polgárainak drámai küz­delmét jogaikért. A selmái véres események híre elju­tott a földkerekség minden országába. De ez a botrány nem mérsékli a faj irtok dühét. Fittyet hánynak a jogra, törvényre, emberies­ségre. A Ku-Klux-Klan keresztje újra meg újra ki­gyullad, s a „nagy mágus” nyíltan fenyegetődzik; A Stem című nyugatné­met hetilap szöveggel és képpel dokumentálta a küzdelem egy mozzanatát. Eszerint Selmában, a kis alabamai városban lángol* nak most a legmagasabbra a gyűlölet tüzei. A Stern fotója térdelő, imádkozó pa­pokat és vallásos embere­ket mutat be. Ezek a Klan égő keresztje ellen a ma­guk keresztjét mutogatják, mégpedig a Selma Police gumibotjainak árnyékában. Egy szövetségi bíró úgy döntött, hogy a polgárjo­gokért tüntetők nem he­lyezhetők törvényen kívül. Maga Johnson elnök a vé­res események hallatára az „Amerikai tragédia” új változatáról beszélt. A tár­sadalmi haladás kérlelhe­tetlen ellenségeit ez sem zavarja. Ugyan, miféle tör­vényesség lehet az, amely képtelen a már megszava­zott törvényt érvényesíteni? A szövetségi bíró döntése, nem kétséges: győzelem. De még a Stem is megálla­pítja: „Azt azonban senki sem tudja, hogy a feketék fanatikus ellenséged mikor kényszerülnek végleg visz- szavonulni?” A kétféle ke­reszt és az egyféle gumibot alabamai tájain — erre a kérdésre egyelőre nincs fe­lelek ( —) Kozmosz—65. Moszkva (T ASZSZ). A Szovjetunióban szombaton földkörüli pályára juttatták a Kozmosz-65, mesterséges holdat. A szputnyikon elhelyezett ’ tudományos műszerek segít­ségével a T ASZSZ által 1962. március 16-án beje- j lentett űrkutatási program végrehajtását folytatják. A szputnyik keringési ideje 89,8 perc. Pályájának a földtől legtávolabb eső pontja (apogeum) 342 kilo­méter, a földhöz legköze­lebb eső pontja (perigeum) 210 kilométer. A pálya sík­jának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 65 fok. A tudományos berendezés mellett a szputnyikon van egy rádióadó berendezés, a 19 996 megahertz frekven­cián működik, továbbá rá­dióberendezés a pályaele­mek pontossága mérésére, rádiótávközlési rendszer, amely a földre juttatja a tudományos műszerek által szerzett adatokat A szputnyik berendezési kifogástalanul működik; A földi koordinációs számító központban folyik a beér­kező adatok feldolgozása, Közérdekű közlemény A városi tanács kereske ­delmi csoportja közli Szol­nok lakosságával, hogy ma. vasárnap a virágüzletek és az ügyeletes dohányárudái, 8—12 óráig tartanak nyit­va. Ezen a napon piac nem lesz; Hétfőn az 1-es élelmiszer- bolt, valamint a 34-es és ;v 92-es tejboltok lesznek nyitva 7—10 óráig. Ugyan­csak nyitva tart az édessés- és illatszerbolt is 9—13 óráig. Ezen a napon rendes piac lesz. Szocialista módon élni, dolgozni, tanulni az egész világ közvéleményével Nemcsak a szocialista or­szágok és az el nem köte­lezettek ítélik el az ame­rikaiak agresszív politiká­ját, hanem az Egyesült Ál­lamok szövetségesei is, köz­tük elsősorban Franciaor­szág. A franciák ismerik az indokínai terepet — poli­tikai, lélektani és katonai értelemben egyaránt — és megvannak a maguk ke­serves tapasztalatai arról, miképpen lehet elveszíteni a dzsungelháborút. — Az amerikaiak azonban már túl messzire mentek, sem­hogy komolyan fotóiéra ve­hetnék a francia javasla­tot: Dél-Vietnam semlegesí­tését. Tisztában vannak ve­le, hogy az őket támogató politikai személyiségek és csoportok az amerikai had­sereg kivonulása után úgy­szólván egyetlen óráig sem maradhatnak a helyükön. Alapjábanvéve, az ame­rikaiak szempontjából itt van a gyújtópontja az egész vietnami problemati­kának: az Egyesült Álla- **ok presztízsharcot folytat, Ml délvietnami dzsunaelek­4 NAGYSZERŰ ered­mények elérését kitű­ző második ötéves terv utóbbi két évében nagyot fejlődött az eddigi sikere­ket és a jövő eredményeit biztosító szocialista verseny­mozgalom. Méginkább jó eredmények születtek a „szocialista munka brigád” és a „szocialista munka mű­helye, üzeme” cím elnyeré­séért indított mozgalomban. A város ipari, közlekedési, kereskedelmi vállalatainál, üzemeinél, telephelyein több hasznos tapasztalat került felszínre és gazdagította pártbizottságunk, apparátu­sunk tagjainak ismereteit. Ezeket a tapasztalatokat összegezte április 10-i ülé­sén pártbizottságunk. Azzal, hogy az említett magasfokú munkamozgalmak a ter­melés mennyiségi ég minő­ségi mutatóinak állandó javítására vannak hatással, segítették és segítik a mű­szaki fejlesztést, s ugyan­akkor hozzájárultak a szo­cialista emberre jellemző tulajdonságok kialakításá­hoz is. A munkaerkölcs, a szakmai politikai és általá­nos műveltség, a kollektív élet elmélyítésére tett vál­lalások tavaly számszerűsé­gében és tartalmát tekint­ve, jelentős eredményekkel jártak. Pozitív szerepük volt a fejlődésben a pártszerveze­teknek, szakszervezeti bi­zottságoknak és egyre job­ban segítik ezt a nagyszerű mozgalmat a gazdasági, mű­szaki vezetők is. Ma már a város ipari, közlekedési és kereskedelmi vállalatai dolgozóinak közel fele vesz részt a szocialista brigád­mozgalomban; Tavaly az 1963. évihez képest a ^szo­cialista munkabrigád” cí­mért versenyző brigádok aránya 40 százalékkal emel­kedett. és ezekben a ver­senyző dolgozók száma 44 százalékkal nőtt Néhány vállalatnál ötéves tervünk első évéig visszanyúló ha­gyományai vannak e ver­senyformának, s azóta is az egyenletes fejlődés biztosí­tott így például az autó- közlekedési vállalatnál, a vízügyi igazgatóságnál, « járműjavítóban több olyan brigád van, amelyik ötöd­ször nyerte el a megtisztelő címet. Az utóbbi években az átlagosnál nagyobb fej­lődés van e versenyformák­ban a kőolajtermelő válla­latnál, ahol tavaly kétszere­sére növekedett az előző évihez képest a ,szocialista munkabrigád'’ címért küzdő brigádok és tagok száma. Nagyon örvendetes, hogy a kisipari termelőszövetkeze­tek dolgozód között is széle­sedik a versenymozgalom­nak e formája. A Vas- és Faipari Ktsz dolgozói ter­melőrészlegenként alakítot­tak brigádokat, és tettek vállalást. Tért hódított tavaly a ..szocialista munka műhe­lye, üzeme” címért indított versenyforma is. A nagyobb termelő kollektívák tűzték maguk elé célul a „ szocia­lista módon élni, dolgozni, gondolkodni” jelszót. 1984- ben több mint kétszeresére növekedett az azt megelőző évihez képest azoknak a nagy kollektíváknak a szá­ma, akik ebben a verseny- formában vállalásokat tet­tek. A vállalatoknál most fo­lyik az első negyedévi mér­legek elkészítése. Bár még a gazdasági eredmények az első negyedévben e tekin­tetben tisztán nem realizá­lódtak, de számokban kife­jezhető a magas követelmé­nyeket támasztó szocialista munkabrigádmozgalom fej­lődésének eredménye; A MAGYAR Szocialista ** Munkáspárt Központi Bizottságának múlt év de­cember 10-i határozatának ismertté válása után az első negyedévben újabb 101 bri­gád 1194 fővel csatlakozott á korábban versenyzőkhöz. Hozzájárult ehhez az, hogy felszabadulásunk 20. évében vagyunk, amelynek tiszte­letére lelkes hangulatú gyű­léseken hívták ki egymást versenyre nagy munkakol­lektívák is. Meghatódottság nélkül nem lehetett részt- venni a járműjavító moz- donyosztályának versenyki­hívásán, amikor felszabadu­lásunk 20. évfordulójára emlékeztek. A számokat a verseny­mozgalmak fejlődése tekin­tetében nem lehet véglege­seknek tekinteni, hiszen napról napra újabb és újabb brigádok alakulnak meg és tesznek vállalásokat a nép- gazdasági célok elérésére, önművelődésükre, a kollek­tív élet kialakítására. A közelmúlt napokban végzett összesítés alapján 864-re te­hető a szocialista brigád címért küzdő brigádok szá­ma, mélyekben 8525 mun­kás versenyei A szocialista munkabrigád versenyfor­mában ott találjuk a szo­cializmus építésének élhar­cosai között az idős, nagy megbecsülésnek örvendő munkások között az ifjú kommunistákat; A nagy szakmai tapasztalat páro­sulva a fiatalos lendülettel, eddig is szép eredményeket hozott. Jelenleg 180 ifjúsá­gi brigádban 674 ifjú kom­munista versenyez a szocia­lista munkabrigád cím el­nyeréséért. Emellett egyre növekszik azoknak a szá­ma, akik az „Ifjú műsza­kiak”, „Ifjú közgadászok.” tanácsában végeznek mun­kát a közlekedés, a jármű­ipar. a nehézipar, az élel­miszer- és könnyűipar szol­noki üzemeiben; A számszerű fejlődést te­kintve egyértelműen pozití vek a tapasztalatok. Van fejlődés a tartalmi elemek­ben is, bár közel sem any- nyira egyértelmű ez a fej lődés, mint a számszerűiéi tekintetében. Különösen rr ismert hármas jelszó, kő zösségi élet érvényesítésé ben van kívánnivaló. A gazdasági célkitűzések kon c rétak, értékelhetők, azadotf üzem alapvető gazdaság mutatóinak átlagon felük javítását célozzák. A termelékenyebb mun kát elősegítő műszaki fd- lesztésd, munkaszervezés célkitűzéseken belül nap gonddal foglalkoznak a szó cialista brigádok az újító mozgalommal. A 1-es AKŐV-nél az elmúlt évbe a brigádok 103 újítást ad tak be. A kőolajfúrási vai lalatnál 1500/mFt megtakn rítás származott az újít* sokból. A fejlődés alap.y bán véve úgy értékelhet, hogy a brigádok teljesít; vállalásaikat, a szakma politikai és általános mi veltség növelésében. Ehhc nagy segítséget jelentene; az üzemekbe kihelyeze általános iskolai osztályó1 munkásakadémiák és a kü lönböző politikai oktatás formák. Kisebb viszont az érdeklődés a szocialista bi'j gádok tagjai részéről a önképzést szolgáló kultúra lis rendezvények iránt. összességében nézve legnehezebben érvényesül a szocialista módon váló éló*

Next

/
Thumbnails
Contents