Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-14 / 62. szám

i9t5. márows 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP a Természettudományi Lexikon Élők, emlékezzetek1 írta: Lew Szmirnov, az OSZSZSZK Legfelsőbb Bírósagának einöKe Sokáig nélkülözőit lexi­kon jelent, meg a napok­ban az Akadémiai Kiadó­nál. A Természettudományi Lexikon első kötete, ame­lyet még öt kötet követ. Korunk emberének.váro­son és falun lépést kell tar­tani a technika, az egyes szaktudományok gyorsüte­mű fejlődésével. Hiszen, ha gyermekeink tankönyvét forgatjuk, már akkor is problémákkal találkozunk s hogy ezt elkerüljük, — szükség van olyan segéd­könyvre, mely a természet­tudományokban alapos tá­jékozottságot, sőt tudást biztosít. Ennek a lexikonnak az az előnye, hogy egy köny­vön belül megtaláljuk a matematika, fizika, geoló­gia, földrajz, kémia, bio­lógia legfontosabb tételeit, a modern kutatás eredmé­nyeit. Ha a biológiát kü­lön vizsgáljuk, láthatjuk, Lomha, szárnycsattogását még csak elviselem Tolla színe sem zavar különöseb­ben. De a hangja...? Ha parki pádon ülök is zavar. Arrébb megyek, mert őke­gyelmessége kitartóbbnak bizonyul. Hiába. Most már csak rá tudok figyelni. Eszembe jut egy emlék. Forró nyári meleg, Szét­szedett motorkerékpár az országúton. Elmélyült hiba­keresés és akkor — a felet­tem léve szederfa ágon ka­jánul, károgi'a megszólal — ka-á-á-ár-á-á. Először csak felsaruUtok és az ő fülének való megjegyzést teszek. Nem. számít. Fel sem veszi- Mintha nem is neki szóltam volna. De úgy látszik, mégis értette, mert varjú nyelven ugyan, de olyan cifrán, gúnyosan zendítait rá ismét, hogy a kezemben lévő franciakulcs épp, hogy elkerülte. Elszállt egy má­sik fára, és kacagott tovább. A másik eset késő ősszel történt. A hűvösebbre for­dult idő kedvező volt a va­sárnapi horgászathoz An­nak rendje-módja szerint szerelek, csalitok, bevetek, leülök, figyelek — és ekkor, ezekben a várakozással teli percekben megjelent a var­jú. Először egy, aztán több, egy egész kórus. Felváltva, nehogy belefáradjanak „biz­tattál?’, hogy hagyjam ab­ba, mert semmi értelme nincs. — Ka-á-á-ár-á-á. De íme' megpendül a baloldali bot. Majd-nyomban erőtel­jes húzás, megvan! ' Nem cápa, de arra elég, hogy megmulassam nekik. Ká­roghattok — gondoltam hogy pl. a növény- és ál­lattan területén a növé­nyek és állatok leírásán k;- vül, a teljes modern nö­vény- és állatrendszertant is közli, valamint a mo­dem kutatási eredménye­ket, így az agronómusok- nak is segítségére van. A lexikonból az olvasó az adott kérdésre kapott válaszán túl, a tudományok és a természet jelenségei közötti összefüggést is meg­ismeri. Nemcsak elméleti kérdésekre kap választ, — hanem gyakorlati módsze­rek és gyártási technoló­giák alapjait is megszerez­heti ebből. A cikkek ^Bme lexikális jellegű, a meghatározáso­kon túl a rövid ismertetés­re is kiterjed. Sok enciklo­pédikus jellegű cikk is ta­lálható a lexikonban, ame­lyek a tárgyalt kérdéseket teljes mélységéig feltárják, magyarázzák összefüggései­ben is. magamban. Ahogy a motor is elindult, a hal étvágyát sem befolyásoltátok. Horgászok tovább De a gondolat bennem maradt: Miért bosszantanak egy ér­telmes lényt, ezek az értel­metlen csúnya madarak? Gyerekkoromban csak ak­kor törődtem velük, ha csúzli volt nálam. Nagy sö­tét testük jó célpontot mu­tatott. Már akkor sem sze­rettem őket. Történelem ta­nárom ugyanis olyan élet­hűen ecsetelte a mohácsi csatateret, de általában minden csata után a variak dáridóját, hogy ösztönösen haragudtam rájuk Régi emléknyom vagy tudatos irtózás...? Az ember sokmindent nem gondol végig horgászás közben. Ta­lán éppen ezért mondják jó pihenésnek. Az agyban fel­villannak a gondolatok, majd kihunynak. A követ­kező percekben már a Kortárs októberi számának „Három portré” c elbeszé­lése jutott eszembe. A szcT- ző, amint az a szép prózá­ból kiderül — „kiment „z életbe”. Szociológiai felmé­rést végzett eo« üzembra. A három portré azt a célt szolgálja, hogy a kis közös­ség társadalmi viszonug't■ belső mozgását a vonzáso­kat és taszításokat tükrözze. Az első kép bemutatása így kezdődik: „Nézze, én­velem nemi megy semmire. Én reakciós vaayok”. Ké­sőbb az is kiderül, hogy ' mellett az illető öntudatos vasasnak is vallja magát a második kép egy. az apjától teherbe esett leányt Az illusztráció ékesen bizonyítja a célt, hogy egy­szerű, világos, vonalas áb­rákkal az olvasónak az elméleten túlmenően, teljes képét adjon. A színes táb­lák, a tudományos és esz­tétikai értékeken túl, még igen jól használhatók a gyakorló pedagógusnak az iskolai szemléltetéshez is. A dolgok összefüggéseit az utalásokon keresztül to­vább és tovább kutatva, — teljes képet nyerünk egy- egy problémáról. Vidéken különösen nagy segítség, ahol szakkönyvtá­rak nem mindenütt állnak rendelkezésre, s így egy lexikonból az összes ter­mészettudományra találunk anyagot. A művet több mint más­félszáz egyetemi professzor és szakember írta — A további kötetek rövidesen egymást követik. így a fo­lyamatosság biztosított. ábrázol, aki a gyárba mene­kül. Itt pedig, miután meg­született a gyermeke, tizen­egy hónap alatt 12 600 fo­rintot keres új partnerein. A harmadik, az üzem KISZ-titkára, aki a munká­ban ragyogóan megállja a helyét, de alig várta a szo­ciológust, hogy elmondja neki és megkérdezze tőle: „utálnak engem, feneketle­nül utálnak... Hát mondja mej nekem, miért utál­nak?” Tegyük fel, hogy mind­három eset előfordult. Bár azóta kiderült, hogy az első figura nem létezik az adott műhelyben. A másodikkal valóban találkozott, de má­sutt és azt üzemi környe­zetbe ültette, hogy szocia­listábbnak hasson. A har­madik, a KlSZ-titkár való­ban létezik, csak éppen nem úgy, ahogy megrajzolta az író. De tegyük fel, a véletle­nek játéka következtében három ilyen szélsőséges eset ténylegesen létezik egy műhelyben. Vajon akkor igaz az, hogy ez a néhány m z imperialista gaztettek ” egész történetében nem találni gyűlöletesebb, az emberi természettel össze- férhetetlenebb bűncselek­ményeket a hitlerizmus bű­neinél. A bűncselekménye­ket gondosan kitervelték, mégpedig egyidejűleg a sza­badságszerető államok elle­ni agresszió terveivel. A Szovjetunió elleni tá­madás, az úgynevezett Bar- barossa-terv kidolgozásakor a hitlerista fegyveres erők főparancsnoksága, a biro­dalmi biztonsági szolgálat SS-tóbornokaival karöltve kidolgozott egy külön do­kumentumot is. „Intézkedés a különleges bíráskodásról a Barbarossa-övezetben” címmel. Ez a dokumentum a békés lakosság és a hadi­foglyok elleni bestiális cse­lekedeteket az állami politi­ka rangjára emelte, mond­ván, hogy azok „a politikai igazgatás előkészítésének különleges feladatát” jelen­tik. E sorok írója — más szov­jet jogászokkal egvütt — a nürnbergi nemzetközi bíró­ság szovjet fővádlóiának eevik munkatársa volt, s ebbeli minőségben részt vett a hitlerista háborús főbűnö­sök elleni vád megszerkesz­tésében. Egviitt dolgoztunk igen sok külföldi jogásszal, a hitlerollenes koalícióban résztvevő országok: Anglia, az Egvesült Államok. Fran­ciaország kénviselőivel. — akik hazájuk részéről tel- ies.'tették az ügyészi teen­dőket. M int ismeretes, a riürn- bergi nemzetközi ka­tonai bíróság 1945 novem­ber 20-án kezdte meg a tár­gyalást. Addigra megismer­kedhettünk a különböző hit­lerista intézménvek titkos levéltári anvaeával. ame- lveket a szövetségi csapatok zsákmánvoltak. Ezek alap­ján dokumentumokkal ki­mutatható volt: a hitleris­ták a tör+én oiombon nélóát- lan gaztetteiket szervezet­egyedi eset adja a közösség belső élete fejlődésének mozgatóját? Nem! A2 ki­zárt dolog. Ha valaki az eső lényegét azzal az esőcseppel akarja kifejezni, mellyel együtt ko­rom is esett a szemébe, az szükségtelennek fogja tar­tani a gazdagon hulló, bő termést ígérő esőt. Ahhoz persze joga van mindenki­nek, hogy egyénileg, önma­gának úgy magyarázza n különböző kérdéseket, aho­gyan akarja. De ezt publi­kálni, már merénylet az emberek gondolkodása el­len. A korommal telített, szembe esett esőcsepp fó- kuszba helyezése ismeret- elméletileg hibás, gi/akorla- tilag káros. Arra kényszerít másokat, hogy ők is köny- nyes szemmel lássanak. Az egyedi, a fejlődés irá­nyát kifejezésre nem jutta­tó szélsőségek kiragadása és publikálása — éppen a pub­likálás tényével — az álta­lánosítás erejével hat. A görbe tükör szerepét tölti be. Így áll elő az a hely­zet, hogy a pesszimizmust nem a társadami valóság, hanem sokkal inkább a pesszimizmus ideológusai termelik. Például fáradha­tatlanul — bár sajnálkozást színlelve — modogatják. hogy az ifjúság kiábrándult, cinikus. Mi történik ezután? Ebben a tükörben szemléli magát sok fiatal, és az in­jekciók hatására magára vél ismerni, mondván — „ha a többiek mind ilye­nek, bizonyára én sem va­gyok különb.” A pesszimista írók ked­ter. és tervszerű előkészítés után hajtották végre. Hogy ez a gyakorlatban mit je­lentett, arról tragikusan ta­núskodtak azok a foglyok is, akik túlélték az ausch­witzi, mauthauseni, dachaui, buchenwaldi haláltáborok borzalmait. És mellettük rengeteg tárgyi bizonyíték, amelyekhez foghatót még nem ismert az igazságszol­gáltatás története: emberi hajfonatok, amelyeket ton­naszám gyűjtöttek össze a gázkamrákban meggyilkolt áldozatokról; a birodalmi bank széfjei, amelyekben mázsaszám őrizték a ha­lattakból kioperált aranyfo­gakat; a szörnyű emberi bőrdarabok, amelyeket ipa­rilag feldolgoztak, valamint a megmaradt tartalék mér­gesgázok, de maguk a kü­lönleges rendeltetésnek megfelelően épült kremató­rium! kemencék is... Az emberirtásnak ez az undo­rító génezete. amelvet a hit­leristák aljas céljaik és a világuralom, egész népek kiirtása érdekében hívtak életre. jj nürnbergi nemzetkö­” zi bíróságnak bemu­tattak számos eredeti doku­mentumot, amelyeken ez a pecsét állt: „Csak tiszteken keresztül! Szigorúan bizal­mas! Birodalmi ügv!” Ezek között a dokumentumok kö­zött olvanok voltak, mint á már bevezetőben említett „intézkedés a különleges bíráskodásról” és hasonlók, amelyeket a hitlerista főha­diszállás adott ki. valamint a nolitíkai biztosok kiirtá­sát előíró hírhedt rendelke­zés. vagv mpgannvi titkos 'gvors'rásos iegvzet és SS- parancs. amelv mind vala- milvpr* 'formában a hriál- jzvárak omlyimiili'AV^ mpo- sonamisi'tő működését sza- bálvozta. A nemzetközi bíróság, amelvnek a szoviet iogászo- kon kívül taeia volt még a hitiereilen es koalíeió más országainak további hat veit fogása a tehetetlenség, az elszigeteltség érzését kel­teni. A januári Kortársban olvasható Csák Gyula „Bé­kesség a bűnösöknek” c. drámája. Az előszóban ezt írja a szerző: „az olyan helyzetekkel ellentétben, amikor mindneki számára egyértelmű, a teljesen nyil­vánvaló a társadalmi fel­adat — ma olyan helyzet­ben vagyunk, amikor ez nagyon sokak számára ho­mályossá, bizonytalanná lett. A program természetesen ma is világos, de meglehe­tősen eltávolodott — diva­tosabb szóval: elidegenedett — a mindennapok gyakor­latától." Ez a szerző önval­lomása. Mivel a drámát nem önmaga gyönyörűségé­re irta. hanem másoknak, ezért nem tiltható meg, hogy az olvasó is el ne mondja véleményét. Az elidenenedés ténylege­sen fennáll. De nem a program és a valóság, ha­nem azon szerzők és a program közt, akik a ká­véház ablakán át „szemlé­lik" a valóságot, vagy leg­jobb esetben „kimennek az életbe.” A program immár 20 éve. lépésről lépésre valósul meg. Nem tisztán, zökkenő- mentesen, már csak azért sem, mert a 20 év minden korszakának megvoltak ctz ilyen biztatói is. Mert biz­tatás a pesszimizmus is. Biztatás arra. hogy nem ér­demes küzdeni, dolgozni. Hanoink hallatán a varjak jutnak eszembe. És ezért őket sem szegfőm.. Földi József jogásza, — a legteljesebb egyetértésben mondta ki ítéletében: „A háborús bűn­tetteket illetően a bizonyí­tékok mennyisége egyene­sen kolosszális volt, ami pe­dig tartalmukat illeti, a bi­zonyítékok igen részletesek. Az az igazság, hogy ezeket a háborús bűntetteket olyan méretekben hajtották vég­re, aminőhöz foghatót nem Ismer a történelem. Ilyen bűntettekre sor került — mindazokban az országok­ban, amelyeket a hitleris­ták megszálltak, s ezeket a bűntetteket olyan arányú kegyetlenség és terror kí­sérte, amelyet még elkép­zelni is nehéz”. C mlékszem az ausch­c witzi haláltábor pa­rancsnokának, Hessnek a kihallgatására, amelyet a nürnbergi bíróság előtt Eimartn amerikai hadbíró- ezredes vezetett. Amikor az amerikai ezredes feltette a kérdést, igaz-e, hogy az SS-hóhérok eleven gyerme­keket vetettek a kremató­rium égő kemencéibe, Hess nyomban készségesen meg­erősítette ezt a vádpontot. Elismerte, hogy az ő pa­rancsnoksága idején (1940. május 31.—1943. december 1.) az auschwitzi gázkam­rákban kétmillió ötszázezer embert irtottak ki. Az ál­dozatok száma azonban öt­százezerrel nagyobb volt, ugyanis még ennyien pusz­tultak el a betegségek és az éhezés következtében. A lengj'el—szovjet bizott­ság megállapította: Ausch- wi ízben több mint négy­millió embert gyilkoltak meg. Ez a haláltábor azon­ban csupán egy volt a 18 fő megsemmisítő tábor kö­zül. amelyekhez több ki­sebb koncentrációs tábor tartozott. De ezeken kívül még további alközpontokat állítottak fel a tömeges em­berirtásra. A nemzetközi bíróság megállapította, hogy „a kon­centrációs táborok szerve­zett és rendszeres gyilkos­ságok színhelyévé váltak, ahol több millió embert pusztítottak el”. Ezeket a tömeggyilkosságokat súlyos­bítja. hogy az áldozatokat előzőleg iszonyatosan meg­kínozták. A második világháború befejezése után a négy nagyhatalom számos doku­mentumban kifejezésre jut­tatta azt a szándékát, hogy megbünteti a német hábo­rús bűnösöket. Ismeretes az is, hogy az ENSZ közgyű­lése jóváhagyta a nürnbergi nemzetközi bíróság műkö­dési szabályzatát és a bí­róság ítéleteit, amelyekkel a német hábors főbűnösö­ket súitotta, illetve testüle­tileg bűnösnek mondotta ki az SS-t, a Gestapot és ae SD-t. ■/égezetül hadd idézzem " a nürnbergi szovjet ügyésznek szavait, amelyek a nemzetközi bíróság előtt 1946 februárjában. 19 esz­tendeje hangzottak el: .....A világ lelkiismereté­r e apeHálnak azok, akiket a h alá] t óborokban és a gázkamrákban elpusztítot­tak, akiket bestiálisán szét- marcansoltak, akiknek tes­tét a krematóriumok ke­mencéiben égették el és hamvait szerteszórták a szélben. A gázkamrák pe­nészes falain, a vesztőhe­lyeken. a siralomházakban, a börtöncellák és pincék falain is elolvashatjuk azo­kat a szörnyű, fájdalommal teli ...feliratokat, amelyek a halálraítélt emberektől származnak. Az élők emlé- kezzenk a fasiszta terror áldozatainak e kőbe vésett hangjára, amely haláluk előtt, a világ lelkiismereté- hez szólt, igazságtételé-' kiáltott" BOKROS LÁSZLÓ SZÉNRAJZA: KORDELYOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents