Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-03 / 52. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 196& március S. Végétért Walter Ulbricht EAK-beli látogatása országok és népek függetLégi kalózok a Vietnami Demokratikus Köztársaság légiterében Bevetésen 160 amerikai és dél-vietnami repülőgép Walter Ulbrichtnak, a Német Demokratikus Közr társaság államtanácsa elnökének az Egyesült Arab Köztársaságban tett látogatása befejeződött. Walter Ulbricht és Gamal Abdel Nasszer ünnepélyesen aláírta a látogatásról kiadott közös közleményt. A közlemény hangsúlyozása, hogy a Német Demokratikus Köztársaság elismeréssel tekint az Egyesült Arab Köztársaságban bekövetkezett nagy politikai és társadalmi átalakulásra, amelynek példamutató jelentősége messze túlterjed az ország határain. A közös nyilatkozat hangoztatja, hogy a tárgyalások során átfogó eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet fontos mozzanatairól, a népeknek az imperializmus, a kolo- nializmus és a neokolonia- lizmus ellen vívott nemzeti felszabadító harcáról, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság közötti barátság és együttműködés további fejlesztéséről. Mindkét fél hitet tett a békére irányuló következetes politika mellett. Síkra szállt a hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett megvalósítandó általános és teljes leszerelésért és méltatta az atomrobbantási kísérletek részleges betiltásáról kötött, a két ország által is aláírt nemzetközi egyezményt. Kijelentették, hogy a jövőben is támogatni fogják az ENSZ-nek minden olyan határozatát, amely a még gyarmata uralom alatt élő Apró Antal az alábbi nyilatkozatot adta Pinczési Pálnak, az MTI Lipcsébe küldött tudósítójának: — Magyarország részvétele a lipcsei vásáron immár hagyományosnak tekinthető. A lipcsei tavaszi és őszi vásár évente lehetőséget ad számunkra, hogy széles nemzetközi közönség előtt bemutathassuk a magyar ipar legújabb termékeit. — örömmel üdvözöljük azt a lehetőséget, hogy hazánk az eddigi gyakorlattól eltérően az idén már szak- csarnokokban mutathatja be exportra kínált árucikkeit. A szakosított részvétel minden bizonnyal módot ad mind az üzleti vonatkozású tárgyalások egyszerűbbé tételére, mind a különböző országok szakemberei között kibontakozó műszaki tapasztalatcsere megkönnyítésére, valamint az egészséges versenyszellem továbbfejlesztésére. — Magyarország most Lipcsében 21 szakcsoportban mutatja be áruit. A tavaszi vásár jellegének megfelelően mi is főleg nehézipari, gépipari termékeinkből hoztuk el azokat, amelyekkel vagy már eddig is részt vettünk a nemzetközi kereskedelemben, vagy amelyeket ezúttal ajánlunk exportra. E termékeinkkel — a vásár lehetőségeivel is élve — be-akarjuk mutani iparunk, népgazdaságunk fejlődésének irányát. — Részvételünkkel mi is hozzá kívánunk járulni a különböző világtájak népeinek, kereskedőinek 1965. évi tavaszi lipcsei találkozója sikeréhez, a népek közötti megértés erősödéséhez. — A Német Demokratikus Köztársaság és Magyarország — közötti áreesereforgalmat — mint lenségá törekvéseit mozdítja elő, követelik a gyarmati rendszer feltétlen, teljes és végleges felszámolását. Mindkét fél elítéli — — állapítja meg a közös nyilatkozat — az imperializmusnak azokat az agresszív terveit, amelyek szerint az általuk létrehozott izraeli államnak az arab népek jogaival, fei- szabadítási harcával és az előrehaladást célzó törekvéseivel szemben az imperializmus céljait kell szolgálnia. Az Egyesült Arab Köztársaság elnöke kifejezésre juttatta rokonszenvét a német nép iránt. Hangoztatta azt az álláspontját, hogy a német egység kérdése magának a német népnek az ügye. Az NDK államtanácsának elnöke kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kész segítséget nyújtani az Egyesült Arab Köztársaság második ötéves terve keretében megvalósítandó iparosítási munkálatokban. Bejelenti a közlemény, hogy a látogatás alatt egyezményt írtak alá a két ország közötti gazdasági és műszaki együttműködésről, egy másik egyezményt a tudományos-technikai kapcsolatokról, valamint egy harmadik egyezményt a kultúra-, a tudomány és az egészségügy területén folytatandó együttműködésről. Megállapodtak egy közös gazdasági bizottság, egy közös tudományos tanács és a fent említett egyezmények végrehajtásával megismeretes — megállapodás szabályozza. A forgalom volumenének növekedésére jellemző, hogy az 1950-ben 30 millió rubel körül volt, az ezt követő öt éven belül viszont háromszorosára nőtt, a múlt év végére pedig az 1955-ös forgalom megkétszereződött. Tavaly az év végén aláírtuk azt a jegyzőkönyvet, amely országaink között szabályozza az ez évben érvényes árucsereforgalmat. Az előirányzott forgalom körülbelül nyolc százalékkal több, mint tavaly volt. _ — Az NDK hazánk kereskedelmi partnerei között az árucsere volumenét tekintve a harmadik, Magyarország pedig az NDK külkereskedelmében a negyedik helyen áll. — Az NDK népgazdaságának jellegéből adódik, hogy a baráti német állam Magyarországra irányuló kivitelének legnagyobb volumenű árucsoportját a gépek és gépi felszerelések alkotják. — Magyarország kivitelében ugyancsak a gépipari termékek alkotják a leggyorsabban fejlődő árucsoportot. Ezenkívül a magyar kivitel egy része — a két ország gazdasági struktúrájának megfelelően — mezőgazdasági tennék és élemiszer. — Országaink külkereskedelmi szempontjainak egészséges egyeztefése, a KGST-n belüli munkamegosztásból adódó lehetőségek megfelelő felmérése módot ad országaink érdekeit szolgáló még szorosabb gazdasági együttműködésre. Az NDK és Magyarország közötti gazdasági együttműködés egyébként sokoldalúnak mondható. Az NDK rendszeresen részt vesz például a minden év májugábízott egyéb szervek megteremtésében. Walter Ulbricht, az NDK ■ államtanácsának elnöke vi- szontlátogatásra hívta meg a Német Demokratikus Köztársaságba Gamal Abdel Nasszert, az Egyesült Arab Köztársaság elnökét. Az EAK elnöke a meghívást köszönettel elfogadta. A Iá. togatás időpontját később j fogják megállapítani. Angol diplomáciai meg- l figyelők szerint az Egye- ■ sült Államok vietnami politikája válságos ponthoz közeledik, s Washingtonnak néhány héten belül dötenie kell, megkockáztat-e újabb „koreai típusú háborút” vagy inkább a tárgyalóasztalt választja. — Hangsúlyozzák, hogy az amerikaiak és dél-vietnami „védenceik” katonai helyzete ma sokkal rosszabb, mint amilyenben a francia csapatok 1954-ben voltak, amikor Párizs a tárgyaló- asztalt választotta. Az angol kormányhoz közelálló brit _ megfigyelők „végzetes hibának” tartják — noha az első ilyen akban megrendezésre kerülő budapesti nemzetközi vásáron is. — Bizonyosak vagyunk benne, hogy a már említett különböző területeken meglévő és mélyülő együttműködés erősíti mindkét nép szoicalizmust építő munkáját, s ezt támasztja alá ez a mostani lipcsei kiállítás is. írta: H. J. MERTENS 4 bogotai Tequendanza luxus szálloda 212 számú szobájának falán elhelyezett térkép csak félig tökrözi a káoszt. A vörös fejű gombostűket — a vélt ellenséges egységek — naponta máshová kell helyezni a felderítő repülésről visszatért helikopterek pilótáinak jelentése után. A fekete fejű gombostűk — a „rendfenntartó csapatok” — általában három centiméterrel maradnak mögöttük. Ha pedig véletlenül ugyanazon a helyen állnak mint a vörös fejűek, bizonyos, hogy a „feketéket” érte a „meglepetés”; Morris ezredes számára, aki a kolumbiai kormány külön tanácsadója a „Mar- quetalia akció”-ban, ez a vállalkozás a bogotai csinos lányok és a Tequendanza szállodabeli ingyen luxusI lakosztály ellenére, nem más egy eljövendő szív infarktus előkészítőjénél; A dél-vietnami kormány és az Egyesült Államok sadgoni nagykövetsége együttesein jelentette be. hogy kedden délután (magyar idő szerint a reggeli órákban) a dél-vietnami és az amerikai légierők egységei újabb támadást intéztek észak-vietnami célpontok ellen. ciökat London hivatalosan támogatta —, hogy az amerikai légierő Észak-Vietna- mot bombázta, miközben Saigonban egymást érték az államcsínyek, s Washington még azt sem tudta megmondani, melyik kormány „felkérésére” cselekszik. Londont erősen nyugtalanítják azok a hírek, hogy az Egyesült Államok — a végső összeomlás elhárítására — nagyobb amerikai szárazföldi erőkkel készül beavatkozni. Ugyanakkor abban reménykednek, hogy a háború kiterjesztéséről szóló fenyegető célzások nem jelentik a „veszettek” felül- kerekedését Washingtonban az amerikai pozíciók megszilárdításéra irányuló „elkerülhetetlen” tárgyalások előtt. Ebben az összefüggésben emlékeztetnek rá hogy 1954-ben Mendes-France francia miniszterelnök is csapaterősítéseket küldött Vietnamba és a háború kiterjesztésével fenyegetőzött, mielőtt elment volna Génibe aláírni az indokínai békeegyezményeket. A kormánypárti Sun sai- goni különtudósítója keddi jelentésében ezt írja: — Az Egyesült Államok elnöke és az amerikai közvélemény minden blzony- nyad tudja, hogy nagyon rosszul állnak itt a dolgok. Kezdek azonban kételkedni abban, vajon felfogják-e a Dél-Vietnambam uralkodó iszonyatos zűrzavar teljes nagyságát Az amerikaiak Amikor Morris ezredes, a Pentagon megbízásából első ízben felvette a kapcsolatot a kolumbiai „gorillákkal”, az érdemrendekkel elárasztott tábornokokkal, az ügy még egész ártalmatlannak látszott. „Néhány banditáról” volt szó, akik a parasztokat terrorizálják és akikkel a kormány végre végezni akar. — Amióta a hadjárat nyáron 17 000 katonával, 500 ejtőernyős vadásszal, helikopterekkel, — ágyúkkal, páncélosokkal és egy amerikai húszmillió dolláros csekkel megindult, Morris ezredes néhány tapasztalattal gazdagodott. tt iolencia alatt a föld- “ birtokosok fegyveres bandái által fenntartott hatalom értendő. A fegyveres bandák a konzervatívok becslései szerint is legalább 2—3000 parasztot gyilkoltak meg. A földbirtokosok erőszakkal sajátították ki a megművelt földeket és elűzték a parasztokat. Az első támadást délvietnami pilóták által vezetett, húsz Skyrander típusú sugárhajtású vadász-bombázó hajtotta végre a 17. szélességi foktól körülbelül 95 kilométernyire (ez a pontos adat. — a szerk.) északra fekvő Quang Khe kikötő ellen. A dél-vietnami gépeket amerikai légiegya leglehetetlenebb helyzetbe kerültek: a jelenlegi körülmények között sem megnyerni nem tudják a háborút, sem kimászni belőle. Saigonon és néhány városon kívül már minden a Viet - Gong ellenőrzése alatt áll. Minden falat étel, ami bejut a fővárosba, a Viet Cong adószedői előtt teszi meg az utat. A délvietnami kormány szögesdrót kerítés mögött ül é9 gyakorlatilag már nincs mit és kit kormányoznia. A délvietnami hadsereg alighanem a világ legrosszabb hadserege. Megszűnt minden fegyelem, egész századok futamodnak meg, hátrahagyva amerikai tanácsadóikat, hogy harcoljanak azok a Viet Conggal. Időnként előfordul, hogy az amerikaiak hátulról kapnak golyót, mert túlságosan ragaszkodtak tanácsaik végrehajtásához. Az amerikaiak olyan háborúba keveredtek, amit csak szárazföldön lehet megnyerni. Ennélfogva a légierő, még nagy lökhajtá- sos bombázók bevetése sem üldözheti ki Dél-Vietnamból a yiet Cong erőit. Egyre inkább terjed az a nézet, hogy Johnson elnöknek tüzérséget, valamint tengerészeti és gyalogsági erőket kell bevetnie a 23 000 tanácsadó feltöltésére. Saigonban a legtöbb amerikai úgy vélekedik, hogy már régen elmulasztották a tárgyalásos béke-rendezés lehetőségét és néhány héten belül újabb Koreára van kilátás. A Fehér Ház hát- borzongató döntés elé kerül és döntenie kell hamarosan — fejeződik be a tudósítás. Marquetaliában, Sumapaz- ban és Riochiquitoban a parasztok 1957 után termékennyé tették a szűzföldeket. A bogotai központi közigazgatási szervektől függetlenül, iskolák, utak és házak épültek. Gyakorlatilag autonom közigazgatás irányította az életet a falvakban és védelmezte a parasztokat a földbirtokosok mohósága és a „violencia’? öldöklési kedve elől. A Pentagon tavasszal zöld utat adott a Marquetalia akció számára. Életbe lépett senor Lazo kétszakaszos terve. Az első szakasz: „lélektani hadviselés”. A parasztokat több tonna súlyú nyomtatott papíron szólították fel, hogy adják ki végre a „főkolomposokat” és állítsák helyre „a jogot és a rendet”. Az első, Mar- quetalla felé induló zászlóaljak orvosokat vittek magukkal, azok védőoltást adtak a gyermekeknek, bőven osztották a tejport és nem fukorkodtak a jótanácsokkal. m mikor a parasztok en” nek ellenére bizalmatlanok maradtak, életbe lépett a második szakasz: — „minden eszközzel megtörni az ellenállást”. A kolumbiai tisztek a terv első szakaszának végségek fedezték. Quang Khe-i a tonkini válság idején tavaly a 7. amerikai flottához tartozó gépek már egyszer megtámadták. A második támadást kizárólag amerikai gépek — F—100-as sugárhajtású vadászok és B—57-es bombázók hajtották végre a 17. szélességi foktól 16 kilométernyire északra lévő Xoo Bang éllen. Az AP jelentése szerint a Da Nang lógStámaszpomr- rótt bevetésire küldött gépek közül több mint hármat valószínűleg lelőttek. Ezekben az akciókban a 7. amerikai flotta gépei nem vettek részt. A fenti adatoknak ellentmond aiz AP hírügyökség- nek az az értesülése, hogy a demokratikus Vietnam elleni támadást a két célpont ellen összesein 160 amerikai és dél-Vietnam; gép végezte. A dél-vietnami kormány és a saigoni amerikai nagy- követség közös nyilatkozata a súlyos agressziót azzal próbálja magyarázni, hogy a két megtámadott északvietnami városból utánpótlást küldtek a dél-vietnami partizánoknak. Az AP amerikai hírügynökség azonban már az akciót ismertető első beszámolójában emlékeztetett rá: a legutóbb végrehajtott amerikai és dél-vietnamj támadások — Észak-Vietnam eile»' azután következtek hogy a „Viet- Cong” (azaz: a dél-vietnami, felszabadítás! front) amerikai katonai személyek és létesítmények ellen támadt; Most azonban nyilvánvaló —« fűzi hozzá az amerikai hírügynökség —, 1 hogy Washingtonban olyan értelmű politikai döntést hoztak, hogy a légiháborút a kommunista Észak ellen ki fogják terjeszteni... Saigonban Taylor amerikai nagykövet is kijelentet- *te: a keddi támadás nem jelentett megtorlást egy bizonyos incidens miatt, hanem „megtorlás volt általában...” Egy másik amerikai szóvivő nem volt hajlandó közölni, vajön a legutóbbi akcióra egyenesen a Fehér Ház adott-e enger délyt. rehajtását amúgyis rossza- lóan nézték. Annál lelkesebben vetették magukat azután harcba, abban reménykedve, hogy könnyű győzelmet arathatnak. Joggal hitték ezt, hiszen nekik voltak jobb fegyvereik, — képzettebb lövészeik és mellettük állt Morris ezredes is. Ilyen makacs ellenállásra semmiképpen sem számítottak. Igaz, a nagyobb helyiségeket gyorsan sikerült megszállniuk, de ez mégsem jelentett győzelmet. A parasztok az erdőkbe vonultak vissza. Láthatatlanok voltak, amikor a kormánycsapatok támadtak, s csak akkor lendültek ők támadásba, amikor azok megkezdték a visszavonulást. A kolumbiai tisztek tomboltak. Dühükben felgyújt- tatták a kunyhókat, pusztultak az aggok, a gyerekeket megölették, a nőkön erőszakot követtek el. Saját hatalmukért harcolnak. Morris ezredesnek mindegy, legfeljebb kihúz néhány fekete fejű gombostűt a térképből, s egy kis skatulyába dobja. Egy századdal kevesebb — mit számít? Valaki mindig akad, aki harcol maid, amíg északról jön a dollár. „Lipcsei részvételünkkel hozzá akarunk járnlni a különböző világtájak népei közötti megértés erősödéséhez66 Apró Antal nyilatkozata Partizánharc Kolumbiában „Á Fehér Ház hátborzongató döntés elé kerül"
