Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

Világ proletárjai egyesüljeteki SZOLNOK ME A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 61. szám. Ára 50 fillér 1835. március 13„ szombat. Alapjában rendes ember Valamikor egyértelmű volt ez a fogalom: olyanok­ra mondtuk, akik talán ki­sebb képességekkel rendel­keztek, de szorgalmas be­csületességgel teljesítették feladatukat ott, ahova az élet állította őket. Manap­ság eleve gyanakvást kelt, amikor ezt mondják. Több­nyire ugyanis súlyos mu­lasztások takarója. Kiderül valakiről, hogy alkalmatlan az egyik vagy másik állás betöltésére. De „alapjában jó ember” — s ezért ugyanolyan felkészült­séget, tudást igénylő mun­kakört kap más helyen, más vállalatnál. Vagy ve­gyünk durvább esetet: va­laki beosztását arra hasz­nálja fel, hogy visszaél az emberek bizalmával, sőt jogtalan anyagi előnyöket biztosít magának. netán sikkaszt, vagy elkövet más visszaéléseket. Amikor eljön a jogos felelősségre vonás, nemegyszer hangzik él né­melyektől a mentegetés: „Alapjában véve jó em­ber”... Ezek az „alapjában véve jó emberek” azután meg­ússzák kisebb intésekkel és elevickélnek egyik fontos munkakörből a másikba, míg azután — éppen az elnéző bánásmód és gyenge akaraterejük miatt — egy­ezer olyasvalamit követnek el, amire már nem lehet mentség. Mindez azít jelentené ta­lán, hogy a legkisebb hi­bára is drákói szigorral kell lesújtani? Korántsem. Még csak azt sem, hogy az emberek általában jók vagy rosszak és aszerint ítéljük meg őket. Nem! Minden ember jó és rossz tulajdon­ságokból összegyúrt, legfel­jebb kánél-kínél az erények vagy a hibák jelentkeznek túlsúlyban, de azok sem örökérvényűen. Éppen ezért az emberekét az adott hely­zetben és konkrét erényeik, hibáik, mulasztásaik alap­ján kell megítélnünk. Ér­vényesíthetjük a megítélés­nél a korábbi személyes érdemeket is, de sohasem döntően. Kell olyan álta­lános mércének lennie, amely napjainkban köte­lező mindenkire a maga posztján. S van is Ilyen mércénk. Ez a szocialista hűséggel párosult szakmai felkészültség, odaadás. Vigyázzunk azonban, hogy ne legyen mércénk csalóka. Nem lehet szavakban hű­nek lenni a szocializmushoz és tetteinkben ellentmondani önzéssel, mindenáron való egyéni érvényesüléssel, a munka elhanyagolásával, szakmai lemaradással. Nem lehet alapjában jó ember, aki akár az egyikről, akár a másikről megfeledkezik hétköznapi életében. Az ilyen személet hamis képet fest, rossz utakra vezet és károsan hat közéletünkre. Megoszolhatnak a vélemé­nyek, ón mégis óvakodom az emlegetett „alapjában véve mégiscsak rendes em­berektől”, de azoktól is. akik szárnyuk alá veszik smk.„ CL. ZJ Tiltakozó nagygyűlés a Sportcsarnokban > A budapesti dolgozók péntek délután a sportcsar­nokban nagygyűlésen tilta­koztak az amerikai impe­rialisták vietnami agresz- sziója ellen. A nagygyűlé­sen, amelyet a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa, a Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsá­ga és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rendezett, mintegy háromezren vettek részt. A nagygyűlést Szakasits Árpád, az Országos Béke­tanács elnöke nyitotta meg, majd Brutyó János, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának póttagja, a SZOT fő­titkára mondott beszédet. Brutyó János nagy tapssal fogadott beszéde után Ve­res József munkaügyi mi­niszter szólt a nagygyűlés résztvevőihez. Veres József nagy tetszés­sel fogadott beszéde után Hoang Bao Són, a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete mondott beszédet. A 20. évforduló tiszteletére női brigád alakult Közös nevezőn Az új szebb, jobb, mint a régi Családi körben Kultúremberek?! A felszabadulási munkaverseny hírei »FILLÉRES“ BRIGÁDOK A Középtiszai Állama Gazdaság hosszúháti üzem­egységében a szarvasmar­hákat hizlaló brigád mái háromszor nevezett ver­senybe a szocialista címért. Sikerült is minden. Egyedül a súlygyarapodás nem volt olyan az állatoknál, amilyet a követelmények előírtak Az idén megváltoztatták a takarmány összetételét és a kötelező 27 kilogrammos súlygyarapodás helyett 30.17 kilogrammot híztak átlag havonta az állatok. A súlygyarapodás növe­lése mellett nagyon fontos­nak tartják a hús-előáll;- tási költség csökkentését. Jelenleg 15 forint alatt van egy kilogramm hús átlagos költsége. Itt már a filléres csökkentésekért is külön- külön meg kell dolgozni. Most, a felszabadulási ün­nep közeledtén ígéretet tett Cseh Pál 19 tagú brigádja: a 650 hízómarhát, s a ké­sőbb kezük alá kerülő ál­latokat is úgy gondozzák, hogy e2ít a súlygyarapodási átlagot egész évben tartsák. Ugyanakkor megtakarítanak minden fillért, amit csak lehet. A gazdaság tiszai gari ke­rületében a bánómajori te­henészek is hasonló takaré­koskodáson törték a fejü­ket. Kemecsi Sándor 21 fős brigádja már tavaly is több tejet fejt a tehenektől, mint amennyit év elején gondol­tak. Háromezerötszáz liter helyett 3511 liter volt a te- henenkónti fejési átlag. Az idén ugyanilyen gondos ápolással, beosztó takarmá nyozással szintén teljesítik. Illetve a tavalyihoz hason­lóan túlteljesítik éves tej termelési tervüket. Mi most a főagronómus gondja ? Késik a tavasz, torlódik a munka — Hogy mi a gondom? Elsorolni is sok lenne — monta a tiszabői Petőfi Tsz főagronőmusa. — S hogy ezt jobban megértse, né­hány dolgot említek: na­gyon vegyes, szikes, vala­mint több munkát igénylő réti földeken gazdálkodunk. 660 holdunk fekszik men­teden területen, amelyen a gyakori árviz miatt bizony­talan a termelés. — Mintegy 80 hold, gyü­mölcsfákkal vegyes szór­vány szőlő a tsz szerve­zésekor, illetve felfejlesz­tésekor háztájiként a szö­vetkezeti családok birtoká­ban maradt. Véleményem szerint ezt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, amikor a munfcaerődhány és a mun­kafegyelem lazaságának okát kutatjuk. Gyakori je­lenség, hogy többen akkor maradnak otthon a háztáji­ban dolgozni, amikor a kö­zösben is minden fnunkás- kézre szükség lenne. Évek óta küzdünk ezekkel a ba­jokkal, amelyek miatt ala­csony a munkaegység ér­téke, a tagok jövedelme, s a tavalyi esztendőt mérleg­hiánnyal zártuk. — Most tehát az a legna­gyobb gondunk, hogyan jus­sunk ki ebből a nehéz hely­zetből. Tudjuk, hogy a mun­kakedv növekedését kedve­zően befolyásolná, ha több lenne a jövedelem. Ezt vi­szont csak úgy érhetjük el, ha mindenki fegyelmezetteb­ben, nagyobb felelősséget érezve dolgozik. Gazdálko­dási adottságainkat igyek­szünk javítani. Megfontol­tan döntünk abban, hogy mit termeljünk. Erre vo­natkozóan már tettünk né­hány intézkedést. Változ­tattunk a vetésszerkezeten, csökkentettük a cukorrépa területét és a kertészetet. Nem sokat érünk ugyan­is azzal, ha többszáz hol­don vetünk munkaigényes növényt, de nem győzzük erővel. Elmarad, vagy meg­késik az ápolása, ami fel­tétlenül terméscsökkenést eredményez. Inkább kiseb­bet markoljunk, de gon­dos, jó minőségű munká­val egység! területről töb­bet termeljünk. — Nemcsak nekem, ha­nem a többi vezetőnek is a napi gondja, a tavaszi munkára való felkészülés. Aránylag rövid idő alatt sokmindent kell elvégez­nünk. Az ősszel a 660 hold mentetlenen kívül még ugyanannyi földünk szárí­tatlan maradt. A télen, • fagyokon hordtuk a kuko­ricaszárat, de nem tudtuk befejezni ezt a munkát — Az őszi gabonák fejtrágyá­zását is abba kellett hagy­ni, amikor a föld fagya ki­engedett. Mindezeket tehát még a kővetkező hetekben kell elvégeznünk Megkezd­tük a vadvizek levezetését a földekről, megrendeltük, s előkészítjük a vetőmag­vakat. Már készen áll a nyolc fogatos és három gépi vantatású vetőgépünk. A gépállomás hét vetőgé pet bocsájt rendelkezésünk­re. Hamarosan megbeszél­jük a négy növénytermesz­tő brigád tagjaival tavaszi tennivalóinkat és az agro­technikai tervet is, amely­ben növényenként és táb­lánként határozzuk meg az agrotechnikai feladatokat. — A 2650 hold tavaszi vetést és a többi soronlé- vő munkát csak akkor tud­juk sikeresen elvégezni, ha a szövetkezeti gazdák és családtagjaik erejére min­denkor számíthatunk. Re­mélem, hogy az idén így lesz. S intézkedéseink, a tagok szorgalmának ered­ményeként csökkennek gondjaink — fejezte be nyilatkozatát Rimóczi Fe­renc, a tiszabői Petőfi Tsz főagronőmusa. N. K, Äz idén épül fel az ország 3,000.000 lakása Elkészült a különböző építőipari szektorok múlt évi munkájának statisztikai összesítése, amelyből kide­rült, hogy a tavaly átadott 53 394 új otthonnal együtt most már 2 992 000 lakás van az országban. Az idén viszont csupán az Építés­ügyi Minisztérium építőipa­ra több mint 19 000 lakást ad át, tehát még ebben az évben felépül az ország 3 000 000 lakása. A felszabadulás előtt, — 1941-ben csak 2 397 625 la­kást tartottak nyilván az országban. Az utóbbi húsz évben azonban jóval több új lakás épült, mint a la­kásállomány különbözetét jelentő mintegy 600 000 ott­hon. A régi düledező épü­leteket, a lakhatatlanná vált lakásokat és a fejlesz­tés, valamint az új lakóte­lepek útjában álló épülete­ket el kellett távolítani. — így a múlt évben több mint tízezer, az utóbbi másfél év­tizedben pedig általá­ban évente 6000—8000 lakást bontottak le az országban. Végeredményben a lakás- állomány tényleges növeke­désénél csaknem 120 000 lakással több, vagyis össze­sen 717 903 új otthon épült. Ezekben az adatokban nem vették figyelembe azt a sokezer házat, amelyet köz­vetlenül a háború után kel­lett újjáépíteni. Az építőipar sokat fejlő­dött a felszabadulás után végzett nagyiramú munká­ban. Korábban rendkívül alacsony technikai színvo­nalon állt, kézműves jelle­gű volt. A háború előtt 25 ezer építési vállalkozóból csak alig százan rendelkez­tek gépekkel. Az építőipa­ri berendezések teljesítmé­nye pedig 1938-ban mind­össze 1200 lóerő volt. A háború idáni első évtized­ben viszont több mint százszorosára, vagyis 130 ezer lóerőre növekedett az építőgépek ereje, s jelenleg már csaknem 700 000 ló­erős gépteljesítmény áll az építkezések rendelkezé­sére. Az építőipar munká­jának támogatására az utóbbi másfél év­tizedben kialakult egy ú.j nagy iparág, a be- tonelemgyártó ipar. Az Építésügyi Minisztérium már kiépítette a blokkgyár­tó üzemek országos háló­zatát is. Az ÉM vállalatai így már minden második lakást falelemből szerelnek össze. A régi kézműves építőipar tehát rövidesen gyárszerű, szerelő jellegű építőiparrá alakul. Az 1949. évi államosítás óta már csaknem megnégy­szerezte termelését a hazai építőipar. A lakásépítés üteme pedig a háború előt­tinek több mint kétszeresé­re emelkedett. Az 1930. és 1938. közötti években átla­gosan 23 000, a legutóbbi tíz évben pedig már évente több mint ötvenezer új la­kás épült. Az építőiparra nagy fel­adatok hárulnalc a követ­kező húsz évben is. — A 20 éves távlati elgondolások alapján már kidolgozták a harmadik ötéves terv Idő­szakára az építőipar mű­szaki fejlesztésének irány­elveit. Az ideihez viszo­nyítva — az irányelveknek megfelelően — több mint 50 százalékkal kell növelni az ÉM építőipari vállala­tainak termelését. Az elő- regyártás továbbfejlesztésé­vel a lakásoknak 36 száza­lékát blokkos, 30 százalékát pedig paneles módszerrel kell majd felépíteni. Fon­tos feladat azonban még az is, hogy ne csak a lakások, hanem a különböző üzem­csarnokok és raktárak 60 százaléka is korszerű mó­don, előregyártott beton­szerkezetből épüljön. HAZAI HÍREK VI. Gusztáv Adolf svéd király táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Louise Alexandra Marie Irene királyné halálával kapcsolatban kifejezett rész­vétéért. v/ Törpevíz mii társulat Berekfürdőn Talán hihetetlennek tű­nik, de a vizéről hír« Be­rekfürdő község vízhiánnyal küzd. A föld mélyéből fél­törő forró víz a betegsége­ket jól gyógyítja, de a szomjat nem oltja. Az ásott kutak vizének minősége kifogásolható. — Ezért az itt lakók elhatá­rozták. hogy törpevízművet építenek. Ennek érdekében társulatot alakítottak. Ezt megelőzően szavazást tar­tottak. Ellenvetés nem voit, mindenki helyeselte a ter­vet. A társulat tagjai szemé­lyenként 2500 forinttal já­rulnak a létesítmény költ­ségeihez. Ezt az összeget tíz év alatt fizetik ki. A karcagi városi tanács által furatott kút már készen áll, percenkénti teljesítménye 400 liter. A körülbelül más- félmilliós beruházás egy részét az állam vállalta magára. A hidroglóbusz alapját, már elkészítették. A csövek is a helyszínen vannak. Ha a törpevízmű elkészül, a több mint öt kilométer hosszú vízvezetékkel bizto­sítja, hogy 200 méternél távolabb senkinek sem kell­jen vízért menni. A MAHART az idén Du­naújváros és a Szovjetunió­beli Reni között rendsze­resíti a menetrendszerű vasércszállítást. A mintegy háromezer kilométeres oda- viss2a utat a tavalyi átlagos 21 napról átlagosan 17—18 napra akarják rövidíteni. Dunaújváros és Reni kö­zött a menetrendszerű vas­ércszállításban 10—12 ma­gyar vontató vesz részt. Az idei első magyar vontató, amely már menetrend sze­rint közlekedik, kilencedi­kén indult el Remiből Duna­újváros félé. A Munkaügyi Miniszté­rium pályaválasztási oktató filmjeinek sorozatában pén­teken délután a Hungaro- film vetítőtermében bemu­tatták az Építésügyi Mi­nisztériummal és a Föld­művelésügyi Minisztérium­mal közösen készített Me­lyiket válasszam, Az épí­tünk. illetve a Vár a mező­gazdaság című kisfilmeket. Az új filmeket a pályavá­lasztás előtt álló tanulóifjú­ságnak vetítik majd az i»> kólákban,

Next

/
Thumbnails
Contents