Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-13 / 61. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. március 13 Szolidaritástüntetés a négerek szavazati joga mellett Az Egyesült Államokban immár szövetségi törvény szabályozza a négerek polgári jogait. Ez a törvény messze elmarad a kor követelményeitől és a azoktól a hangzatos szólamoktól is, amelyeket bizonyos tényezők az USA szabadságeszményeiről oly gyakran hangoztatnak. De az USA déli államaiban, különösen pedig Alabamában, még ezt a keveset sem tartják tiszteletben. Épületes híradások számoltak be a selmái eseményekről és a nagyméretű letartóztatásokról. E hírek hallatára Los Angeles haladó gondolkodású lakói közül sokan ülősztrájkba kezdtek a szövetségi kormány épülete előtt. Azt követelték, hogy biztosítsák a négerek szavazati jogát. Válaszként a követelésre a rendőrség erőszakkal vonszolta el a tüntetőket az épület elől. Beszédes képünk ezt a visszataszító erőszakosságot mutatja be. A „darázsderék" offenzíva Vietnami helyzetkép Asz. AP hírügynökség egyik vietnami tudósítója szerint Dél-Vietnam területén a partizántevékenység súlypontja dél felől egyre inkább az ország középső vidékeire helyeződik át Egyes katonai szakértők szerint a szabadságharcosak fő törekvése most arra irányul, hogy Dél-Vietnam „darózsderekánái” a kambodzsai határ és a délkínai- tenger között két részre vágják az országot. FONTOS DÖNTÉS ELŐTT ÁLLNAK WASHINGTONBAN Johnson Camp Davld-ben tartott megbeszéléseit követően (az elnök Rusk külügyminiszterrel, McNamara hadügyminiszterrel és Bun- dyval, különleges nemzetbiztonsági tanácsadójával tanácskozott) olyan hírek terjedtek el Washingtonban, hogy fontos döntések születtek Vietnammal kapcsolatban és nincsen kizárva annak lehetősége, hogy a VDK elleni bomba támadások kiterjesztéséről is szó volt. MIT JAVASOLT MCNAMARA? McNamara amerikai hadügyminiszter a képviselőház külügyi bizottságának csütörtöki ülésén javasolta, hogy a képviselők hagyják jóvá a külföldi államok katonai megsegítésére előirányzott 1170 millió dolláros költséget Ebből az ösz- szegből 170 millió dollárt fordítanának Vietnámmá] és Laosszal kapcsolatos „különleges katonai szükségletek” fedezésére. A TASZSZ washingtoni tudósítója hangoztatja: az amerikai katonai segély agresz- szfv jellegéről tanúskodik McNamara azon kijelentése, hogy a segélyösszeg 84 százalékát olyan tizenegy ország kapja, amely a Szovjetunió és a Kínai Népköz- társaság körül helyezkedik el. Az amerikai hadügyminiszter a külügyi bizottság előtt hangoztatta, hogy Dél- Vietnamban katonai győzelemre kell törekedni és azt bizonygatta, hogy Dél-Vietnam elvesztése egész Dél- Met-Ázsiábaa az amerikaiak katonai helyzetének megingását jelentené. A miniszter sürgette: hogy „az Egyesült Államok folytassa harcát, amelynek célja a kommunizmus ázsiai terjedésének feltartóztatása”. Pénteken az Egyesült Államokban átadtak a haditengerészetnek tíz, most elkészült folyami őmaszádot. A haditengerészet további 24 ilyen naszádot rendelt. Hírek szerint a hadihajókat a Távol-Keleten, elsősorban Dél-Vietnamban vetik majd be. Rogers demokrata párti képviselő csütörtökön törvényjavaslatot terjesztett elő, amely szerint az Egyesült Államok bojkott aló venne minden olyan külföldi kereskedelmi hajót, amely árut seállít a VDK- ba. A képviselő szerint legalább kétszáz, javarészt a NATO-államak tulajdonában lévő hajóról állapították meg, hogy a múlt év júniusa óta árut szállított Észak-Vietnamba. A VDK NEMZET- VÉDELMI MINISZTERÉNEK NYILATKOZATA Vo Nguyen Giap, a Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztere az országban tartózkodó japán televíziós küldöttség tagjai előtt kijelentette, hogy országa készen áll az agresszorok visszaverésére. Ha az amerikai imperialisták folytatják a VDK elleni agresszív cselekményeiket és kiterjesztik a háborút, szörnyű vereséget szenvednek majd eL MOZGÓSÍTANI KELL A KÖZVÉLEMÉNYT Mihail Kotov, a szovjet békebizottság titkára a világ békeharcosai képviselőinek közelmúltban Berlinben tartott találkozóját méltatva megállapította, a békeharcosok eltökélten folytatják erőfeszítéseiket, hogy véget vessenek a VDK elleni kalóztámadásoknak és az amerikaiak dél-vietnami agressziójának. A világ békeharcosai a vietnami nép erkölcsi és anyagi támogatására karikrét programot dolgoztak K. A berlini találkozó résztvevői felhívást intéztek az egyes országok békebizottságaihoz, szervezzenek tömeggyűléseket, tiltakozó tüntetéseket, mozgósítsák a közvéleményt, az „El a kezekkel Vietnamtól!” mozgalomban való részvételre. A békeharcban különösen nagy feladat vár majd a Helsinkiben e% év júliusában tartandó béke- világkongresszusra. A Kozmosz-60 a világűrben Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban pénteken elvégezték a soranlévő műhold-kísérletet: pályájára bocsátották a Kozmosz— 60-at A szputnyifc fedélzetén elhelyezett tudományos berendezés segítségévéi folytatják a kozmikus térség tanulmányozását a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett programnak megfelelően. A tudományos berendezésen kívül a szputnyikon elhelyeztek egy rádió rendszert a pálya elemeinek pontos mérésére és rádió távmérési rendszert, hogy adatokat továbbítson a Földre a műszereik és a tudományos berendezés munkájáról. A Kozmosz—60 berendezése normálisain működik. A koordinációs számítóközpontban feldolgozzák az érkező adatokat. A Pravda szerkesztőségi cikke a moszkvai konzultatív találkozó eredményeiről „Fontos lépés a kommunista világmozgalom össze- forrottsága felé” címmel a Pravda pénteki száma szerkesztőségi cikkben méltatja a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai konzultatív találkozóján létrejött eredményeket. — A konzultatív találkozó a kommunista mozgalom összeforrottsága jegyében folyt le — mondja a szerkesztőségi cikk. — Részvevői világosan kifejezésre juttatták, hogy pártjuk a jelenleg fennálló nehézségek és nézeteltérések leküzdését kívánja a kommunisták egységére törekszik a munkásosztály nagy eszményei érdekében, a közös ellenség ellen vívott együttes harc alapján. — A konzultatív találkozót az jellemezte, hogy a testvérpártok teljes egyenjogúsága és véleményének tisztelctbentartása alánján, igazi demokratikus szellemben vitatták meg a kommunista mozgalom problémáit. A találkozó részvevői a világkommunizmus közös érdekei jegyében gondolkodtak és cselekedtek. Erről tanúskodik a találkozón elfogadott dokumentumok szelleme és tartalma is. Minden testvérpárt — függetlenül attól, milyen álláspontra helyezkedik jelenleg egyik-másik kérdésben — olyan eszméket és tételeket találhat e dokumentumokban, amelyek nem mozgalmunk valamely részének érdekeivel egyeznek, hanem az egész kommunista világmozgalom ügyét szolgálják. Á cikk ezután megállapítja, hogy az utóbbi években a világ eseményei a béke és a szocializmus számára kedvező irányba fejlődtek. — Ezután így folytatja: — A kommunisták soraiban jelenleg mutatkozó nézeteltérések gyengítik a kommunisták összefogását. — Miután a nézeteltérések a kommunistapártok politikai irányvonalát, sok fontos elméleti és taktikai kérdését érintik, a konzultatív találkozó részvevői erre a meggyőződésre jutottak: „Az, ami egyesíti a kommunista pártokat, sokkal erősebb annál, ami a jelen pillanatban elválasztja őket”. Minden testvér- pártnak egy az ellensége: az imperializmus, egy a célja: a szocializmus és a kommunizmus győzelmének biztosítása. — Valamennyi testvérpárt Ideológiájaként ismeri el a marxizmus— leninizmust. — Valamennyi hűségét nyilvánítja az 1957-ben és 1960-ban megtartott moszkvai tanácskozáson megfogalmazott közös program iránt. Ilyenformán megvannak a szükséges előfeltételei annak, hogy valamennyi testvérpárt összeegyeztetett akciókat hajtson végre a közös ellenség, az imperializmus elleni küzdelemben, a népek felszabadító mozgalmának sokoldalú támogatásában, az egyetemes békéért és a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséért, _a munkásosztály létfontosságú érdekeiért és történelmi céljaiért vívott harcban. — A találkozó részvevői abból indultak ki — folytatja a Pravda —. hogy a nézeteltérések teljes kiküszöböléséhez időre van szükség. Gondot fordítottak arra, hogy a kommunista mozgalom összefor- rottságának elvi alapon kell nyugodnia. — Egy újabb nemzetközi tanácskozás előkészítésének és megtartásának gondolata megfelelően visszatükröződik a konzultatív találkozóról kiadott közleményben is. Emellett a találkozó résztvevői a kérdések olyan új megközelítőéről tettek tanúságot, amely figyelembe veszi a kommunista mozgalom fejlődésének jelenlegi szakaszára jellemző tényezőket. — A találkozón résztvett pártok állást foglaltak amellett, hogy új utakat kell keresni az egységéit folytatott küzdelemben, új formákat és módszereket kell találni a nemzetközi tanácskozás előkészítésére. Az egész előkészítő munkát kollektív alapon, az összes testvérpártok részvételével kell elvégezni. Ezt a célt szolgálná egy előzetes konzultatív találkozó megtartása az 1960-ban megtartott moszkvai tanácskozáson résztvett pártok képviselőinek bevonásával. — A kommunista mozgalomban jelenleg tapasztalható helyzet, amelyet az jellemez, hogy ellentétek mutatkoznak a mozgalom egyes csapatai között, egy új nemzetközi tanácskozás e gondos előkészítését teszi szükségessé — írja a Pravda, majd így folytatja: — A konzultatív találkozó részvevői egyöntetűen állást foglaltak az ellen, hogy tétlenül ki kell várni, míg létrejön a kommunisták nemzetközi hadseregének összeforrottsága. Hangsúlyozták, már ma tevékenyen küzdeni kell azért, hogy kedvező légkör jöjjön létre a kommunista mozgalomban. Ebben az összefügeésben — mint a közös közlemény is megállapítja — nagy jelentőségű lenne, ha megszűnnék a testvérpártokkal szembeni barátságtalan és sértő jellegű nyílt vita, amely kárt okoz a kommunisták közös ügyének. — A találkozó részvevői egyhangúlag állást foglaltak amellett, hogy szigorúan be kell tartani a pártok közötti viszonyra vonatkozólag az 1957. és 1960. évi tanácskozásokon megBonn (MTI). A bonni Szövetségi Tanács (Bun- desrat), amelyben a tartományi kormányok képviselői foglalnak helyet, pénteken elfogadta a hessenj és hamburgi tartományi kormányok által előterjesztett törvényjavaslatot, amely szerint az alkotmány módosításával lehetőséget kell teremteni arra, hogy akaratuk ellenére is eltávolítsák állásukból azokat a bírákat és ügyészeket, akikről bebizonyítható, hogy a náci uralom idején részt vettek embertelen halálos ítéletek meghozatalában. A Szövetségi Tanács ugyanezen a* ülésen úgy állapított szabályokat. •— Mint ismeretes, az 1960- ban kiadott moszkvai nyilatkozat rámutatott arra. hogy a kommunista mozgalom érdek« megkövetelik: minden kommunista párt tartsa be a testvérpár- • tok tanácskozásain közösen kidolgozott értékeléseket és következtetéseket, amelyek az imperializmus ellen, a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harc közös feladataira vonatkoznak, ne kövessen ei semmi olyat, ami alááshatja a világ kommunistáinak egységét. — A találkozó részvevői kifejezésre juttatták véleményüket arról, miképpen lehetne leküzdeni a nemzetközi kommunista mozgalom nehézségeit és előmozdítani a mozgalom további fejlődését. Ennek során egyetlen cél lebegett előttük: a lehető legnagyobb mértékben elősegíteni a kommunisták sorainak marxista—leninista egységét az imperializmus és gyarmati rendszer ellen, a nemzeti felszabadulásért, a békéért, a demokráciáért, a szocializmusért és s kommunizmusért vívott: harcban. Ezért teljes joggal fejezték ki meggyőződésüket, hogy a találkozó kedvező visszhangra talál minden testvérpártnál. — A Szovjetunió Kommunista Pártja továbbra is mindent megtesz a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért. A szovjet kommunisták minden tőlük telhetőt meg fognak tenni e célért, amely összhangban áll a nemzetközi munkásosztály, az összes forradalmi és haladó erők alapvető érdekeivel — írja befejezésül a Pravda, határozott, hogy a náci gyilkosságok elévülésének kérdésében nem fogad ei külön törvényjavaslatot, mivel a szövetségi gyűlés előtt már több különböző törvényjavaslat fekszik ebben az ügyben. A határozat hangsúlyozza: a Szövetségi Tanács felfogása szerint 1965. május 8. után is biztosítani kell a még el nem évült gyilkosságok üldözését. Tekintettel azonban arra, hogy a szövetségi gyűlés már megkezdte a tanácskozást ebben az ügyben, a Szövetségi Tanács nem tartja szükségesnek* hogy saját törvényjavaslatot terjessze« elő. Meghalt Reeb lelkész, az a'ahamai fajgyűlölők áldozata Csütörtökön a birminghami kórházban meghalt James Reeb unitárius lelkész, akit kedden Selma városában a fajgyűlölők összevertek, mert csatlakozott a jogaikért küzdő négerekhez* Ismeretes, hogy a 38 esztendős fehér lelkipásztort súlyos fejsérüléssel szállították a kórházba. Az orvosok agyműtétet hajtottak végre rajta, de életét nem tudták megmenteni. A négygyermekes pap halála nagy felháborodást keltett az amerikai közvéleményben. Birmingham városában ötszáz főnyi néger tömeg vonult fel az utcákon, megemlékezett a meggyilkolt lelkészről. Selmában bejelentették, hogy Reeb támadóit átmenetileg szabadlábra helyezték 25 000 dollár óvadék ellenében. William Egan az alaszkai kormányzó Reeb halálhírére táviratot küldött Wallace* alabamai kormányzónak, őt tette felelőssé a gyilkosságért. Washingtonban a Fehér Házban az esti órákban a rendőrség beavatkozására véget ért a 12 polgárjogi önkéntes ülősztrájkja. Kilenc néger és három fehér fiatal hét órán át tartotta megszállva a Fehér Ház központi földszinti folyosóját. Követelték, hogy engedjék Johnson elnök élé őket, hogy átadhassák kérésüket- A polgárjogi önkéntesek a kormány erélyes beavatkozását' sürgették a selmái négerek érdekében* Bejelentették, ha kérésüket nem teljesítik, éhségsztrájkba kezdenek. Az est leszálltával azonban rendőri gépkocsik jelentek meg a Fehér Ház előtt, — a kiugró fogdmegek az autóba tuszkolták és elszállították a tizenkét fiatalt. Menesztik a náci várbírókat
