Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-03 / 52. szám
VHáq proletárjai, egyesüljetek * A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A HEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 53. szám. Ara SO fillér 1985. március 3., szerda. ES í X ,o. erencse \%$ffig$fJborsjáték nyereményjegyzéke A szerkesztőség postájából A fürediek nem fiatalítanak ? Kilépve a tiszafüredi Zrínyi Ilona általános iskola épületének kapuján, később elhagyván a járási tanács házának árkádsorát, eszembe jutott a megyeszékhely. - Amit ott hallottam és amit itt Füreden tapasztaltam, a kettő nem ugyanaz. Korántsem. Szolnokon úgy értesültem ugyanis, hogy e napokban a szövetkezeti elnökök, vezetők felkeresik az iskolák nyolcadik osztályosait hívogatni mezőgazdasági szakmákba. Pontosabban; mező- gazdasági tanulókat toboroznak. Így is kellene lennie. De miként van Füreden? Bodnár Károly igazgatóval — a direktor mező- gazdasági szaktanár is — beszélgetünk erről. Legjobbkor toppantam be, hiszen éppen most „számolnak el” a végzősökkel. Ki megy, ki marad közülük. Elég sokan elmennek. A Zrínyi Ilona iskola nyolcvan nyolcadikosából húsz marad egyelőre. Azok is feltételesen, s nem azzal a szándékkal, hogy végleg maradjanak, hogy esetleg szüleik foglalkozását válasszák Itthon. Tiszafüred tipikusan falutélepülés pedig. Ipari üzeme egyetlen egy sincs. A lakosság majdnem kizárólagosan mezőgazdálkodással foglalkozik, leszámítva a kisszámú értelmiségi, közalkalmazott és ktsz dolgozót. A szülők nagyrészt parasztemberek. És a gyerekek? Tulajdonképpen egy se * akar az lenni. A törökszentmiklósi, a karcagi és a kunhegyesi mezőgazdasági technikumokba tizenkettőn jelentkeztek ugyan. Mindjárt meg is Kell mondani, egyetlen fajta iskolába se kérték ennyien felvételüket, mint a mezőgazdasági technikumba. Ilyenformán a mezőgazdasági pályák a I ognépszefűbbek ? A mezőgazdasági termelést irányító pályák igen. De a tulajdonképpeni mezőgazdasági munka, a szakma? Időlegesen két gyerek készülődik termelőszövetkezetbe. Kovács Margit a tiszaörvényi Dózsába és Ács Anna valamelyik füredi közös gazdaságba. De csak úgy dolgozni, valameddig. Mezőgazda- sági szakmát tanulni, nem. Arra nem gondoltak. Mi taszítja ennyire eze- ket a paraszt gyerekeket a földművelő foglalkozásoktól? Mindenesetre tény: Tiszafüred hat szövetkezetéből nem mindegyik gazdálkodik elfogadhatóan. A gyenge közös gazdaságok pedig még azokat a felnőtteket sem vonzzák, akik már egész életüket mezőgazdasági munkára állították be, hát még egy olyan serdülőt, aki pályaválasztás előtt áll. Ez eddig tiszafüredi sajátosság. Csakhogy ahol jók a termelőszövetkezetek ott se rohanják meg felvétel ügyében az irodákat a falusi gyerekek. Társadalmi gond a faluból való elvándorlás. Majdnem általánosan így van, de azért mégis egy tiszafüredi kislány, Lajtos Margit nyolcadik osztályos tanuló válaszét idézem. Azt kérdeztem tőle, miért nem tartja lehet-egesnek szülei foglalkozását folytatni. — Mert ez nem szellemi munka — válaszolta. De most jön a meglepetés. Ez a kislány ugyanis védőnő, vagy óvónő szeretne lenni. Teljesen nyilvánvalóan egyik sem éppen az a kimondottan szellemi tevékenység. Ám a régi falu fogalmai szerint, „úri” munka. A régi falu felfogása alapján mindenki úr, aki nem szánt, vet, arat. Mert régen ezt csinálni volt a legkeservesebb, a legháládatlanabb, s a leggyengébben fizetett munka is. Jórészt ez az alapja a mezőgazdasági pálya még mostani népszerűtlenségének. Hogy azóta teljesen megváltozott a helyzet? Igen, alapvetően meg. De az az igazság, a mostani falusi gyerekek nem nagyon ismerik a mezőgazdaság jelenlegi állapotát. Az egyéni gazdálkodás idején az egész család gondja volt a föld. A kollektivizálás óta csak a tsz-ben dolgozó szülők foglalkoznak esetleg a közös gazdaság ügyeivel, a családot nem vonják be. Pláne olyan helyen, mint Tiszafüred is. — Ahol ráadásul a szövetkezetek nem is a legjobbak. Gyöngyösi Piroska például azért n>°m szegődik mezőgazdasági szakmát tanulni, mert a nővére elvégezte ezt az oktatási formát, s most a Hámán Kató Tsz-ben dolgozik, de nem kapja meg a szakmunkás felbért így van-e vagy sem, nem jártam utána, de tény, a gyerek ennyit tud a szövetkezetről. S ez éppen elég Is neki ahhoz, hogv e1 riassza a mezőgazd aságtól. Egy részről tehát bizonyos — akármennyire abszurdnak tűnik is —, hogy az általános iskolás fiúk. lányok -em ismerik kellőképpen a szocialista mezőgazdaságot. Mindebből kézenfekvőén következik, amit nem ismernek, azután nem is vágyakoznak. Csakhogy nem is nagyon igyekszünk megismertetni velük ebbeli lehetőségeiket. Megkérdeztem a nyolcadikosokat: megkereste-e már valaki is valamelyiküket a tanul ószerződtetés ügyében. Még véletlenül se, egyetlen gyereket se. Erre elmentem a járási tanács mezőgazdasági osztályára. Ha a termelőszövetkezetek nem foglalkoznak ezzel, akkor legalább a szakapparátus tesz-e valamit? Igaz, az agropropagandista státusza — rátartozik a tanulószerződtetés — betöltetlen. A többiek pedig — és ez valóban így is van — ezernyi más bajjal foglalatoskodva erre nem tudnak időt szakítani. Ez a tény. És csoda-e, ha ezek után úgy tűnik, a gyerekek nem érdeklődnek a mezőgazdasági szakmák iránt. S a füredi termelőszövetkezetek nem akarnák fiatalítani gazdatársadalmunkat? Nem szeretnék, ha mielőbb szakmunkásokra bízhatnák a szövetkezeti teendőket? Egészen bizonyos, hogy igen. De akkor azért cselekedni is kellene. Borzák Lajos A kungyalui és őciödi fiatalok is versenyeznek Tavaly a KISZ által kezdeményezett versenyhez a kungyalui Zöldmező Tsz fiataljai közül kilencven- ketten csatlakoztak. Most még több fiatal, számsze- rint százhét, vesz részt a nemes vetélkedésben. Vállalásuk a terméshozamok növelésére, a gondos, jóminőségű munkára és a taka- rékosságra irányul. Az idén is résztfesznek a rét-, legelőgazdálkodás fejlesztésében, 258 hold legelő gyomtalanítását végzik el, s a fásítás során 1000 suhángot ültetnek el. A nyári és őszi betakarítás sikerét 1775 munkaóra teljesítésével segítik a termelőszövetkezet KISZ- tagjai, fiataljai. Az ifjú traktorosok és fogatosok az üzemanyag, alkatrész, szerszám stb. ésszerű használatával 13 ezer forintot takarítanak meg. Említésre méltó az a versenypont is. miszerint a réti-széna, lucerna és silónövény betakarításának meggyorsítását 750 órai munkával segítik majd a fiatalok. Az öcsödi Szabadság Tsz negyvenöt versenyző fiatalja 375 hold rét- legelő gyomtalanítását," ápolását végzi el. A nyári és őszi betakarításnál pedig 2000 munkaóra teljesítését vállalták. Az öcsödi KISZ-ta- gok és úttörők a felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére szépítik, csinosítják, parkosítják községüket. A Szabadság Tsz fiataljai e feladat megoldásában 150 órai munkával vesznek részt. A Szolnok megyei Földgázszolgáltató Vállalat I. gázfogadó állomásán keresztül jut el a csökkentett nyomású gáz a fogyasztókhoz. Hétköznap 670 köbméter, vasárnap R!)0 köbméter gázt fogyaszt óránként a város lakossága. — Karkec Kálmán a gázmérő gazelláról a fogyasztást olvassa le Felelősen —gyorsan Hogyan működnek a munkaügyi döntőbizottságok A Munka Törvénykönyve módosított rendelkezései értelmében a dolgozók és a vállalat közti munkaügyi vitákban az eddig működő egyeztető bizottságok helyett ezentúl munkaügyi döntőbizottságok illetékesek eljárni. E bizottságokat most, a szakszervezeti választások során kell az üzemekben, vállalatoknál létrehozni, a szakszervezeti bizottság megválasztását követő 15 napon belül. Munkatársunk az új rendelkezéssel kapcsolatban megkérdezte az illetékesektől mi az alapvető különbség az egyeztető és döntőbizottság működése között? Már a két szerv közti elnevezésbeli különbség is érzékelteti a munkaügyi viták intézésében bekövetkező változást Az egyeztető bizottságok, mint ismeretes, nem egy esetben valóban pusztán arra szorítkoztak, hogy valamiféle megegyezést hozzanak létre a vitában szembenálló felek közt, s ha ez nem sikerült, rendszerint felsőbb fórumra hárították a döntést. Erre megvolt a szervezeti lehetőségük, mert négy tagból állván (két vállalati, két szakszervezeti delegált), — egyforma arányú szavazataikkal első fokon elkerülhették a határozott, egyértelmű állásfoglalást. Nyilvánvaló, hogy kényesebb ügyekben, amikor például a vállalatvezetés törvény- sértő intézkedését hatályon kívül kellett volna helyezni, kényelmesebb volt ez alól a szavazategyenlőséggel kitérni, s a vállalatvezetéstől független szervre hárítani a döntés felelősségét. A munkaügyi döntőbizottság mind megváltozott szervezeti kereteinél, mind pedig kibővült hatáskörénél fogva a szó szoros értelmében elsőfokú döntőbírója lesz a vitás kérdéseknek. Háromtagú összetétele lehetetlenné teszi a szavazat- egyenlőséget, tehát vagy egyhangúlag, vagy mindenképpen szavazattöbbséggel dönt valamelyik fél álláspontja, helyesebben mondva a törvényszabta jogok és kötelezettségek érvényesítése mellett. Hatásköre pedig ezentúl kiterjed olyan ügyekre is, amelyek eddig egyáltalán, vagy nem kizárólagosan tartoztak az egyeztető bizottságra, hanem már első fokon is a bíróságra kerültek (például leltárhiány, vagy munkabérkövetelések). Milyen lesz a döntőbizottság szervezeti felépítése? Míg az egyeztető bizottság tagjai az egymást követő üléseken váltakozva elnököltek, addig a munkai ügyi döntőbizottságnak állandó elnöke lesz, aki kinevezését a vállalati szak- szervezeti bizottság és az igazgató előterjesztése alapján a területi munkaügyi döntőbizottságtól kapja. — Mind az elnök, mind a bizottság tagjai a szakszervezeti tisztségviselőket megillető védelemben részesülnek, sőt az elnököt csak a területi munkaügyi döntő- bizottság hozzájárulásával lehet áthelyezni, illetve elbocsátani. Ezek az intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a bizottság munkája folyamatosabb legyen, — s működését semmiféle külső beavatkozás vagy tekintély ne befolyásolhassa. Van-e helye jogorvoslatnak, ha valamelyik fél nem ért egyet a döntő- bizottság határozatával? Fellebbezéssel általában a területi munkaügyi döntőbizottsághoz kell fordulni, csupán három eset képez ez alól kivételt: a kereskedelmi és raktári dolgozók leltárhiánya, a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének megsértése által okozott kár, valamint a bűncselekmény- nyel okozott kár. Ezekben az ügyekben másodfokon a járásbíróság dönt. Fellebbezni tehát csak egy helyre lehet, ahol jogerős döntéssel az ügy lezárul így a korábbiaktól eltérően nem lesz évekig tartó huzavona. Módosul-e az ügyrend? Az új rendelkezések érteimében a panasz beadásának, elbírálásának és felr lebbvitelének határideje lerövidül. A panaszt általában a vállalati döntést kővető 15 napon belül kell beadni, — szemben az eddigi 60 napos gyakorlattal, A határidő elmulasztása esetén, ha a panaszos igazolja, hogy az önhibáján kívül történt, a benyújtási határidőt meg lehet hosz- szabbítani. Ez az úgynevezett „kimentés”, amelynek szabályait a SZOT és a munkaügyi miniszter együttesen állapítja meg. — A munkaügyi döntőbizottság a panaszt az előterjesztéstől számított nyolc napon belül tárgyaláson köteles elbírálni. A munkaügyi döntőbizottság határozata elleni fellebbezést ismét 15 napon belül kell a munkaügyi döntőbizottság közvetítésével a feli ebbvi teli szervhez benyújtani.
