Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-11 / 59. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP i985. március ü. Tűzharc partizánok és kormánycsapatok között Dél-Vietnamban ismét megélénkült a szabadság- harcosok tevékenysége. A szerdára virradó éjszaka Binh Dinh tartományban Bong Són és Hoai között a partizánok rajtaütöttek a délvietnami kormánycsapatok egyik gépkocsioszlopán. Tizennyolc délvietnami katona megsebesült, egy amerikai „tanácsadó” életét vesztette. Amerikai részről közölték, hogy a Vietcong két egysége Da Nang körzetében tűzharcot vívott az amerikai támaszpont külső védelmi övezetében elhelyezett délvietnami kormánycsapatokkal. A tűzharc színhelye alig 5 kilométerre van attól a ponttól, ahol az amerikai tengerészgyalogosok hétfőn és kedden partra szálltak. Az amerikai szóvivő szerint a partraszállt amerikai egységek eddig nem kerültek harci érintkezésbe a partizánokkal. George Ball amerikai külügyminiszterhelyettes kedden magához kérette Franciaország, Anglia, Olaszország, Hollandia és Nyugat-Németország washingtoni nagyköveteit és több ázsiai ország diplomáciai képviselőit, hogy Ismertesse velük az Egyesült Államok Dél-Vietnam- mal kapcsolatos álláspontját és az ottani helyzetet. A Külügyminisztérium szóvivője szerint azoknak az országoknak a diplomáciai kénviselőit hívták meg a ,,tájékozta tóra”, amelyek valamilyen formában részt vettek a Dél-Vietnamba irányuló „segélyakcióban”. Az amerikaiak délvietnami „vállalkozásával” kapcsolatos az AP amerikai hírügynökség jelentése, — amely szerint a New York-i ügyészség vádat emelt Roy Greene, a United Steel and Wire Corporation külkereskedelmi vállalat elnöke ellen, mivel a vállalat a Dél-Vietnamba küldendő 70 000 dollár értékű műszaki árukból csupán 15 000 dollárnyi árut szállított le. Az amerikai kormány által megrendelt további 55 000 dollár értékű áruval a vállalat nem tudott elszámolni. Amennyiben a vádak igaznak bizonyulnak, Greenere 70 évi börtönbüntetés és 140 000 dolláros pénzbírság vár. Az AFP New York-i jelentése szerint egy ENSZ- szóvivő kedden közölte, hogy U Thant főtitkár nem dolgozott ki újabb javaslatokat Vietnammal kapcsolatban. Egyes amerikai sajtójelentések ugyanis U Thant állítólagos új javaslatairól szóltak. A szóvivő ugyanakkor közölte, hogy a főtitkár február 24-i sajtó- értekezlete előtt tájékozódott Washingtonban, Moszkvában, Párizsban, Londonban, Saigonban és Hanoiban egy Vietnammal foglalkozó értekezlet összehívása ügyében. Az értekezleten az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Franciaország, Anglia, a Kínai Nép- köztársaság, valamint a két Vietnam képviselői folytatnának előzetes tárgyalásokat a vietnami probléma megoldása érdekében. Az amerikai Külügyminisztérium szóvivője kedden óvatosan fogalmazott nyilatkozatban visszautasította U Thantnak a vietnami kérdésben összehívandó héthatalmi értekezletre vonatkozó javaslatát A nyilatkozat szerint a főtitkár többször tárgyalt Stevenson amerikai ENSZ-dele- gátussal a délkelet-ázsiai helyzetről és felajánlotta közvetítését Vietnammal kapcsolatban. Az amerikai kormány azonban jelenleg „nem lát lehetőséget” ilyen értekezlet megtartására. Courve de Murville francia külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában kedden közölte, hogy kormánya a vietnami probléma rendezésében nem lát más utat, csak a békés, politikai rendezést. Világszerte egyre több tiltakozás hangzik el az amerikaiak vietnami politikája ellen. A Pravda szerdai számának szerkesztőségi cikkében megállapítja, hogy az Egyesült Államok csak altkor juthat ki a vietnami zsákutcából, ha megszünteti a VDK elleni agresszióját és kivonja fegyveres erőit Dél- Vietnamból. Kedden a bolgár Külügyminisztériumba kérették a Vietnami Demokratikus Köztársaság szófiai nagykövetét, hogy ismertessék vele a bolgár kormány álláspontját, amely teljes támogatásáról biztosítja a testvéri VDK-ot igazságos harcában, Rendkívüli értekezletet tartanak Kairóban Az arab államfők személyes megbízottainak kairói tanácskozásán megállapodtak abban, hogy vasárnap rendkívüli külügyminiszteri értekezletet tartanak, szintén Kairóban, hogy jóváhagyják a bonni politikával szemben alkalmazandó arab ellenintézkedéseket, amelyeket a megbízottak értekezlete kidolgozott. A megbízottak tanácskozása után kiadott közlemény szerint a részvevők az Izrael elismerésére vonatkozó bonni elhatározást az arab népek ellen intézett nyílt kihívásnak minősítették. amely az imperialisták közel-keleti terveit szolgálja. Noha az arab államok képviselői egyelőre titokban tartják a Nyugat-Né- metországgal szemben teendő közös ellenintézkedéseWilson Washingtonba készül Kötéltánc a Fehér Ház és az angol parlament között Angol hivatalos körök „kiszivárogni” engedték: Wilson miniszterelnök április közepe táján Washingtonba utazik, hogy Johnson elnökkel „egyebek között” megvitassa a vietnami helyzet alakulását. A Daily Telegraph szerint illetékes helyen hangsúlyozzák, hogy Wilson útja nem hasonlítható össze Attlee volt munkáspárti miniszterelnök washingtoni villámlátogatásával a koreai háború kritikus pillanatában, amikor MacArthur tábornok az atombomba bevetésével fenyegetőzött. Wilson amerikai látogatásának sietős kiszivárogtatása újabb jele annak, hogy a miniszterelnök kénytelen manőverezni amiatt, hogy az Egyesült Államok vietnami agresszóiját támogató hivatalos kormánypolitika egyre inkább a brit közvélemény ellenállásába ütközik. Mint jelentettük, Wilson az alsóház keddi interpelláció« vitájában sorra elhárította az amerikai agressziótól való elhatárolódást sürgető felhívásokat, és — szöges ellentétben korábbi kijelentéseivel — a Vietnami Demokratikus Köztársaságot vádolta agresszióval. Ugyanakkor homályos célzásokat tett „éjszakába nyúló telefonbeszélgetésekre”, azt a benyomást keltve, hogy éjt nappallá téve igyekszik Washingtont rábírni a békés rendezés meggyorsítására. Ebben az összefüggésben említette Gromiko szovjet külügyminiszter március 16-án ese- dékes londoni látogatását, amelyet összekapcsolt azzal a bejelentéssel, hogy a Gromikoval folytatandó eszmecserét követően Stewart brit külügyminiszter Washingtonba utazik „többek között” a vietnami helyzet megvitatására. Ehhez csatlakozott most Wilson washingtoni útitervének nyilvánosságra hozása, azt sejtetve, hogy nagy jelentőségű brit diplomáciai kezdeményezés készül a kulisszák mögött. Londoni diplomáciai megfigyelők rámutatnak: Wil- sonnak, miután visszaverte a balseámy bírálatait, nyomban ellensúlyozó gesztust kellett tennie, hogy új táplálékot adjon a munkáspárti képviselők között terjesztett „suttogó propagandának”, amely szerint London csakis az angol—amerikai szolidaritás fenntartása alapján fejthet ki „mérséklő” befolyást Washingtonban, két, jól értesült körökben tudni vélik, hogy az értekezleten előterjesztett javaslatok a következők voltak: 1. valamennyi arab állam figyelmeztesse Nyu- gat-Németországot, hogy megszakítja kapcsolatait Bonnal, ha elismeri Izraelt, vagy fegyvereket szállít neki; 2. az arab kormányok haladéktalanul hívják visz- sza nagyköveteiket Bonnból; 3. az összes arab kormány fejezze ki feltétel nélküli támogatását az EAX kormányának Nyugat-Né- metországgal szemben elfoglalt álláspontja iránt; 4. az olajtermelő arab államok figyelmeztessék a nyugati hatalmakat, amelyek Izraelnek gazdasági, katonai, vagy politikai támogatást nyújtanak, hogy ha ezt folytatják, az arabok megszüntetik a velük való együttműködést. Birrenbach, a bonni kormány megbízottja kedden befejezte megbeszéléseit Izraelben és szerdán, visszautazott Bonnba, hogy beszámoljon Erhard kancellárnak. Elutazása előtt nem volt hajlandó nyilatkozni izraeli tanácskozásairól, csak azt mondotta, hogy azok „hasznosak voltak”. Illetékes forrás szerint Izrael elvben hajlandó elfogadni a diplomáciai kapcsolatok felvételét az NSZK-val, de a végleges megállapodás attól függ, vajon találnak-e kielégítő megoldást, amely figyelembe veszi Izrael „biztonsági szükségleteit”# Nyugat-európai unió Kedden Rómába« a* olasz külügyminiszter elnökletével tanácskozást tartott a nyugat-európai unió miniszteri tanácsa. A zárt ajtók mögött megtartott ülésen Stewart angol külügyminiszter kifejtette, hogy — hazája szorosabb együttműködést kíván kialakítani a nyugat-európai államokkal és végső soron csatlakozni kíván a közös piachoz. Nyugatnémet bíróságok újabb lengyelellenes provokációja Varsó (MTI); A Frankfurtban folyó auschwitzi-perben — újabb lengyelellenes provokációra került sor. A bíróság kijelentette: azért nem kerülhetett sor bizonyos lengyel tanúk kihallgatására, mert a lengyel kormányszervek akadályokat állítottak a tanúk kiutazása elé. A Lengyelországban elkövetett náci bűncselekményeket kutató bizottság nyilatkozatot adott ki, melyben közönséges hazugságnak nevezi a frakfurti bíróság állítását. A február 26-i tárgyalásra szóló idézé seket a lengyel tanúknak ugyanis február 25-én adták postára. Erről a frankfurti postabélyegző világosan tanúskodik. így természetes, hogy a lengyel tanúk a 26-i tárgyaláson nem vehettek részt# Az Interpol nyomoz a Cukurs ügyben Az uruguyai rendőrség, a nyugati hírügynökségek jelentései szerint, lezártnak tekinti a Montevídeóban meggyilkolt Cukurs, lett háborús bűnös ügyét, és a dossziét átadta az Interpol- nak, a nemzetközi rendőrségnek. Az uruguayi rendőrség feltételezése szerint Cukursszal összesen öt ember végzett, s feltehető, hogy eredetileg nem akarták megölni, hanem csupán elrabolni. Erre utal az is, hogy a holttestet egy utazóládában találták meg. A gyilkossággal gyanúsított személyek a jelek szerint már elhagyták Uruguyat« A montevídeód rendőrfőnök az uruguyai lapok szerint kedden este kijelentette, hogy az ügyben vizsgálatot folytatnak egy izraeli diplomata szerepével kapcsolatban is. Az izraeli külügyminisztérium azonnal tiltakozott és rosszindulatú, alaptalan rágalmaknak minősítette a rendőrfőnök kijelentéseiről szóló sajtóhíreket, A montevídeói rendőrség őrséget rendelt ki a város zsinagógájának védelmére, kedden ismeretlen személyek négy lövést adtak le a város zsinagógájára. KARNEVÁLI ALMOK Ahogyan egy nyugatnémet riporter látja Riót i. Ab utcákon széles, hosz- szam elnyúló sorokban ünneplő tömeg hullámzik. — Táncukhoz ütemes dobpergés diktálja a tempót. Klarinétok, fuvolák, trombiták és egzotikusán csengő népi hangszerek árasztják a melódiát. Dallamukra a hatalmas embertömeg fáradhatatlanul ropja a táncot. Az elegánsain felöltözött, papír- koronával ékesített, mereven vigyorgó-, vagy bájosan nevető álarccal palástolt táncosok, varázslatos hangulatot adnak a délceg pálmafákkal szegélyezett utcáknak. — íme így fest Rio de Janeiro a farsangi karnevál idején. A világszerte híres riói karnevált minden évben február első és második hetében rendezik. Az idei karnevál pompája azonban talán minden eddigit felülmúlt, mert a több mint 3 milliós világváros most ünnepi fennállásának 400. évfordulóját. A portugál Eustacio de Sá néhány fakunyhót ácsolt össze a festőién csodálatos cukors-ü- veg-hegy lábánál. Az épületek száma évről évre szaporodott, formájuk, magasságuk megváltozott: ma már felhőkarcolók regimentje emelkedik az egykori fakunyhók környékén. „Cidade _ maravilhosa vagyis csodálatos város — így nevezik a brazilok Riót. S miután Erazília közigazgatási centrumát néhány évvel ezelőtt innen az ország belsejébe helyezték át a csodálatos város _ lakói úgy érzik, ezáltal még inkább övék lett minden utca, minden mulató, minden park. A karneválok napjaiban minden igy is van. Ilyenkor az egyszerű emberek, a gyári munkások, a pincérek, a hordárok, a háziasszonyok, a portások uralják a várost. De csak ilyenkor. Egyébként a monopolisták, a gyárosok, a bankárok, a szálloda tulajdonosok és a többi pénzember tartja hatalmában a várost, az országot. Alkalmazottak többsége szüntelenül rosszabbodó körülmények közt kénytelen élni, dolgozni. Alkalmat kell hát adni nekik egy kis öncsalásra, ámításra, hogy azt hihessék övék a város és abban kedvük szerint cselekedhetnek. Jellemző, hogy a korábbi karneválok is a szemben álló társadalmi osztályok helyzetét fejezték ki. A mai karneválok főszereplői a négerek, régen viszont csak részben volt így. A rabszolgák kezdetiben csak február 6-án „Mi asszonyunk” napján kaDtak engedélyt arra, hogy kitombolhassák magukat. A négerektől a fehérek ekkor még határozottan elkülönítették magukat és az európai szokásokat utánozták. Az első maszkokat és konfettiket Velencéből hozatták. Hogyan kezdődött száz évvel ezelőtt a karnevál? Erre a kérdésre Johann Kaltenboeck egykori írasa így felel: „A táncot minden alkalommal ,Polonäse’- vei kezdték. A kijelölt rendező mindig ízlése szerinti hosszú vagy rövid léptekkel és egyéni figurával vezette be a táncot. A ,Polonäse’ tehát tulajdonképpen nem is tánc, hanem választékos lépésekből alakított séta, amelyet nemcsak a fiatalok, hanem az idősebbek is nagy kedvvel csináltak. Az úr hölgyét jobbján vezetve a muzsika lassú ütemére lép előre, nem úgy mint mások gyakran teszik: az urak mars terrmóban verik talpukat a talajhoz mintha katonai díszfelvonuláson vennének részt.” E sorokból kétségtelenül kiviláglik, hogy a szerző kimondatlanul is a fehértelepesek és a néger rabszolgák felvonulási módját állította párhuzamba. Nem- sokkal később azonban már változni kezdett a kép: 1888-ban a rabszolgarendszer megszűnésekor a négerek egyre nagyobb számban népesítették be az utcákat. Hogy karneváli felvonulásuk minél palléro- zottabb legyen, lakónegyedeikben e célra az előkészületekkel foglalkozó egyesületeket szerveztek. A karnevál _ előkészítésének törzsgárdájába a legügyesebb táncosokat a legötletesebb jelmezkészítőket és szervezőket vonták be. Ennek köszönhető, hogy karneváli felvonulásaik évről évre rendezettebbek, ötletesebbek lettek. A kezdeti, rendezetlenül felvonuló színes maszkos csoportokat — „cordaos” — felváltották a több csoportra tagolt — blocos — önálló muzsika ütemére táncoló felvonuló egységeit Ekkor már minden csoport más táncot járt A „blocos” idővel „ranchos”-szá növekedett. A csoport élén egy zászlóvivő hölgy haladt, közvetlenül utána muzsiki.s csoport következett. Fuvolák, gyors tamburák, klarinétok, együttes zenéjére ropták a táncot a fürge lábú nők és férfiak.A 30-as években további újításokat vezették be. A Jornal de Brasil javaslatára karnevál királynőt választottak, s ha már királynő van, mért ne legyen király is: Momo-nak nevezték. A felvonulásokon részt vettek az úgynevezett sam- ba iskolák is, amelyek táncosai nagy hozzáértéssel, változatos figurák alkalmazásával szórakoztatták a közönséget. A párját ritkító látványosságra az üzletemberek is felfigyeltek. Az utazási irodák külföldön és Brazíliában egyaránt nagy propagandát csaptak a karneváloknak. Vendégeik külön emelvényről szemlélték a felvonulókat. Ügy látszik, kifizetődött az üzlet, mert a lelátók száma évről évre növekedett és a vendégek száma is fokozatosan szaporodott. (Folytatjuk.) G. Kratochwiil Karneváli felvonulók