Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)
1965-03-11 / 59. szám
i. március Hr SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á párt gazdaságpolitikája: többet, jobbat, gazdaságosabban (Folytatás az 1, oldalról) hogy jaj akkor a szocializmussal mi lesz. Gondolatmenetét kicsit megszakítva a szónok ezután az utóbbi időben előforduló nagyobb jelentőségű bűnperekre tért ki, töb- bekk özött az Ónodi ügyre is. Czinege elvtárs ezután az abbahagyott gondolatsort folytatta, — Most a párt a decemberi határozatával számot- vetett az elmúlt esztendőkkel és a kormány annak nyomán megfelelő elhatározásokat valósít meg. És — amint Kádár elvtárs mondotta, — önkritikát annyiban kell gyakorolnunk, hogy bár hamarabb tettük volna meg ezeket az intézkedéseket, amelyeket egész fejlődésünk, egész ügyünk előrehaladása megkíván A szocializmus építésének nehézségeivel számolnunk kell és erre fel kell készítenünk munkás- osztályunkat és egész népünket. Most azt kell elmondani, hogy az utóbbi években olyan ' ndenciák is jelentkeztek, amelyeket nem tarthatunk a szocializmus építésének természetes velejárójának. — Miből állítjuk össze azt, hogy milyen legyen gazdaságpolitikánk? Először is számbavesszük mindazokat a tényezőket, amelyek gazdasági építőmunkánk szempontjából hosszú távra döntőek. így az ország nyersanyag es energia helyzetét, a termeloeszközöK fejlődését, s a további fejlesztéshez szükséges eszközeinket. Megvizsgáljuk társadalmunk kultúráját, ezen- belül különösen a műszaki kulturáltságot, a munkások és mérnökök alkotóképességét, tudniillik mindezekkel számolni kell. De számolni kell azokkal a tényezőkkel is, amelyek a nemzetközi helyzetből fakadnak, elsősorban azzal, hogy szocialista világrendszerhez tartozunk. Ezen túlmenően még azzal is, hogy a XX. században nem lehet úgy élni a világban, hogy még azokkal is, akiktől ideológiai és alapvető osztályellentétek választanak el bennünket, ne próbáljunk az adott lehetőségek határain belül gazdasági kapcsolatot fenntartani, magyarán szólva a békés egymás mellett élés nem kizárja, hanem feltételezi gazdasági kapcsolatokat a kapitalista országokkal. ötéves tervünket kialakítottuk, ez volt tulajdonképpen az ellenforradalom után az első olyan komoly tervidőszak, amikor megalapozott és távlatban is összhangba hozott tervet dolgoztunk ki. Ha most azt kérdezzük négy és egynegyed évvel a terv jóváhagyása után, mit kell mondanunk erre a tervre? Akkor azt kell mondani, hogy ez az ötéves terv alapjaiban jó. Ez az ötéves terv az utóbbi négy év időszakában alapjaiban megvalósult. Az is igaz viszont, és ezt is meg kell mondani, hogy ezeken a terveken menetközben változtatni kell, van a megvalósításban bizonyos egyenetlenség. Egyik helyen már most majdnem elértük az ötéves terv végére kitűzött célokat, más helyen, sajnos van olyan veszély, hogy a tervidőszak utolsó napján sem érjük el az eredeti elképzeléseket. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy egészében a terv jó és a végrehajtása is megfelelő ütemben halad. A következőkben Czinege elvtárs számadatokkal bizonyította népgazdaságunk fejlődésének eredményeit. — Mi tudjuk, hogy ezek az eredmények mennyi gyötrelemmel, küzdelemmel jártak. Ha beruházási terveinket vizsgáljuk, csak kiragadva a többi közül, azt mondjuk, hogy micsoda nagyszerű dolog, 13 százalékkal túlteljesítettük a bérű házáéi tervünket, Mégsem nagyon tapsolunk neki. — A túlteljesítés egy része ugyanis abból következett, hogy a tervben szereplő beruházásokat drágábban készítették el, mint eredetileg terveztük. Sok helyen kezdtünk el építkezni, több helyen, mint amennyit optimális időn belül be tudnánk fejezni. Czinege elvtárs a továbbiakban így folytatta: A mezőgazdaság szocialista átszervezését — amely kikerülhetetlen történelmi feladat volt — a mi társadalmunk megoldotta. Ei nagy győzelemnek számít. A mezőgazdaságba sok milliárdot fektettünk be. s ezzel nem lehet úgy számolni. hogy az az összeg három év alatt megtérül. Nálunk nincs tőkés, aki a mezőgazdaság szocialista átszervezését finanszírozná. Ezért tudomásul kell vennünk, hogy tulajdonképpen a munkásosztálynak az iparban termelt javakból kellett és kell a mezőgazdaság fejlesztéséhez szükséges fedezetet biztosítania. A fejlődés üteme váratlan is volt és így soronkívül több tízmillió rdot kellett a mezőgazdaságba invesztálná. Rosszul tettük? Nem. Azt mondani, hogy sajnáljuk, megbocsáthatatlan bűn volna, a mi egész társadalmunk jövőjét tekintve. Ezek után a miniszter a nemzetközi erőviszonyokat elemezve elmondotta, hogy kormányunk megfelelő összeget fordított a hadsereg korszerűsítésére is. Czinege elvtárs ezután arról beszélt, hogy államunk hogyan gondoskodik a munkában kiöregedettekről. — Mindig a következő két generációnak kötelessége, hogy az őt megelőzőt eltartsa, miikor az már a munkából kiöregedett. Ma a - fiatalság később áll munkába, mint mondjuk tíz évvel ezelőtt. Hiszen majd mindenki középiskolába jár, sokan mennek egyetemre, tehát a mi generációnk 14 éves kori munkavállalásával szemben mm 19—20 éves korában el dolgozni a fiatal. Jelentős részük csak jóval később, hiszen egyetemre járnak. Igaz, hogy az emberek életkora meghosszabbodott, de a nyugdíj korhatárt nem emeltük fel. Szerencsére ma tovább élnek az emberek, mint valamikor a kapitalizmusban. Ezért a ma is aktív munkásoknak nagyobb terheket kell magukra vállalná. Nem kell ezen sopánkodni, hiszen ez természetes dolog, csak figyelembe kell venni akkor, ha azt vizsgáljuk, hogyan is állunk. Az emberek ma úgy gondolkodnak, hogy először legyen rendes lakásuk, gépesített háztartásuk, csak aztán költenek mondjuk televízióra. Ha csak a televíziót említem nem is mondok rossz példát. Hiszen 4 év alatt százezerről hatszázezerre növekedett Magyarországon az előfizetők száma. A szónok a továbbiakban részletesen elemezte külkereskedelmi mérlegünk helyzetét, a kivitel és a hehozntal jelenlegi arányait. Felhívta a figyelmet arra, hogy az exporttermelésen belül nagy gondot kell fordítani termékeink műszaki színvonalának fejlesztésére, a hazai nyersanyagok fel- használására, lényegében az exporttemelés önköltségének csökkentésére. Majd a vállalatok készletgazdálkodásának ismeretes hibáit állította beszédének előterébe. Mondván, hogy a Gazdasági Bizottság határozata alapján született intézkedések remélhetőleg ösztönzőleg hatnak az idei megrendelések folyamatos teljesítéséhez nem szükséges készletek feltárására és hasznosítására. A következőkben pedig a szocialista emberré válás folyamatának problémáiról beszélt. — Az ember olyan és olyanná válik, amilyenné önmagát akarja nevelni, — amilyenné a társadalom, meg a közvetlen közelében lévő emberek formálják. — Igaz, nem kell azt hinni, hogy a termelési viszonyok megváltozása rögtön együtt jár az emberek szocialista tudatának kialakulásával. Ahhoz még hosszas ideológiai munkára, harcra van szükség, s ebben jelentős feladatot kell vállalniok a pártszervezeteknek, s valamennyi munikástársunknak. Befejezésként néhány gondolatot szentelt a magyar ipar fontos és valóban külön problémát jelentő részének, az építőiparnak. Elmondotta, hogy az építőiparral szemben támasztott követelmények rendkívül megnövekedtek, — amihez nem nőtt fel ez az iparág sem szervezetében, — sem technikájában. — Ezért fordulhatott elő, hogy noha elhatároztuk, hogy 15 év alatt körülbelül egymillió lakást építünk, a lassan eltelő első tervidőszak idején nem elég megnyugtató a kép ahhoz, hogy e tervünk maradéktalan végrehajtását biztosítottnak tekinthessük. Ha a fejlődés követelményeinek eleget akar tenni az építőipar, akkor sürgősen meg kell szüntetnie a jelenleg tapasztalható szervezési hibákat, — korszerűvé kell tennie épí- tési technikáját, technológiai módszereit. Türelmesen foglalkozunk továbbra is az építőipar problémáival, s az idei esztendőtől azt reméljük, hogy az építők szénáját többé-kevésbé rendbehozzuk. Beszédét ezzel fejezte be! — Felszabadulásunk 20. évfordulójának megünneplésére készülődik az ország. A munkások és dolgozók lelkesedése, hitvallása a szocializmus ügye mellett demonstratív méreteket öltött a most folyó szocialista munkaversenyben. A párt szavának megértéséről tanúskodnak a vállalások. A legfontosabbat értette meg dolgozó nőnünk, a oárt gazdaságpolitikájából: többet, jobbat, de gazdaságosabban. A második ötéves terv befejező esztendejének alapgondolata ez. Ügy érzem, ha ebben a szellemben munkálkodunk, akkor kija- víthatiuk a ma még fellelhető hibákat és szilárdan megalapozhatjuk a következő ötéves tervidőszakot —, fejezte be beszédét Czinege Lajos elvtárs. Czinege elvtárs beszédét nagy tetszéssel, tapssal fogadták a megjelentek, majd ezután a nagygyűlés elnöke, Csáki István elvtárs zárszaváit hallgatták meg. Csáki elvtárs zárszava — Megköszönöm Czinege elvtársnak szives és tartalmas tájékoztatását. Meggyőződésem, hogy az általa vázolt helyzet és az előttünk álló feladatok ösztönözni fognak bennünket arra, hogy a Központi Bizottság decemberi határozatának szellemében munkálkodjunk hátralévő dolgainkon. Ebből az előadói beszédből csakúgy, mint az országgyűlésen elhangzottakból meggyőződhettünk, hogy a népgazdaság erős és egészséges, viszont helyes következtetéseket kell levonnunk, mégpedig azt, hogy az új feladatokat, csakúgy mint eddig, egyesült erővel oldhatjuk meg. Azzal a gondolattal zárom be a nagygyűlést, hogy mosit közvetlenül hazánk felszabadulásának 20. évfordulója előtt büszkén tekintsünk szocialista építőmunkánk vívmányaira, de ne feledjük el, hogy útközben vagyunk, hogy még nagyon sok a tennivalónk. Az elmúlt két évtized harcai és eredményei erősítsenek bennünket a további munkasikerekért vívott küzdelmünkben. Kibővített járási pártbizottság ülésen beszélték meg a kunhegyesi járás megszüntetésének helyi teendőit Kibővített s egyben utolsó ülését tartotta szerdán a kunhegyesi járási pártbizottság. Részt vett az ülésen Csáki István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Váczi Sándor és Zagyi János elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Poló- nyi-Szűcs Lajos, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Mándi Sándor, a tiszafüredi járási pártbizottság első titkára és Kóczián Mátyás, a törökszentmiklósi járási pártbizottság első titkára. A pártbizottsági ülést Oláh János, a kunhegvesi járási pártbizottság első titkára nyitotta meg, előadó pedig Csáki István elvtárs volt. Csáki elvtárs tájékoztatta a pártbizottsági ülés résztvevőit arról, hogy ez alkalommal az Elnöki Tanácsnak a kunhegyesi járás megszüntetéséről szóló rendeletének végrehajtását beszélik meg. A kunhegyesi járás ugyanis a rendelet értelmében mint önálló köz- igazgatási egység március 31-el megszűnik. Hangsúlyozta, hogy az új közigazgatási konstrukcióknak kialakítására, az Elnöki Tanács határozatának végrehajtására nem sok idő áll rendelkezésre. A határozat végrehajtását azonban úgy kell megszervezni, hogy a vezetés és főleg a tavaszi munkákra való felkészülés továbbra is töretlen legyen. A járás működése során a termelőszövetkezetek értek el eredményeket az utóbbi években, s ezután is törekedni kell arra, hogy a fejlődés továbbra is felfelé ívelő legyen. A járás megszüntetését elsősorban kedvezőtlen közgazdasági és ipartelepítési adottságok indokolják. Ismertette továbbá Csáki elvtárs a törökszentmiklósi és a tiszafüredi járás fejlődési perspektíváit. Az új közigazgatási rend szerint Kunmadaras, To- majmonostor, Abádszalók és Tiszabura a tiszafüredi, Kunhegyes, Kenderes, Tisza gyenda és Tiszaroíf a törökszentmiklósi járáshoz csatlakozik. Felszólalás szobor ügyben A város várja már a tavaszt. Várja a napfényt, a melengető kikeletet. — De várja a tavasszal együtt érkező április 4-ét, az ország felszabadulásának 20. évfordulóját is. S nem csupán varja, hanem tesz is érte valamit. Remélhetőleg tisztább utcák, újabb parkok köszöntik majd a nagy ünnepet. Napok óta légkalapács zaja veri fel a Tisza-part csendjét, készül a megye- székhely legújabb emlékművének, a Lenin-szo bornak az alapozása. Az SZTK Rendelőintézete előtt álló szovjet hősi emlékmű is új ruhát ölt a nagy eseményre, a munkások serényen dolgoznak a műanyag fólia alatt, na- gyobbítják, csinosítják, méltó köntösbe öltöztetik a magyar nép hálájának jelképét. Nem ünneprontásként mondjuk, de ha már úgyis sorra kerültek az emlékművek, lenne egy szerény kérésünk: az építők — pontosabban: az építtetők — ne feledkezzenek meg a Kossuth téren álló Munkásmozgalmi emlékmű alapzatáról sem. Remélhetőleg találnak néhány kanálnyi habarcsot, s talán a kihullott kövek sem vesztek még el, s a 20. évforduló ünnepére rendbehozzák az omladozó alapzatot. Szolnok v az ország legfátlanabb megyéje Március a fásítás hónapja — Huss óv alatt húszezer hold erdő — A Jászságban nem kell a fa ? Beszélgetés Marton Tibor igazgatóval A felszabadulás előtt úgy emlegették Szolnok megyét, mint az ország legsivárabb, fában legszegényebb vidékét. És a felszabadulás után húsz évvel Szolnok még mindig ugyancsak a legfátlanabb megyéje az országnak. Igaz, hogy azóta történt valami. A földterület 0.3 százalékos erdősültsége 3 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy húsz év alatt húszezer holdat erdősítettek be megyénkben. — Évenként átlagosan ezer holddal kisebbedéit a szántóföldi művelésre alkalmatlan sivár területe Szolnok megyének. S az idén újfent gyarapodik Szolnok megye erdősége. Igaz, csak nagyon minimális mennyiséggel. A tavaszi fásítási idényben ösz- szesen 202 hektár területet fásítanak be. S ebből is mindössze 180 hektárnyi az új erdőtelepítés, a többi pedig a kiveszett, vagy kivágott fák pótlását teszi ki. Vagyis lecsökkent az erdősítési, fásítási kedv a megyében. Amíg tavaly tavaszon is 705 hektár új erdővel zárult a fásítási hónap, most a felére sem lehet számítani. A húsz esztendőn át évi ezer holdas telepítési átlagnak pedig a harmada sem lesz meg. Mi történt? A hatos törvény végrehajtását igen mereven értelmezik a megyében. — Olyannyira, hogy az egész jászberényi járásból szinte említésre sem méltó fásítási igényt jelentettek be. Pedig ez a megye egyik legnagyobb járása. A hatos törvény a termelésre alkalmas szántóföldeket védi. De a m°gvének ni»mrsal" ilyen földjei <?an. nak. Van a Tiszának olyan hullámtere, ahol a sorozatos kiöntés miatt a mezőgazda- sági termelés bizonytalan. Fásítani kellene a szövetkezeti majorokat. A legelők fásítását is mielőbb meg kellene csinálni, s fásításra várnak azok a jászsági homokterületek. amelyeken se a szőlőtelepítés nem célszerű, se a növénytermesztés. Az 1003-as rendelet 21-es számú utasítása lehetővé is teszi e területek erdősítését. A kunszentmártoni járásban, Kisújszálláson és a tiszafüredi járásban élnek vele. Az idén e tájakon ültetik el a legtöbb fát. Szolnok megve a fásítási hőnap során elsősorban tölgy, nyár, akác, fenyő csemetékkel. suhánsrokkal sokasítja csekéiv erdeit. A március 10-től, április 10-ig tartó fásítási hónap sikeréért sokat várnak a kiszistáktól, az úttörőktől. A megye fiatalsága még minden esztendőben kivette részét az erdősítésből. S vannak a megyének kiváló fásító falvai, intézményei. Az erdőgazdaság oklevéllel tünteti ki őket. Oklevelet kapnak a karcagi November 7 Termelőszövetkezet, a jásziványi Szabadság Tsz. a szolnoki Vörösmező, a tószegi Dózsa közös gazdaságok. Több községi tanácsi vezető, járási mezőgazdasági osztály fásítási tevékenységét is ugyanilyen módon ismerik el. A fásítási hónap során kiállításokat nyit meg a Szolnok megyei Erdőgazdaság. A fásítási vándorkiállítás anyagát a tiszafüredi, a karcagi, a kunmadarasi, a tószegi, a tiszaföldvári, a fegyverneki lakosok ismerik meg többek között. A mindössze egy hónapig tartó fásítási kampány idején a megye erdőgazdasági dolgozói ki akarnak tenni magukért — erről beszélt Marton Tibor elvtárs a Szolnok megyei Erdőgazda igazgatóis.
