Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-11 / 59. szám

Felújítják Szolnokon a Hősök emlékművét egvesiiliefek / A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A HEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam» 59. szám. Ara 50 fillér 1965. március 11.» csütörtök. Á párt / gazdaságpolitikája: többet, jobbat, gazdaságosabban Tegnap délután három óra körül már sokan igye­keztek a szolnoki járműjavító művelődési házába azért, hogy meghallgassák Czinege Lajos honvédelmi minisz­ternek, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának, a megye országgyűlési képviselőjének előadását az idő­szerű gazdasági és belpolitikai kérdésekről. Négy óra előtt pár perccel már zsúfolásig megtelt a színházterem az üzemek és hivatalok dolgozóinak képviselőivel. Sőt még az előcsarnokban is sokan vá­rakoztak. A miniszter elvtárs Csáki Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága póttagjának, a megyei pártbizott­ság első titkárának és Sipos Károlynak, a városi párt- bizottság első titkárának kíséretében érkezett meg a nagygyűlés színhelyére. A gyár kapujában Jávor Nándor, a Járműjavító Üzemi Vállalat igazgatója és Tóth J. Ernő, az üzemi pártbizottság titkára fogadta Czinege Lajost és kísé­retét. Az elnökségi asztalnál a már említetteken kívül helyet foglalt Oláh György, a megyei tanács vb elnöke, a város, valamint a megye társadalmi életének vezető személyiségei és a szolnoki üzemek kiváló dolgozói, munkásai. A nagygyűlést Csáki István e szavakkal nyitotta meg: — Tisztelt elvtársnők és elvtársak! Tisztelt nagy­gyűlés! Meleg szeretettel köszöntőm önöket, s önökön ke­resztül a város valamennyi dolgozóját, akiknek nevé­ben eliöttek. ^ Külön szeretettel üdvözlöm és köszöntöm e nagy­gyűlés szónokát, Czinege Lajos vezérezredest, honvé­delmi minisztert, megyénk országgyűlési képviselőjét. A nagygyűlést megnyitom, s egvben felkérem Czinege elvtársat, hogy mond i a el előadói beszédét. Ezután a szónok lépett a mikrofon elé. Czinege La *os elvtárs beszéde — Kedves Elvtársinők, Elvtársak! Engedjék meg, hogy e gyűlésen résztvevő valamennyi kedves hallga­tómat. s önökön keresztül az otthon maradottakat, azokat, akik most dolgoz­nak. nagyon meleg szere­tettel köszöntsem a Köz­ponti Bizottság, a kormány és az én munkatársaim, a katonák nevében is. örülök, hogy meghívásukra köteles­ségemet teljesíthetem. Fel­adatomnak azt tartom a mai találkozásunkon, hogy alapos tájékoztatást adjak önöknek részben a legutób­bi országgyűlési ülésszak­ról, közös ügyeinkről, ered­ményeinkről. feladatainkról és gondjainkról. Ezután a miniszter elv­társ elmondotta, hogy kül­földi ellenségeink az utób­bi időben valósággal úgy működtek, mint egy zene­kar, amely azt játssza, hogy nagy bajok vannak a ma­gyar honban. Amikor az országgyűlésen bizonyos gazdasági problémákról volt szó, egyszóval, amikor négy év fejlődéseit elemezték és a jelentkező hibákat feltár­ták, akkor ellenségeink sa­ját álláspontjuk igazolására igyekeztek felhasználni gondjainkat. — Nincs másról szó tisztelt , hallgatóim, mint arról, hogy ott, ahol kell, a mi pártunk, kormányunk és gazdasági szerveink meg­tárgyalják időnként a szo­cialista építés különböző problémáit, helyzetét, majd meghatározzák a további tennivalókat. És az termé­szetes, hogy amikor szük­ségét véljük, akkor ez erő­teljesebb — köznyelven ezt úgy mondják, hogy kam­pány — időszak következik. Olyan időszak, amikor mon­danivalónk van, ■ azt a dol­gozókkal közölnünk kell. Miért szükséges ez? Egy­részt azért, hogy az ország gazdájaként ismerjék meg mi van nálunk, másrészt azért, mert nélkülük a mes- oldást sem lehet megtalál­ni. Mit tett a mi Központi Bizottságunk tavaly de­cemberben? Abból indult ki, hogy négy esz­tendő eltelt az ötéves terv­ből, ezért összegezni kell a tervidőszak tapasztalatait. Olyan tapasztalataink is voltak, hogy szükséges ala­posan megvizsgálnunk gaz­dasági életünk különböző területeit és a jelentkező, nem kedvező jelenségek okait is megkeresnünk. Tet­tük ezt azért, hogy a to­vábbi lépéseinket megfon­pártunk, kormányunk út­mutatásait. Azok pedig, akik ösztönösen tartanak velünk, és a bizalom alap­ján elfogadják a párt és kormány politikáját, csak az ellen nincsenek még felvértezve, hogy amikor ilyen hangokat hallanak, akkor el is tudjanak Iga­zodni rajta Ezekben az emberekben, ha valami­lyen hibával személyesen találkoznak, mindjárt fel­ötlik az a gondolat: hátha odaát igazuk van? — Szerintem ebben hi­básak vagyunk egy kicsit mert az elméleti munkánk­ban kicsit eJideallzáltuk a szocialista építéssel *átó munkát. Amennyire helyes tolifan határozhassuk meg. Nyíltan szembenéztünk a problémákkal. Választ ad­tunk arra is, hogy ezek után mit kell csinálni. Ezután a szónok néhány percre elidőzött annál a gondolatnál, hogy az ellen­séges rádióállomások min­dig azt hangoztatják, hogy nem beszélünk kellő nyílt­sággal. Ok ezt többek között olyasmire értik, hogy mi megsértjük a nyílt beszéd követelményét, ha mondjuk egy titkos párt­közi vagy államközi tár­gyalást nem közlünk azon nyomban a hírügynökségek­kel, vagy akár a magyar sajtóban is. Ezután beszédét így foly­tatta: — Az országgyűlésein, — folytatásaként annak, amit decemberben a Központi Bizottság tett — nyíltan beszéltünk. E nyilt beszéd keretében kicsit többet mondtunk most, mint 1963 decemberében, azért mert több volt a mondaniva­lónk. A szónok ezután részle­tesen megindokolta, hogy miért került erre sor. Ezután az országgyűlés időszakának a kapitalista országokban született vissz­hangjáról szólt, melyben igyekeztek kifordítani mindazt, ami nálunk ak­kor történt. — Véleményem szerint önmagukat igyekeztek vi­gas7.talni, mondván: ha már nem is kapja vissza herceg Eszterházy azt a né- hányezer holdat és Habs­burg Ottó nem tudja ma­gát megkoronáztatni Pes­ten, akkor legalább azzal vigasztaljuk magunkat, hogy jóllehet mi sem ke­rülünk vissza Magyaror­szágra, de a kommunisták is megbuknak. Ezt próbál­ták elhitetni. Csakhogv egy nagyon fontos dologgal nem számoltak Tudniillik a mi társadalmunk olyan időszakban él, amikor hogy a szocialista társada­lom felépítését, mint cél­kitűzést mi szentnek és sérthetetlennek tartjuk, — annyira helytelen, hogy időnként összekevertük ezt a magasztos eszmét az érte folyó küzdelmes napi mun­kával. És ezért valahogy az emberek egy része ön­magától nem készülhetett fel a nehézségekre, és mi elmulasztottuk, hogy őket erre felkészítsük. A szocia­lista építés munkájában sok nehézség van, botla­dozunk is néha, sőt el kell ismerni, hogy egy-egy el­gondolásunk vereséget is szenvedhet. Abban a pilla­natban aztán azt mondják, (Folytatát a J. oldalon) lakosságunk többsége nemcsak ösztönösen, hanem tudatosan követi a szocialista építés útját, Gyors ütemben haladnak Szolnokon a Hősök emlék­művének felújítási munkai tiai. Az emlékművet maga­sítják és fehér márvánnyal vonják be. A felújítást áp­rilis 4-re, hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára akarják befejezni Ezért, hogy gyorsan haladjon a munka, műanyag fóliával védekeznek az időjárás vi­szontagsága ellen. MA: Ülésezett a szolnoki városi tanács vb. * 4 szerkesztőség postájából * Ki bevitelt járási párt- bizottsági ülés Kunhegyesen * Vili emlékek * Karneváli álmok Tavaszi munkák a Tiszazugban Vetik a borsét — Megkezdték a szőlők nyitását Cserkeszöllő A TAVASZ a tiszazugi falvakban is késik, de ho­mokos földek gyorsabban nyelik a vizet és előbb szikkadnak. Cserkeszöllőn már túl vannak az őszi kalászosok fejtrágyázásán. Kilencszáz holdnyi búza és őszi árpa területre átlago­san 150 kilogramm ható­anyagú műtrágyát szór­tak ki A nagyobb munkákat azonban itt mégis csak a szőlők igénylik. A Magyar —Román Barátság Tsz-nek 700 hold közös szőlője van. Az idén jól akarnak szüre­telni, ezért a tőkék tápigé­nyelt is ki kell elégíteniük. Száz hold szőlőt Istállótrá­gyáztak, a többire pedig holdanként öt mázsa — 2—2 mázsa káli és foszfor. 1 mázsa nitrogén — mű­trágyát szórtak ki. Hétfőn reggel a szövet­kezet fogatai hozzáfogtak a szőlők előnyitásához Is. A CSERKESZÖIXÖI szak­emberek állandóan figye­lemmel kísérik a talaj ál­lapotát. S amint az Idő engedi, nyomban hozzá­fognak a vetéshez. Egyelő­re még lófogatokkal, hogy túlságosan ne tapossák a talajt. A gazdaság 120 hol­don termel borsót Ebből 20 hold az étkezési zöld­borsó, a többín takarmánv lesz. A tsz fogatai javá­ban vetik a borsót, és ké- mülődaek a mák vetésére is. A eserkeszöllői határ­ban 300—400 gazda szor­goskodik. Tiszaug A tiszaugi Tiszagyöngye Tsz 278 hold szórvány és 11 hold összefüggő gyü­mölcsössel rendelkezik. A gazdák február elején hoz­záfogtak a mechanikai ápo­lásihoz. Lenyesték a fölös­leges gallyakat, száraz ága­kat. Amint a fagyveszély elmúlik, megkezdik a per­metezést is. Tiszaugon is fő profil a szőlő- és a gyümölcsterme­lés. összesen 378 hold a szőlő, mely 61 hold kivéte­lével közös művelésben van. A termelőszövetkezetnek kevés az állatállománya. — Pintér Jeremiás elnök arról panaszkodik, hogy azonos szőlőtáblák csak tíz évenként kaphatnak szerves anyagot, mert a kertészet is trágyaigényes. Negyven hold szőlőre istál­lótrágyát, a többire átlago­san négy mázsányi vegyes műtrágyát szórnak ki. Ezt a munkát évek óta a nők végzik. Hétfő óta 40 asz- szony és lány dolgozik a szőlőkben. Naponta 25—30 holdon végeznek. A KERTÉSZETBEN is megindultak a munkálatok. A híres tiszaugi korai ká­poszta palántája már szé­pen fejlődik. Elvetették a paprikamagot is. Az idén 78 holdon ker­tészkednek, ebből 28 hol­don konyhakerti növénye­ket. a többin dinnyét és korai burgonyát termel­nek. A tiszaugi határban mint­egy százhatvanan — a tag­ság 70 százaléka — dolgoz­nak. Minden évben telepí­tenek új szőlőt is. Tavaly egy 47 holdas táblához fogtak hozzá, de akkor kevés vesz- szőt kaptak az ültetvény­tervező vállalattól. Tizen­egy holdat most telepítenek be. A 230x60 centiméteres sor- és tótávolságban meg­kezdték a tőkék helyeinek kitűzését, — in. 1. — Vizsgáznak a szakmunkásképző tanfolyam hallgatói Az elmúlt héten fejeződ­tek be Tistzaszöllősön a ter­melőszövetkezeti állatte­nyésztők részére rendezett szakmunkásképző tanfolyam második évfolyamának elő­adásai. A százötven órás tanfolyam keretében — nemcsak szakmai, ha­nem politikai és közgazda- sági kérdésekkel is foglal­koztak a résztvevők. Vasárnap, március 14-én lélelőtt lesz az állattenyész­tők vizsgája. Tízen tesznek ez alkalommal bizonyságot arról, hogy érdemesek a szakmunkás oklevélre

Next

/
Thumbnails
Contents