Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-14 / 38. szám

i385. február 14. SZOLNOK MEGYEI NEPLAt 3 M ősiéi hónap telt el az 1965-ös esztendő­ből, s noha messzemenő kö­vetkeztetéseket az éves fel­adatok teljesítésére vonat­kozóan még korai lenne le­vonni, van néhány fonto9 jelenség, tapasztalat, amire érdemes és szükséges felfi­gyelni. A párt megyei ve­zetése számára egyik leg­fontosabb jelenség az, hogy az, üzemekben kommunis­ták és pártonkívüliek, mű­szakiak, szakmunkások, szellemi és fizikai dolgozók körében általánossá vált az a vélemény, hogy az 1965- ös esztendő feladatai a ter­melés mennyiségi növelésé­nek lassúbb üteme mellett is nehezebbek, több figyel­met, nagyobb erőfeszítést igényelóek. mint az előző évekéi voltak. Az üzemek­ben eddig elkészített és véglegesített gazdasági, mű­szaki intézkedési tervekben éa az időarányos teljesítés­ben ez a gondolat realizá­lódik is Az eddigi teljesítés — bár néhány üzemben van lemaradás — összessé­gében jobb képet mutat a megyében, mint a múlt év azonos időszakában. Az indulás aránylag ked­vező s most az a fontos, hogy a figyelem és erőfe­szítés fokozódjon, mert a jelenlegi még nem elég a feladatokhoz. A termelés és gazdálkodás minőségét je­lentő, hatékonyságát fokozó intézkíHlések kialakítása, realizálása, újak tervezése és megvalósítása még hát­ralévő feladat. Az ipari és mezőgazdasá­gi üzemekben most folynak azok az üzemi rendezvé­nyek — párttaggyűlések, szakszervezeti és termelési értekezletek —, ahol az 5,egynyelven beszélést” ala­kítják ki, az „egységes cse­lekvés” feltételeit teremtik meg. A megyében — az ipar, a mezőgazdaság, a termelés és a gazdálkodás különböző ágazataiban — közel félezer pártszervezet egész évre szőlő politikai intézkedési tervet készít E tervek lényege az, hogy a pártszervezet, a kommunis­ták közössége az üzem dol­gozói, a szövetkezeti gazdák körében politikai tevékeny­séggel, a pártmunka mód­szereivel támasztja alá a kitűzött célok eléréséért fo­lyó küzdelmet A * ®9"SS évre szóló politikai intézkedési terv nem teljesen új mód­szer a megye pártszerveze­teiben. Az előző években is készültek ilyenek, s ahol gondosan állították össze a tervet — ahol valóban a politikai munka tervét ké­szítették el — megvalósítá­suk jelentősen emelte a pártvezetés, a párt*evékeny- ség színvonalát. Most azon­ban szinte általánossá válik ez a módszer, s ha jól old­jak meg, fontos biztosítékot teremthetünk a Központi Bizottság decemberi ha.á- rozatában foglalt elvek és célok megvalósításához. Januárban és február el­ső hetében mintegy 70 párt- szervezetben vitatták meg, egészítették ki, erősítették meg taggyűlésen az éves po­litikai intézkedési tervet Tapasztalataink szerint az elfogadott tervek túlnyomó többsége a célnak, rendel­tetésének megfelel. A Szol­noki Papírgyár pártszerve­zetének intézkedési terve pl. a termelés minőségi muta­tóinak teljesítését szolgáló pártfeladatok megjelölése és a megoldás kidolgozása mel­lett figyelmet és erőt kon­centrál azokra a pontokra, ahol az átlagosnál nagyobb a veszély, a feladat (pl. az úi erőmű folyamatos mű­ködésének biztosítása). Szinte minden tervben fog­lalkoznak a létszám tervek betartását, a termelékeny­ség emelését szolgáló intéz­kedések politikai vonatko­zású tennivalóival. Vannak azonban ellenkező tapaszta­latok is. Egyik- nagy köny- nyűipari üzem pártszerve­zetének politikai intézkedé­si terve számok rengetegét sorolja fel — hasonlóan a műszaki intézkedési terv­hez — s. csak általános uta­lásokat tartalmaz a termé­kek minőségének javításá- m, holott a minőség évek A pártmunka módszereivel... '■ V ■ • •’ Irta: CSÁKI ISTVÁN óta a gyár egyik legége­tőbb problémája. Az üzem­ben többszáz dolgozót érin­tő gyártmányváltoztatás lesz 1965-ben. Az áttérés az új gyártmányra — a hozzá szükséges szakmai tu­dás megszerzése, a begya­korlás — nehéz munka lesz, s sikere, vagy sikertelen­sége alapvetően befolyásol­hatja a gyár éves teljesít­ményét. Az áttérés zavar­talan biztosítását célzó po­litikai intézkedések még­sem kerültek be a tervbe. Van, sajnos, olyan eset is, hogy az üzemi pártszerve­zet intézkedési terve ren­dezvények listája, gyűlé­sek, tanácskozások,, fel­mérések időrendjének meg­határozására Nincs szándék az eddig elkészített tervekről átfogó és részletekbe menő értéke­lést adni, de azt mégsem hallgathatjuk el, hogy a felsorolt hibákat magukban hordozó tervek nem felel­nek meg az 1965-ös népgaz­dasági program szellemé­nek, érdemes és sürgős len­ne azokat kibővíteni, gaz­dagítani, a feladat nagysá­gához méltó szintre emelni. A pártszervezetek tekin­télyes részében — köztük a termelőszövetkezeti párt­szervezetekben — a politi­kai intézkedési terv kidol­gozása most folyó, vagy hátralévő feladat, összeál­lításukra, tartalmukra vo­natkozóan nincsenek sé­mák, nincsenek formulák. A népgazdasági célok és feladatok egységesek, az.vk- ban az egyes termelési ága­zatokban, egyes üzemekben különböző feltételek, egy­mástól eltérő körülmények között kell azok valóravál- tását biztosítani. A politi­kai intézkedések terve ak­kor felel meg a követelmé­nyeknek, ha az egységes célkitűzésekből és a terme­lési ág, üzem, vagy üzem­rész speciális helyzetéből indul ki, A Hűtőgép­gyár, a Törökszentmik­lósi Mezőgazdasági Gép­gyár, az Aprítógépgyár egy­aránt vasipari üzem. Vala­mennyiben központi kérdés a termelékenység emelése, a gazdaságosság, a termé­kek korszerűsége és minő­sége. Eltérnek azonban a2 üzemi viszonyok, a jelent­kező problémák és az ezek­kel járó gondok. Senki nem tudhatja kívülről olvan gondosan, olyan sokolda­lúan felmérni az éves fel­adatokból adódó tennivaló­kat, mint az a vezető kom­munista kollektíva, mely­nek tagjai együtt élnek a gyárral, az üzemmel, a mű- helvrésszel. Lehet és kell segíteni ezt a kollektívát a helvzet felmérésében, elem­zésében — van is ilyen igény a járási és városi bi­zottságok felé —. de a fel­adatot teliesérté'-űen ott helyben lehet kidolgozni; hogy nincs sablon, nincs merev séma a párt- szervezet politikai intézke­dési tervére. Ilvet ne is pró­báljon senki keresni, vagy éppen kialakítani. Vannak viszont elvek és követelmé­nyek, amelyeknek szem előtt tartása a tervek elké­szítésénél, az egész meevét átfogó egybehaneolt erőfe­szítésnek teremtik meg a feltételét. Több év, és az idén elkészített tervek ta­pasztalata alapján ilyenek a következők: 1. A pártszervezet éves politikai terve kapcso­lódjon szervesen a gazda­sági műszaki intézkedések tervéhez — termelőszövet­kezetekben az éves terme­lési, gazdálkodási, pénzügyi tervhez —, annak maradék­talan teljesítését segítse elő, A szocialista építés na­gyobb időszakain belül egy- egy gazdasági év feladatai­nak teljesítése jelenti a párt számára az adott esztendő harci programját. Ugyan­úgy az üzemekben, termelő- egységekben, gazdálkodó és gazdálkodást irányító szer­vekben a pártszervezet munkájának fő kérdése a tervek előírás szerinti tel­jesítése. Nem jelenti ez sem „leegyszerűsítését”, sem „el- sekélyesítését” a pártmun­kának — mint ahogyan egy beszélgetés alkalmával egyik elvtársunk kifejtette, aki pártmunkának csak a látványos politikai de­monstrációt hajlandó elis­merni. Azt sem jelenti ez — mint ahogyan egyik he­lyen történt, hogy a számok egyrészét mechanikusan át­vették a programba, s né­hány rendezvény megterve­zésével elintézettnek vették az intézkedési tervet A gazdasági, műszaki ter­vek — éppen, mert a meny- nyiségi fejlesztés • ütemét mérsékeltük — lényegesen megalaoozottabbak az egves üzemekben, mint az előző években voltak. Általában nincsenek viták az üzem és az irányító szervek között termelési számokban, elő­irányzatokban, és lényege­sen csökkentek az előző éveket jellemző belső fe­szültségek is. A termelés biztonságát ielentik, az anvag, félkésztermékek szállítását, a végtermék ér­tékesítését szabályozó szál­lítási és kereskedelmi szer­ződések. Tehát mári9 egy sor területen nagyobb biz­tonságot és rendet terem­tettünk a termelés front­ján. Ezért is hangsúlyozzuk, hogy a nártszervezet terve kapcsolódjon az üzem, a gazdaság tervéhez és szol­gál ia annak teljesítését a politikai munka eszközei­vel, a pártmunka módsze­reivel. Biztosítsa a párt- szervezet részéről mindazt, amin keresztül a dolgozók megértik a néogazdasáei és üzemi, szövetkezeti érde­kek kancsolódását, a nagy nemz°tközi es°mények és a mi helyzetünkben a terme­lőmunka, a politikai harc és a tervteUesftés össze­függéseit. A fő cél a terv részleteiben való és mara­déktalan teliesítése. Ezzel együtt természetes az ieé- nyelt ágazatban a szükség­lethez és lehetőséghez mér­ten a tűlteUesf+ése, Ezekhez teremtsünk biztosítékokat a pártszervezet erejével. 2. A párt-, állami és gaz­dasági szervek eb'ndftottak egv sor olyan intézkedést, mellvel a terme1ékenysé<ret minden eddiginél gyorsabb ütőmben fok^zb a *ink. N°rn valami „rendkívüli helvzet” adta mag az alanot ezekhez az intézkedésekhez. A néo- pazdaság ütemesen feilő- dik, a párt gazdaságnoliti- káia az ellenfnn—da'rvm le­verése óía egy°nes és tö­retlen. Nem is „átmenetiek” ezek az intézkedések, ha­nem olvanok, amelyek a szocializmus teli a., felépí­tésének üevét szolgálják. A termelékenység emelé­se az elkövetkező évek ál­landó köznonti feladata lesz, s mér 1965-ben is az. A ter­melékenység emelésének sok összetevőié van, s csak néhányat említünk meg: — A termelés műszaki, technikai feltételeinek ál­landó feilesztése, a terme- lőberendezések tökéletesí­tése; — A gyártástechnológiák állandó fejlesztése, új eljá­rások bevezetése, meghono- sításjj úgy, hogy a termé­kek színvonala és minősé­ge is javuljon; — A munka szervezése, rendje, díjazása, munka­ügyi és szociális helyzet alakulása; — S valamennyivel ösz- szefüggésben az emberek gondolkodásának, a mun­káról, a dolgokról, intézke­désekről, feladatokról alko­tott felfogása és azokhoz való hozzáállása. Mit tervezhet, mit segít­het ebben a pártszervezel? — Segíthet azzal, ha köz­üggyé válik a műszaki fej­lesztés éspedig nemcsak a nagy felújítások, beruházá­sok útján. Segíthet a mun­kaszervezés .tökéletesítését célzó intézkedésekkel, a2 élő erő legtakarékosabb fel- használásának kutatásával, elősegítésével, a munka be­csületének és tiszteletének további emelésével. Segít­het — és legfőképpen ab­ban segíthet —, hogy a köz­hangulatban, az emberek nézetében, gondolatában ke­rüljenek ezek a kérdések a helyükre. És ez nagy — ta­lán egyik legnagyobb es legnehezebb — munka az üzemben. A dolgozó emberek kö­zötti politikai tevékenység, közvetlenül és a tömegszer­vezeteken keresztül is olyan igény, amiben feltétlenül előbbre kell jutni. Illúzió lenne azt hinni, hogy min­den intézkedés automatiku­san és azonnal teljes meg­értésre talál. Társadal­munkban az össznépi és a2 egyéni érdekek általában összetalálkoznak, összhang­ban vannak. De vajon vilá­gos-e ez mindenki előtt. Korántsem. Esetenként össz­hangba kell a közös és egyéni érdekeket hozni, mert valakik esetleg mes­terségesen ütköztetik azt, tudatosan hanyagolva, hát­térbe szorítva az össznépi érdekeket. Ez tanácskozást, megbeszélést, felvilágosí­tást igényel, mint ahogy szocialista építésünk min­den mozzanata, minden lé­pése megbeszélést igényel azokkal, akiknek az érde­kében történik. Az egyetér­tés a párt politikájával olyan valami, ami sohasem lehet befejezett, amit nap mint nap újra és újra ki kell a munkával, az intézkedések­kel és annak magyarázatá­val vívni. Az 1965-ös üze­mi terveknek is sarkalatos kérdése ez. Hogyan oldja meg a pártszervezet — ez kívánkozik a tervbe. 3, Minden üzemben, ter­melőszövetkezetben vannak úgynevezett „kritikus” he­lyek, pontok, különösen fontos feladatok, amelyek az átlagosnál sokkal na­gyobb figyelmet érdemel­nek. Ez üzemenként szin­tén változik. Egyik helyen nagymennyiségű imDort- anvae-sal dolgoznak. Elég takarékos-e a felhasználás? — Másun rekonstrukció fo­lyik s kérdés, hogy m^g- valósul-e időre. . Egyik he­lyen folyamatos volt a normák karbantartása, má­sutt nem. Egyik hűlvén nagy figyelmet fordítanak az újító mozgómra, má­sutt elhanyagolják. Mind­ezekkel a foglalkozást az élet állítja követelmény­ként elénk. A mezőgazdaságban a múltévi elmaradásból kö­vetkezett egy sor olyan kritikus feladat — őszi ve­tés késése, mélyszántás el­maradása teWrtéii— nagy­ságú területen, növényi és állati kártevők elszaporodá­sa stb. — amire különösen nagy erőt és figyelmet kell fordítani. Az építőiparban csak úgy tudunk előre­menni, ha a folyamatos termelés útjából eltakarít­ják az akadályokat. Korszerűtlen gyártmá­nyokat vesznek ki a ter­melésből, újakat vezetnék be több üzembe. Elfekvő felesleges készletek halmo­zódtak fel egyes helyeken. Listák hosszú sorát lehet­ne felállítaná arról, hogy mj minden „különleges” és fontos feladat lehetsé­ges a termelésben, amire erőt és figyelmet kell össz­pontosítani. Tárjuk fel és soroljuk ezeket a fontos kérdéseket, tervezzük meg miként segítjük elő meg­oldásukat, -z is egy lé­nyeges célja az éves poli­tikai intézkedési tervnek. 4. Társadalmi életünk demokratikus fejlődése év­ről évre szélesedik, tere­bélyesedik s mégis komoly politikai feladat ennek to­vábbi erősítése. Az üze­mekben — s jellegüknek megfelelően a termelőszö­vetkezetekben — tovabo kell szélesíteni a demok­ráciát az ügyek intézésébe, kérdések érdembeni eldön­tésébe a dolgozók széles tömegeinek bevonását. Nem áll ezzel ellentétben az a követelmény, hogy viszont javítani kell a termelési és munkafegyelmet, a munka­idő kihasználását, e terüle­ten szigorú rendet kell tar­tani. A termelés szigorú előírások, előre kidolgozott utasítások, szabályok sze­rint folyik s minden, ami attól eltér hátráltató, fé­kező, gátló és rontó té­nyező. Az üzemi pártszervezet segítse, hogy fejlődjön to­vább az üzemi demokrácia, a fontos kérdések eldöntésé­nek mind nagyobb tömegek váljanak közvetlen része­sévé, a szövetkezetekben erősödjön, fejlődjön to­vább a közösségi élet, és segítse élő azt is, h,ogy a termelés folyamatában szi­gorú rend uralkodjon. Le­gyen harc kérdése a tech­nolói gai utasítások, terme­lési eljárások betartása, s hogy a termelés minden szintű vezetője legyen ura a helyzetnek, szervezője, irányítja a rábízott terü­letnek, aki felel az általa vezetett emberekért, a rá­bízott szközökért, az elő­írások, utasítások precíz, betű szerinti betartásáért. Nagyon sokoldalú és széles terület ez, de ha ebben a dolgok rendben vannak, ha nem keverednek a fo­galmak, akkor társadalmi életünk demokratikus fej­lődése kedvezően befolyá­solja, erősíti a termelés, a termelési folyamatok rendjét, fegyelmét, követ­kezésképpen a termelés eredményességét. Éppen ezért Igényel nagy figyel­met és nagy ".őt a párt- szervezettől ez a terület. 5. A szocialista építés két évtizedes küzdelmében a dolgozó e-’----1- nagy tö­m egei szerezték meg a szükséges tapasztalatot, jártasságot, akiknek akar rata, a szocialista rend győ­zelmébe vetett hite felbe­csülhetetlen emelő minden munkában. Sok ezren vesz­nek részt a szocialista brw gédmozgalomban. Az ifjú» ság termelési verseny moz­galmába a múlt évben 16 azier fiatal kapcsolódott oe a megyében. A fegyelme­zett, öntudatos dolgozók lelkesedése, tettereje a legnagyobb erkölcsi morá­lis erő a üzembon, a szö­vetkezetben. A pártmun­kának, a pártszervezet te­vékenységének fontos kér» dése, hogy ez hasznosuljon és fejlődjön tovább. Mit kell üzemen belül tenni hogy a szocialista brigádok teljesítsék vállalásaikat, az ifjak kifejthessék tett­erejüket, anyagi és er­kölcsi elismerés, tisztelet és megbecsülés illesse a fegyelmezetten, példásan dolgozókat; s külön azo­kat. a'kik az átlagosnál töb­bet adnak a közösség ja­vára? — Ilyen és ehhez hasonló kérdések várnak feleletre az intézkedési terv kidolgozása és meg­valósítása idején. L ehelne hosszon ku­tatná és sorolni, hogy mi mindent kell vizsgálat, mérlegelés tárgyává tenni a pártszervezet vezetőségé­nek az éves politikai intéz­kedési terv kido,-"'Z"sakor. Megyeileg csak gondolato­kat lehet ehhez ébreszteni. Nem könnyű munka a terv kidolgozása, de a kommunisták. a* üzemi kollektívák ebben is támo­gatják a pártszervezeteket. Használjuk ezt jól ki. Az esztendő feladatainak teljesítése nem indult rósz- szül az üzemekben. E te­kintetben megyénk hely­zete jobb, mint egy évvel ezelőtt volt. A mezőgaz­daságban nem lehet ezt ilyen egyértelműen mon­dani. Az őszi elmaradás hatása kísért bennünket, s a megoldás gondos felké­szülést igényel. A szövet­kezeti zárszámadás végéhez közeledik. A szövetkezeti gazdák számítása ismét be­vált. A múlt év nehézségei ellenére is a tervezett jö­vedelmek realizálódtak. A közhangulat tárgyila­gos, higgadt, a határozott vezetésnek és a fegyelme­zett munkának kedvező. Vannak kételyek, kétkedé­sek és esetenként rosszin­dulatú, ellenséges tevé­kenységre utaló hírverések. A kétkedők felé meggvőző szóval megyünk. Az ellen­ség prób '-ozá---- pedig kudarc vár. A kormány és a gazdasági szervek által az 19f5-ös gazdasági év tel­jesítése érdekében fogana­tosított intézkedések megér­tésre és támogatásra talál­tak. A közhangulat támo­gat és sürget abban az irányban, hogy következe­tesebben érvényesükön a párt gazdaságpolitikája, legyen még szigor'-'-v - d a tervezésben, a termelés­ben, a bérezésben; érvé- nves>"kenek a fa-d .isii-os­ság és takarékosság elvei, Ebben a helwethon tervez­zük ’a pártszervezetek éves tennivalóit, s ha jól mér­jük fel üzemen belül a helyzetet, a tennivalókat, a közhangulatot, akkor a terv reális, megvalósítása eredményes lesz, aminek egész társa .'almunk benne minden dolgozó tár­sunk — hasznát látja. És ez az ami a kommunistá­kat, elvtársainkat lelkesít

Next

/
Thumbnails
Contents