Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-11 / 35. szám

t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megkezdődött az orszá (Folytatás az 1. oldalról) meló munkában a gazda­ságosság, a hatékonyság, a szükségletek jobb ki­elégítése, általában a ter­melés minőségi követel­ményei következetesen érvényre jutnak, ha irá­nyítási rendszerünkben kevesebb lett volna a fogyatékosság, ha beru­házásainkat nagyobb kon­centráltsággal, és hatás­fokkal hajtottuk volna végre, ha a részérdekek sokhelyütt nem előzték volna meg a népgazda­ság egészének érdekeit. Beruházásokra nagyjából a tervezett összeget fordí­tottuk, számos létesítmény azonban a tervezettnél drágábban és később va­lósult meg. Az eszközök koncentrálásában az épít­kezések meggyorsításában nem értük el a kívánt elő­rehaladást. A mezőgazdasági terme­lésben a fő figyelem 1964- ben a kenyérgabona-szük­séglet biztosítására össz­pontosult és az erőfeszíté­sek eredményesnek bizo­nyultak. A mezőgazdaság termelése körülbelül 2 százalékkal volt magasabb 1964-ben az előző évinél, összességében azonban nem érte el a tervezettet. Külkereskedelmi forgal­munk mind a szocialista, mind a gazdasági fejlődés útjára lépett országokkal és a fejlett tőkés országok­kal is erőteljesen bővült. A mezőgazdasági termelés 1963. évi elmaradása miatt jelentős volt a rendkívüli kenyérgabona- és takar­mányimport devizakihatá­sa. Az ipar, a mezőgazda­ság és a közlekedés igé­nyeinek kielégítésére gé­pekből és nyersanyagokból is terven felüli importra került sor. A többletim­porttal szemben a kiviteli tervek túlteljesítése nem érte él a kívánt szintet. Az 1964. évi állami költ­ségvetés bevételei és ki­adásai lényegében a terv­nek megfelelően alakultak: a teljesítés aránya egy­aránt 99.8 százalék volt, a terevezetthez képest azon­ban a költségvetés belső arányaiban eltolódások kö­vetkeztek be. Az 1964. évi költségvetés az elmondottak eredmé­nyeként némi bevételi többlettel zárult. Határozottabban kell fellépnünk a fogyatékosságod al szemben Tisztelt országgyűlés! Az említett eredmények és problémák meghatároz­zák további munkánkat, az 1965. évi népgazdasági terv és államháztartás elő­irányzatait is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján következetesebben, határo­zottabban kell fellépnünk a fogyatékosságok ellen, amelyek a termelés és fel- használás területén jelleg­zetesek. A fő cél most a gazdálkodás minőségi mu­tatóinak javítása Nyilván­való, hogy az állam ki­adásait csak olyan arány­ban növelhetjük, amilyen mértékben biztosítjuk hoz­zá a szükséges hazai be­vételi forrásokat. A bevételek megfelelő alakulásának pedig az a kulcsa, hogy nagyobb energiát fordítsunk a ter­melékenységre, a munka- szervezettségre, az önkölt­ségcsökkentésre, a termé­kek minőségére, a jobb készletgazdálkodásra, az exportfeladatok teljesíté­sére. Az 1965. évi népgazda­sági terv ennek jegyében készült. A terv az ipari termelésnek az előző évek­nél kisebb mértékű, 4.2 százalékos növelését irá­nyozza elő. Ezen belül az egyes ágazatok eltérő mó­don fejlődnek. A leggyor­sabban, 9.3 százalékkal a Nehézipari Minisztérium vegyiparának termelése bő­vül. A korábbiaknál lé­nyegesen kisebb a növeke­dés a gépiparban és az épí­tőiparban. E két területen különösen fontos a műsza­ki színvonal és hatékony­ság növelése, mert ez a továbbiakban a helyesebb összetételű, gazdaságosabb, ugyanakkor nagyobb üte­mű termelés kiinduló pont­ja lehet. A tervben előírt mérsékel több célok elérése épp ezért nem könnvebb az előző évek feladatainál Nagy körültekintést igé­nyel a mezőgazdasági ter­vek összeállítása. A bizton­ságos tervezésre való tö­rekvés itt különösen he­lyénvaló. A terv a mező- gazdasági termelés 1,5—2 százalékos emelésével szá­mol. Az előirányzat telje­sítése feltételezi a földek gondos és időbeni meg­munkálását, a rendelke­zésre álló eszközök és gé­pek hatékony felhasználá­sát, a betakarítás és érté­kesítés jól előkészített és szervezett elvégzését. A termelés mérsékeltebb emelésének megfelelően mintegy 3 százalék a nem­zeti jövedelem emelkedé­sének előirányzata. Ezzel arányos a felhasználás is. Bár a beruházások volu­mene 1965-ben az előző évihez mérten nem nő, a második ötéves terv idő­szakában még így is lé­nyegesen többet fordítunk beruházásra, minit amenv- nyit az ötéves tervben elő­irányoztunk. A lakosság fogyasztása tekintetében a feladat az eddig elért eredmények megszilárdí­tása. A népgazdaság! terven alapulnak az államház­tartás előirányzatai is. Az előterjesztett 1965. évi ál­lami költségvetés kiadá­sai megközelítik a 98 mil­liárd forintot és mintegy 6.8 százalékkal haladják meg az előző évit. A többlet körülbelül há­romnegyed része a növekvő vállalati és termelőszövet­kezeti pénzellátást és a fel­halmozási célokat szolgál­ja; körülbelül egymilliárd forinttal több jut a szociá­lis. az egészségügyi és a kulturális intézmények szükségleteinek kielégítésé­re. A védelmi kiadások csökkennek. A közületek kiadásai az előző évek 7—9 százalékos növekedési üte­mével szemben most csak 3 százalékkal nőnek. Rz ésszerű takarékosság hassa át vállalataink egész tevékenységét A költségvetés előirány­zatai szerint állami vállala­taink 1965. évben 38,1 mil­liárd forint nyereséget (az összes állami bevételek 38,9 százalékát), forgalmi adó cí­mén 17.9 milliárd forintot (a bevételek 18,2 százalé­kát, eszközlekötési járulék­ként pedig több mint 10 milliárd forintot (10,2 szá­zalék) kell befizetniük. A költségvetési kötelezettsé­gek teljesítése jelentős erő­feszítést követel vállala­taink vezető gárdájától és dolgozóitól. A nyereség növelésének egyik fontos előfeltétele ' termelékenység emelése, a munkaerő, és bérgazdálko­dás megjavítása. Olyan pe­riódusba jutottunk, amikor a munkaeróellátás eddigi forrásai falun és városon egyaránt kimerülőfélben vannak. Tűrhetetlen, hogy míg egyes területeken ál­landósult munkaerőhiány­nyal küzdünk, vállalataink nagyrészénél jelentős belső tartalékok vannak. 1964- ben az állami iparban ter­ven felül mintegy 11 000-rel nőtt a létszám. A sokhe­lyütt fellelhető belső mun­kanélküliség demoralizáló hatással van azokra, akik munkájukat rendesen el - végzik. A munka törvény­könyvének közelmúltban történt módosítása lehetősé­get nyújt a meg nem fele­lő, vagy az adott munkahe­lyen feleslegessé vált mun­kaerők elbocsátására. Vál­lalatainknak élni kell ezzel a lehetőséggel. Az átcso­portosítás szervezett lebo­nyolítása lehetséges és szük­séges. Ezt támasztja alá az a rendelkezés is, amely le­hetővé teszi a létszámcsök­kentésből eredő bérmegta­karítás egy részének az át­lagbérek emelésére fordítá­sát. A népgazdaság egészé­ben nem csökken a munka- alkalom, hiszen az összes foglalkoztatottak száma eb­ben az évben is a terv sze­rint körülbelül 43 000-rel nő. A termelékenység emelé­sére másik tennivaló a munkanormák felülvizsgá­lata. Ahol ez indokolt, még az év első felében módosí­tani kell a normákat A létszám és normafelülvizs­gálat természetesen nem helyettesíti a termelékeny­ség növelésének alapvető módszereit: a műszaki fej­lesztést, az üzemszervezési munka, belső szállítások, a technológiai fegyelem javí­tását A másik nagy tartalék vállalatainknál a jobb készletgazdálkodás. A készletgazdálkodás te­rületén 1965-ben kettős fel­adat előtt állunk. A kor­mány gazdasági bizottsága a közelmúltban határozatot hozott a feleslegesnek mi­nősíthető készletek felmé­résére és gyors, bürokrácia­mentes értékesítésére. Le­hetőség nyílik arra, hogy ilyen készleteket ár­engedménnyel értékesítse­nek és az árban a vevő és eladó vállalat közvetlenül állapodjon meg. Az eladó vállalatnak az így keletke­ző eredménykiesését meg­térítik, a vállalat megsza­badul a felesleges készle­tek kamatterhétől, a vevő vállalat viszont az olcsóbb beszerzéssel javíthatja ered­ményét. A termelést irányí­tó minisztériumoknak és a bankoknak az így lebonyo­lításra kerülő ügyleteket el­lenőriznie kell. A fenti in­tézkedés csak az 1965-ös évre vonatkozik. Itt tehát koncentrált intézkedésekre van szükség. Nem kisebb feladat az új felesleges készletek kép­ződésének megakadályozasa sem. 1965-ben tehát külö­nös gonddal kell — a beru­házások és küzületi meg­rendelések korlátozása miatt előálló — rendelésmódosí­tásokat átvezetni a ter­ven —, hogy ne le­gyen felesleges termelés s ez ne vonja el a rendel­kezésre álló nyersanyagot, munkaerőt, stb. a fontos szükségletek kielégítésétől. Meg kell említeni, hogy a készletek nyilvántartása sem kielégítő. Gyakori, hogy a vállalatok nem ismerik pontosan mi is áll tulajdon­képpen rendelkezésükre. Az ügyvitelgépesítés és szerve­zés egyik fontos feladata, hogy biztosítsa a készletek nyilvántartását, a gyors és állandó adatszolgáltatást. Mind a belföldre, mind a kivitelre gyártott termékek­nél nagy gondot kell fordí­tani a szállítások ésszerű, gazdaságos megszervezésére. Nyersanyaghelyzetünk, a modern ipari és mezőgaz­dasági objektumok létesí­tésére vonatkozó igények és az e tényezőkből eredő nagyarányú külkereske­delmi forgalom szüksé­gessé teszik, hogy fokoz­zuk erőfeszítéseinket az export-területén. Nagy jelentősége van an­nak, hogy az iparvállalatok és külkereskedelmi szer­veink együttműködése szo­rosabbá váljék. A vállala­tok anyagi érdekeltségét úgy fejlesztjük, hogy az ar­ra ösztönözzön: a megren­deléseknek növekvő meny- nviségben és mind jobb mi­nőségben tegyenek eleget. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy kivitelünk gaz­daságos legyen. Gépiparunk területén a helyzet e tekin­tetben nem kielégítő, s ha­sonló problémák vannak más iparágban, például a könnyűiparban is. Bizosíta- ni kell a termelés ütemes­ségét mind export, mind belföldi vonatkozásban, ki­küszöbölve a negyedévvégi, az évvégi hajrákat, aminek a minőség és gazdaságosság látja kárát A felsorolt intézkedések­nek végső soron a vállala­tok pénzügyi eredményeit kell javítaniok. Azzal szá­molunk, hogy az iparban az előállítási költségeket 100 forintonként átlag több mint 50 fillérrel fogják csökkenteni^ Beruházásokra több mint 45 milliárd Sorint Tímár Mátyás ezután így folytatta: — Vállalataink munkájá­ban, de az egész népgazda­ság fejlesztésében is meg­különböztetett szerepe van a beruházásoknak. Ez az az elem, amely újat hoz a gaz­daságban, amelynek haté­kony megvalósításával a termelés szerkezetét kedve­ző irányba lehet változtat­ni. 1965. évi tervünk beru­házásokra 45,5 milliárd fo­rintot irányoz elő. Ebből a költségvetés közvetlenül 25 milliárd forintot fedez, a többit az amortizációs be­fizetések és egyéb források. Idei tervünk a magas ké­szültségi fokú, befejezés előtt áll beruházásokra össz­pontosítja az erőt. Az előző évekhez mérten kevesebb új beruházás kezdődik s az év végéig többmilliárd forint­tal kell csökkennie a be­fejezetlen állománynak. így az év végén mintegy 30 százalékkal kevesebb lesz a folyamatban lévő, értékha­tár feletti beruházások szá­ma, mint tavaly. A rendelkezésre álló le­hetőségek korlátái miatt és a beruházási eszközök össz­pontosítása érdekében át­menetileg szükségessé vált egyes vállalati és tanácsi alapok pénzeszközei egy ré­szének zárolása. Az érdekelt szerveknek és a bankoknak az előzetes kontroll mellett fokozni kell a beruházások utólagos vizs­gálatát is. Az eddigi vizsgá­latok is igazolták, hogv az elmúlt években az énftke­"sek elhúzódása, a szerve­zetlenség mii ven kedvezőt- len hatással volt nemzeti jövedelmünk, külkereske­delmünk alakulására. Há­rom nagy papíripari beru­házás, a csepeli hullámver­tikum, a dunaújvárosi író- nyomó papírgyár és a szol­noki IV. sz. papírgyártógép üzembehelyezésének kése­delme 180 000 tonna papír- termei és-kiesést okoz, ami jelentős importtöbblettel jár. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai nem készültek fel kellő időben a földgáz fogadására, s emiatt ez év első felében 12 millió köbméter földgáz felhasználása marad el. — így 15 200 tonna szén igény- bevétele és 400 tonna fűtő­olaj importja válik szüksé­gessé. Az illetékes szervek ez évben javaslatokat dolgoz­nak ki arra, hogy növeli ük a beruházási eszközök fel- használásának hatékonysá­gát, a beruházási gyakorla­tunkat jobban alárendeljük a népgazdaság központi ér­dekeinek, hogy szűkítsük a helyi érdekek hatását A beruházási tevékenység gazdasági feilődésünk egyik legfontosabb eszkö­ze, ezért a vezetésnek minden szinten követke­zetesebben kell töreked­nie a munka megjavítá­sára, a tervezés színvona­lának növelésére, a kivi­telezés szervezettségének fokozására. Megnövekedett követelmé­nyeknek kell eleget tennie az építőiparnak is. Épitő­ioarunknak lehetősége mú­lik arra, hogy az ez évi ki­sebb mennyiségi fejlesztési feladatok mellett jobb mi­nőségű, szervezetebb mun­kát végezzen. — Ezt szol­gálja az építőipar rész­legesen bevezetett új fi­nanszírozási rendszere is. amely szerint az építőipari vállalat részére csak az építmény rendeltetésszerű átadását követően fizet" p'- a megrendelők* Jelentős összegek a mezőgazdaság fejlesztésére A pénzügyminiszter ez- utam hangoztatta: — Az 1965. évi költség­vetés jelentős összegeket irányoz elő a mezőgazda­ság. a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitel-elő­irányzata ó327 millió fo­rint, a középlejáratú hite­leké 2158 millió forint, ösz- szesen 6.3 százalékkal ha­ladják meg az előző évit. Ezen felül az állami támo­gatások és kedvezmények összege csaknem 4 milliárd forint, 5"3 millió forinttal több, mint 1964-ben. A hi­telek, kedvezmények és tá­mogatások tehát ebben az évben is jelentős pótlóla­gos forrást biztosítanak a termelőszövetkezetek gaz­dasági fejlődéséhez. Tovább nő a közös állatállomány elhelyezésére szolgáló fé­rőhelyek száma, bővül a termelőszövetkezetek saját erő- és munkagépparkja Jelentős összegek szolgál­ják a talajjavítást és a talajvédelmet A kedvezőt­len természeti adottságú területek komplex talajja­vítására több mint 500 mil­lió forint állami támogatás áll rendelkezésre. 570 mil­lió forint hitelt vehetnek igénybe a szövetkezetek állatállományuk gyarapí­tására. Állami támogatás­ként biztosítja a költség- vetés a gyenge szövetkeze­tek jövedelemkiegészítésé­nek, a rét- és legelőgaz­dálkodás támogatásának fedezetét is. A hitelek és állami tá­mogatások azonban csak akkor lesznek eredménye­sek, ha párosulnak a mun­ka jobb megszervezésével A vetésterület lényegé­ben nem bővíthető, in­tenzivebb munkává] nö­velni kell az egy holdról betakarítható termékek mennyiségét és értékét. Az állattenyésztésben az 1 kg súlygyarapodáshoz fel­használt takarmány meny- nyiségét és a hizlalási idő­tartamot csökkenteni kell. Ezek alapozhatják meg elsősorban a tagság jöve­delmének növekedését is. A mezőgazdaságot irányí­tó szerveknek és a bank­hálózatnak fokoznia kell 01101101™ munkáját, hogy a jövedelemnövekedés össz­hangban álljon a termelés emelésévei és a ráfordító- sókkal. Állami gazdaságaink eredményei azokhoz a be­ruházásokhoz képest, ame­lyeket az elmúlt évek so­rán eszközöltünk, 1964-ben nem voltak kielégítőéit. Lazaságok mutatkoztak a társadalmi tulajdon keze­lésében és a bérgazdálko­dásban is. Az irányító mun­kát e területen lényegesen javítani kell. Mezőgazdasági termelé­sünk és külkereskedelmünk között szoros az összefüg­gés. A feladat az, hogy a mezőgazdasági, főleg ta- kaimányimportot a mini­mumra csökkentsük és fo­kozzuk a termelést azokon a területeken, ahol, előnyös exportértékesítési lehetősé­gek kínálkoznak. Emelkednek a szociális és kulturális kiadások Timár Mátyás a továb­biakban a közületek gaz­dálkodásáról szólt. Rámu­tatott: — A szőriéiig és egész­ségügyi kiadások 4,4 szá­zalékkal, a kulturális ki­adások 3,4 százalékkal emelkednek. Az igazgatási költségek lényegében az elmúlt évivel azonosok, a védelmi előirányzatok pe­dig alacsonyabbak annál. A kormány számos taka­rékossági intézkedést ho­zott s ezek nagyobb részét a költségvetés összeállítá­sánál már érvényesítettük. Ügy látjuk azonban, hogy az év során van még le­hetőség további megtaka­rításra, elsősorban az igazgatási kiadások terén. Tanácsaink költségvetése a központilag tervezett fej­lesztésekkel együtt 2 szá­zalékkal nő. Tanácsainknak is nagy gondot kell fordí­taniuk a gazdálkodás — a beruházási felújítási mun­ka — javítására. Előfordul, hogy nem rangsorolják megfelelő körültekintéssel az igényeket és olyan építkezéseket valósítanak meg, amelyeknél sokkal fontosabb feladatok nincse­nek kielégítően megoldva. A közületi intézmények előtt álló feladatok a költ­ségvetési kiutalások sze­rényebb növekedése ellené­pe jelentősek. A társadalombiztosítás keretében 1865-ben ösz- szesen 1 millió 143 ezer állami és szövetkezeti nyuedíias ellátásáról is gondoskodnak. Az egész­ségügyi ellátást 6458 mil­lió forint szolgálja, ami többek kökött a fekvő­beteg Intézményekben 78 ezer ágy fenntartását, a rendelő és gondozóinté­zeti szakorvosi órák szá­mának növelését, a kör­zeti orvosi h*iÓ7iat széle­sítését teszi lehetővé. A kulturális kiadások 3.5 milliárd forintot meg­haladó előirányzata többek között 1 400 000 általános iskolás gyermek, 173 000 szakmunkástanuló, 248 000 közéoisikolás és több mint 100 000 egyetemi és főis­kolai hallgató elméleti és gyakorlati oktatását tűzi ki célul. Ezen kívül a le­hetőségeknek megfelelően tovább bővül valamennyi oktatási formában a bent­lakásos intézmények háló­zata és nő a napköziotthotí helyek száma. Növekednek a tudomá­nyos kutatás fejlesztését szolgáló összegek is. A műszaki fejlesztési alapon felül közvetlenül a költség- vetésből 510 millió forint jut erre a célra. A népművelési intézmé nyék költségvetése 835 millió forint, s ennek ke­retében a művelődési ott­honok, könyvtárak, múze­umok kiadásairól gondos­kodnak. A művészeti in­tézmények céljaira 258 millió forint áll rendelke­zésre. A színházak gazda­sági tevékenységének javí­tása érdekében olyan gaz­dán kodási rendszer beve­zetését tervezzük, amely a színházak önállóságának és érdekeltségének fokozása mellett a színvonal eme­lését is elősegíti. Az előző évinél nagyobb támogatást kapnak a sport- intézményeik is. A népgazdasági terv és a költségvetés fedezete» biztosít néhány közvet­len életszínvonaleinelő intézkedés megvalósításá­ra is, így a kétgyermeke­sek családi pótlékának rendezésére és egyes el­maradt kategóriák nyug­díjának felemelésére. Idegenforgalmunk fejlő­déséről szólva a pénzügy­miniszter megállapította: az elmúlt évben jelentősen nőtt a külföldre utazó ma­gyarok, valamint a hazán­kat mind a szocialista, mind a tőkés országokból felkereső turisták száma Is. Népgazdaságunk fontos és (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents