Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megkezdődött az orszá (Folytatás az 1. oldalról) meló munkában a gazdaságosság, a hatékonyság, a szükségletek jobb kielégítése, általában a termelés minőségi követelményei következetesen érvényre jutnak, ha irányítási rendszerünkben kevesebb lett volna a fogyatékosság, ha beruházásainkat nagyobb koncentráltsággal, és hatásfokkal hajtottuk volna végre, ha a részérdekek sokhelyütt nem előzték volna meg a népgazdaság egészének érdekeit. Beruházásokra nagyjából a tervezett összeget fordítottuk, számos létesítmény azonban a tervezettnél drágábban és később valósult meg. Az eszközök koncentrálásában az építkezések meggyorsításában nem értük el a kívánt előrehaladást. A mezőgazdasági termelésben a fő figyelem 1964- ben a kenyérgabona-szükséglet biztosítására összpontosult és az erőfeszítések eredményesnek bizonyultak. A mezőgazdaság termelése körülbelül 2 százalékkal volt magasabb 1964-ben az előző évinél, összességében azonban nem érte el a tervezettet. Külkereskedelmi forgalmunk mind a szocialista, mind a gazdasági fejlődés útjára lépett országokkal és a fejlett tőkés országokkal is erőteljesen bővült. A mezőgazdasági termelés 1963. évi elmaradása miatt jelentős volt a rendkívüli kenyérgabona- és takarmányimport devizakihatása. Az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés igényeinek kielégítésére gépekből és nyersanyagokból is terven felüli importra került sor. A többletimporttal szemben a kiviteli tervek túlteljesítése nem érte él a kívánt szintet. Az 1964. évi állami költségvetés bevételei és kiadásai lényegében a tervnek megfelelően alakultak: a teljesítés aránya egyaránt 99.8 százalék volt, a terevezetthez képest azonban a költségvetés belső arányaiban eltolódások következtek be. Az 1964. évi költségvetés az elmondottak eredményeként némi bevételi többlettel zárult. Határozottabban kell fellépnünk a fogyatékosságod al szemben Tisztelt országgyűlés! Az említett eredmények és problémák meghatározzák további munkánkat, az 1965. évi népgazdasági terv és államháztartás előirányzatait is. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján következetesebben, határozottabban kell fellépnünk a fogyatékosságok ellen, amelyek a termelés és fel- használás területén jellegzetesek. A fő cél most a gazdálkodás minőségi mutatóinak javítása Nyilvánvaló, hogy az állam kiadásait csak olyan arányban növelhetjük, amilyen mértékben biztosítjuk hozzá a szükséges hazai bevételi forrásokat. A bevételek megfelelő alakulásának pedig az a kulcsa, hogy nagyobb energiát fordítsunk a termelékenységre, a munka- szervezettségre, az önköltségcsökkentésre, a termékek minőségére, a jobb készletgazdálkodásra, az exportfeladatok teljesítésére. Az 1965. évi népgazdasági terv ennek jegyében készült. A terv az ipari termelésnek az előző éveknél kisebb mértékű, 4.2 százalékos növelését irányozza elő. Ezen belül az egyes ágazatok eltérő módon fejlődnek. A leggyorsabban, 9.3 százalékkal a Nehézipari Minisztérium vegyiparának termelése bővül. A korábbiaknál lényegesen kisebb a növekedés a gépiparban és az építőiparban. E két területen különösen fontos a műszaki színvonal és hatékonyság növelése, mert ez a továbbiakban a helyesebb összetételű, gazdaságosabb, ugyanakkor nagyobb ütemű termelés kiinduló pontja lehet. A tervben előírt mérsékel több célok elérése épp ezért nem könnvebb az előző évek feladatainál Nagy körültekintést igényel a mezőgazdasági tervek összeállítása. A biztonságos tervezésre való törekvés itt különösen helyénvaló. A terv a mező- gazdasági termelés 1,5—2 százalékos emelésével számol. Az előirányzat teljesítése feltételezi a földek gondos és időbeni megmunkálását, a rendelkezésre álló eszközök és gépek hatékony felhasználását, a betakarítás és értékesítés jól előkészített és szervezett elvégzését. A termelés mérsékeltebb emelésének megfelelően mintegy 3 százalék a nemzeti jövedelem emelkedésének előirányzata. Ezzel arányos a felhasználás is. Bár a beruházások volumene 1965-ben az előző évihez mérten nem nő, a második ötéves terv időszakában még így is lényegesen többet fordítunk beruházásra, minit amenv- nyit az ötéves tervben előirányoztunk. A lakosság fogyasztása tekintetében a feladat az eddig elért eredmények megszilárdítása. A népgazdaság! terven alapulnak az államháztartás előirányzatai is. Az előterjesztett 1965. évi állami költségvetés kiadásai megközelítik a 98 milliárd forintot és mintegy 6.8 százalékkal haladják meg az előző évit. A többlet körülbelül háromnegyed része a növekvő vállalati és termelőszövetkezeti pénzellátást és a felhalmozási célokat szolgálja; körülbelül egymilliárd forinttal több jut a szociális. az egészségügyi és a kulturális intézmények szükségleteinek kielégítésére. A védelmi kiadások csökkennek. A közületek kiadásai az előző évek 7—9 százalékos növekedési ütemével szemben most csak 3 százalékkal nőnek. Rz ésszerű takarékosság hassa át vállalataink egész tevékenységét A költségvetés előirányzatai szerint állami vállalataink 1965. évben 38,1 milliárd forint nyereséget (az összes állami bevételek 38,9 százalékát), forgalmi adó címén 17.9 milliárd forintot (a bevételek 18,2 százalékát, eszközlekötési járulékként pedig több mint 10 milliárd forintot (10,2 százalék) kell befizetniük. A költségvetési kötelezettségek teljesítése jelentős erőfeszítést követel vállalataink vezető gárdájától és dolgozóitól. A nyereség növelésének egyik fontos előfeltétele ' termelékenység emelése, a munkaerő, és bérgazdálkodás megjavítása. Olyan periódusba jutottunk, amikor a munkaeróellátás eddigi forrásai falun és városon egyaránt kimerülőfélben vannak. Tűrhetetlen, hogy míg egyes területeken állandósult munkaerőhiánynyal küzdünk, vállalataink nagyrészénél jelentős belső tartalékok vannak. 1964- ben az állami iparban terven felül mintegy 11 000-rel nőtt a létszám. A sokhelyütt fellelhető belső munkanélküliség demoralizáló hatással van azokra, akik munkájukat rendesen el - végzik. A munka törvénykönyvének közelmúltban történt módosítása lehetőséget nyújt a meg nem felelő, vagy az adott munkahelyen feleslegessé vált munkaerők elbocsátására. Vállalatainknak élni kell ezzel a lehetőséggel. Az átcsoportosítás szervezett lebonyolítása lehetséges és szükséges. Ezt támasztja alá az a rendelkezés is, amely lehetővé teszi a létszámcsökkentésből eredő bérmegtakarítás egy részének az átlagbérek emelésére fordítását. A népgazdaság egészében nem csökken a munka- alkalom, hiszen az összes foglalkoztatottak száma ebben az évben is a terv szerint körülbelül 43 000-rel nő. A termelékenység emelésére másik tennivaló a munkanormák felülvizsgálata. Ahol ez indokolt, még az év első felében módosítani kell a normákat A létszám és normafelülvizsgálat természetesen nem helyettesíti a termelékenység növelésének alapvető módszereit: a műszaki fejlesztést, az üzemszervezési munka, belső szállítások, a technológiai fegyelem javítását A másik nagy tartalék vállalatainknál a jobb készletgazdálkodás. A készletgazdálkodás területén 1965-ben kettős feladat előtt állunk. A kormány gazdasági bizottsága a közelmúltban határozatot hozott a feleslegesnek minősíthető készletek felmérésére és gyors, bürokráciamentes értékesítésére. Lehetőség nyílik arra, hogy ilyen készleteket árengedménnyel értékesítsenek és az árban a vevő és eladó vállalat közvetlenül állapodjon meg. Az eladó vállalatnak az így keletkező eredménykiesését megtérítik, a vállalat megszabadul a felesleges készletek kamatterhétől, a vevő vállalat viszont az olcsóbb beszerzéssel javíthatja eredményét. A termelést irányító minisztériumoknak és a bankoknak az így lebonyolításra kerülő ügyleteket ellenőriznie kell. A fenti intézkedés csak az 1965-ös évre vonatkozik. Itt tehát koncentrált intézkedésekre van szükség. Nem kisebb feladat az új felesleges készletek képződésének megakadályozasa sem. 1965-ben tehát különös gonddal kell — a beruházások és küzületi megrendelések korlátozása miatt előálló — rendelésmódosításokat átvezetni a terven —, hogy ne legyen felesleges termelés s ez ne vonja el a rendelkezésre álló nyersanyagot, munkaerőt, stb. a fontos szükségletek kielégítésétől. Meg kell említeni, hogy a készletek nyilvántartása sem kielégítő. Gyakori, hogy a vállalatok nem ismerik pontosan mi is áll tulajdonképpen rendelkezésükre. Az ügyvitelgépesítés és szervezés egyik fontos feladata, hogy biztosítsa a készletek nyilvántartását, a gyors és állandó adatszolgáltatást. Mind a belföldre, mind a kivitelre gyártott termékeknél nagy gondot kell fordítani a szállítások ésszerű, gazdaságos megszervezésére. Nyersanyaghelyzetünk, a modern ipari és mezőgazdasági objektumok létesítésére vonatkozó igények és az e tényezőkből eredő nagyarányú külkereskedelmi forgalom szükségessé teszik, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az export-területén. Nagy jelentősége van annak, hogy az iparvállalatok és külkereskedelmi szerveink együttműködése szorosabbá váljék. A vállalatok anyagi érdekeltségét úgy fejlesztjük, hogy az arra ösztönözzön: a megrendeléseknek növekvő meny- nviségben és mind jobb minőségben tegyenek eleget. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy kivitelünk gazdaságos legyen. Gépiparunk területén a helyzet e tekintetben nem kielégítő, s hasonló problémák vannak más iparágban, például a könnyűiparban is. Bizosíta- ni kell a termelés ütemességét mind export, mind belföldi vonatkozásban, kiküszöbölve a negyedévvégi, az évvégi hajrákat, aminek a minőség és gazdaságosság látja kárát A felsorolt intézkedéseknek végső soron a vállalatok pénzügyi eredményeit kell javítaniok. Azzal számolunk, hogy az iparban az előállítási költségeket 100 forintonként átlag több mint 50 fillérrel fogják csökkenteni^ Beruházásokra több mint 45 milliárd Sorint Tímár Mátyás ezután így folytatta: — Vállalataink munkájában, de az egész népgazdaság fejlesztésében is megkülönböztetett szerepe van a beruházásoknak. Ez az az elem, amely újat hoz a gazdaságban, amelynek hatékony megvalósításával a termelés szerkezetét kedvező irányba lehet változtatni. 1965. évi tervünk beruházásokra 45,5 milliárd forintot irányoz elő. Ebből a költségvetés közvetlenül 25 milliárd forintot fedez, a többit az amortizációs befizetések és egyéb források. Idei tervünk a magas készültségi fokú, befejezés előtt áll beruházásokra összpontosítja az erőt. Az előző évekhez mérten kevesebb új beruházás kezdődik s az év végéig többmilliárd forinttal kell csökkennie a befejezetlen állománynak. így az év végén mintegy 30 százalékkal kevesebb lesz a folyamatban lévő, értékhatár feletti beruházások száma, mint tavaly. A rendelkezésre álló lehetőségek korlátái miatt és a beruházási eszközök összpontosítása érdekében átmenetileg szükségessé vált egyes vállalati és tanácsi alapok pénzeszközei egy részének zárolása. Az érdekelt szerveknek és a bankoknak az előzetes kontroll mellett fokozni kell a beruházások utólagos vizsgálatát is. Az eddigi vizsgálatok is igazolták, hogv az elmúlt években az énftke"sek elhúzódása, a szervezetlenség mii ven kedvezőt- len hatással volt nemzeti jövedelmünk, külkereskedelmünk alakulására. Három nagy papíripari beruházás, a csepeli hullámvertikum, a dunaújvárosi író- nyomó papírgyár és a szolnoki IV. sz. papírgyártógép üzembehelyezésének késedelme 180 000 tonna papír- termei és-kiesést okoz, ami jelentős importtöbblettel jár. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai nem készültek fel kellő időben a földgáz fogadására, s emiatt ez év első felében 12 millió köbméter földgáz felhasználása marad el. — így 15 200 tonna szén igény- bevétele és 400 tonna fűtőolaj importja válik szükségessé. Az illetékes szervek ez évben javaslatokat dolgoznak ki arra, hogy növeli ük a beruházási eszközök fel- használásának hatékonyságát, a beruházási gyakorlatunkat jobban alárendeljük a népgazdaság központi érdekeinek, hogy szűkítsük a helyi érdekek hatását A beruházási tevékenység gazdasági feilődésünk egyik legfontosabb eszköze, ezért a vezetésnek minden szinten következetesebben kell törekednie a munka megjavítására, a tervezés színvonalának növelésére, a kivitelezés szervezettségének fokozására. Megnövekedett követelményeknek kell eleget tennie az építőiparnak is. Épitőioarunknak lehetősége múlik arra, hogy az ez évi kisebb mennyiségi fejlesztési feladatok mellett jobb minőségű, szervezetebb munkát végezzen. — Ezt szolgálja az építőipar részlegesen bevezetett új finanszírozási rendszere is. amely szerint az építőipari vállalat részére csak az építmény rendeltetésszerű átadását követően fizet" p'- a megrendelők* Jelentős összegek a mezőgazdaság fejlesztésére A pénzügyminiszter ez- utam hangoztatta: — Az 1965. évi költségvetés jelentős összegeket irányoz elő a mezőgazdaság. a termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlesztésére. A termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitel-előirányzata ó327 millió forint, a középlejáratú hiteleké 2158 millió forint, ösz- szesen 6.3 százalékkal haladják meg az előző évit. Ezen felül az állami támogatások és kedvezmények összege csaknem 4 milliárd forint, 5"3 millió forinttal több, mint 1964-ben. A hitelek, kedvezmények és támogatások tehát ebben az évben is jelentős pótlólagos forrást biztosítanak a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődéséhez. Tovább nő a közös állatállomány elhelyezésére szolgáló férőhelyek száma, bővül a termelőszövetkezetek saját erő- és munkagépparkja Jelentős összegek szolgálják a talajjavítást és a talajvédelmet A kedvezőtlen természeti adottságú területek komplex talajjavítására több mint 500 millió forint állami támogatás áll rendelkezésre. 570 millió forint hitelt vehetnek igénybe a szövetkezetek állatállományuk gyarapítására. Állami támogatásként biztosítja a költség- vetés a gyenge szövetkezetek jövedelemkiegészítésének, a rét- és legelőgazdálkodás támogatásának fedezetét is. A hitelek és állami támogatások azonban csak akkor lesznek eredményesek, ha párosulnak a munka jobb megszervezésével A vetésterület lényegében nem bővíthető, intenzivebb munkává] növelni kell az egy holdról betakarítható termékek mennyiségét és értékét. Az állattenyésztésben az 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány meny- nyiségét és a hizlalási időtartamot csökkenteni kell. Ezek alapozhatják meg elsősorban a tagság jövedelmének növekedését is. A mezőgazdaságot irányító szerveknek és a bankhálózatnak fokoznia kell 01101101™ munkáját, hogy a jövedelemnövekedés összhangban álljon a termelés emelésévei és a ráfordító- sókkal. Állami gazdaságaink eredményei azokhoz a beruházásokhoz képest, amelyeket az elmúlt évek során eszközöltünk, 1964-ben nem voltak kielégítőéit. Lazaságok mutatkoztak a társadalmi tulajdon kezelésében és a bérgazdálkodásban is. Az irányító munkát e területen lényegesen javítani kell. Mezőgazdasági termelésünk és külkereskedelmünk között szoros az összefüggés. A feladat az, hogy a mezőgazdasági, főleg ta- kaimányimportot a minimumra csökkentsük és fokozzuk a termelést azokon a területeken, ahol, előnyös exportértékesítési lehetőségek kínálkoznak. Emelkednek a szociális és kulturális kiadások Timár Mátyás a továbbiakban a közületek gazdálkodásáról szólt. Rámutatott: — A szőriéiig és egészségügyi kiadások 4,4 százalékkal, a kulturális kiadások 3,4 százalékkal emelkednek. Az igazgatási költségek lényegében az elmúlt évivel azonosok, a védelmi előirányzatok pedig alacsonyabbak annál. A kormány számos takarékossági intézkedést hozott s ezek nagyobb részét a költségvetés összeállításánál már érvényesítettük. Ügy látjuk azonban, hogy az év során van még lehetőség további megtakarításra, elsősorban az igazgatási kiadások terén. Tanácsaink költségvetése a központilag tervezett fejlesztésekkel együtt 2 százalékkal nő. Tanácsainknak is nagy gondot kell fordítaniuk a gazdálkodás — a beruházási felújítási munka — javítására. Előfordul, hogy nem rangsorolják megfelelő körültekintéssel az igényeket és olyan építkezéseket valósítanak meg, amelyeknél sokkal fontosabb feladatok nincsenek kielégítően megoldva. A közületi intézmények előtt álló feladatok a költségvetési kiutalások szerényebb növekedése ellenépe jelentősek. A társadalombiztosítás keretében 1865-ben ösz- szesen 1 millió 143 ezer állami és szövetkezeti nyuedíias ellátásáról is gondoskodnak. Az egészségügyi ellátást 6458 millió forint szolgálja, ami többek kökött a fekvőbeteg Intézményekben 78 ezer ágy fenntartását, a rendelő és gondozóintézeti szakorvosi órák számának növelését, a körzeti orvosi h*iÓ7iat szélesítését teszi lehetővé. A kulturális kiadások 3.5 milliárd forintot meghaladó előirányzata többek között 1 400 000 általános iskolás gyermek, 173 000 szakmunkástanuló, 248 000 közéoisikolás és több mint 100 000 egyetemi és főiskolai hallgató elméleti és gyakorlati oktatását tűzi ki célul. Ezen kívül a lehetőségeknek megfelelően tovább bővül valamennyi oktatási formában a bentlakásos intézmények hálózata és nő a napköziotthotí helyek száma. Növekednek a tudományos kutatás fejlesztését szolgáló összegek is. A műszaki fejlesztési alapon felül közvetlenül a költség- vetésből 510 millió forint jut erre a célra. A népművelési intézmé nyék költségvetése 835 millió forint, s ennek keretében a művelődési otthonok, könyvtárak, múzeumok kiadásairól gondoskodnak. A művészeti intézmények céljaira 258 millió forint áll rendelkezésre. A színházak gazdasági tevékenységének javítása érdekében olyan gazdán kodási rendszer bevezetését tervezzük, amely a színházak önállóságának és érdekeltségének fokozása mellett a színvonal emelését is elősegíti. Az előző évinél nagyobb támogatást kapnak a sport- intézményeik is. A népgazdasági terv és a költségvetés fedezete» biztosít néhány közvetlen életszínvonaleinelő intézkedés megvalósítására is, így a kétgyermekesek családi pótlékának rendezésére és egyes elmaradt kategóriák nyugdíjának felemelésére. Idegenforgalmunk fejlődéséről szólva a pénzügyminiszter megállapította: az elmúlt évben jelentősen nőtt a külföldre utazó magyarok, valamint a hazánkat mind a szocialista, mind a tőkés országokból felkereső turisták száma Is. Népgazdaságunk fontos és (Folytatás a 3. oldalon)
