Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-11 / 35. szám
íWB. február 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) Jövedelmező ága az idegenforgalom. Ezért valameny- nyi érdekelt szerv feladata, hogy az e téren fennálló lehetőségeket maximálisan ka használja. A magyar utazók devizaellátását az idegenforgalmi bevételek arányában biztosítjuk. Ezért nagyon széleskörű az érdekeltség, hogy a hazánkba érkező turisták megfelelő ellátást kapjanak^ Tovább kell feileszteni a gazdaság irányítási módszereket Tisztéit Országgyűlés! 1965 második ötéves tervünk befejező éve. Az, hogy milyen eredményeket érünk el, bizonyos mértékben meghatározó a harmadik ötéves tervre is. — Ezért is erősítenünk kell a gazdálkodás rendjét és fegyelmét, fokozni kell az ellenőrző munkát, megfelelően felelősségre kell vonni a mulasztókat. Gondosan meg kell vizsgálni mindenfajta deficit kiküszöbölésének lehetőségét és megfelelő intézkedéseket kell kidolgozni ezek felszámolására. A takarékosságot helyesen, észszerűen és nem kicsinyesen kell alkalmazni. A termelékenység növelésének, a munkaszervezettség javításának, a készlet- gazdálkodásnak, a minőség javításának, az export-feladatok megoldásának, a gazdálkodási rend- és fegyelem erősítésének feladatai nemcsak 1965-re szólnak. A gazdasági vezetésnek felül kell vizsgálni és tovább kell fejleszteni a gazdaságirányítási módszereket. Az MSZMP Központi Bizottságának decemberi határozata napirendre tűzte az ezzel kapcsolatos tennivalókat. E munka nagy felelősségérzetet, elmélyülést, tudományos alaposságot igényel. Sokoldalúan felül kell vizsgálni mind a vállalati, mind a felső vezetés követelményeit. Ki kell dolgozni azokat a javaslatokat, amelyek elősegítik az erők és képességek jobb kibontakozását. Mindez időt igényel, hisz nem kis kérdésről van szó. Míg az átfogó értékelés és elképzelések kialakulnak, számos vonatkozásban, addig is folyamatosan javítani kell módszereinken. Előreláthatólag még ez év során kidolgozásra kerülnek bizonyos változások beruházásaink jóváhagyási rendszerében. Folyamatban van a szállítási szerződések szabályainak felülvizsgálata és reformja. Nem hirtelen és látványos intézkedésekre, hanem meggondolt, körültekintő fejlesztésre van szükség. Pártunk politikájának helyességét bebizonyította az idő. Népgazdaságunk alapjai erősek és egészségesek, a hibák és fogyatékosságok megszüntethetek. Bizonyos, hogy a dolgozó tömegek támogatását fogja élvezni minden olyan törekvés, — amely a kitűzött határozatok és irányelvek megvalósítását szolgálja. A költségvetési törvényjavaslat beterjesEtése Tímár Mátyás pénzügy- miniszter nagy tapssal fogadott beszéde után a napirend előadója dr. Dabrónaki Gyula; az országgyűlés terv- ég költségvetési bizottságának titkára emelkedett szólásra. — Az 1965. évi állami költségvetés tervezetét megtárgyalta az országgyűlés kilenc állandó bizottsága. Megvitatta a terv- és költségvetési bizottság is, — amely más állandó bizottságok állásfoglalását is tudomásul véve, a Magyar Népköztársaság 1965. évi állami költségvetéséről előterjesztett törvényjavaslatot az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Dr. Dabrónaki Gyula beszámolt arról, hogy az országgyűlés bizottságai a törvényjavaslat tárgyalásakor a gazdasági munka és a munkafegyelem megjavítása mellett — elsősorban a közületek vonatkozásában — a takarékosabb gazdálkodásra hívták fel a figyelmet. Tisztelt Országgyűlés! — Az 1965. évi beruházási előirányzatból az ipar 39, a közlekedés 11, a mezőgazdaság pedig 21 százalékkal részesedik. A költségvetés tervezete a tavalyinál többet, összesen 9.8 milliárd forintot biztosít mezőgazdasági beruházásokra. Ezenkívül a múlt évinél 6,5 százalékkal több — összesen 6.3 milliárd forint — hosszú- és középlejáratú hitelt irányoz elő termelőszövetkezeteink további megerősítésére, szocialista útra lépett parasztságunk gazdálkodásának támogatására. Az országgyűlés ezután dr. Dabrónaki Gyula javaslatára elhatározta, hogy a Magyar Népköztársaság 1965. évi állami költségvetéséről előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben együtt tárgyalja. A legfontosabb, hogy mindenei értse a feladatot Oláh György elvtárs beszéde Szünet után Pólyák Jánosnak, az országgyűlés al- elnökének elnökletével folytatódott a tanácskozás. Molnár Ernő budapesti és Sümegi János Nógrád megyei képviselő felszólalása után Oláh György Szolnok megyei képviselő felszólalása következett. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat miniszteri indoklása megállapítja, hogy az „összhangban van az 1965. évi terv előirányzataival és figyelembe veszi az ország gazdasági és pénzügyi helyzetéből adódó követeim ényeket’’. Ha a költségvetési javaslat arányait és tendenciáit elemezzük, ezt az indoklást helyénvalónak fogadhatjuk •L A törvényjavaslat mindenekelőtt azt mutatja, heg? a költségvetés összege évről évre emelkedik; Érdemes összehasonlítani ezt a javaslatot az 1961. évi költségvetési javaslattal, vagyis az ötéves teiv első évi költségvetésével. A növekedés 22 milliárd forint, vagyis több mint 28 százalék. Az ebből adódó következtetés egyértelmű: a népgazdaság erősödik, bázisa egyre szélesebb, méretei egyre nagyobbak. Véleményem szerint a terv és a költségvetés végrehajtásában két tényező döntő jelentőséggel bír: Az első és legfontosabb, hogy mindenki értse a feladatot. A Központi Bizottság december 10-i határozatának nyilvánosságra hozatala és a Minisztertanács ez évi tervekre és feladatokra vonatkozó határozatának megismerése óta nagyot léptünk előre. A legkülönbözőbb szinten és területen dolgozó vezetők jelentős része már ismeri a feladat lényegét és lelkesen, lelkiismeretesen tevékenykedik végrehajtása érdekében. Ugyanakkor azt is őszintén szóvá kell tenni, hogy még ma is akadnak vezetők, akik nem értik a feladat lényegét, nem látják annak célját, vagy egyszerűen közömbösek. A feladat megértése azért is nagyon lényeges, mert az élet dialektikája 6zerint a népgazdaság egészének fejlesztése, az elért életszínvonal megszilárdítása olyan intézkedéseket is szükségessé tett, amelyek ezzel látszólag ellentétesek. Gondolok itt a létszámcsökkentésre, a takarékossági intézkedésekre stb. Ez évben sok kerül a harmadik ötéves terv előirányzatainak kidolgozására. (Csak közbevetőleg jegyzem meg: nem volna rossz, ha a harmadik ötéves tervet úgy tudnánk kezdeni, hogy birtokunkban lenne a tervtörvény.) Ennek kapcsán szeretnék az illetékesek figyelmébe ajánlani néhány gondolatot: Mi állandóan küzdünk a különböző helyeken, különböző időpontokban kialakult aránytalanságokkal. Vegyük például a termelő és az adminisztrációs létszám arányát. Célszerűnek tartanám, hogy kerüljön végre meghatározásra: a különböző munkahelyeken az adott feltételek esetén milyeneknek kell lennie a helyes arányoknak. Ezzel összefüggésben szükséges volna a különböző területeken és ágazatokban az adminisztrációs tevékenység, főleg a jelentési rendszer ésszerűsítésére — (ami egyúttal csökkentéssel is járna) és állandósítására. Ez lehetővé tenné e munkák gépesítését, vagyis gyorsítását is. Mi sokaljuk és tel'esen joggal, a termelési folyamatot terhelő adminisztrációs munkákat, kiadásokat. Nem volna-e ideje bátrabban előre menni e munkák gépesítésében? Az államigazgatásban is joggal merül fel az igény: tisztázni végre és egyértelműen eldönteni, hogy milyen feladatot, milyen szinten kell és lehet a legjobban elvégezni. A járási és megyei szervek hatáskörébe ma is tömegével tartoznak olyan ügyek, amelyek a községeknek volnának leadhatók. Nem kevés azoknak az ügyeknek a száma sem, amelyek a minisztériumok hatáskörébe tartoznak, bár elintéz- hetők volnának (nem is rosszabbul) a megyei, sőt az esetek nagy részében a járási szerveknél. A takarékossági intézkedések keretében már eddig is több alkalommal került sor az igazgatási létszám kisebb, vagy nagyobb mértékű csökkentésére, ugyanakkor állandó az igény a különböző szakterületeken dolgozók létszámának a járásnál és a megyénél — és nem utolsó sorban a minisztériumokban — történő növelésére. Végső soron tehát az államigazgatási apparátus a csökkentési törekvések ellenére tovább növekszik. — Még nagyobb probléma, hogy a növekedés a központi szerveknél volt a legnagyobb, lefelé haladva egyre csökkent és szinte egyáltalán nem érintette a községeket. Befejezésül javaslom ismét megfontolás tárgyává tenni azt a gondolatot, hogy a jövőben ne csak a költségvetést, hanem az ötéves terven kívül az éves tervfeladatokat is az országgyűlés tárgyalja, éspedig lehetőleg együttesen. A Magyar Népköztársaság 1965. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot elfogadom. A Tervhivatal elnökének felszólalása Az ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta tanácskozását az orszáagvűlés. Dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra, Tisztelt Országgyűlés! Az 1965. évi költségvetés, — amelyet Tímár elvtárs részletesen indokolt, — az ez évi népgazdasági tervre épül, azzal összhangban készült el — mondotta, majd ismertette az egyes iparágak termelési mutatóit. — Majd így folytatta: — Az ipar tervének egészét a termelés minőségi oldalának erőteljes előtérbe állítása jellemzi, több esetben a mennyiségi előirányzatok rovására is, ezért a terv nem mindenütt irányozza elő a kapacitások telies kihasználását. A tervnek ez a sajátossága természetesen iparáganként és üzemenként is különböző, és nem valamiféle — minden termékre, üzemre vonatkozó — sablon. A termékek jelentős számának természetesen helyes volt előirányozni a kapacitások teljes kihasználását. Több terméknél a tervek túlteljesítése is helyes és kívánatos: így például a nitrogén-műtrágyagyártásban, a timföldgyártásban, a kőolaitermelésben, a szénbányászatban, a cellulóze- és papírgyártásban, és azokban a termékekben, amelyek gazdaságosan exportálhatok. Mindez azonban semmit sem változtat a terv alapvető jellemvonásán, a feladat lényegén, hogy most erőfeszítéseink súlyát a minőségre, a hatékonyságra, a termelékenységre, a műszaki fejlesztési célokra szükséges koncentrálunk. A mezőgazdasági termelés előirányzott emelkedése reálisnak, bizonyos fokig szerénynek is tekinthető. A mezőgazdaság termelési előirányzatával kapcsolatosan tartalékokkal rendelkezünk. Megállapítható, hogyha jól dolgozunk, közepes időiárás esetén is lehetőség nyílik egyes területeken a túlteljesítésre. Ajtai Miklós a továbbiakban fejlődésünk egyik lényeges tényezőjével, a beruházások kérdésével és a terv néhány jellegzetes vonásával foglalkozott. Tisztelt Országgyűlés! Az 1965-ös terv előirányzataiból világos, hogy — bár egy év tervéről beszélünk — mégis a terv célkitűzéseinek egész sora átnyúlik a következő évekre, további fejlődésünket alapozza meg, harmadik ötéves tervünket készíti elő. A beruházások befeiezésé- nek gyorsítása csak részben érinti ez. évi eredményeinket, részben már a további éveket szolgália, új beruházások indulnak a további évek megalapozására. Dr. Aitai Miklós nagy tapssal fogadott beszéde utón Somoskői Lajos, Nógrád megvei, dr. Bélák Sándor, Veszprém megyei és Placskó Józsefeié, Zala megyei képviselő szólalt fel. Apró Anfol elvftórs Ezután szünet következett. A szünet után Pólyák János elnökletével folytatódott a tanácskozás. Apró Antal, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Tisztelt Országgyűlés! — A pénzügyminiszter elvtárs által beterjesztett 1965. évi költségvetés figyelembe veszi az ország gazdasági helyzetét, a szükségleteket és a népgazdaság további fejlesztésének lehetőségeit. — Meggyőződésünk, hegy ha az állami, a gazdasági vezetés minden szintjén, a minisztériumokban, a tanácsokban, az ipari és a mezőgazdasági üzemekben, a term előszövet kezetek ben jobban megszervezzük a munkánkat, és eleget teszünk az 1965. évi terv és költségvetés minőségi, takarékossági, valamint külkereskedelmi ' előírásainak, olyan új tartalékot teremtünk, amely megfelelő alapot biztosít az 1966-ban kezdődő harmadik ötéves tervhez. A jobb, takarékosabb, gazdaságosabb építőmunkának mind a politikai, mind a gazdasági feltételei adottak. Apró Antal ezután hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolataival foglalkozott. Hangsúlyozta: — Építőmunkánk eddigi eredményei szorosan összefüggenek azzal, hogy a Magyar Népköztársaság nemzetközi gazdasági kapcsolatai és külkereskedelme állandóan fejlődik és hazánk mind hatékonyabb, sokrétűbb kooperációt alakít ki a szocialista és a tőkés országokkal is. — FeilSdésflikhon alapvető a KGST-hez tartozó szocialista országokkal kialakított sokoldalú gazdasági együttműködésünk. Az országunk ipari fejlődéséhez szükséges nyersanyagok többségét a Szovjetuniótól, illetve a KOST-hez tartozó többi országtól vásároljuk, — A KGST-hez tartozó országok mint vevők is mind nagyobb szerepet játszanak külkereskedelmünkben 1964-ben például hazánk gép- és berendezés kivitelének 88 százaléka, ipari közszükségleti cikk-exportjának pedig 64 százaléka irányult a KGST-hez tartozó országokba. Külkereskedelmünk tehát döntően ezen országok piacaira támaszkodik. — Magyarország fejlődése szempontjából legfontosabb az évről évre növekvő és mind sokoldalúbbá váló magyar—szovjet gazdasági kapcsolat. A két ország között az elmúlt hat évben több mint kétszeresére nőtt az áruforgalom, s 1964-ben elérte a 880 millió rubelt. A szocialista országokkal állandóan bővülő külkereskedelmünk mellett mind nagyobb jelentőségűvé válnak nemzetközi kapcsolatainkban a szocialista gazdasági együttműködés esyéb módszerei és formái. Igen nagy fontosságot tulajdonítunk az olyan két- és többoldalú vállalkozásoknak, amilyen a Csehszlovákiával, Lengyelországgal, a Szovjetunióval, az NDK-val és Bulgáriával közösen létrehozott Inter- metall kohászati és gg- lyóscsapágyipari egyesülés. Kormányunk az elmúlt évben is tevékenyen kivette részét a KGST munkájából. Mint ismeretes, a KGST tanácsa éppen a napokban tartotta meg Prágában XIX. ülésszakát, ahol megvizsgálta: milyen utat tett meg a KGST a tagállamok párt- és kormányvezetői részvételével az 1963. nyarán tartott értekezlet óta és meghatározta a soronlévő új feladatokat. Az eredmények mellett természetesen akadnak problémáink is. Igen sok a tennivalónk az együttműködés minden területén. — Meggyőződésünk, hogy eredményesebben oldjuk meg a fejlődésünk szempontjából fontos gazdasági feladatokat az erők összefogásával, miiit külön-kti- lön. Az internacionalista politika helyes alkalmazása azt jelenti, hogy figyelembe vesszük a sajátos nemzeti érdekeket, ugyanakkor erősítjük a szocialista országok közösségét és így biztosítjuk gyorsabb gazdasági fejlődésüket. Természetes. hogy nem megy máról holnapra a nemzetközi gazdasági együttműködés új formáinak kialakítása. Türelemre, körültekintésre az egves államok érdekeinek, szükségleteinek gondos tanulmányozására van szükség. — A magyar kormány a békés egymás mellett élés és a békés gazdasági verseny politikáját követve arra törekszik, hogy fejlessze gazdasági, külkereskedelmi és egyéb kapcsolatait a nem szocialista országokkal is. A második ötéves terv időszakában eddig hatvan százalékkal bővült külkereskedelmünk ezekkel az országokkal. — A fejlett tőkés országokból származó behozatalunkban jelentősen növekedett a beruházási javak részaránya. A gyorsütemű technikai haladás következtében napirendre kerültek számos nyugati partnerünkhöz fűződő kapcsolatunkban is a munkamegosztás. a műszaki és kereskedelmi kooperáció kérdései. E téren figyelemre méltó kezdeményezések és kezdeti eredmények születtek. Fejlődik a szellemi javak_ — a találmányok, gyártási eljárások — exportja s importja is. 1964- ben a gépipar, a vegyinar és más iparágak számára jelentős nyugati licenceket vásároltunk és számos esetben mi is kötöttünk megállapodást magyar li- eertcek nyugati értékesítésére. — A Magyar Népköztársaság kormánya nagy jelentőséget tulajdonít a gyarmati sorból felszabadult és az önálló fejlődés útjára lépett országokkal kialakult kapcsolatai sokoldalú továbbfejlesztésének. Mind a nemzetközi fórumokon — így legutóbb a világkereskedelmi konferencián is —, mind kétoldalú kapcsolatainkban szerény erőnkhöz képest aktívan támogatjuk az újonnan felszabadult országokat elmaradt gazdaságuk fejlesztésében. Apró Antal a továbbiakban rámutatott: Rendkívül fontos, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban műszaki vonalon elérjük vagy megközelítsük a világszínvonalat. Minél szélesebb területen valósítjuk meg a tudományos tapasztalatok cseréiét, értékesítését, annál több új eredményhez jutunk mi magunk is. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az iparilag legfeilettebb országok egyik előnye, hogy a leggyorsabban átveszik és alkalmazzák a termelésben a le"'obb műszaki megoldásokat és új gyártmányaikkal rövid időn belül ielenékeznek a világpiacon. Ebből nekünk is tanulnunk kell; Apró Antal végezetül javasolta, hogy az ország- gyűlés a beterjesztett költségvetés-tervezetet fogadja él. A további vitában felszólalt Hevér Lajos Heves megvei, dr. Bencsik István Hajdú megyei és Szobek András Békés megyei képviselő. Az elnöklő Pólyák János ezután az országgyűlés szerdai ülését bezárta. Az országgyűlés csüf?'r>. tökön délelőtt 10 órako# folytatja munkájúk