Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-10 / 34. szám
osztottjaira kellene bíznia. A döntéseknek és a felelősségnek ez az áthárítása, a belső erőforrások feltárásának háttérbe szorulása talán elfogadható volt akkor amikor azt gondoltuk: — a népgazdaság tervszerű arányos fejlődéséhez nem kell más, mint egy részletes, felülről előírt terv, s a vállalatoknak nincs más feladatuk, mint e tervet végrehajtani. A szocialista gazdaság azonban bonyolult, szerteágazó, változékony s ennek fejlődését minden részletében előre látni aligha lehet. Minden útközbe támadt problémával és azok megoldási lehetőségeivel még a leggondosabban elkészített terv sem számolhat, s éppen ezért — a tervek mellett — egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a közvetlen gazdasági kapcsolatoknak, a helyi lehetőségek és erőforrások feltárásának, s mozgósításának. A döntések és a felelősségvállalás, valamint a belső tartalékok feltárása azért nem választható el egymástól, mert az öntevékeny vállalati munkának talán ez a legkönnyebben megoldható eleme, s azok a vállalati vezetők, akik ezzel sem élnek, még kevésbé képesek feltárni a nehezebben mozgósítható belső erőforrásokat, tartalékokat. Az üzemi tartalékok feltárásának természetesen már a múltban is igen jelentős eredményei voltak. Ennek csupán az volt a szépséghibája, hogy erre a vállalatokat igen gyakran valamilyen külső kényszer inspirálta. Az egyik textilvállalat például a termelési feladatainak bővüléséhez meglehetősen magas beruházási keretet igényelt. A beruházási összeget meg is kaphatta volna, azonban kiderült: új üzemrész építésére nincs mód, mert a vállalat területén nincs hely. S csak miután a fejlesztésnek ez a külterjes módja megfeneklett, akkor ültek össze a vállalatvezetők, hogy felkutassák a termelés bővítésének olyan lehetőségét, amely az eredeti megoldásnál lényegesen olcsóbban produkálja ugyanazt az eredményt Minthogy a népgazdaság teherbíró képessége korlátozott, s ugyanakkor az üzemekben a „kapun belül” még igen sok tartalék lelhető fel, helyes lenne olyan munkamódszert kialakítani és állandósítani, hogy a vállalatok csak abban az esetben forduljanak a külső segítséghez, amikor már a saját lehetőségeiket valóban kimerítették. A „segíts magadon...” közmondást tehát közgazda- sági nyelvre így lehetne „lefordítani”: a vállalat fejlesztése érdekében „tedd meg saját erődből mindazt, amit megtehetsz és akkor — de csak akkor — joggal elvárhatod az álkim segítségét is”. Viltíq proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK MEgffil XVI. évfolyam, 34. szám. Ara: 50 fillér 1965. február 1<U szerda. Segíts magadon Eővld@n a zárszámadásokról A tiszaigariak 15. zárszámadása A tiszaigari Petőfi Tsz 15 évvel ezelőtt huszonegy taggal alakult. Év végére már 93 csalód dolgozott a közösben, összes vagyonuk értéke 140 000 forint volt. Ma már a háromszáznyolc család 3775 hold földön gazdálkodik. A közös vagyon meghaladja a 15 millió forintot Mo6t a jubileumnak számító zárszámadó közgyűlésen Póka János elnök arról adhatott számot, hogy a szövetkezeti gazdák bíznak a közösben, többségük becsülettel, szorgalmasan dolgozik és meg is találja számítását. A százötven nyugdíjas közül is sokan részt kértek a munkából. Negyvenöt családtag rendszeresen, besegítőként pedig nagyon sokan dolgoztak, Ennek eredménye, hogy bár tavaly is kemény munkával kellett kicsikarni a természettől mindent, mégis sikeresen zárták azévet. A közös vagyon 1 222 000 forinttal nőtt. S mintegy 1000 forinttal lett magasabb 1963-hoz viszonyítva az egy dolgozó tagra eső jövedelem. Míg 1963-ban 23 forint volt egy munkaegység értéke, most 28.28 forint. A prémiumokkal együtt pedig meghaladja a 31 forintot Egész évben 10 forint előleget osztottak a munkaegységre, de jutott pénz a zárszámadásra Is. Csak példaként említjük, hogy Bertók Imre állattenyésztő évi jövedelme a prémiummal együtt eléri a 30 000 forintot. Csorba Lajos fo- gatos, aki mindig kézsége- sen végzi a rábízott munkát, 16 és félezer forintot keresett. Idős Mohácsi Sándor a növendék szarvas- marhák lelkiismeretes gondozója több mint 20 000 forint jövedelemre tett szert. Császár Sándor dohányos jövedelme 19 000 forint, Nagy István és idős LóiUib Dániel a sövény-termesztésben 14, illetve 16 ezer forintot keresett. Ifj. Csorba Dániel, az abrakta karmányokat szállító fogata« havi 2000 forintos fizetésnek megfelelő jövedelmet könyvelhet el. S még ehhez jön a háztáji jövedelme. A zárszámadás napján délután megtörtént a jáA jászíényszarui Lehelkürt Tsz-ben egy esztendővel ezelőtt az volt a legnagyobb gond, hogy megrendült a tagok bizalma a közösben. Nem igen hitték, hogy az új vezetés irányításával leküzdhetik a nehézségeket és biztosíthatják a közös megerősödését, saját jövedelmük gyarapodását. A napokban tartott zár- számadó közgyűlésen örömmel nyugtázhatták, hogy a gondokkal-bajokkal kezdődő évet sikeresen zárták. — Az egy munkaegységre tervezett 25 forintot kioszthatták, s az 1963. évi 8170 forint helyett 11 370 forint jut egy dolgozó tagra, a közösből származó jövederandóságok kifizetése. — S néhány órával később már három szövetkezeti gazda felesége próbálta ki az új mosógépét, sok tag pedig az új kerékpárját. — Ifjú Unicsovics Ferenc, aki feleségével együtt dolgozik a közösben, házat vesz. — Olyan tag is van, aki autónyeremény betétkönyvet váltott. A tavaly villamosított utcák sok-sok házában pedig a zárszámadási járandóságból kigyullad a fény, lemként. A tiszta vagyon egy év eredményes munkája, gazdálkodása által több mint 1 millió forinttal nőtt, a fel nem osztható szövetkezeti alap pedig mintegy félmillió forinttal. A termelési alap 59.8 százalékkal gyarapodott 1964-ben. S erre az esztendőre készpénzben 257 000 forintot tartalékoltak. Érthető, hogy elégedett, jó hangulat uralkodott a zárszámadó közgyűlésen, amit csak még növelt annak ismertetése, hogy a szorgalmasan dolgozó tagok keresete hogyan alakult. Zsámboki Sándor növénytermesztő jövedelme (Folytatás a 3. oldalon) Levonul a tiszai árhullám A megduzzadt, zajló Ti sza 534 centiméteres vízállással tetőzött Szegednél és most, hogy hidegre fordult az idő, megkezdődött a lassú apadás. Huszonnégy óra alatt a magyarországi legdélibb szakaszon 14 centiméterrel csökkent a vízszint. Mivel — a Meteorológiai Intézet jelentése szerint — napokon belül nem várható lényeges enyhülés, a téli, szokatlanul nagy ár símán, minden különösebb kártétel nélkül levonulj — (MTI) Vietnamon a világ szeme A VNA — a Vietnami Tájékoztató Iroda — legújabb jelentése szerint a vietnami néphadsereg egységei vasárnap és hétfőn nem tíz, hanem tizenkettő amerikai repülőgépet lőttek le. Az AP és az AFP jelentése szerint hétfőn délután az amerikaiak fényképezés céljából felderítő repülőgépeket küldtek Dong Hói körzete fölé. A felderítőgépeket kísérő vadászok tüzet nyitottak az észak-vietnami légvédelem egységeire. Az AP jelentése szerint megkezdődött Dél-Vietnamban állomásozó amerikai katonák családtagjainak hazaszállítása a2 Egyesült Államokba. — A tervek szerint majdnem kétezer személyt kell legfeljebb tíz nap alatt elszállítani Dél-Vietnamból. Az AFP és az AP ielentése szerint Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai csapatok főparancsnoka elrendelte, hogy az amerikaiak tegyenek meg minden előkészületet az esetleges újabb meglepetésszerű parti zán(Folytatát a 8. oldalon) TEGNAP HALLOTTUK... Folyik már a víz a mezőtúri strand kútjából Mezőtúrról kaptuk a helyi lakosság által rég- várt s nagy örömmel fogadott hírt. December közepén kezdték a strandon az új kút fúrási munkálatait. — másfélmilliós költséggel, melynek egyharmadát községfejlesztési alapból fedezték. Szorgos, hozzáértő kezek dolgoztak rajta, két réteget már bekapcsoltak, s most folyik a harmadik réteg bekötése. De folyik már a víz is! Mégpedig 350 liter szabadon, kompresz- szor segítségével pedig 700 liter percenként. Ügy tervezik a szakemberek, hogy a jövő héten már sor kerülhet a végleges átadásra* Nőtt a közös vagyon és a gazdák jövedelme Mástól segítséget csak az várhat, aki saját maga mindent megtett az ügy érdekében. Érdemes ezen elgondolkodni Idei gazdasági feladataink számbavételekor és végrehajtásakor. Mert bár kétségtelen, általánosságban a terv nem tartalmaz feszített mennyiségi előirányzatokat, célkitűzéseink végrehajtása mégsem könnyű. Hiszen a tervezett gazdasági előrehaladást a tavalyinál nem több beruházással és alig több munkáslétszámmal kell megvalósítanunk. Nem is szólva arról, hogy külkereskedelmünk, nemzetközi fizetési mérlegünk javítása miatt az ipari exportnak lényegesen gyorsabban kell növekednie, — mint a termelésnek és az importnak. A múltban szinte gyakorlattá vált egyes vállalatainknál, hogy a termelésnövekedést csak több beruházással, — illetve megnövelt munkáslétszámmal, a többletexportot növekvő importtal teljesítették. Ez az út hovatovább járhatatlanná vált. Az idei feladatok csak akkor oldhatók meg, ha a vállalatok maximálisan és öntevékenyen feltárják, s kihasználják belső erőforrásaikat, lehetőségeiket. Az öntevékenység fokozásának fontos feltételét, a vállalati vezetőknek a korábbinál nagyobb önállóságát a közelmúltban kiadott felsőszintű rendelkezések biztosították. Például az új munkaügyi rendelkezések növelték a vállalatvezetők hatáskörét Lehetővé vált, hogy a problémákat azon a lépcsőfokon döntsék el, ahol felmerülnek, s ahol azok helyes elintézésének minden feltétele adva van; A nagyobb önállóság azonban nemcsak nagyobb hatáskört, de nagyobb felelősséget is jelent. Olyan értelemben is, hogy a központi határozatokban rögzített elveket miként váltják át a mindennapok gyakorlatává. Korábban sok panasz hangzott el amiatt, hogy a vállalatok vezetőinek gyakran apróbb kérdésekben is megkötik a kezét, s a minisztériumok olyan kérdésekben is maguknak tartották fenn a döntés jogát, — amely bőven belefért volna a vállalati igazgató hatáskörébe. Ezekben a bírálatokban kétségtelenül sok igazság volt. De az utóbbi időben ezzel éppen ellentétes jelensé- ,?ek tapasztalhatók. A vállalati igazgatók egy része nem számol a megváltozott helyzettel, nem él a kibővült hatáskörrel, és olyan kis jelentőségű — néhány száz vagy ezer forintos — ügyekben Is a minisztériumhoz fordul döntésért, mellyel tulajdonképpen még neki sem szabadna foglalkozni* bnnaro **z illetékes beMa: Erőre kaptunk, egyre több a reményünk Még több segítséget adhatna a múzeum az iskoláknak A szerkesztőség postájából Küzdelem egy népbetegség ellen Bontják Szolnokon a Magyar Nemzeti Bank járási fiókjának épületét. Kibont»* kozik Szolnok új városkép«
