Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-07 / 32. szám
/ 4 Világ proletárjai egyesüljetek / iZPLNOBi (A MEGYEI PÁRTBIZDTTSÁE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 32. szám. Ára 80 fillér 1965. február 7, vasárnap Gyönyörű képességünk a rend Ez év második felében adják át a forgalomnak Szolnokon a Beloiannisz és a Verseghy utat Több mint ölvén millió forint as utak« hidak korszerűsitésére Az a — túlzás nélkül szenvedélyesnek mondható — vita, amely folyik, párttagok és pártonkívü- liek, munkások, műszakiak és tisztviselők körében, arra vall, hogy ezúttal valóban sokan és sokat törődnek a tervvel, — a munkájukkal. Neves tervezőmérnökkel beszélgettem a napokban — egyik nagy építkezésünkről. Őszintén azt vallotta, hogy különböző beruházószervekkel, pénzügyi és műszaki kivitelezőkkel akadt vitája — de a munkásokkal mindig meg tudta értetni még nflgv elképzeléseit is, mert ők „a kezükben érezték, mit kell csinálniuk". Aki azonban ebből azt a következtetést vonná le, hogy ezek szerint például egy nagy beruházás sorsa csak a tervezőmérnökön és a munkásokon dől el, tévedne. Mérhetetlen széles a skála, amelybe a nagy alkotások tervezői, szerződés kimunkálói felsorakoznak és elég egyikük kiesése, vagy ellany- hulása, hogy késsünk és elmaradjunk. Mert lehet esetleg másodrendűnek tartani egy szállítási előadó szerepét egy nagy építkezésnél, de egyetlen tévedés napokkal vetheti vissza a legjobb mérnöki terv megvalósításától a legjobb építőmunkásokat. A legszebben elkészített előregyártott, elem is holt érték, ha a daru motorját „elfelejtették karbantartani’’ és nincs ami felemelje a tíz- vagy húsztonnás testet. Mindez természetesen csupán hasonlat, de elvezet egyik kérdésünkig, — amelyre felelni szeretnénk: kin miilik hát, egy havi, vagy félévi, egy évi terv, kin múlik mindaz, amiből élünk? Mert hogy termelésből élünk, azt még a legcsökönyösebben idealista szemléletűek sem tagadják. Kin múlik hát? A vezető és a vézetet- teken — hangzik a megszokott válasz. — A műhelynek jól kell dolgoznia, a vezetésnek jól kell irányítania — hallottuk, olvastuk, elmondták, tudjuk — mondja most az olvasó is, hiszen a vezetésnek és a vezetettek- nek ezek a kötelezettségei nem változnak. A mi társadalmunkban azonban a kötelezettségeknél többről van szó. Nem vezet jól nálunk például az a vezető, aki képtelen arra, hogy önállóan oldjon meg részletkérdéseket. — És lehet nagyon szorgalmas és derék munkás az, — aki a maga gépén és munkadarabjain túl még sohasem nézett, mégsem sorolnám az élgárdához mai szemmel, amikor reflektorfénybe az a munkástípus kerül, OH képes a műhely, sőt a gyár érdekeinek és távlatainak a figyelembevitelére, szélesebb összefüggések meglátására is. A vezetőknek két vonalat kell egyeztetni mindig, néha többet is. Egyrészt irányító akaratát, másrészt az egész közösség javaslatait, ötleteit. Nem könnyű feladat. De soha nem is tettünk fogadalmat, hogy csak könnyű feladatokat fogunk megoldani. És nem is valószínű, hogy ilyesmire sor kerül valaha is. A „kin múlik?” kérdésének válaszát sem köny- nyű minden esetben azonnal rávágni. Vannak esetek. amikor kisebb műhelykollektívákon -* termelésük kulcshelyzetben lévén — hatalmas gyáregységek tervteljesítése múlik. Máskor egyetlen rajzoló tévedése vethet vissza száz embert és van amikor esetleg a gyárirányítás mér fel tévesen lehetőségeket és adottságokat, kapacitást és technikai fejlettséget. Talán nem is lenne baj, ha a kérdésfeltevés helyét — amely sokszor inkább a „ki lesz a felelős” kérdései körül forog — elfoglalná az „énraj- tam múlik’’ gondolata. — Az a felelősségvállaló ép- zés, amely eljuttatja áz embert a felismerésig: nekem kell jól végeznem — ha irányítok, ha engem irányítanak — a dolgomat; nekem kell elfogadnom, amit beosztottjaim javasolnak mert jó és hasznos — vagy azt: nekem kell tudomásul vennem, amire a vezetőm utasít, mert értelme, oka és célja van. József Attila egy közismert és csodálatosan kifejező versében, A város peremén-ben írja: — Míg megvilágosul gyönyörű képességünk a rend, az elme, mely tudomásul ’ veszi a véges végtelent, a termelési erőket odakint és az ösztönöket idebent...” Szokatlan, hogy költőt idézünk az 1965. évi, „száraz” tervfeladatokról szóló írásban? Bizonyára az — de nem véletlenül tesszük. A rend az embernek olyan képessége, amely irányítás, vezetés nélkül, spontánul a ki- sebb-nagyobb munkásközösségekben sem képes igazán kibontakozni. Itt lép előtérbe — az üzemek, gazdaságok munkáját illetően — a vezető felelőssége és szerepének jelentősége is. — Mert lehet egy üzemben a legteljesebb és legszélesebb demokratizmus, a gazdaságosság gazdája, a termelési rend és az eredmények felelőse elsősorban és mindig az igazgató, a vezető marad, hivatásánál és beosztásánál fogva« ÍB. FJ Wla: Ahol remeg a föld Húsz esztendő Jász-kun Kakas Bemutatkozik az új elnök Ballada az avatásról Találkozás összehívták az ország* gyűlést A népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1965. február 10 napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. A Budapesti Közúti Igazgatóság szolnoki kirendeltsége ez évben is nagy ősz- szegeket fordít az utak, hidak karbantartására. Utak burkolatának korszerűsítésére 34,2 millió forintot költenek, az állandó burkolat felújításának költsége pedig 8,7 millió forintot tesz ki. Megyénk hídépítési munkái és a meglévők felújítása 25,5 millió forintba kerül. — Az igazgatóság nem feledkezett meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről sem. Figyelembevette az egyre növekvő gépi szállí(Tudósílónktól.) A KISZ Központi Bizottsága és a Munkaügyi Mitásokat, így bekötőutak létesítésére 9,2 millió forintot tervezett. Jelentősebb munkái közül megemlítendő, Szolnokon a vasútállomáshoz vezető kétirányú forgalmi út korszerűsítése, melyet augusztusra fejeznek be. — Az év második felében átadják rendeltetésének a szolnoki Zagyva hídhoz vezető utat is. Felújítják a 32-es főközlekedési útvonal Jászberény — pusztamonostori szakaszát. Befejezik a mezőtúri Berettyó híd építését és új híd létesítését tervezik Tiszafüreden. nisztérium 1958-ban irányelveket adott ki a szakmunkástanulók szocialista munKoszigin elvtárs Hanoi-ban Hanoi (TASZSZ). Mint már jelentettük. Koszi gin megérkezett Hanoiba, ahol a főváros sokezer lakosa üdvözölte Koszigint és a szovjet küldöttség tagjait, testvéri öleléssel fogadta Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a köztársaság miniszterelnöke, Le Duan, a párt Központi Bizottságának első titkára és több más párt és állami vezető. Pham Van Dong a repü- i lőtéren mondott beszédében kijelentette: a szovjet kül- döttség látogatása igen nagy I (Folytatás a 2. oldalon) kaversenyének megszervezésére. Az irányelvek alapján az 1958—59. tanévtől asz iparitanulóintézetek zömében munkaverseny indult a „Szakma Kiváló Taunlója" címért. Az intézeti versenyek továbbfejlesztéseként 1960 óta minden év áprilisában megrendezik a „Szakma Kiváló Tanulója” országos versenyt is. Az országos verseny — amely elméleti és gyakorlati követelményeket foglal magában — igen népszérű a tanulóit körében. A helyezettek jelentős erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesülnek. Az 1964—65. tanévtől kezdve a „Szakma Kiváló Tanulója” verseny jellege megváltozott: nem korlátozódik a Hl. éves tanulókra, hanem minden szakmában, mindhárom évfolyamra kiterjed. A verseny így tanulmányi versennyé válik és az „Ifjúság a szocializmusért” próba tanulmányi és munkakövetelményének elsőrendű formája lett A verseny megyei döntője február 8-án kezdődik a megyei tanács ipari osztálya, a KISZ megyei bizottsága, KISZÖV, a KIOSZ, HVDSZ és az iparitanulóintézet rendezésében. Február végéig. mintegy 506 fiatal méri össze tudását autószerelő, kőműves, s szobafestő és mázoló, villanyszerelő. lakatos, asztalos, esztergályos, mezőgazdasági gépszerelő, ács és fodrász, hegesztő szakmában. A me. gyei versenyek legjobbjai részt vesznek a márciusban megrendezésre kerülő országos versenyeken. A hegesztő és mezőgazdasági gépszerelő tanulók versenyének országos döntőjét Szolnokon rendezik meg a KTSZ Köznonti Bizottsága és a Munkaügyi Minisztérium. a szolnoki szakmunkásképző intézet közreműködésével. Az országos verseny legjobbjai a „Szakma Kiváló Tanulója” kitüntető cím és az értékes jutalmak mellett szakmunkás bizonyítványt is kapnak« A jászapáti Mészáros Lrtrinc Általános Gimnázium kémia szakkörének tagjai I Barkáé László tanár vezetésével a desztillál ás mechanizmusát Ismerik meg Kik lesznek a szakma kiváló tanulói ? A hegesztő és gépszerelő tanulók országa» döntőjét Szolnokon rendezik
