Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

/ 4 Világ proletárjai egyesüljetek / iZPLNOBi (A MEGYEI PÁRTBIZDTTSÁE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 32. szám. Ára 80 fillér 1965. február 7, vasárnap Gyönyörű képességünk a rend Ez év második felében adják át a forgalomnak Szolnokon a Beloiannisz és a Verseghy utat Több mint ölvén millió forint as utak« hidak korszerűsitésére Az a — túlzás nélkül szenvedélyesnek mondha­tó — vita, amely folyik, párttagok és pártonkívü- liek, munkások, műsza­kiak és tisztviselők köré­ben, arra vall, hogy ez­úttal valóban sokan és sokat törődnek a tervvel, — a munkájukkal. Neves tervezőmérnök­kel beszélgettem a na­pokban — egyik nagy építkezésünkről. Őszintén azt vallotta, hogy külön­böző beruházószervekkel, pénzügyi és műszaki ki­vitelezőkkel akadt vitája — de a munkásokkal mindig meg tudta értetni még nflgv elképzeléseit is, mert ők „a kezükben érezték, mit kell csinál­niuk". Aki azonban eb­ből azt a következtetést vonná le, hogy ezek sze­rint például egy nagy beruházás sorsa csak a tervezőmérnökön és a munkásokon dől el, té­vedne. Mérhetetlen szé­les a skála, amelybe a nagy alkotások tervezői, szerződés kimunkálói fel­sorakoznak és elég egyi­kük kiesése, vagy ellany- hulása, hogy késsünk és elmaradjunk. Mert lehet esetleg másodrendűnek tartani egy szállítási elő­adó szerepét egy nagy építkezésnél, de egyetlen tévedés napokkal vetheti vissza a legjobb mérnö­ki terv megvalósításától a legjobb építőmunkáso­kat. A legszebben elké­szített előregyártott, elem is holt érték, ha a daru motorját „elfelejtették karbantartani’’ és nincs ami felemelje a tíz- vagy húsztonnás testet. Mindez természetesen csupán hasonlat, de elve­zet egyik kérdésünkig, — amelyre felelni szeret­nénk: kin miilik hát, egy havi, vagy félévi, egy évi terv, kin múlik mindaz, amiből élünk? Mert hogy termelésből élünk, azt még a legcsökönyö­sebben idealista szemlé­letűek sem tagadják. Kin múlik hát? A vezető és a vézetet- teken — hangzik a meg­szokott válasz. — A mű­helynek jól kell dolgoz­nia, a vezetésnek jól kell irányítania — hallottuk, olvastuk, elmondták, tud­juk — mondja most az olvasó is, hiszen a veze­tésnek és a vezetettek- nek ezek a kötelezettsé­gei nem változnak. A mi társadalmunkban azonban a kötelezettsé­geknél többről van szó. Nem vezet jól nálunk például az a vezető, aki képtelen arra, hogy ön­állóan oldjon meg rész­letkérdéseket. — És le­het nagyon szorgal­mas és derék munkás az, — aki a maga gé­pén és munkadarabjain túl még sohasem nézett, mégsem sorolnám az él­gárdához mai szemmel, amikor reflektorfénybe az a munkástípus kerül, OH képes a műhely, sőt a gyár érdekeinek és táv­latainak a figyelembevi­telére, szélesebb összefüg­gések meglátására is. A vezetőknek két vo­nalat kell egyeztetni min­dig, néha többet is. Egy­részt irányító akaratát, másrészt az egész közös­ség javaslatait, ötleteit. Nem könnyű feladat. De soha nem is tettünk fo­gadalmat, hogy csak könnyű feladatokat fo­gunk megoldani. És nem is valószínű, hogy ilyes­mire sor kerül valaha is. A „kin múlik?” kérdé­sének válaszát sem köny- nyű minden esetben azon­nal rávágni. Vannak ese­tek. amikor kisebb mű­helykollektívákon -* ter­melésük kulcshelyzetben lévén — hatalmas gyár­egységek tervteljesítése múlik. Máskor egyetlen rajzoló tévedése vethet vissza száz embert és van amikor esetleg a gyárirányítás mér fel tévesen lehetőségeket és adottságokat, kapacitást és technikai fejlettséget. Talán nem is lenne baj, ha a kérdésfeltevés helyét — amely sokszor inkább a „ki lesz a fele­lős” kérdései körül forog — elfoglalná az „énraj- tam múlik’’ gondolata. — Az a felelősségvállaló ép- zés, amely eljuttatja áz embert a felismerésig: nekem kell jól végeznem — ha irányítok, ha en­gem irányítanak — a dol­gomat; nekem kell elfo­gadnom, amit beosztott­jaim javasolnak mert jó és hasznos — vagy azt: nekem kell tudomásul vennem, amire a vezetőm utasít, mert értelme, oka és célja van. József Attila egy köz­ismert és csodálatosan ki­fejező versében, A város peremén-ben írja: — Míg megvilágosul gyö­nyörű képességünk a rend, az elme, mely tu­domásul ’ veszi a véges végtelent, a termelési erő­ket odakint és az ösztö­nöket idebent...” Szokatlan, hogy költőt idézünk az 1965. évi, „száraz” tervfeladatokról szóló írásban? Bizonyára az — de nem véletlenül tesszük. A rend az em­bernek olyan képessége, amely irányítás, vezetés nélkül, spontánul a ki- sebb-nagyobb munkáskö­zösségekben sem képes igazán kibontakozni. Itt lép előtérbe — az üzemek, gazdaságok mun­káját illetően — a ve­zető felelőssége és szere­pének jelentősége is. — Mert lehet egy üzemben a legteljesebb és legszé­lesebb demokratizmus, a gazdaságosság gazdája, a termelési rend és az eredmények felelőse el­sősorban és mindig az igazgató, a vezető marad, hivatásánál és beosztásá­nál fogva« ÍB. FJ Wla: Ahol remeg a föld Húsz esztendő Jász-kun Kakas Bemutatkozik az új elnök Ballada az avatásról Találkozás összehívták az ország* gyűlést A népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. paragrafusa 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1965. február 10 napján (szerda) délelőtt 11 órára összehívta. A Budapesti Közúti Igaz­gatóság szolnoki kirendelt­sége ez évben is nagy ősz- szegeket fordít az utak, hi­dak karbantartására. Utak burkolatának kor­szerűsítésére 34,2 millió fo­rintot költenek, az állandó burkolat felújításának költ­sége pedig 8,7 millió forin­tot tesz ki. Megyénk híd­építési munkái és a meg­lévők felújítása 25,5 mil­lió forintba kerül. — Az igazgatóság nem feledke­zett meg a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről sem. Figyelembevette az egyre növekvő gépi szállí­(Tudósílónktól.) A KISZ Központi Bizott­sága és a Munkaügyi Mi­tásokat, így bekötőutak lé­tesítésére 9,2 millió forin­tot tervezett. Jelentősebb munkái kö­zül megemlítendő, Szolno­kon a vasútállomáshoz ve­zető kétirányú forgalmi út korszerűsítése, melyet au­gusztusra fejeznek be. — Az év második felében át­adják rendeltetésének a szolnoki Zagyva hídhoz ve­zető utat is. Felújítják a 32-es főközlekedési útvonal Jászberény — pusztamo­nostori szakaszát. Befeje­zik a mezőtúri Berettyó híd építését és új híd létesí­tését tervezik Tiszafüreden. nisztérium 1958-ban irány­elveket adott ki a szakmun­kástanulók szocialista mun­Koszigin elvtárs Hanoi-ban Hanoi (TASZSZ). Mint már jelentettük. Koszi gin megérkezett Hanoiba, ahol a főváros sokezer lakosa üdvözölte Koszigint és a szovjet küldöttség tagjait, testvéri öleléssel fogadta Pham Van Dong, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Politi­kai Bizottságának tagja, a köztársaság miniszterel­nöke, Le Duan, a párt Köz­ponti Bizottságának első titkára és több más párt és állami vezető. Pham Van Dong a repü- i lőtéren mondott beszédében kijelentette: a szovjet kül- döttség látogatása igen nagy I (Folytatás a 2. oldalon) kaversenyének megszerve­zésére. Az irányelvek alap­ján az 1958—59. tanévtől asz iparitanulóintézetek zömé­ben munkaverseny indult a „Szakma Kiváló Taunlója" címért. Az intézeti versenyek to­vábbfejlesztéseként 1960 óta minden év áprilisában meg­rendezik a „Szakma Kiváló Tanulója” országos ver­senyt is. Az országos verseny — amely elméleti és gyakor­lati követelményeket foglal magában — igen népszérű a tanulóit körében. A helyezettek jelentős er­kölcsi és anyagi megbecsü­lésben részesülnek. Az 1964—65. tanévtől kezdve a „Szakma Kiváló Tanulója” verseny jellege megváltozott: nem korláto­zódik a Hl. éves tanulókra, hanem minden szakmában, mindhárom évfolyamra ki­terjed. A verseny így tanul­mányi versennyé válik és az „Ifjúság a szocializmu­sért” próba tanulmányi és munkakövetelményének el­sőrendű formája lett A verseny megyei döntő­je február 8-án kezdődik a megyei tanács ipari osztá­lya, a KISZ megyei bizott­sága, KISZÖV, a KIOSZ, HVDSZ és az iparitanuló­intézet rendezésében. Feb­ruár végéig. mintegy 506 fia­tal méri össze tudását autó­szerelő, kőműves, s szoba­festő és mázoló, villanysze­relő. lakatos, asztalos, esz­tergályos, mezőgazdasági gépszerelő, ács és fodrász, hegesztő szakmában. A me. gyei versenyek legjobbjai részt vesznek a márciusban megrendezésre kerülő or­szágos versenyeken. A he­gesztő és mezőgazdasági gépszerelő tanulók verse­nyének országos döntőjét Szolnokon rendezik meg a KTSZ Köznonti Bizottsága és a Munkaügyi Miniszté­rium. a szolnoki szakmun­kásképző intézet közremű­ködésével. Az országos verseny leg­jobbjai a „Szakma Kiváló Tanulója” kitüntető cím és az értékes jutalmak mellett szakmunkás bizonyítványt is kapnak« A jászapáti Mészáros Lrtrinc Általános Gimnázium kémia szakkörének tagjai I Barkáé László tanár vezetésével a desztillál ás mechanizmusát Ismerik meg Kik lesznek a szakma kiváló tanulói ? A hegesztő és gépszerelő tanulók országa» döntőjét Szolnokon rendezik

Next

/
Thumbnails
Contents