Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
4 10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. február 28. KIM MA ÉS HOLNAP Tavaly csaknem négyszáz- ezer moszkvai költözött új lakásba: 1964. tizenkét hó- fiapja alatt a szovjet főváros 3 millió 400 ezer négyzetméter lakással gyarapodott, ami azt jelenti, hogy az esztendőben 1360 ház épült fél! Moszkvában azonban nemcsak lakóházak épülnek. Ugyancsak a múlt évben 43 iskola, óvoda és bölcsőde létesült: összesen 26 ezer férőhellyel, továbbá nyolc mozi, 23 szakorvosi rendelőintézet, két nemzetközi színvonalú szálloda: a Minszk és az Aero- Oot, 234 üzlet, mintegy 200 Ennek következtében a város ' a kívánatosnál jobban kezdett terjeszkedni, s ami ezzel jár: a közműveket is „széltében”, nagy területen kellett fejleszteni. Újabban azonban magasabb házakat, főkét nyolcemeleteseket építenek. Ugyanakkor ott, ahol ez gazdasági szempontból indokolt, s városépíté- szetileg is helyénvaló, 12— 16 és ennél magasabb épületeket is emelnek. Az oktatási hálózat ugyancsak bővül: az idén 42 iskolaépület készül el. Ezzel az iskolaépületek száma megközelíti az ezret a szovjet fővárosban. További Ilyen lesz a Kalinyin sugarút. vezetékhálózat kapacitását is és újabb 113 ezer előfizetőt kapcsolnak be a táv-beszélőhálózatba, tíz új mozi, 210 ttz-r*.' 150 üzemi étkezde, étterem és kávéház, több száz. szolgáltatóipari üzem nyűik. Ugyancsak az idén több nagy építkezés kezdődik, folytatódik, illetve fejeződik be. Ezek: a KGST 29 emeletes székháza, és szál-.« lóia a Kalinyin. sugárúton a Rosszija, Európa legnagyobb szállodája, amelynek első részlege már az idén megkezdi működését, a National szálló új, 22 emeletes épületkolosszusa, a Szjnolenszlüj tér két új 19 emeletes szállodája, a Szovjet Képtár épülete és a moszkvai Művész Színház új épülete, a Visnyovszkil sebészeti intézet 15 emeletes épületcsoportja és a többi A T-">-jev Moszkva — Űj lakóházak a délnyugati városrészben űj ü2emi étkezde, kávéház, étterem, gyorsbüfé, valamint több mint négyszáz különböző szolgáltatóipari üzem nyitotta meg kapuit. Átadták rendeltetésének a Metró egy újabb vonalát is, amely a város központját köti _ össze a Himki- Hovrio új lakónegyeddel. Az idén hasonló ütemben folytatódik a szovjet főváros fejlődése, amelyre több mint egymilliárd rubelt fordítanak. 140 ezer négyzetméterrel több, összesen 3 millió 540 ezer négyzet- méter lakás épül. Nemcsak az olyan újonnan beépülő területek gyarapodnak tovább, mint a Himki-Hov- rino, Beljajevo—Bogorodszkoje, Degunyino, Medved- kovo és a többi, hanem Moszkva városképileg már kialakult kerületei is. Ezekben felújítják és rekonstruálják a főútvonalakat, egész háztömböket és tereket alakítanak át: a régi, lebontásra ítélt házak helyén új — építészetileg, és kivitelezés szempontjából — modem épületek magasodnak majd. A moszkvai városépítészetre az utóbbi időben jobbára a négyemeletes házak voltak a jellemzőek. Vegyileg előállított ínyencfalatok Japánban jelentős eredményeket értek el mesterséges élelmiszerek előállításában. A kiotói alga kutató intézetben egy hónap alatt 4000 négyzetméteres területen kilogrammonként mintegy 38 forintos költséggel egy tonna chlorella-algát állítottak előEurópában általában azt hiszik hogy az algákból készült élelmiszerek íze olyan, mintha nylont megőrülve dolgoznának fel ennivalóvá- A ia- pán cukrászok lisztté őrölt, chlorella-algából — viszont olyan ízletes süteményeket állítanak elő, amelyek inyenc- falatonként csak a legdrábább éttermekben és cukrászdákban kaphatók26 ezerrel nő a férőhelyek száma az óvodákban és a bölcsődékben s háromezer- egyszázzal gyarapszik a kórháza ágyak száma is. Az idén újabb 25 szakorvosi rendelőintézet nyitja meg kapuit. Több kilométerrel meg hosszabbítják a Metro vonalát. A moszkvai városi közlekedés különben naponta mintegy 11 millió embert szállít. Növelik a vízA Szmolenszkl rakpart. Mesterséges légibaleset „A zuhanág következtében a gép valamennyi utasa életét vesztette.” így, vagy ehhez hasonlóan hangzanak a jelentések, melyek repülőgépek pusztulásáról számolnak be. Vajon semmi esélyük sincs a repülőgép utasainak, hogy túléljék a katasztrófát? A repülésbiztonsági hatóságok világszerte foglalkoznak ezzel a kérdéssel. De hallgassunk meg inkább egy beszámolót! „Kellemetlen recsegéssel csúszik a nehéz DC—7-es gép a sportpályán, mintegy startpályáru mint egy halál- rasebzett, őskori, pikkelyes szörny. Az orra faakadályba ütközik. A számyfelüle- tek darabokra tépnek néhány telefonpóznát és rögtön ezután a törzs szétesik. Aztán recsegve széttörik a farrész és a pilótafülke 200 km-es sebességgel fúródik a kifutópálya végén emelkedő dombba, majd minden lóngo^ben áll A gép belsejében a pa- pírmasé-utasok ültükben szétszakadnak. Gipszfejek darabokra repednek a karfákon, műanyagvégtagok eltörnek és szétgurulnak. És mialatt a készenlétben álló tűzoltóság megindul az oltási munkával, a repülőgép belsejében beépített kamerák szünet nélkül működnek, hogy filmszalagokon megörökítsék a zuhanás minden mozzanatát.” A leírt katasztrófát a közelmúltban mesterségesen rendezték meg. A megrendelésre végrehajtott repülőgépszerencsétlenség tanulságai szenzációnak számítanak. Az eddigi szerencsétlenségeknél, amelyek a fel- vagy leszállásnál bekövetkeztek, a halottak és eltűntek száma feleannyi lehetett volna, ha jobb óvintézkedések történnek a gépeken. Az előké- szítetten szétroncsolt gépben egy sor újszerű biztonsági berendezés volt: nem mindegyik vált be... A pilóták és segédpilóták trszerfi ülésekben foglaltak helyet. Az egyik nylon hálószövetből, a másik egy beépített amortizá- torbói (lökéscsillapítóból) állt. Ahogy a pilótafülke a földhányásba fúródott, mégis mindkét fából készült bá. bú összelapult a visszavágódó szerelvényfal súlyától. A gép törzsének kö-°pén három figura háttal ült a menetirányak. Az üléseket speciális laboratóriumban kísérletezték ki. Nekiütközéskor a rögzítésből kiszakadtak és tulajdonosaikkal együtt repültek az utasfülkén keresztül. A többi bábánál is, amelyeket a hagyomány^ biztonsági övvel rögzítettek, hasonló történt. Kettő közülük — egészen elöl ültek — kirepültek a széttört gépből. A többiek kicsúsztak az ülésből és így töréseket, karcolásokat szenvedtek. A kísérletek igazolták a hagyományos biztonsági megelőzés csak bizonyos sérüléseknél és szerencsétlenségeknél használ. Mindkét vezetőülés megvédte utasait a hátsérüléstől, de az összenyomódástól nem tudták megóvni. A kipróbált biztonsági berendezés azonban egyidejűleg minden oldalról biztosítja az utasokat A kísérletezők ezt „légpárnának” nevezik: nagymértékben valószínűsíti a gép utasai számára a túlélés lehetőségeit egy szerencsétlenségnél. A veszély első jelére önműködő rádióparancs által a gép szerelékfalánál egy emelő lép működésbe, tneEgy megoldásra váró nehér probléma Élet az űrhajón A huzamosabb ideig tartó űrutazások előtt egész sor bonyolult kérdésre kell megoldást találni, olyanokra, amelyek fel sem merülnek a földkörüli térségben végzett űrrepülések idején. Például: az űrhajó legénysége számára biztosítani a normális életfunkciókat. Vagyis, a legénységet ei kell látni vízzel és táplálékkal, az űrhajó fülkéiében megfelelő levegő-közeget kell kialakítani, tehát kondicionálni kell a fülke levegőjének . összetételét, hőmérsékletét és nedvességtartalmát. A szovjet Vosztok és Voszhod űrhajók vízből és élelemből megfelelő tartalékot vittek magukkal. Volt rajtuk olyan készülék is, amely az emberi szervezet által kitermelt vízgőzt, szénsav- és egyéb gázokat elnyelte. Az amerikai űrhajók oxigéntartalékot is vittek magukkal. Az embernek naponta mindössze 600—650 gramm szárított táplálékra van szüksége, aminek a megemésztéséhez azonban 900 gramm oxigén szükséges, Az űrhajón tartalékolt anyagok közül a víz a legjelentősebb, amelyből az ember napi szükséglete — eredeti formájában vagy különböző ételekben — legalább 2200 gramm. Az űrrepülők ellátását szolgáló tartalékok elhelyezése problémát jelent, hiszen a tartalékok súlya a repülés időtartamával egyenes arányban növekszik. Ez gyakorlatilag any- nyit jelent, hogy egyéves űrrepülés esetére már saját súlyuk 50—60-szorosát kitevő táplálékot, vizet stb. kell az űrhajósoknak magukkal vinniök. S ez a tartalékképzéses megoldásnak a legnagyobb fogyatékossága. Vajon milyen forrásokból lehet pótolni az ember által elhasznált anyagokat? A megoldás: nem tartalékok képzése, hiszen azok nem kimeríthetetle- nek. Az igazán kimeríthetetlen forrás az, ha az ember életfunkcióinak, életműködésének termékeit használjuk fel újra. A lehetőség, hogy az em bér újra meg újra felhasználhassa önnön életműködésének termékeit, onnan adódik, hogy a felnőtt emberi szervezet által fogyasztott anyagok 'mennyiségileg ugyanolyan arányban választódnak ki, amilyen arányban a szervezetbe jutottak. Az oxigén, amelyet a szervezet a tápanyagok elégetéséhez használ fel, szénsavgáz formájában válik ki a szervezetből, a viz — vizelet és veríték formájában. Ugyanez vonatkozik a tápanyagokra is. A szervelyet a valódi bevetésnél a pilóta működtet majd. Ebben a pillanatban az utastérben fent és lent számos bábú ugrik ki rejtett tartókban elhelyezett gumizsákokból és a másodperc tört része alatt sűrített levegővel fújódik fel. Az „utasoK” mellét, fejét és törzsét feszesen az ülésre nyomják. Mindazok a kísérleti „utasok”, amelyeket a légpárnák óvtak, sértetlenek maradtak, csupán előrerepültek és meghorzsolódtak, mintha térdre estek volna; hiszen légpárnák óvták őket. A terhelés, aminek a kísérleti „utasok” ki voltak téve, 25... 50 százalékkal alacsonyabb volt, mint rendesen. Ezek egy előzetes próbaterhelésnél csak 8 g- nek voltak kitéve (1 g jelenti a normális földi gyorsulást). A sugárhajtásos gépek vadászpilótái a repülés egyes szakaszaiban pedig 16—17 g-nek. A védtelen „próbautasoknak” ezzel szemben nemcsak a karjuk és lábuk sérült meg a legkülönbözőbb helyen, hanem egyéb részük is és a nagy .lyomás, 40 g terhelés hatá. sa alatt voltak. A szakértők rendkívül nagyra értékelik a szerencsétlenségeknél a légzsákok védelmét. Az első kísérlet alapján további javításokat terveznek, melyek bizonyára a repülés biztonságának jelentős növeléséhez vezetnek, L. Gy, zet ugyanis nem magát a táplálékot alkotó anyagot használja fel. hanem a benne szunnyadó kémiai energiát, amely az oxigén hatására szabadul fel a tápanyagokból. Általa a szervezet a táplálékkal felvett összes kémiai elemet újra kiválasztja, mégpedig egyszerű ásványi anyagok formájában. Elméletileg ezek újra regenerálhatóak, visz- szanyerhetik eredeti formájukat, mint az ember számára nélkülözhetetlen tápanyagok; A víz körforgása a legegyszerűbben a vizelet lepárlása, a vízgőzök kon- denzálása révén oldható meg. Vannak már olyan készülékek, amelyekkel az emberi életműködés termékeiből nyert víz regenerálható, sőt. tökéletes ivóvízzé alakítható. Olyanná, ameiy megfelel a2 általános előírásoknak. Ez a víz csaknem annyira tiszta, mint a desztillált, úgyhogy utóbb még külön „szennyezni” is kell bizonyos ásványi sókkal, hogy szokásos ízétvisz- szanyerje. Az oxigén kőr- forgása pedig oxigéntartalmú kiválasztási termékek, Például szénsavgáz és víz regenerálása útján valósítható meg. '; Vízből elektrolízis útján egyszerű az oxigén regenerálása. Erre már vannak — és sikeresen működnek — kísérleti berendezéseink. Nagy fogyatékossága azonban ennek a módszernek, hogy igen-igen energiaigényes. Ám ez a módszer alapvető módszerré válhat akkor, ha sikerül tökéletesíteni a napfény-energia elektromos energiává történő átalakítását. A2 oxigén másik forrása a szénsavgáz. Ahhoz, hogy a szénsavgáz az ibolyántúli sugarak hatására szénre és oxigénre bomoljék fél, igen magas hőmérsékletre van szükség. Lehetséges azonban egy másik megoldás is. Ha ugyanis az űrhajón van már berendezés a víz elektrolízisére, úgy az itt felszabaduló hidrogént egyesíthetjük a szénsavgázzal, aminek eredményeiként metánt és vizet kapunk. A vízből azután az elektrolízis folytán oxigén válik ki. míg a hidrogént újra viz- képzésre használhatjuk. Ez a technológia már a közeljövő űrrepüléseinél megvalósításra kerülhet. Ily módon számottevően csökkenthető az űrhajó fedélzetén képzett tartalékok súlya. Ám az űrhajósok életfunkcióinak biztosítása és az anyagok körforgása csak akkor jöhet létre, ha majd megvalósul a tápanyagok regenerálása is, mert csak akkor érhetjük el, hogy az élelmiszertartalékok súlya ne függjön többé az űrrepülés időtartamától, amelyet ma éppen ez a súly szorít korlátok közé. Ám a tápanyagok regenerálása az összes feladatok közül a legnehezebbe
