Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
1! február 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az emléktáblák alatt Egy város jelenéhez múlt. ja is hozzátartozik. a múlt, amely ott van az utcák.;.!, tereken a város lüktető hétköznapjában, csak fel kell tekintenünk a házak falá.**hksmmm j -mm»**# ba mélyesztett tenyérnyi márvány emlékeztetőéire. — Igen. Ha nem restellünk siető utunkon néhány perc késedelmet, mint színes könyv lapjain, úgy bonra- kozik ki előttünk kőbe vésve a múlt történelmének egy-egy fejezete. Akinek nem lapul zsebeben a város térképe, a? kedves segítségre szorul, és nekünk mindössze egy fényképezőgépünk és egy jegyzetfüzetünk volt. Ilyen Befordulva az Ady Endre útra, a hősi és szomorú múlt idézése után vidámabbra fordítottuk a szót. Hiszen, mint a lányok el mondották, most egy vidám baráti lakoma elkésett vendégei leszünk. Egy pergő vakolatú, nagy kőház előtt álltunk meg. Egykor a Koi- ler-család lakott itt, most a jászberényi fmsz székháza. A kerítés mögül betűzzük a feliratot: „Ebben az épületben töltött néhány napot Ady Endre kedves baráti körben, 1913 október havában”. Visszafelé indulunk. Egymást keresztező utcácskák hálózatán vágunk keresza feledhetetlen Cyráno csak diákéveit töltötte ebben a házban. A jászberényi gimnázium diákja volt. Sajnos a gimnázium elfeledkezett születésének 100. évfordulóiéról. Pethes Imre nagyon szerette városát, Jászberényt., Barátai, rokonai között itt töltötte élete utolsó esztendejének nyarát Is. Még néhány kacskaringé jobbra, néhány kacskaringó balra az „egyszemélyes” utcákon, és miután átváguns a „szigeten”, megérkezünk a „várba”. Sokan talán csodálkoznak, hlsaen a vaskos falaknak, erődítményeknek nyomát sem látni Jászberényben, de ime itt, Sismis Mihály uram, az utolsó jászberényi várnagy háza tanúskodik egykori létezéséről. A jászberényi várnagy Szendrey Julia nagybátyja volt, és 1847-ben feleségével itt vendégeskedett Petőfi Sándor is. Sétánk itt a jászberényi várnagy háza előtt véget is ért. Nem mintha nem volna már látnivaló, hiszen felszereléssel elindulva pedig a sétából csak céltalan barangolás lett volna. Segítséget kértünk tehát ml Is a jászberényiektől. A Lehel Vezér Gimnázium két IV-es diákja, Jankovics Erzsébet és Tóth Katalin vállalkozott idegenvezetésünkre. Mindketten a történe. lemszakkör tagjai, Jászberényben születtek, és vallják, Ismerik is városukat. Elsőnek a főtér egyik házának falán levő Déryné emléktáblára találtunk rá. — Itt állt valamikor az a patika, amely Déryné apjáé volt — mutatta Katika —, ebben a házban született és ..innen indult irdatlan utakra” Déryné. Széppataki Róza is — idézte tovább most már az emléktábla szövegét. Az itt eltöltött gyermekkorról a nagy színésznő később emlékezéseiben maga is meghatódottan ír. — Nézzük meg most az Ady-emléktáblát — javasolták a lányok, és az Ady út felé igyekezve befordultunk a városi tanács melletti kis utcácskába. Itt a 'egújabb kor történelméről tanúskodó márványtábla fogadott bennünket. „Ebben a házban volt a KMP székháza 1919-ben” — hirdeti a felirat. A táblát Jászberény város kommunistái állították 1959. március 21-én, de nem ez ez egyetlen márványlap őrzi a Tanácsköztársaság történetének hősi emlékét Jászberényben. A városi tanácsház emeleti folyosóján egv másik tábla is kegyelettel adózik a város hős fiú, Cserta Lajos. Háy Mihá]v, Lévai Oszkár, Reiner Károly, Wienermann Lajos emlékének, akik a Tanács- köztársaság bukása után p fehér terror áldozatai 1ef tül, Pethes Imre emlékét keressük. Már-már attól tartunk, hogy eltévedtünk, de Erzsiké megnyugtat bennünket. — Jól ismerem a járást, erre lakom én is, és minden nap ott megyek el a Pethes-ház előtt — így mondja, Pethes-ház, pedig nem néztük meg például a jász-kapitányok egykori székháza falán lévő Koe- suth-emléktáblát sem, de közben már beesteledett és bizony kísérőink is kifáradtak. Szöveg: Rideg Gábor Fotó: Nagy Zsolt Jé*s•! Attila születésnap;«, április U*e: a költészet Egy szerelem története BEMITTATÖ A SZIGLIGETI SZfNHÁZBAN a népek Atka — az írástudatlanság napja A Költészet Napja les2 az irodalmi élet legkiemelkedőbb tavaszi eseménye — közölték az MTI munkatársával a könyvkiadók és terjesztők tájékoztató központjában. A nagyszabású rendezvény programját már összeállították, országszerte megkezdődtek az előkészületek. A Költészet Napját — amelyet a Művelődésügyi Minisztérium és a Magyar írók Szövetsége kezdeményezésére tavaly első ízben ünnepeltek — az idén is április 11-én, József Attila születésnapján rendezik meg. Az irodalom és a közönség nagy találkozóját ez alkalommal két évforduló teszi jelentőssé: a felszabadulás húsz esztendős jubileumával együtt emlékezünk meg József Attila születésének 60. évfordulójáról is. Eszerint a program tengelyében a fel- szabadulás utáni, magyar líra eredményeinek és a nagy proletárköltő életművének méltatása áll. A könyvkiadók ünnepi köteteket jelentetnek meg. Az újdonságok egyben vezérfonalai lehetnek a helyi műsoroknak. A „Tavasz Magyarországon” — a Szépirodalmi Kiadó impozáns gyűjteménye — gazdag válogatás költőink 1945 utáni terméséből. A „Mai magyar költők antológiája” a Móra Kiadó gondozásában készült el. A Magvető kiadásában lát napvilágot „A történelem futószalagán” — tartalmát jól kommentálja az alcíme: „Antifasiszta lírai antológia”. A Versba-' rátok Köre tagjainak idei jutalomkötete „Szép versek — 1964” címmel hagyja el a sajtót. „József Attila ösz- szes versei” című kötet is készül — 30 000-es példány- számban — népszerű, olcsó kiadásban. „Rosszal kívánok neked, Szerjózsa. P<dghát... a legjobb barátom voltál.” — (U por Péter és Fonyó István) Pénteken este mutatták be a szolnoki Szigligeti Színházban Alexej Arbu- zov: Egy szerelem története című drámáját. Fordította Német László. — A főbb szerepekben Gyön- gyössy Katalin, Upor Péter. Fonyó István, Hegedűs Ágnes és Horváth Sándor léptek fel. Rendezte: Berényi Gábor. Igen sok országban az analfabétizmus megszüntetése a jelen, sőt itt-ott a jövő fontos feladata. Bolygónk felnőtt lakosságának a fele még mindig nem tud írni-olvasni. Az ENSZ adatai szerint 1965 elején Ázsióban 345 millió, Afrikában 105 millió, Latin-Amerikában 45 millió analfabéta volt. Az analfabétizmus és a műveletlenség még a legfejlettebb kapitalista országokban is valóságos ótok. A Washingtoni Eve- ning Star adatai szerint az Egyesült Államokban 24,5 millió ember él, akiknek műveltségi színvonala rendkívül alacsony A teljes analfabéták száma nyolc millió. ^vöngyössy Katalin, a főszereplő MA szállítják Debrecenbe a megye Művészeinek Munkáit Április 4-én nyílik meg Debrecenben a Képzőművészek Szövetsége Keletma- gyarorszógi Csoportjának első kollektív kiállítása Szolnok megye képzőművészeinek munkáit ma szállítják Debrecenbe. Ezután Kecskemétre, majd Szolnokra kerül a kiállítás. A hét végén már csórna golásra készen állottak a ,;épek és szobrok, vagy éppen az utolsó simításokat végezték a kiállításra küldendő műveiken a szol- ; noki Művésztelep lakói. — ! Chiovini Ferenc ezenkívül még három kiállításra készül. Nyár elején Debrecen, ben Simon Ferenc szobrászművésszel lesz közös kiállítása. Még a nyáron résztvesz a szegedi tárlaton, őszre pedig az újjáalakított Műcsarnokban, a felszabadulási emlékkiállításon szerepe1 festményeivel. — Mi újság a Művészte- lepen? — A kiállításokra való készülődéseken kívül az, hogy január közepe óta újra üzemel a kollektív múte! rém, Simon Ferenc Berényi Ferenc portréját faragja körtefából
