Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-27 / 49. szám

IMS. február 27, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Népi ellenőrök vizsgálatai nyomán Imre Mihállyal, a kun­szentmártoni járási Népi ellenőrzési Bizottság elnö­kével beszélgettünk elmúlt évi vizsgálataikról, ez évi terveikről. — Tavaly hét tervezett vizsgálatot tartottunk a kö­vetkező témákból: termelő- szövetkezetek jogvédelme; a dolgozók beadványainak, panaszainak intézése az államhatalmi és a gazdasá­gi szerveknél; a mezőgaz­dasági földek védelmében kiadott 1961. évi VI-os tör­vény megvalósítása; az ál­lami és szövetkezeti gazda­ságok ingatlanainak fenn­tartására. felújítására ter­vezett költségek felhaszná­lása; az ifjúság nevelése, a kereskedelmi hálózat fejlő­dése (áruellátás, új kiszol­gálási formák); és egy ut<S- vizsgálatot a TÖVÁLL-nál. — Azt hiszem nem sze­rénytelenség azt mondani, hogy vizsgálataink igen hasznosnak bizonyultak. — Néhány példát említenék: a tiszakürti fiúnevelő inté­zetben javaslat hangzott el, hogy a nyári szünetben egy-két hétre vigyék el csa­ládokhoz azokat a gyerme­keket. akiknek nincsenek szüleik, hozzátartozóik. — Megkerestük a járási nőta­nácsot s vállalták, hogy megszervezik e vakációzta- tást. Több italboltban ta­pasztaltuk, hogy fiatalko- rúaknak is kiszolgálnak szeszesitalt. Ismét felhívtuk a FSldművesszövetkezetek Járási Központjának fi­gyelmét arra, hogy szigo­rúbb ellenőrzéseket végez­zenek. Előfordul, hogy a iszülők késői mozielőadásra viszik el gyermekeiket. — Szintén a nőtanács vállal­tai, hogy beszélget az édes­anyákkal: gyermekeik ér­dekéről van szó. Esy-két úgynevezett veszélyeztetett környezetben élő gyermek­re is felhívtuk az ifjúság­védelmi albizottság figyel­mét — A földvédelmi törvény végrehajtásával kapcsolat­ban: a járásban mintegy 100—150 hold volt az olyan romos vagy lebontott tanya területe, amelyet Írevés munkával művelhetővé le­hetne tenni. Vizsgálatunk óta körülbelül 60 százalékát hasznositiák. A szelevénvi Szikra Tsz-nél körülbelül 250 hold régi rizstelepet szántóként tartottak nyil­ván, noha 1963 tavaszán mintegy felét legelőnek minősítették. — Az öcsödi Kossuth Tsz viszont jó mi­nőségű szántót legelőnek használt. Korábban a felül­vizsgáló bizottság észrevé­telezte már ezt. A mi vizs­gálatunkkor viszont már megfelelően művelték. — A kereskedelmi háló­zat feilődésének vizsgálatát együtt tartottuk a kereske­delmi állandó bizottsággal. Javasoltuk, hogy az ipar­cikk boltok vezetői gyak­rabban rondelienek árut személyesen, mint eddig. A helyi árualap növelésére az fmsz-eknél nagyobb gondot kellene fordítani. A ven­déglők hulladékaiból serté­seket lehetne hidalni. Az önkiszolgáló boltokban alig van ellenőrző mérleg. Ja­vasoltuk a MES7/VV-he]í, hocv a kisebb felűiítási ke­reteket inkább egy helyre össznontosítsák. s ott na­gyobb feilesztés történhes­sék. Kértük a megvet vá­góhidat. hogv a húsárut ne csak ponyvával letakarva szállítsák. ígéret ellenére azonban ma is előfordul, hogy íev érkezik az áru. — Véleményem szerint nem hozta meg a kívánt eredményt a panaszok be­adványok intézésének vizs­gálata. Egyrészt az előké­szítése sem volt tel lesen kielégítő. Azt tapasztaltuk, hogy a panaszok és a ké­relmek megkülönböztetése nem tisztázódott. Elinté­zésük sok esetben elhúzó­dik. A íárási tanácsnál a mmaszok ügykezelése nincs elkülönítve. Pedig abban az esetben egyszerűen le­hetne figyelemmel kísérni, ellenőrizni sorsukat. A kun- szertmártoni vegyes ktsz- nél és a Zalka Máté Tsz- nél külön iktatókönyvber tartják nyilván a panaszo kát. — Tavaly hét közérdek bejelentés és nyolc magán panasz érkezett hozzánk. Ez évben már öt magánpanasz és egy közérdekű bejelen­téssel fordultak hozzánk. Az első félévre öt vizsgála­tot terveztünk: a tsz-ek saját gépkapacitásának ki­használása és a technikai feltételek biztosítása; az építőipari ktsz-ek tevé­kenysége és a lakosság igé­nyeinek kielégítése; a tsz-ek szociális bizottságainak mű­ködése. S tartunk két utó- vizsgálatot: a fogyasz+ók érdekvédelméről és a föld­törvény végrehajtásáról. 4hol hatszáz hektoliter pálinkát főznek évente A csépai Petőfi Tsz pá­linka főzdéjében még most is tart a nagyüzem. Sőt — mint Szombathelyi Fe­renc, a főzde vezetője mondja — július elejéig dolgozik. Akkor néhány hetes karbantartás követ­kezik, s azután itt lesz a barack és a nyári szilva cefréje. A kétszer 600 literes üst, késő estig működik. — Je­lenleg almát, és törkölyt főznek bennük fele-fele arányban. A tisztítás után 51.5—52 fokos kisüsti pá­linkahagyja el a csővezeté­ket Az idén — illetve az utóbbi gyümölcsszezon alatt — 170—180 vagon cefrét dolgoznak fel a csé- paiak. A 37 vagonos táro­lóhelyük nem egyszer szűk­nek bizonyult. A főzdében 1/3—1/3 arányban a tsz-saját cef­réjét, illetve a helybeli la­kosság és a Csongrád vá­rosi tsz-ek alapanyagát dolgozzák fel. Szolnok me­gyében mennyiségileg itt főzik a legtöbb pálinkát. Az idén 600 hl-re számí­tanak. A főzde több mint félmillió forint árbevételt hoz a termelőszövetkezet­nek. r Uj képzési rendszer az alapfokú mezőgazdasági szakoktatásban A Magyar Közlönyben megjelent a földművelés- ügyi és a munkaügyi mi­niszter együttes rendelete a mező- és erdőgazdasági szakmunkás- és betanított munkás-képzésről. A ren­delet a nagyüzemi gazdál­kodás, a gépesítést, kemizá- lást és más korszerű tech­nológiai eljárásokat mind kiterjedtebben alkalmazó mezőgazdasági termelés új követelményeinek megfele­lően szabályozza a szakmai képzés rendjét és számos új intézkedést tartalmaz. A mező- és erdőgazda­sági szakmunkástanulókat ezentúl a szakmunkástanu­ló iskolák képzik, s ennek megfelelően ilyen intézmé­nyekké szervezik át az ed­digi mezőgazdasági szakis­kolákat. Szakmunkástanu­lónak azokat a jelentkező­ket veszik fel, akik gazda­sággal — termelőszövetke­zettel, állami gazdasággal, vagy más mezőgazdasági üzemmel, vállalattal illetve Intézménnyel — szerződést kötöttek. A szerződtető gaz­daságnak kötelezettséget kell vállalnia, hogy a vizs­ga sikeres letétele után a tanulót szakmunkásként foglalkoztatja. A tanulók az iskolában kapnak elmé­leti oktatást. mégpedig évente az eddigi 3 hónap helyett 5 hónapig. A gya­korlati képzés fejlesztése érdekében ezentúl a tanu­lóknak nemcsak az isko­lában és a szerződtető gaz­daságban, hanem gyakorló gazdaságban is kell gya­korlatot végezniük. Gya­korló gazdaságokká olyan állami gazdaságokat és ter­melőszövetkezeteket jelöl, nek ki, amelyek az adott szakmában korszerű mó­don és eszközökkel dolgoz­nak. Részletesen intézkedik a rendelet a felnőtt dolgozók szakmunkásképzéséről is. Ez most új formával bő­vül: a dolgozók nemcsak tanfolyamon, hanem egyé­ni tanulással is felkészül­hetnek a szakmunkásvizs­gára. Megváltozik a képzés rendje is. Az oktatás két évfolyamra tagozódik, az , első a választott szakma ' alapismeretéit, a második j részletes szakanyagát öleli fel. A szakmához tartozó gépek üzemeltetését' mind­két évfolyamon tanítják. - A mezőgazdasági szak­munkások új képzési és továbbképzési rendszerét az 1965—66-os tanévtől kezd­ve fokozatosan vezetik be. ELMELET és GYAKORLAT Ahogyan a tanuló látja an iskoláját A jászberényi Aprítógép­gyárban új lakatos, eszter­gályos nemzedék bontogat­ja szárnyait. A tanműhely­be belépve feltűnik a rend, s az, hogy mindenki szor­galmasan dolgozik. Szebe- nyi József, a mester keze alatt az első éves esztergá­lyosok sajátítják el a fo­gásokat, a szakmát. — Mennyire elégedett a fiúk előrehaladásával? — kérdeztem. — Ami a gyakorlatot il­leti, az eredmények álta­lában jók. Ellenben iskolai munkájuk, elméleti felké­szültségük sokkal gyengébb. Különösen a szakraizzal, a matematikával, s főleg a humán tárgyakkal van baj. — Sok a bukás? — Igen. Van olyan gye­rekünk, aki félévkor csak testnevelésből nem kapott elégtelent, mégis itt van a többi között. Ez aztán nem nagy igyekezetre ösztönzi a többit. A mester szavaiban ki­mondatlan is ott bujkált, hogy a tanulók lebecsülik az elméleti felkészültség jelentőségét, s műveltséeük gyarapítására nem sokat adnak. Amit Szobányi Jó­zsef nem így fogalmazott meg, azt a gyerekek véle­ménye is tükrözi, sőt az oktatás hibáira is rámutat. Az egyik satunál Pesti Laci némán figyelte a be­szélgetést. Hozzáfordultam. Unalmas oz isVo a — Mások a szakmához szükséges elméleti tárgyakat sem tanulják. Mi erről a véleményed? Habozás nélkül rávágta. — Unalmas az iskola. Tessék elképzelni, hogyan lehet megtanulni tábláról, meg ábrákról a lengőhim­bát? Itt mindent látunk, működés közben ismerünk meg. Ebben van izgalom, érdekesség. — Nem szemléltetik a tananyagot, vem szokták mulatni, amiről szó van az órán? Felborult a rakodó — Csak rajzzal. Urbán Pali lelkesen foly­tatta. — Itt ez a gyalu. Átlát­szó anyaggal borítottam be azért, hogy majd a többies lássák is az iskolában a lengőhimba működését. Aztán szépen elmagyaráz­ta, hogy a körmozgás mi­ként alakul át vízszintes mozgássá Szóval a gyalu elvét. Ügyes kis előadás volt. Ezek után úgy hiszem Palinak, ha nem is igaza, de figyelemre méltó volt a megjegyzése a szemléltetés­ről. A didaktika alapelvét kérte számon az iskolától. Ennél azonban többet is lehetne. Koncsik Béla na­gyon szépen reszel. Könnyű keze van. — Meséld el, hogy most mit csinálsz? — kértem. — Reszelek. — Mi a reszelés? — A forgácsoló művele­tek közé tartozik... Itt megáll, töprengett, de egyetlen szóval sem jutott tovább. Pedig a tankönyv legalább három oldalon közli a tudnivalókat. Hadd nyüszítsen az egyéniség Nem tudta. Pedig abban a gyárban ahol ő szakmát tanul, bonyolult, komoly elméleti és gyakorlati tu­dást igénylő nehézvegyipari gépeket állítanak elő. Sok a bukás. Hogy miért? Tőlük már választ kap­tunk. Ügy hiszik a ..gyakor­latból” élnek meg. Azt hisszük, nemcsak a tanulók­nak kell bevenni a keserű pilulát: azt, hogy elégedet­lenek vagyunk az elméleti felkészültségükkel. Fábián Péter Társadalmi összefogás a mezei pocok irtására Magas József, a 7, sz. AKtíV rakodógépcsoport veze­tőjének újítása és Molnár Ferenc üzemmérnök terve alapján a VöröscsMIag forgó rakodóra vezető fülkét készítettek. Az ATUKI és a vezérigazgatóság illetéke­sei előtt borítást próbát végeztek, hogy kellő bizton­ságot ayújt-e a fülke borulás esetén. * nróba sikerült <• a fülkét >.Mna Az elmúlt esztendőben a mezei pocok országos mé­retben tömegesen elszapo­rodott Az enyhe tél követ­keztében a kártevő áttelelt és a fertőzés súlyosan ve­szélyezteti a vetéseket és a fiatal ültetvényeket. A veszély és a kártétel teljes felszámolása érdekében a földművelésügyi miniszter az ország egész területén társadalmi védekezést ren­delt el. A miniszter rende­letét a Magyar Közlöny 14. száma közli. Eszerint a védekezést a mező- és er­dőgazdasági termelő üze­mekben, az egyéni gazdál­kodók földterületén, a fer­tőzött erdőszegélyeken, a termények tárolását végző üzemeknél, a raktárak kö­rül, valamint az utak, vas­utak, csatornák, töltések, füves- és fásított részein az időjárástól függően 1965. március 5-től legké­sőbb április 15-ig kell vég­rehajtani. A védekezést a megyei tanácsok végrehaltó bi­zottságai, a mezőgazdasá­gi oszályok útján szerve­zik és irányit Iák a tár­sadalmi szervek bevoná­sával. A Földművelésügyi Mi­nisztérium növényvédelmi szolgálata a cinkfoszfid ha­tóanyag tartalmú arvaiint a mc-gyei tanácsok útján díjtalanul bocsátja rendel­kezésre. A védekezés megkezdésé­nek időpontját a legalkal­masabb koratavaszi időjá­rás és a megfelelő talaj- állapot figyelembe vételé­vel a megyei tanácsok vég­rehajtó bizottságai állapít­ják meg. A helybeli véde­kezési munkák szervezése és végrehajtása a községi tanácsok feladata, a társa­dalmi védekezéshez a la­kosságot a községi taná­csoknak a Munka Törvény- könyve 139—140 paragra­fusai szerint kell bevon- niok. Ennek értelmében a megvédendő területekhez szükséges számban a 14— 50 éves korú nőket és a 14—60 éves koríi férfia­kat lehet pocok Irtás cél­jából közmunkára kiren­delni. A méreg kiszórására csak 16 éven felüli személyek vehetők igénvbe /mentesek a kötelezettség alól a ter­hes- és szoptatós anyák, azok. akiknek 6 éven alu­li gyermekük van és gyer­meküknek más gondozójuk nincs, továbbá a rokkan­tak és a betegek. A védekezésre szervezett munkacsapatoknak az ar- valioozást a számukra ki- ielölt határrészen csatár- láncbao haladva valamen­nyi útjukban eső területen (vetés, szántás, parlag, rét, legelő, gyümölcsös, dülőút, part, árok, töltés stb.) él kell végezni. Mivel az arvalin erős méreg, kézzel érinteni, il­letve kiszórni nem szabad, hanem az erre a célra iá­ból, vagy nádból készített eszközökkel kell a járatok­ban elhelyezni, lyukanként 4—5 szemet. Utána a jára­tot betaposni nem szabad; Mivel a pocoklyukaknak csak 20—30 százaléka la­kott, ezért — takarékosság­ból — célszerű az arvalino- zást megelőzően 2—3 nap­pal a lyukakat betáposni. A kártevők csak a lakott járatokat fogják újra ki­ásni. A pocoklyukak betá- posására a tavaszi szünet­ben a 16 éven aluli tanu­lóifjúság is bevonható. Az arvalinozásnál a mun­kavédelmi és balesetel­hárítási óvórendszabá­lyokat szigorúan be kell tartani. A községi tanács feladata a tárolt szer gondos elrak­tározása száraz, nedvesség­mentes helyiségben, ahol sem élelmiszert, takar­mányt, sem más anyagot nem tárolhatnak. A társa­dalmi munkában résztve­vőknek az arvaiint csak megfelelő felirattal és ..mé­reg” jelzéssel ellátott dup­lafalú papírzacskóban sza­bad kiadni. Az arvalinozást végző dolgozók munka köz­ben nem étkezhetnek és nem dohányozhatnak. — A munka befejezése után me­legvízben szappannal gon­dosan kezet kell mosni. A megmaradt növényvédő­szert minden alkalommal vissza kell szolgáltatni. A munka teljes befejezése után a papírzacskókat és az adagoló eszközöket el kell égetni. Az arvalinozást a meg­kezdés előtt többször köz­hírré teszik. A vegyszer kimérését úgy keli megoldani, hogy elke­rülhető legyen a porképző­dés, illetve a por belégzé- se. Ezért ajánlatos légzés­védőt használni Itt is fo­kozatosan ügyelni kell; hogy a vegyszert nedves­ség ne érje. Az arvaiint csak a la­kott területen kívül szabad felhasználni, s az ilyen te­rületekre a védekezéstől számított 14 naDig 16 éven aluli gyermekek nem me­hetnek. Ugyancsak gondos­kodni kell. hogy a vegy- szerezett területekre legelő állat, vagy baromfi ne ke­rüljön. A veevszerezés ide­je alatt elhullott háziálla- tok vagy vadat húsát fo- gvasztani veszélyes és tó- le*

Next

/
Thumbnails
Contents