Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-21 / 44. szám
V * Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK ■ 1a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam 44. szám. Ära 80 iillór 1965. február 21., vasárnap. Hírnevünk féltése Széleskörű versénymozgalom hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére Használt anyagból 70 ezer forint megtakarítás A szolnoki járműjavító karbantartó osztályának dolgozói a felszabadulási munka verseny ben a rezsi- költségeket 1 százalékkal akarják csökkenteni, a termelékenységet pedig 101 százalékra emelik. A tervszerű megelőző karbantartást maradék nélkül kívánják végrehajtani. Az osztályon dolgozó 14 szocialista brigád 938 társadalmi munkaórát is vállalt. A takarékossági szempontok szemeiéit tartásával 70 ezer forint értékű olyan használt anyagot fognak beszerelni, amely a javítás minőségét nem rontja. A szolnoki járműjavítóban 1965-ben több új gépet helyeznek üzembe. Az új szerszámgépek műszaki és kezelési ismereteinek elsajátítása érdekében a karbantartó osztály dolgozói szakmai továbbképző tanfolyamon fejlesztik tudásukat. Egy mozdonyjavítás terven felül Ünnepi kiállítások a megye múzeumaiban Április 3-tól kezdve nyílnak meg a megye múzeumaiban Szolnok megyének a felszabadulás utáni életét, fejlődését bemutató kiállítások. A szolnoki Damjanich Múzeumban április 3-án hat terem mutatja be a húsz év történetét Az első teremben igen eredeti összeállításban lesznek láthatók a felszabadulás hat hónapja alatt a felszabadult és a még fel nem szabadított területeken történt események. A többi teremben az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, közlekedés, művelődésügy, egészségügy, szociális intézmények fejlődése és a sport húsz éves történetét szemléltetik. Épületek, gépek, közlekedési eszközök, iskolai felszerelések, makettjei teszik a gazdag fénykép- anyag mellett plasztikusan is szemléletessé az országépítés eredményeit, a szocia. lista fejlődés tényeit. Április 4-én nyílik meg a túrke- vei kiállítás, majd a szolnoki és a. túrkevei kiállítás egy részét ván- do rkiállításként, helyi anyagokkal bővítve mutatják be Mezőtúron, Jászkiséren és a megye többi varosában és községében. Karcagon és Tiszaföld- váron önálló kü- lönkiállításokat rendeznek. Jobban, nagyobb felelősséggel A Jászsági Állami Gazdaság szakszervezeti bizottságának aktivistái már hetek óta arról beszélgetnek munkatársaikkal, hogy idei versenyvállalásukat felszabadulásunk 20. évfordulójának szellemében tegyék meg. Ebben a gazdaságban is hagyományai vannak a brigádok, munkacsapatok és egyének nemes vetélkedésének. Tavaly például nyolcszázhatvanan versenyeztek, s többek között a Major Mátyás ■ vezette sertéstenyésztő szocialista brigád, Oláh János ifjúsági munkacsapata a szőlészetben, Kocsis Katalinok a növény- termesztésben, s a gépekkel dolgozó Juhász Dezső, Lakatos István és Dombai László ért el kimagasló eredményt. Most a munkaverseny további szélesítésével azt kívánják elérni, hogy az éves terv teljesítéséért mindenki jobban és nagyobb felelősséggel dolgozzon, s a lehetőség szerint 5—10 százalékkal túlteljesítsék termelési tervüket. Gépállomási ak nagyszerű vállalása „Kimaradt az előadott mű egyik tétele muzsikusaink külföldi hangversenyén. A koncert közönsége feszengett, suttogott és ítélt”. A meghökkentő história, szerencsére, csupán példázat. Olyan, mintha történetesen a hazai áru- védjeggyel exportált gépen nem végeztek volna el valamilyen műveletet. De a feltételes módot ebben az esetben a tények alakítják át kijelentővé, valósággá. A külkereskedelem számszerű adatai szerint ugyanis a minőségi hibáknak, reklamációknak átlagosan mintegy a fele efféle — nevezzük így — feledékenységből, pontosabban kisebb-nagyobb gondatlanságból, szerelési, festési, csomagolási hibákból származik! Nemzeti önérzet kérdése is, mit tartanak rólunk határainkon túl. Korántsem tiszteletlen fogalomtársítás, ha hozzátesszük: az elemi üzleti érdek is! — Nincs profán mellékíz a hírnév és az üzleti kifejezések párhuzamában, hiszen Magyarországon ez a hírnév az egész nép jólétének, mindnyájunk életszínvonalának, fejlődésünknek egyik legfontosabb feltétele. Jórészt nagyobb arányban mint másutt, mert hazánk — jelentősen kereskedő ország! A szocialista országok között is »1 őkelő helyet foglalunk el a külkereskedelmi forgalomnak a nemzeti jövedelemhez viszonyított arányában: ez a szám ma már meghaladja a nemzeti jövedelem egyharmadát, s hozzávetőleg 35—36 százalék. Az ország egy lakosára jutó külkereskedelmi forgalom értéke az 1955. évi 5,5 ezer forintról több mint kétszeresére: évi 11 ezer forint fölé emelkedett. Termékeink a Föld 128 országába jutnak el. Nincs olyan dolgozó aki munkája során ne állna szoros kapcsolatban a külkereskedelemmel, vagy úgy, hogy Made in Hungary jelzésű export-terméket gyárt, — vagy pedig külföldi eredetű anyaggal dolgozik. Behozatalunknak több mint a 60 százaléka nyersanyag és félkésztermék — mindez abból következik, hogy szegények vagyunk nyersanyagokban. A behozatalért pedig exporttal kell fizetnünk, s kivitelünknek mintegy a 80 százaléka a hazai feldolgozóiparunk készterméke, Látszólag mindez mármár közhellyé kopott, közismert tény — ám az export számai azt tükrözik, mintha mégsem lenne eléggé ismeretes. Jóllehet, kivitelünk évről-évre emelkedik, de nem a tervben előirányzott mértékben. Az ötéves terv eddig eltelt négy esztendejében elmaradt export terv teljesítésében a gépipar — noha ez az iparág képviseli teljes exportunknak mintegy a harmadát! Nem érte el a tervezett értéket mező- gazdasági, élelmiszeripari kivitelünk sem. Ha a külkereskedelmi mérleg adatait vizsgáljuk, kitűnik, hogy 1963-ban a behozatal 15, a kivitel pedig csak 14 milliárd devizaforint ér- tékű volt és ez a helyze1 1964-ben sem javult. E tények ismeretében ítélhetjük meg teljes jelentőségében az idei terv előirányzatait is. Reális gazdaságpolitikai megfontolásokból az 1965. évi terv termelés-növelési üteme, az előző esztendőkhöz képest mérsékelt: mindössze 4,5 százalék. De éppen a külkereskedelmi számok bizonyítják, hogy a mérsékelt ütem korántsem jelent mérsékelt feladatokat! Teljes külkereskedelmi forgalmunk idén 7 százalékkal növekszik (ezen belül: 11 százalékkal a kivitel és 4,5 százalékkal a behozatal). Az ipar exportja — a termelés évi növekedési ütemét kétszeresen meghaladva — 9,3 százalékkal bővül, s különösen szembetűnő a gépipar export-kötelezettsége: a 4 százalékkos termelés emeléssel párhuzamosan 7 százalékkal emelkedik a kiviteli terv előirányzata. Ha ezúttal eltekintünk a termelékenység, a költség- szint, a létszám tervszámaiból következő, s a nagy erőfeszítéseket feltételező .kötelezettségektől — önmagában az export ■ is körvonalazza a feladatok méreteit Legfontosabb: növelni c korszerű, minőségileg kifogástalan gyártmányok arányát! S hogy erre van mód, annak bizonyítékául elég ennyit megjegyezni: a gépipar tavalyi terve szerint például mintegy 900 új termék prototípusának és 800 nullszéria gyártásnak kellett befejeződnie —, most tehát gondos, de gyors előkészületekkel kezdődhet a sorozatgyártás. Ami pedig a minőséget illeti — talán éppen ebben a tekintetben a legszélesebb és minden munkás, minden munka- brigád számára közvetlen teendőket nyújtó lehetőségek nyílnak az export javítására. Jóllehet, itt is elsőrendű a vállalati — gazdasági irányítás szerepe, Hiszen a munka- és üzem- szervezés, a gondos minőségellenőrzés, a célszerűen szervezett TMK stb. lényeges feltétele a gyártmány- minőség javításának. De amint utaltunk rá, itt milliós méretűek az apró gondatlanságból eredő hibák! íme néhány tény: a „megkifogásolt” pamut és selyem méteráruknál mintegy 40 százalékkal szerepelnek a kétes értékű „ranglistán” a kikészítési és az úgynevezett „külzet” hibák; a járművek, motorok, szerszámgépek hibáinak átlag 50— 75 százaléka — rendszeres ismétlődéssel — szerelési és szintén külső, felületi hiba. Ha semmi egyebet nem tennénk ebben az évben, csak a figyelmetlenség, a nemtörődömség e súlyos tüneteit iktatnánk ki a termelésből, az is rendkívül nagy eredményeket hozna. Mindemellett természetesen egész sor műszaki, gazdasági — egyebek között érdekeltségi — feltétel vár megoldásra; nem utolsósorban az, hogy anyagilag is jól járjon, a jó, korszerű terméket gyártó üzem. De sorrendben az a legfontosabb, hogy mindnyájunk önérzete, országunk hírnevének féltése és természetesen saját, személyes érdekeink védelme tiltsa a néhány „hangjegvnyi” félrefogásokat is az ipar! ..hangverseny-műben”, T. A. A szolnoki Fűtőházban a hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére indított munkaversenybe minden részleg bekapcsolódott. A mozdonyjavító részleg soronkívül és terven felül elkészíti egy — a Hámán Kató fűtőház állagába tartozó — 411-es sorozatú Tavaly ősszel a Dózsa Tsz-ben nem maradt szán- tatlan terület. így most a kedvező néhány napot felhasználhatták arra, hogy előkészítsék a talajt 90 holdon a máknak. Szerdán a vetéséhez fogtak és szombaton az utolsó holdakon is földbe tették a magot. A lófogatos vetőgépekkel, a kellően előlcészített magágyba kiváló minőségben mozdony részlegvizsgálatát és az ezzel kapcsolatos gépezet javításokat A kocsijavítók felajánlották, hogy 30 kiselejtezett tehervagont ' szétszednek úgy, hogy a még megfelelő alkatrészeket külön válogatják, amit azután a javítómunkálatoknál később felhasználhatnak. került földbe a mag. Most már további 30 holdon készítik elő a talajt a vetésre. Szombaton 20 fogattal, fogassal porhanyították, azokat a táblákat, ahová a 300 hold borsót és 200 hold lucernát vetik. Megkezdték az őszi gabonák ápolását is. Károm műtrágyaszóró géppel, harminc szövetkezeti gazda pedig kézzel szórta a fejtrágyát a gabonákra. Három felajánlás tanúskodik arról, hogy a gépállomások, illetve gépjavító állomások dolgozói a jubileumi év jegyében teszik meg az idei versenyvállalá- sokat. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulójának tiszteletére a Tiszafüredi Gépállomás kollektívája arra tett ígéretet, hogy normálholdanként 2 forintot takarítanak meg, ami egy összegben 154 480 forintot jelent. Ezt a jobb szervezéssel, személyi és anyagi feltételek biztosításával, a javítási költségek csökkentésével érik el. Az üzemanyag 2 százalékos megtakarítása 28 400 forintnak felel meg. Az általános költségeket pedig 40 ezer forinttal tervezik csökkenteni. Versenyvállalásukban a tervezett megtakarítás — összesen 222 880 forint. A Kunszentmártoni Gépjavító Állomás dolgozói szintén a gazdaságosabb termelésre, az önköltség csökkentésére tettek felajánlást — összesen 991 800 forint értékben. A Mesterszállási Gépállomás részletes, precíz versenyvállalásában is a több- termelés, a takarékosság és a minőségi munka dominál. A szerződésben vállalt gépi munkáknál normálholdanként egy forintot takarítanak meg, a tervezett összes megtakarítás értéke 161 400 forint. Hogy kevesebb legyen az import Az Ingatlankezelő Vállalat házilagos építő részlege a 20. évfordulóra jelentős önköltségcsökkentést vállalt. A bontási munkálatokat úgy végzik, hogy minél több felhasználható cserép, tégla és gerenda maradjon meg. Az így nyert építőanyagokat- felhasználva kevesebb importanyagot igényednek a javítások. A vízveztékszerelő részleg sem akar lemaradni. Vállalásuk alapján a hibákat 48 óra helyett 36 órán belül javítják ki. A múlt évről visszamaradt munkákat — az ez évivel párhuzamosan végezve — június 31-ig befejezik. Kevesebb legyen a gond és több az öröm A tiszaigari Petőfi Tsz-ben a közelmúlt hetekben mindennap hangos volt a brigádvezetők szobája. A munkacsapatok tagjaival, az idei tervekről, feladatokról beszélgettek a vezetők és arról, milyen tanulságokkal szolgált az 1964-es év. Az egy munkaegység értéke fölözte a 28 forintot, de lehetett volna 31 forint is. A kezükben volt, mégis kicsúszott. Mégpedig azért, mert olyan munkáért fizettek ki tetemes összegeket, amelyet egy kis jóakarattal, igyekezettel a szövetkeze*1 gazdák is elvégezhettek volna. Nem használták ki kellően az öntözés adta lehetőségeket sem, s még sokaknak nem szívügye a takarékosság, a költségek csökkentése. A hibákat nem ok nélkül hánytor- gatják, hanem azért, hogy már most meghatározzák, miként lehet jobban, észszerűbben dolgozni, gazdálkodni. Ennek első követelménye a tervszerű, fegyelmezettebb munka, az emberek szocialista öntudatának fejlesztése. A hasznos beszélgetések során javasolták a szövetkezeti gazdák, hogy az állami kedvezményt igénybevéve sürgősen kezdjék meg a talajjavítást. A takarmánybázis megteremtése, a közös vagyon védelme, az önköltség csökkentése mind olyan feladat, amelyért szükséges és érdemes is küzdeni. Az a céljuk, hogy hazánk felszabadulásának 20 évfordulóját olyan munkával köszöntsék s esztendőn át úgy dolgozzanak, hogy ennek eredményeként kevesebb legyen a gond, s jóval több az öröm és megeiéA tószegi Dózsa Tsz-ben elvetettek 90 hold mákot
