Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-14 / 11. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVL évfolyam, 1L szám. Ara SO fUlór 1665. január 14, csütörtök. Is óla a város peremén Szülők nevelők fóruma A szerszám nem játék Anikó mosolyog Mit Tárunk mŰTészeti csoportjainktól? Túlzás nélkül mondhat­juk, hogy az utóbbi évek­ben a műkedvelő művé­szeti mozgalom gyökeres változáson ment keresz­tül. Ahogy távolodunk a negyvenes évek végétől, ötvenes évek elejétől, úgy szűnik a mennyiségi szemlélet, amely kizáró­lag a tömegességet tekin­tette a műkedvelő munka mércéjének. Az első nagy harcot az előadott művek megfelelő kiválasztásáért kellett megvívni. A második menet már az utolsó három-négy év­re esett, amikor a szín­játszó csoportok és más együttesek tartalmi mun­kájáért kellett síkraszáll- ni. Ez már nehezebb dió­nak bizonyult és sajnos a belső nevelés problé­mája még ma sem oldó­dott meg megnyugtatóan. Ez részben a szakember­hiányból adódik, részben pedig a még helyenként ma is meglévő produk­ciós szemléletből. Nagyon helyes úton járnak a martfűi irodalmi színpad tagjai, az újszászi és me­zőtúri színjátszók, akik­nél helyes arányban öt­vöződik a produkció és a belső nevelőmunka. Az első kívánság tehát, amely az öntevékeny cso­portok felé irányul: a belső nevelőmunka, az önnevelés elmélyítése és az illető művészeti ág szakmai részében való tájékozódás. Sok vita folyik azon, hogyan értékeljék a kü­lönböző öntevékeny cso­portok számának csök­kenését. Néhány év alatt például a megye népi tónccsooortjainak száma közel felére csökkent és sokkal kevesebb a szín­játszóé is. Ugyanakkor viszonylag állandó ma­radt a kórusok száma és örvendetesen szaporodtak az irodalmi színpadok. Véleményünk szerint ez a jelenség törvénysze­rű. A tv konkurrenciája, a falusi lakosság igényei­nek növekedése óhatatla­nul hozta magával, hogy a megalapozatlan, meg­felelő vezetővel nem ren­delkező, állandó folyama­tos munkát nem végző együttesek széthullottak, megszűntek. Ezen a je­lenségen kár sajnálkozni. A jelenlegi feladat, hogy a megmaradt, megszilár­dult csoportokat stabili­zálják mindenütt a helyi kulturális vezetők. Ennek a megszilárdításnak azon­ban több feltétele van és ha azt akarjuk, hogy az idei kulturális szemle művészeti ágazatai mél­tóképpen ünnepeljék meg felszabadulásunk 20. év­fordulóját, gondosan fog­lalkozni kell minden egyes csoporttal. A megfelelő vezető Alapfeltétel. Erről nem egy ízben írtunk és így részletesen nem is térünk rá ki. A műsor megvá­lasztása is igen fontos. Most már nem igen fe­nyeget az a veszély, hogy népszínművel kívánják meglepni a csoportok a népművelési szerveket és a közönséget. Inkább ar­ra kell ügyelni, hogy ere­jének megfelelően válasz- sza ki minden együttes a bemutatni valót. Helye­sen választott például a besenyszögi színjátszó csoport, amely A jegy­gyűrű a mellényzsebben című vígjátékot tűzte mű­sorra. Könnyed hangvé­telű, anyagi befektetést alig igénylő, aránylag könnyen eljátszható mai tárgyú vígjáték. A mart­fűi irodalmi színpad, ame­lyik már nagyobb igényű produkcióra képes „Ezek a mai fiatalok” címen tervez érdekes, színvona­las összeállítást. A tisza­füredi gimnázium irodal­mi színpada is megválto­zott életünkkel kapcsola­tos összeállítást ad, a zagyvarékasi színjátszók egy érdekes Szimonov művel készülnek. Természetes jelenség az, ha egy csoport rend­kívül sok munkát ölt be­le egy-egy darab, tánc, műsor megtanulásába; — szeretné ezt kamatoztat­ni. Ez az igény nem tar­tozik a „produkciós szem­lélet” címszava alá. — Azonban éppen e körül van a legtöbb ^nehézség. A világ legtermeszetesebb dolga lenne ugyanis, hogy például a martfűi irodal­mi színpad jólsikerült mű­sorait bemutassa a járás községeiben. A jászberé­nyi Palotás kórust is meg kellene ismernie a járás lakóinak. Magyarán, a megfelelő együtteseket tá- joltatni kell, ez a legbiz­tosabb módja együttma- radásuknak és további megerősödésüknek. Ehhez azonban legtöbb helyen hiányzanak az anyagi esz­közök. Véleményünk sze­rint a termelőszövetke­zeteknek, az FJK-nak le­hetne nagyobb szerepük. Ök rendelkeznek megfe­lelő mennyiségű anyagi eszközzel ahhoz, hogy egy-egy csoportot vona­ton, autóbuszon elhozza­nak saját községükbe, il­letve járásukba. A tájo­lást a járási művelődési ház szervezhetné, koordi­nálhatná. Végezetül mit várunk a művészeti csoportok tagjaitól? Annak a felis­merését, hogy az éneke*, a színjátszó, a népi tán­cos nem kegyből, szíves­ségtevésből lép színpad­ra, hanem köszönetét kell mondania azért, hogy le­hetősége nyílik művészi ambícióinak kiélésére és arra, hogy értékes tapasz­talatokkal legyen gazda­gabb, színvonalas, vidám társadalmi életet élhes­sen. Kétségtelen, hogy a műkedvelők legtöbbjében megvan a jószándék. De ezt mindenkiben szeret­nénk felébreszteni, aki dobogóra, Színpadra lép. Spontán akcióból tuda­tos tevékenység. Ez a mű­kedvelés fejlődésének — egyenesvonalú útja, és moát a felszabadulás évé­ben ezen az úton nagyot kell lépnünk előre. Hernádi Tibor Cselekvő a tél a megye állami gazdaságaiban A héki, surjáni, szolnoki, karcagi H és a középtiszai gazdaságokban B teljesen gépesítik a gabona betakarítását I Tízezer munkást keresnek ■ Szakmunkásképző iskola I a szenttamási kastélyban ] Ha fagy szánt, ha olvad, pihen ] a traktoros Tiszasülyön £ Fodor Sándort, a Szolnok megyei állami gazdasá­gok főagronómusát munkahelyén, a megyei székház­ban kerestük. Alcsiszigetre irányítottak, napok óta ott található reggeltől estig, valami bizottságban — mond­ták. A valamilyen bizottság tulajdonképpen négy cso­portra oszló, technológiai munkaközösség, a megye neves mezőgazdasági szakembereiből. Mi történik itt? Az, hogy az idei termelési tervek­hez technológiai eljárásokat dolgoznak ki az állami gaz­daságok igazgatóságán. — Ezeket leküldik az üze­mekbe, s mire a tavaszi munkák megkezdődnek — minden állami gazdaságban tudják, milyen technológiá­val dolgoznak az idén. És ami ezzel jár: valóraváltá- sáért is felelnek. A tech­nológiai terv sok érdekes­sége közül csupán egyet hadd említsünk. Az -idén nyáron a megye öt állami gazdaságában, a surjáni- ban, a szolnokiban, a hé- kiben, a középtiszaiban és a karcagiban teljesen gé­pesítik a gabona betakarí­tását. Emberi kéz, fizikai erő igénybevétele nélkül kerül a búzaföldről a mag­tárba a gabona. Igaz, hogy messze még a tavasz, a nyár, de aki ide­jében nem készül pórul­járhat. Nos, az állami gaz­daságokban készülnek. A tavaszon 40 ezer holdon tesznek vetőmagvakat a földbe. Kétszázötven va- gonnyi vetőmag tisztítása közeledik a befejezéshez, A lucemamagot fíéken, a kukoricát Szenttamáson tisztítják összevontan a töb­bi magot minden üzem sa­ját maga. Sőt a Szolnoki és a Jászsági Állami Gaz­daság a termelőszövetkeze­tekre is gondol. A tavaszi vetés egyéb­ként előre nem tervezett gonddal is bővült. A pocok kártétele miatt, az állami gazdaságok lucernavetései­nek 30—40 százalékán újra kell vetni. — A Legnagyobb a kártétel Pa­lotáson, Karcagon és a kö­zéptiszai gazdaságban. En­nek a felmérése is • most történik egyébként. Természetes, hogy a ja­vítóműhelyekben „gyógyít­ják” az erre rászoruló gé­peket. Ez minden télen így szokott lenni. Változás ab­ban van az előző évekhez mérve hogy az idén a gaz­daságok főagronómusai lis­tát nyújtottak be a gépé­szeknek: milyen gépek rendbetételét kérik elsőnek. Ez a módszer igen jó, és nagyon szépen betartják a jászsági, a héki és a közép­tiszai gazdaságokban. Mindenekelőtt is a szán­tótraktorok kerülnek sor­ra. A megye állami gazda­ságai ugyan teljesítették őszi mélyszántási tervüket, de még szántatlanok a riz«földek. A kunszentmár­toni és a karcagi gazdasá­goknak egyéb Dótolni va­lójuk is van Különben a rizsföMek szántásával se Várnak végsők!g, TVk>st — ezekben a napokban is fo­gyasztják őket. Méghozzá éjjel, amikor nincs olva­dás. A tiszasülyi, a közép­tiszai és a karcagi gazda­ságokban is próbálkoznak az éjszakai szántással. Megkezdődött az idősza­ki munkások szerződtetése A megye 13 állami gazda­sága, mintegy 10 ezer me­zőgazdasági munkást fog­lalkoztat ebben az eszten­dőben. Többségüket Borsod­ból, Nógrádból és a Nyír­ségből várják. A Középti­szai, a Jászsági és a Csor­bái Állami Gazdaságok már buzgólkodnak a mun­kaerő biztosításán. És mi sem természete­sebb, hogy az állami gaz­daságok munkásainak nagy többsége tanulásra, tovább­képzésre hasznosítja a te­let. Központi jellegű, szak­munkásképzés történik az alcsiszigeti fejőiskolán, és szakmunkás tanulók népe­sítik be a szenttamási ide­genforgalmi kastélyt is e télen. Palotáson baromfi- tenyésztők, — Piroskán szarvasmarha gondozók bő­vítik ismereteiket. Közel 300 állami gazdasági dolgo­zó szerez szakmunkás bi­zonyítványt tavaszig. — A Középtiszai és a Héki Ál­lami Gazdaságokban sike­resek a három-négy napos házi tanfolyamok. A tél hó nélkül is csak telet jelent. De pihenést, legalább is a Szolnok me­gyei állami gazdaságokban nem icen. legfeljebb fel­készülési időt. B. L. Naponta 220 — 240 mázsa dohányt fermentálnak a szolnoki üzemben A szolnoki dohányfer­mentálóban a társüzemek­től kapott dohányból na­ponta 220—240 mázsányit fermentálnak. A napi tervet eddig tel­jesítették, a minőség jó volt, hiszen zömében ex­portképes árut készítetteki Az idén a Szovjetunióba, Nyugat-Németországba, va­lamint más európai álla­mokba küldenek dohányt Régi ügyfelük, a nyugat­német Kőnigh cég 30 esz­tendeje vásárolja a magyar dohányt. Erre az évre is nagy megrendelést küld­tek el. A közeljövőben a szolno­ki fermentálóban az eddi­ginél rosszabb napi ered­mény várható, mivel a dohány rendkívül nedves, s ez megnehezíti a feldol­gozást. Májusra elkészül a Tisza-ligeti strandfürdő Nyolcszázezer forint értékű társadalmi munka város fej lesztésre • e Ülésezett a szolnoki tanács vb. ' Január 13-án, szerdán ülést tartott a szolnoki vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága. A végrehajtó bizott­sági határozatok végrehaj­tásáról és a vb ülések kö­zötti fontosabb intézkedé­sekről szóló jelentés után Kuruez Tibor, a városfej­lesztési csoport vezetője a város 1965. évi társadalmi munka programját terjesz­tette az ülés elé. A jelentésben elsősorban a Tisza-ligeti feladatok megoldásáról volt szó. A végrehajtó bizottság hatá­rozata értelmében ez év május 1-ére üzemképes ál­lapotba kell hozni és a la­kosságnak átadni a Tisza- ligeti strandfürdőt. A vá­rosfejlesztési csoport en­nek megfelelően ütemezte be a társadalmi munkák szervezését. Ahhoz, hogy a vb határozatának eleget tegyenek szükséges mintegy 150 méter vízvezeték meg­építése, két tusoló és il­lemhely létesítése, 120 ka­binba fogasok, padok elhe­lyezése, valamint a kör­nyék parkosítása, terepren­dezés és járdaépítés. Ezek meeve’ósftásához a lakos­ság támogatására. társa­dalmi munkájára van szük­ség. A tavalyi tapasztalatok­ból tanulva az idén már jó előre gondoskodtak a műszaki elők'Sszítécről, g q részfeladatokat vállalatok­ra. üzemekre osztva kfván- iák tneüo’dani. Éhben az iiavhen mái? ia-nA-hati fel­keresik n V’'z- és r'sntorna­mű, a Fürdő, a Kertészed Vállalatot, iskolákat és a cukorgyár munkásait. Ugyancsak a lakosság társadalmi munkájára lesz szükség a lejáró út, az út- törővasút-állomás és vég­állomás megépítéséhez is. Természetesen a város más területén is lesz tennivaló Többek között bővítik a vízhálózatot, fásítanak, uta­kat építenek. A jelentés beterjesztése után a program élénk vi­tát váltott ki a vb tagjai között. A hozzászólások a feladatok nagyságát mérle­gelve elsősorban a szervező munkát tartották fontos­nak. A Végrehajtó bizott­ság tagjai feladatként je­lölték meg a társadalmi munkások szakmai, fizikai felkészültségének megfele­lő munkahely előkészíté­sét, a helyszíni műszaki vezetés biztosítását vala­mint a szükséges anyagok és szerszámok beszerzéséti Határozatban rögzítették: egyetértenek azzal, hogy a Vb, a Hazafias Népfront városi bizottságának tagjaid ból alakult küldöttségek keressék fel a vállalatokat, üzemeket és intézménye­ket, s kérjék fel azokat konkrét társadalmi mun­kák végzésére, mert csak így tudják a tervezett több mint 800 ezer forint érté­kű társadalmi munkát tel­jesíteni. Ezután a január 25-i ta­nácsülés egyik napirendi pontjáró] tárgyalt a vb< majd az előterjesztések megvitatásával zárta ülé­sét. Háromezer népfront-vezető tanácskozássorozata a mozgalom feladatairól A most véget ért megyei népfrontértekezletek fóru­mán a bizottságok mintegy 3000 vezetője tanácskozott a mozgalom jelenlegi hely­zetéről, feladatairól és egy- egy országrész dolgairól. Az átfogó véleménycsere tapasztalatairól a Népfront Országos Tanácsánál el­mondották: — a megbeszé­lés-sorozat arról tanúsko­dott, hogy a mozgalom ta­valy újjáválasztott helyi irányító testületéi általában beváltották a hozzájuk fű­zött reményeket. Uj tag­jaik. akik már korábban is többszörösen bebizonyítot­ták segítőkészségüket, köz­életi aktivitásukat, az el­múlt hónapokban is jól megállták helyüket, dere­kasan kivették részüket a közösség dolgainak intézé­séből. szűirebb hazájuk gya­rapításából

Next

/
Thumbnails
Contents