Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-14 / 11. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1305, jasoár «• Folytatódnak a brit katonai mozdulatok Délkelet-Ázsióban Péter fános ebédet adott Couve de Murvi le tiszteiét éré Tegnap este hazaindult Párizsból Kuala Lumpur-i angol lapjelentések szerint Sir James Cassels, a brit ve­zérkar főnökjelöltje, aki kedden érkezett Malaysiá­ba, megkezdte tanácskozás- sorozatát a helyi katonai vezetőkkel és a tovbbdak- ban „a helyszínen tanul­mányozza a katonai prob­lémákat”. Időközben folytatódik a brit katonai erők nagysza­bású átcsoportosítása a „Szueztől keletre”: szerdán megkezdték Észak-Bomeó- ban 500 újonnan érkezett brit ejtőernyős dzsungel- harcászatra való kiképzé­sét, úton van Singapore felé a Chichester repülőgép irá­nyító radarhajó és — érte­sülések szerint — V-bom- bázóegységeket készülnek küldeni Ausztráliába, „moz­gékonysága gyakorlatra”. — Erhard kancellár kedd este beszédet mondott a nyugat-berlini sportpalotá­ban tartott gyűlésen. Be­szédében főleg Németország és Európa kérdésével fog­lalkozott. Emlékeztette a nyugati szövetségeseket szerződés­ben vállalt kötelezettsé­gükre, hogy törekedni fog­na a német egység helyre- állítására. Hangoztatta, Bonn gondoskodni fog ar­ról, hogy a német kérdés ne kerüljön le a napirend­ről és azt ígérte, ha sor kerül a német egységre vonatkozó tárgyalásokra, nyugatnémet részről nem lesz hiány konkrét javas­latokban. Kijelentette, hogy a szovjet vezetőket szívesen látnák Nyugat-Németor- szágban olyan tárgyalások folytatására, amelyek „siker­rel kecsegtetnék”. Erhard örömét fejezte ki afelett, hogy megkezdődött a „kis lépések” politikája Nyugat-Németország és az NDK között, amire példa a berlini utazási engedé­lyekről szóló megállapodás. Ez a politika azonban nem helyettesítheti az újraegye­sítésre vonatkozó törekvé­seket — mondotta. Egyol­dalú áldozatokra nem va­gyunk hajlandók. — han­goztatta Erhard —, s ezt a kijelentését úgy magya­rázzák, hogy a bonni kor­mány előbb látni szeretné az újraegyesítésre vonatko­zó tárgyalások megindulá­sát, s csak aiz után lenne hajlandó fontolóra venni az Odera—Neisse határ elis­merését. Az európai politikán® szólva Erhard hangsúlyoz­ta, hogy Európa egységének megteremtése egyre fonto­sabbá válik. Az európai né­pek közös ügyének nagy szolgálatot tennének azzal, ha megszüntetnék a véle­ményeltéréseket. Kijelen­tette. olyan Európára gon­dol, amelyben a népek és a nemzetek eleget tesznek európai feladataiknak anél­kül, hogy lemondanának szuverenitásukról. Hangoz­tatta, Európa nem hajlandó olyan egyesülésre, amely­ben elvesz a nemzeti egyé­niség. Ez a kijelentése arra mutat. — állapítja meg az AP —, hogy hajlandó kompromisszumra jutná De Gaulle elnökkel az euró­pai egység mértékét ille­tően. A kancellár elutasította De Gaulle-nak az európai nukleáris erőre vonatkozó elgondolásait. Rossznak mi­nősítette azt az érvet, hogv az európai nukleáris erők megteremtésének célia meg­akadályozni, hogy Nyugat- Németerszág is rendelkez­hessék nukleáris fegyve­rekkel. Azt állította, Nvu- gat-Németerszág nem akar nukleáris fegyvereket, csat: azt. hogy „ugyanolyan fegyverek védelmezzék, mint amilyenek biztonsá­git veszélyeztetik”. Thomson dandártábornok, a Daily Telegraph katonai szakértője szerdai jelenté­sében rámutat: a munkás­párti kormány február 16- án nyilvánosságra kerülő első védelmi fehérkönyve elsőbbséget fog biztosítani a Szueztől keletre eső tér­ségben fennálló brit köte­lezettségeknek, valamint az adeni és singaporei bázis megtartásának a NATO-kö- telezettségekkel szemben. Az angol sajtó szerdai jelentései megerősítik azo­kat az értesüléseket, hogy Wilson „a malaysiai válság­ra” fog hivatkozni, amikor rövidesen sorrakerülő bon­ni látogatása alkalmával a Nyugat-Németországban ál­lomásozó brit csapatok egy részének „feloldását” kéri távol-keleti feladatokra. A bonni kancellár beszé­dét több ízben megszakí­tották a nyugat-berlini hall­gatóság tiltakozó közbekiál­tásai. A rendőrség a sport- palotábé] kivezetett 10 köz­beszólót, amire tiltakozásul kétszázan kivonultak a gyű­lésről. A szerdai Pravdában J. Primakov az iraki Kurdisz- tánban újból fellángolt arab—kurd fegyveres ösz- szetűzésekkel kapcsolatban megállapítja, hogy a sajná­latos események mögött provokáció rejlik. A kurd demokratikus irányzatok ellen indított széles offenzíva alkotó ré­sze. Nem véletlen, hogy ép­pen azok uszítanak legjob­ban a kurdok ellen, akik annak idején mindenáron ellenezték a nagyvállalatok és a döntő gazdasági ágak államosítását. Ezeknek a köröknek a keze van abban is, hogy a bagdadi sajtó­Nem tudnám megmonda­ni, hogyan kerültem éppen ide, miért e nevezetes ház­zal átellenben szálltam meg. Münchenben még so­sem jártam, gépkocsival még sohasem utaztam, így hát sodortattam magam az Autobahnról letérő autós- áradattal, amely — helye­sen feltételeztem —, a bel­város, a szállodák vidékére vetett. A felső emeletből, a nagyteremből valami szó­nok érces hangja száll, a középső emeleten, ahová szállodai szobámból belát­ni, sramlizenekar játszik, alulról, a földszintről zúg és morajlik a többezer fé­rőhelyes ivó. Ez tehát az a sörgőz, amelyben Hitler annak ideién tündökölt, ebben a részeg tumultus­ban fogantak meg taní­tásai” ...Rég elfelejtettnek hitt emlékek támadnak fel bennem... No de ne lás­sunk mindjárt rémeket — nyuetatom magam. Szépen átöltözöl és átsétálsz, s * pétietek a szerző riport­jából^ Arab csúcsértekezlet A Közép-Keleti hírügy­nökség jelentése szerint az arab kormányfők következő értekezletére májusban ke­rül sor, ugyancsak Kairó­ban. A Reuter jelentése sze­rint a nyilvánosságra ho­zott záróközleményen kívül az értekezlet 16 titkos ha­tározatot fogadott el a Jor­dán folyó vizének eltéríté­séről, Palesztina felszaba­dításáról, gazdasági és olaj­kérdésekről, — továbbá az Arab-öböl emirátusaiban járt küldöttség jelentéséről. Onfcenteseßet toboroznak Csőmbe ellen Milton Obote ugandai mi­niszterelnök nyilatkozatá­ban szokatlan hevességgel támadta az Egyesült Álla­mok kongói politikáját — jelenti az AP és a DPA. Kijelentette, hogy a „kongói háború amerikai háború, amely az uránium­termelés ellenőrzésének megszerzésére irányul”. Bizonyítékaink vannak arra, hogy máig sem von­tak ki minden ejtőernyőst Kongóból, s a külföldi zsol­dosok jelenleg is tömege­sen mészárolják az afrikai­akat. Dennis Neeld, az Asso­ciates Press hírügynökség tudósítója interjút készített James Ohvata Kot pappal, aki önkénteseket toboroz a kongói felkelők támogatása céljából. bán egyre több a kommu­nistaellenes megnyilvánu­lás. A belső reakció így akarja lehetetlenné tenni a nemzeti hazafias erők egye­sülését és gyengíteni Irak kapcsolatait más baráti ál­lamokkal. Természetesen bonyolítja a helyzetet néhány szélső­séges kurd vezető politiká­ja is, akik ellenzik Muszta- fa Barzani és hívei békés rendezésre irányuló törek­vését. Az észak-iraki arab— kurd konfliktus melegen tartásában részesek az im­perialista politikusok is, akiknek érdeke a fegyveres akció felújítása és szítása. majd meglátod, ez most egészen más: békés söröző, mint bárhol másutt. S egy kis részegség még nem a világ... S valóban, amúgy kül­sőre nem is fogad semmi különös: a helyiség persze óriási, talán a világ legna­gyobb sörözője. A föld­szint, az úgynevezett Schwemme (az áztató) — megőrizte a középkori kocsmák tormáját: hosszú padok és asztalok végtelen sora, a polcokon a kőedény söröskriglik ezrei, a kiszol­gálók jól fejlett bajor me­nyecskék, helyi népviselet­ben. Minden úszik a sör­ben, de ez a jókedvű kö­zönséget egyáltalán nem zavarja. Odafönt az emele­ten kisebbek az asztalok, az emberek székeken ül­nek, és kőedény helyett üvegkorsókból isznak, per­sze, itt is literszámra. S mi van lesfelül, ahonnan az előadó hangját hallot­tam? A terem már üres, csak az ajtóra írt felirat árulja eL kiké volt a gyü­Péter János külügymi­niszter szerdán a párizsi magyar nagykövetség épü­letében ebédet adott Couve de Murville francia kül­ügyminiszter tiszteletére. Az ebéden részt vett Házi Ven­cel, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, — Valkó Márton nagykövet és mun­katársai is. Péter János külügymi­niszter szerdán délelőtt lá­togatást tett a párizsi ma­gyar intézetben. A minisz­tert Báti László, az intézet igazgatója fogadta. Előző este Pierre Francfort, Fran­ciaország budapesti nagy­követe vacsorát adott a magyar külügyminiszter tiszteletére. A francia televízió kedd esti adásában közvetítette Péter János külügyminisz­ternek a Quay D’Orsayn lefolyt megbeszélés után tett nyilatkozatát. A francia rádió is interjút közöl Pé­ter Jánossal. A szerdán reggel meg­jelent francia lapok tovább­ra is nagy figyelmet szen­telnek a két külügyminisz­ter találkozójának. A Fi­garo kiemeli, hogy Couve De Murville Budapestre lá­togat és, hogy a két ország között több egyezmény megkötése várható. A Na­tion címoldalán közli Péter Jázioe és Couve De Mur­lekezet. Egyetlen szó, kré­tával írva: „Werkvolk”. — Nehéz lefordítani: valami ilyesmi lehetne, mint ipa­rok népe. De nem is a szó értelme az, ami foglal­koztat, sokkal inkább a hangzása. Jungvolk — így hívták a nácik alatt az ifjúságot: Wehrvolknak a katonát; völkisch — így nevezték a mozgalmukat; Herrenvolk, urak népe — így a németeket. Most meg: Werkvolk... Olyan ez, mint­ha nálunk ipari gyepűnek neveznének egy helyi kis­iparos testületet... Gyorsan megiszom a sörömet az első emeleten. Még egy pillantás a Cchwemmébe: a részegek is mintha más­képp festenének. — Nem ugyanazok ezek, mint an­nak Idején? Ne ítéljünk, egy szó még semmi. Iskolai faliújság Tévedés ne essék: az ég szerelmére se kívánom túl­becsülni a müncheni Hof­bräuhaus feliratát vagy a lübecki Máriatemplom áj- tatos városneveit. Az utób­bi is csak kis szimptomája annak, hogy hogyan tart­ják ébren a revans és a „Drang nach Osten”, a „Kelet felé nyomulás” tra­dícióit. Sőt, határozottan az enyhébb és még eléggé rejtett tormákhoz tartozik, nem sugall többet, mint azt, hogy Kelet-Furópa ugyebár — Qgy esszéiül a Péter János szerdán a délelőtti órákban látogatást tett a párizsi magyar ház­ban. Itt a Franciaország­ban élő magyarok különbö­ző szervezeteinek képvise­lői fogadták. A külügymi­niszter hosszasan elbeszél­getett a Párizsban élő ma­gyarok képviselőivel. vilié képét, s hangsúlyozza: a független Magyarország létrejötte óta ez a két or­szág külügyminisztereinek első találkozója. A Combat is ismerteti Péter János nyilatkozatát és címében kiemeli: a magyar minisz­ter bizonyos ellentmondást lát a francia kormánynak az „európai” Európáról val­lott nézetei és a Közös Piaj bizonyos alapelvei kö­zött. A L’Humanité vezércikk­ben foglalkozik Franciaor­szág és a szocialista orszá­gok kapcsolatainak fejlő­désével. Rámutat: a kor­mányszinten lezajlott kü­lönböző találkozók, a ke­reskedelmi és a kulturális kapcsolatok növelése meg­felel Franciaország érdeked­nek. A francia kormány politikájában mutatkozó változás az általános nem­zetközi enyhülés eredmé­nye: a hidegháborús erők diszkriminációs politikája visszavonulásira kényszerül. Memelig — ősi német tör­ténelmi talaj, német tele­pes terület. Nem többet mond az iskolai faliújság sem, amellyel egy nyugat­német iskolában találkoz­tam. A németek a dunai or­szágokban — ezt a címet viseli, kiadója a Hazai Táj­szolgálat Bajor Országos Központja (München, 22., Prinzregentenstrasse 7.) „A dunai országok — gazdag történelmi talaj” — így szól a magyarázó szöveg címe; alcíme: „A középső és alsó Dunánál átfedi egy­mást és keveredik egymás­sal a római és germán- német, szláv és ural-altáji örökség.” A szövegből ki­derül, hogy Magyarország­tól Besszarábiáig minden döntő történelmi tettet — az avarok kiűzésétől a tö­rökök visszaveréséig, majd e területek mezőgazdasági és ipari fejlesztését — lé­nyegében a németek haj­tották végre, hogy Magyar- ország minden városa né­met eredetű, hogy a német telepesek nélkül a „Duna- sztveppe” nem vált volna világhírű búzakamrává. — Azután következik az öt­ezernél több németet szám­láló községek felsorolása, benne: Mór, Budaörs, So­roksár, Bátaszék, Bácsal­más és még 31 hely Ju­goszlávia és Románia terü­letén. Azután a német te­lep« területek közeautjait A Legfelső Tanács küldöttsége visszaérkezett Törökországból Tíznapos törökországi lá­togatása végeztével szerdán repülőgépen visszaérkezett Moszkvába az a szovjet parlamenti küldöttség, — amely N. V. Podgomijnak, az SZKP Központi Bizott­sága Elnöksége és a Leg­felső Tanács Elnöksége tag­jának vezetésével január 4-én repült Ankarába, hogy eleget tegyen a török nagy- nemzetgyűlés meghívásá­nak. A tíztagú küldöttség fon­tos megbeszéléseket folyta­tott a török kormány és a parlament képviselőivel, — átadta Anasztasz Mikojan, Alekszej Koszigin és a szovjet parlament két ház­elnökének üzenetét a török köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek, vala­mint a nemzetgyűlés veze­tőinek. Podgornij meghívta Gürsel elnököt és Inönü miniszterelnököt a Szovjet­unióba. A szovjet parlamenti kül­döttség vezetője nagyjelen­tőségű beszédet mondott a török nemzetgyűlés két há­zának együttes ülésén. A török és a világsajtó élénken kommentálta ezt beszédet, kiemelve, hogy szovjet képviselő Törökor­szág történetében először kapott szót a nemzetgyűlés­ben. Különösen nagy vissz­hangot kapott az a tétel, hogv a Szovjetunió, amikor baráti kezet nyújt déli szomszédjának, nem törek­szik a Törökország és a nyugati hatalmak között kialakult kapcsolatok meg­bontására. A szovjet küldöttség azért utazott Törökországba, hogy megismerkedjék az embe­rekkel, közös érintkezési pontokat találjon a való­ban jószomszédi viszony megteremtéséhez. „Mindent el fogunk követni, — je­lentette ki Podgornij r— hogy erősítsük a gazdasági, a kulturális és egyéb kap­csolatokat és ezen az ala­pon megjavítsuk a két or­szág politikai viszonyát”. Moszkvában remélik, — hogy a tavaly ősszel kötött kulturális és kereskedelmi megállapodások után a szovjet parlamenti küldött­ség mostani útja, valamint Gromiko szovjet külügymi­niszter közeljövőben ese­dékes törökországi látoga­tása tartósítani fogja és praktikus eredményekkel gyümölcsözteti a szovjet- török viszony javulását. sorolják fel, köztük Buda­pestet 100 000 némettel, — Temesvárt, Eszéket, Cser- novicot. Belgrád 20 000, Bu­karest meg 12 000 némettel szerepel. A másik oldalon több szí­nű térkép díszük, amelyen Szlovákiától Romániáig és Besszarábiáig kis piros ala­kok jelképezik a németek telephelyeit a középkortól egészen az újkorig. Egy fi­gura 50 000 németet jelezi A térkép aláírása elmond­ja, hogy milyen „igazság­talan” módon távolítottak el vagy másfélmillió néme­tet a második világháború után ezekről a területekről, hogy a német népi vagyon: állatállomány, gazdasági felszerelés, műhelyek és gyárak (jó, hogy az utób­biakról se feledkeztek meg a „népi” vagyon felsorolá­sánál) elvesztek, s hogy vagy 20 000 négyzetkilomé­ternyi föld, akkora terület, mint Hessen tartomány, „mások kezébe” ment áh Hogy miért, hogyan s mint — arról persze egyetlen szó sincs —, se a Volksbundról, az itt toborzott SS-ekről. se a nácik háborús gaztetteiről — egyetlen szó. Végül négy dunai német arcképe lát­ható a faliújságon. S ki ez a négy férfiú, Oberth, va­lóban német rakétatudős ég az osztrák Lenau mellett Semmelweis és Liszt, két magyar! tFolytatjuk! / Erhard beszéde a nyugat-berlini sportpa'olában A Pravda az iraki kurdok problémájáról RÉNY1 PÉTER t 4000 km Nyugat-Németországban * München, Hofbräuhaus Péter János külügyminiszter Párizsban. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat)

Next

/
Thumbnails
Contents