Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-21 / 17. szám
1M5. január 21, SZOLNOK MEGYEI NEPLAi 3 m m Ünnep Zagyvarékason Ötven forintot ér a munkaegység a Béke Tsz-ben Több mint nyolc millió forint felhalmozásra Milyen állami támogatást kapnak az idén a tsz-eki IV. A szakember-ellátás új rendszere A közgyűlésen a felszólalók egyike azt mondta, hogy országos ünnep a zárszámadás. S ami igaz, az igaz a zagyvarékasi gazdák nem ok nélkül vélekednek így. Bátran a megye, s az ország elé tárhatják gazdálkodásuk írásos bizonyítékait, a zárszámadási iratokát. Az abban szereplő adatok, a helyes vezetésről, az egész évi megfeszített munkáról, a szövetkezetiek helytállásáról tanúskodnak. Budai Kálmán, a közös gazdaság elnöke a tegnapi zárszámadó közgyűlésen röviden a néhány évvel korábbi időkre pergette visz- sza az eseményeket. Felidézte az emberek emlékezetében azt az öt esztendőt, amelyben fokozatosan egyre előbbre jutottak. A sikeres évek között is jelentős a tavalyi, velőséért folyó vetélkedésbe. amely főleg a közöshöz, s a munkához való viszonyban hozott döntő változást. Korábban is szorgalmasan dolgozott a gazdák többsége, tavaly viszont az összes munkabíró tag szinte egy- emberként állt helyt. Munkaidőben egybefolytak a hétköznapok a vasárnappal, ünneppel, s csak azzal törődtek az emberek, hogy mindannyiok érdekében elvégezzék a soronlevő munkát. A gazdálkodás, a növénytermesztés és állattenyésztés közötti helyes arány kialakítása is nagyon fontos. Hogy 1964 ebben is eredményeket hozott, annak beszédes bizonyítéka két számadat: a növénytermesztés árbevétele — 11 489 000 forint, az állattenyésztésé pedig 13 216 000 forint. Az előbbi 11, az utóbbi pedig 32 százalékkal több az 1963. évinél. Mindenképpen meg kell említeni, ahogy a beszámoló és a felszólalók is tették — a szövetkezet nőtagjait, akikre a növénytermesztési munkák zöme hárul. Esztendőn át nagy szorgalommal dolgoztak, családtagjaikat is bevonták a közös munkába. A traktorosok, íogatosok, a jól felkészült állattenyésztők — ezek között is ott találjuk a nőket — és mások szintén részesei a szép sikernek. A sertéshizlaldában a 24.2 százalékos daraértékesítés, az egyes istállóban a tehenenként elért 3252 literes tejtermelés, a terven felül értékesített 1000 hízottsertés, s több mint hétezer baromfi és még sok minden igazolja ezt; Nem vész kárba, sőt máris kedvezően érezteti hatását a szocialista munkaversenyre, a tanulásra fordított energia. A szövetkezeti gazdák közül utóbb huszonnyolcán végezték el a traktoros tanfolyamot, harmincán szakmunkás tanfolyamon tanulnak, négyen technikumba, többen pedig az általános iskolába járnak. Érthető és csak helyeselhető a pártszervezetnek az a törekvése, hogy a tanulásra ösztönöz, s a szocialista munkaverseny szélesítésével minél több embert kíván bevonni a hozamok nöA szorgalmas munka, s a közösség erwies -se eredményeként 1964-ben a szövetkezet — összvagyona 46 460 000 forintról 54 422 000 forintra nőtt. A tiszta vagyon 28 százalékkal nagyobb, mint 1963-ban. A felhalmozás aránya eléri a jövedelem 39 százalékát, összegben kifejezve több mint 8 millió forint. A teljesített 245 630 munkaegység mindegyikére 50 forint jut. Az ünnepnek számító zárszámadó közgyűlés után több mint 6 millió forint talált gazdára Zagyvarékason. A 3004/7 számú kormány- határozat kimondja: az állam továbbra is segítséget nyújt a tsz-eknck megfelelő képzettségű mezőgazdászok, könyvelők és egyéb szakemberek alkalmazásához. A tsz-ek szakemberellátásának új rendszeréről külön kormányhatározat — (1024 1964.) intézkedik, — amelynek végrehajtási utasítása a 16/1964. számú földművelésügyi miniszteri rendelet. Az említett határozat megszünteti a szakemberek termelőszövetkezetekbe irányításának eddigi rendszerét. Ennek legfőbb oka az, hogy a legutóbbi években végrehajtott átcsoportosítások után már jóval kisebb Sokan látogatják a kunszentmártoni művelődési ház keztmunaa síaiwsui-l. Az emberek érdekében... Munkavédelmi, balesetelhárítási tapasztalatok egy állami gazdaságban A Jászsági Állami Gazdaság központjában a bejáratnál faliújság tábla. Rajta szembetűnő helyen egy kimutatás arról, hogy tavaly melyik hány baleset emiatt mennyi veszett kárba. hónapban, történt, s munkanap Felvilágosító szóval, fegyelmező eszközökkel — A számok önmagukért is beszélnek — mondja — Bathó István, a gazdaság szb-titkára. — Mégis minden alkalmat felhasználunk arra, hogy a munka- védelemről, balesetelhárításról beszéljünk. Azt akarjuk elérni, hogy a biztonságos munkavégzés, a balesetek elleni védekezés ne csak a vezetők, a munkát irányító emberek, hanem mindenki ügyévé váljon. Sajnos, intő példaként nem kell a szomszédba mennünk. Az italozás, a köny- nyelműség, a felelőtlenséggel párosult közömbösség 1963-ban 53 balesetnek volt az okozója. Közte egy halálosnak is. Sokszor elmondjuk, hogy Kiss Péter még ma is élne, velünk dolgozna, ha megszívleli a sok éven át hallott, figyelmeztető szót, ha ittasan nem kapaszkodik fel a traktorra. — Tavaly nem volt halálos, vagy csonkulásos baleset. Számszerint is csökkent, de az ötven baleset hétszáznál több munkanapkiesést okozott. Az oktatás és felvilágosítás mellett fegyelmező eszközök — írásbeli figyelmeztetés, jutalom megvonás, alacsonyabb munkakörbe helyezés stb. — alkalmazására is szükség volt. A balesetelhárítási tanács hasznos működése — Eredményeinkhez — amelyekkel még nem lehetünk elégedettek — hozzájárult a balesetelhárítási tanács munkája, amelyben öt, önálló feladattal megbízott csoport dolgozik — egészíti ki a tájékoztatót Serestet Kálmán főmérnök. — Úgy igyekeztünk megszervezni a tanács tevékenységét, hogy jusson erőnk és időnk foglalkozni a baleset megelőzéséhez szükséges megfigyelések, elemzések, intézkedések megtételére. a munkavédelmi oktatás ellenőrzésére, a jelentések, statisztikák elkészítésére stb. — Az -ödig szerzett tapasztalatokból levonjuk a tanulságokat. Egyik ilyen, hogy a növénytermesztésben, ahol sok az időszaki dolgozó, az eddiginél is szigorúbban, következetesebben követeljük meg a munkavédelmi oktatást. Tavaly áprilisban a tavaszi munkák kezdetén tizenegy baleset volt, több sérülés történt a cukorrépa szedésénél, betakarításánál is. Megfigyelésünk szerint nz állattenyésztésben főleg a szállításnál, az állatok mérlegelésénél adódik gyakrabban baleset. Ennek megszüntetésére már tettünk néhány intézkedést. Molnár T. Béla vezetésével tizenhatan dolgoznak, Darázs Vendel tizennyolc, Iglódi Zsigmond pedig huszonnégy ember munkáját irányítja. S 1964-et baleset nélkül fejezték be. Fekete Pál, a III-as kerület vezetője, Bori István a munkahelyi bizottság titkára, Fi- csor János biztonságtechnikai megbízott és a munkavédelmi őrök nemhiába fáradoztak, kerületük kétezer forintot kapott. Gépjárművezetők házi betétiaoja — Az, hogy a növénytermesztésben és állattenyésztésben gyakoribb a baleset, nem jelenti, hogy a gépesítésnél, járművezetőknél már minden rendben van. Itt is tettünk és még tennünk is kell intézkedéseket. Hasznosnak bizonyult a házi betétlapok kiadása a gépjárművezetőknek. Szabálytalanság esetén visszavonjuk ezeket, a megfelelő fegyelmezés kíséretében. Akiből mind a három biztonság- technikai betétlapot bevonjuk. annak ügvét a balesetelhárítási tanács ellenőrző- fegyelmi csoportja kivizsgálja. S javaslatot hogy az igazgató vagy a r társadalmi bíróság döntsön ) az illető ügyében. N. K. I a lehetőség másutt dolgozó szakemberek tsz-be helyezésére. Most mindenekelőtt új szakemberek kiképzésével kell gondoskodni arról, hogy elegendő és megfelelő agronómus, könyvelő legyen minden tsz- ben. Azok azonban, akik 1965. január elseje előtt kerültek a tsz-be, aszerint részesülnek különféle kedvezményekben, ahogyan annakidején a rájuk vonatkozó szabályok előírták. — Ezek érvényessége az átirányításuk alkalmával megállapított határidő lejártáig tart. A tsz-ek szakemberellátásáról szóló rendelet lehetőséget ad arra, hogy társadalmi tanulmányi ösztöndíjak adományozása céljából állami támogatást kapjanak a gazdaságilag meg nem erősödött és kivételes esetben a közepesen működő tsz-ek. Az ilyen címen igénybevehető támogatás mértékét a járási tanács állapítja meg. Az állam magára vállalta szoknak a ke’dő szakembereknek a fizetését, akik gyakorló idejüket az előbb említett kategóriába tartozó tsz-ekben töltik. Annak a kezdő szakembernek, aki szakmai gvakorlntának befejezése után a megyei tanács mezőgazdasági osztálya által küelölt tsz-ben legalább ötévi működésre kötelezettséget vá'lal. letelepedési segélyt adnak. A seeélv összege 10 000 forint, ha pedig a szakembernek vele eeriitt élő házas- társa vám, akkor 15 000 forint. A közgyűlés hozzájárulásával levelező oktatásban részt vevő termelőszövetkezeti tagokat ugyanazok a tanulmányi kedvezmények illetik meg, amelyek a Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszonyban lévő dolgozóknak járnak. A tanulmányi szabadság idejére a tagnak az előző naptári évben elért átlagos részesedését kell jóváírni. Az a szakember, aki a Mező- gazdasági Mérnöktovább- kéDző Intézet által vagy felügyelete alatt szervezett továbbképző tanfolyamon vesz részt, kiegészítő javadalmazását a tanfolyan Ideje alatt is megkapja. Ha kiegészítő javadalmazásban nem részesülő szakemberről van szó, akkor kiküldetési költségtérítés illeti meg. Előírja a rendelet, hogy a leendő szakembert a termelőszövetkezet közgyűlése elsősorban az arra alkalmas tagok közül jelöli ki, illetőleg a szakember jelöltet annak kérésére tagként felveheti. Ha ez nem lehetséges, akkor felkérés, illetve pálvázat útién munkaszerződéssel lehet szakembert alkalmazni. Ha állami. társadalmi vagy szövetkezeti szervmól miinka- vlazenvban áll. akkor a tsz kérheti a munkáltatőtél a szakember nén'Tayftosáoj érdekből törtőnő áthelyezését. Az fev áthelyezett szaV-emhert akkor is meg- illetik az iiven esetben iáró kedvpamónvek. ha tagként kerti! a t^z-be. Szakembert munkaszerződéssel csak előzetes közgyűlési határozat alardán lehet alkalmazni. Ha a tsz a szakember iavadalmazására állami támogatást vesz igénybe, altkor a munkaszerződés megkötéséhez a járási tanács előzetes hozzájárulása szükséges; A rendelet javasolja, hogy a munkaviszonyba lépő szakember munkaszerződésében kölcsönösen legalább hathónapos felmondási időt állapítsanak meg. Ezt a megoldást a mezőgazdasági termelés sajátosságai indokolják. Fontos intézkedése a rendeletnek az is, hogy a tagként működő szakembernek — kérésére — ugyanolyan mértékű szabadságot kell engedélyezni, mint amennyit a Munka Törvénykönyve a hasonló beosztásban munka- szerződéssel alkalmazott dolgozónak biztosít. A rendelet részletesen foglalkozik a termelőszövetkezeti szakemberek javadalmazásával. Megállapítja az alapjavadalmazás mértékét és kimondja, hogy az eredményességi javadalmazás egy naptári évben elérheti a szakember évi alapjavadalmazásának 40 százalékát. Ha a termelőszövetkezet anyagi helyzeténél fogva nem képes a szakembernek legalább a rendeletben javasolt munkadíjat elérő alapjavadalmazást nyújtani akkor az alapjavadalmazást állami támogatásból kiegészíthetik. Ilyen kiegészítésre csak gazdaságilag meg nem erősödött és — kivételesen — arra rászoruló közepesen gazdálkodó termelőszövetkezetben kerülhet sor. A kiegészítő javadalmazást három évig folyósítja az állam, s utána, kivételes esetben, még két évre meghosszabbíthatják. Legfeljebb havi 800 forint erejéig terjedő kiegészítő javadalmazást lehet engedélyezni olyan szakembereknek, akik állami gazdaságban, kutató intézetnél vagy másutt alkalmazásban vannak és ottani munkájuk mellett valamelyik, még meg nem erősödött tsz-ben vállalja a szakmai vezetést, illetve annak segítését. Azt a szakembert, aki állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervtől önkéntes jelentkezés alapján termelőszövetkezetbe áthelyezték, állami támogatásból különféle költségtérítések, segélyek illetik meg. A rendelet pontosan meghatározza ezeknek a kedvezményeknek a feltételeit és mértékét. A termelőszövetkezetek hosszúlejáratú hitelt kaphatnak arra, hogy szakemberek részére készenléti lakást építsenek. Típusterv szerint épített, 2—3 szobás, közművesített lakás esetén 80 000 forint vissza nem térítendő állami támogatást vehet igénybe a tsz. I,ehetőség van arra is, hogy a szakemberek — évenként meghatározott keretben — családi lakóház építésére kölcsönt kapjanak. Mindezek és a rendeletben még részletezett, de most nem említett intézkedések igen előnyösek a termelőszövetkezeteknek és a tsz-ekben dolgozó szakembereknek. t.ényeffesen hozzájárulnak ahhoz, hogy tovább javuljon a tsz-ek gazdálkodásának szakmai irányítása, ez pedig alapvető feltétele a nagyüzemi társas aazdasáeok eredményesebb működésének. (G. P.) Tanulnak a tiszasasi gazdák A tiszasasi Rákóczi Tsz pártvezetősége gondolt arra, hogy a két évben már sikeresen megszervezett, háromnapos tanfolyamot most is megrendezzék. A brigád- és munkacsapatvezetők. segédüzemekben s tesz. | egyéb munkaterületen dolgozó szövetkezeti gazdák közül ötvenen vesznek részt a január 18-án kezdődött tanfolyamon. Az előadásokat a községi és termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek tartják. A téma igen változatos, például a meaigazdaság helye, szerepe a népgazdaságban, az anyagi, erkölcsi ösztönzés jelentősége, a tudomány, technika szerepe a mezőgazdaságban, az egységes paraszti osztóly kialakulása, stb. Az előadásokat konzultációk követik*
