Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-04 / 284. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 2964; december 4 Franciaország is halászik a kongói zavarosban A nyugati hírügynöksé­gek legfrissebb kongói je­lentésükben arról adnak hírt, hogy Stanleyville vá­rosában a zsoldosok meg­kezdték a „megbízhatatlan elemek” felkutatását. Te­kintve, hogy katonailag még nincsenek a legrózsá- sabb helyzetben, ezért újabb erősítéseket kértek és kaptak. A „közbizton­ság” megteremtésének cél­jából repülőgépen száznál több marcona katangai csendőrt szállítottak a tar­tományi fővárosba és ezek nyomban hozzá is fogtak nemes missziójuk elvég­zéséhez. Szerdán 170 sze­mélyt őrizetbe vetitek és tízezernél több kongóit te­reltek össze a város sport­stadionjában kihallgatásra; Az utcákat katonai őrjá­ratok fésülik át, minden házat átkutatnak, s foglyo­kat szednek. A város egyes pontjain időközben folytatódtak a harcok és — mint a Reuter hozzáfűzi — a zsoldosok­nak mindmáig sem sike­rült átjutniok a Kongó fo­lyó bal partjára. A zsoldosok garázdálko­dásán túlmenően Stanley­ville városát más veszély is fenyegeti. Az utcákon megszámlálhatatlan holt­test hever és a kongói ha­tóságok attól tartanak, hogy tífusz vagy egyéb járvány tör ki. Egy másik Reuter-jelen- te arról tájékoztat, hogy Csőmbe kongói miniszter- elnök De Gaulle francia elnökkel megtartott tár­gyalásai után csütörtökre virradó éjszaka Párizsból visszatért Leopoldville-be. Megérkezésekor tanácsko­zásait hasznosnak nevezte, majd méltatta De Gaulle elnök „segítőkészségét”; — Tárgyalásain ugyanis — fűzte hozzá — arról volt szól, hogy Franciaország milyen gazdasági segítsé­get ad majd kormányának. Beljajev a Pravda csütör­töki számában megállapít­ja, hogy Csőmbe Párizsba érkezése és De Gaulle tá­bornokkal folytatott meg­beszélése arra mutat, hogy Franciaország is ki akarja használni a Kongóban lét­rejött helyzetet ottani po­zíciójának megszilárdítá­sára. Beljajev a továbbiakban leszögezi: — elmúltak azok az idők, mikor ezer kato­nával egész népeket lehe­tett „pacifikálni”. — Az afrikaiak ezt most újból bebizonyították. Megmutat­ták, hogy szabadok akar­nak lenni és nem tűrnek semmiféle beavatkozást belső ügyeikbe; „Jogi indok” már van az Eszak-Vietnam elleni akcióhoz „Mondjuk meg az igaz­ságot” — hívja fél a John- san-íkormányt a Washington Post csütörtökön azzal ösz- szefüggésban, hogy Max­well Taylor saigoni ame­rikai nagykövet bevonásá­val Washingtonban tanács­kozás folyt, milyen eszkö­zöket alkalmazzon az Egye­sült Államok dél-vietnami céljainak megvalósítására. „A dél-vietnami kérdés megoldásának nincsen olyan elképzelhető változata, amely ne járna együtt amerikaiak életének kocká­ra tételével és amerikai pénz elköltésével állapítja meg a lap, majd fejtegeté­seit így folytatja: Arthur Sylvester az ame­rikai hadügyminisztérium szóvivője szerdán azt állí­totta, amerikai repülőgépek nem vettek részt a vietna­mi demilitarizált övezet négy falva ellen elkövetett légitámadásiban. Viszont — mint az UPI jelenti — a saigoni ameri­kai katonai főparancsnok­ság „a szokáshoz mérten” hallgatásba burkolózott a Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisz­tériumának szerdai nyilat­kozatával összefüggésben, amely — mint ismeretes — tiltakozást jelentett be amerikai katonai repülőgé­peknek a demilitarizált övezet északi részében fek­vő négy falu lakott területe A francia nemzetgyű!és megszavazta az „atombomba-törvényt” A francia nemzetgyűlés csütörtökön hajnalban 278 szavazattal 188 ellenében — 17 tartózkodással — el­fogadta a francia atom­fegyverkezés hatéves prog­ramját. Az atombomba­törvény feletti szavazást 16 órás vita előzte meg. Az ellenzéki pártok szónokai élesen bírálták a francia nemzeti atomerőt. Vial- Massat kommunista képvi­selő rámutatott, a kor­mány, az atomfegyverkezés indoklásaként „esetleges tá- madó”-ról beszél, amin a Szovjetuniót érti A való­ságban soha senki sem lát­ta a legcsekélyebb jelét annak, hogy a Szovjetunió Franciaország nemzeti füg­getlenségét és biztonságát fenyegetné. Ezzel szemben Párizs és Bonn katonai szö­vetsége magában rejti a veszélyt, hogy a revans- vágytói fűtött német mili­tarista körök háborús ka­landba rántják Franciaor­szágot. A kommunista párt szónoka a kormány szemé­re vetette, hogy a leszere­lés keresése helyett a nem­zeti öngyilkosság perspek­tíváit tárja az ország elé. A vita folyamán egyet­len felszólaló sem helye­selte a Washington és Bonn által javasolt multilaterá­lis atomerőt. Egyes polgári ellenzéki képviselők, azonban főleg az MRP soraiból, az euró­pai atomerő gondolata mel­lett foglaltak állást. Pompidou miniszterelnök válaszában elismerte, a háború csak teljes pusztu­lást jelentő katasztrófaként képzelhető el. Franciaor­szág ezért békét és lesze­relést akar — hangoztatta. — Az atomfegyver azon­ban — mondotta a minisz­terelnök — a döntési jogot és az azonnali győzelem biztonságát jelenti azzal szemben, aki nem rendel­kezik atomerővel. Francia- ország ezért nem mondhat le az atomfegyverről. Az európai atomerővel kapcso­latban a miniszterelnök ki­jelentette, ez a terv ezidő szerint megoldhatatlan kér­déseket vet fel. Elsősorban Németország részvételének problémáját. Az NSZK atomfegyverkezése a Szov­jetunió szemében súlyos lénést jelentene, amelvnek következményeit nem lehet felmérni — mondotta. — A Szovjetunió nem felej­tette el a második világhá­borút. Lengyelország. Cseh­szlovákia, Románia sem fe­lejtették el a hitlerista csa­patokat. Mindez óvatosságra int — hangoztatta Pompidou, de hozzáfűzte — Franciaor­szág kész nemzeti atom­erejét egy politikailag egyesített Európa szolgála­tába állítani; A vita egyik utolsó szó­noka a 88 éves Kir kano­nok volt. Sajnálatos — mondotta — hogy a fran­cia parlament a háború elő­készítéséről tárgyal, holott a béke előkészítése lenne Franciaország igazi ütő­kártyája; Tüntetés Madridban Valami már változik Spanyolországban, de valami még nem. Változatlan a fasizmus ember­telen terrorja és páni félelme minden haladó né­pi megnyilatkozástól. És változó a tömegek „han­gulata”, amely mind erőteljesebben nyilatkozik meg és fejlődik a népi ellenállás irányában. E két tényező meglétének beszéde bizonyítéka a legújabb madridi politikai terrorper. Tizenkét olyan kommunistát állítottak a fa­siszta vérbiróság elé, akiket szervezkedéssel és propaganda-anyagok terjesztésével vádolnak. Eze­ket a vádlottakat még ez év áprilisában vették őrizetbe és azóta szakadatlanul vallatták őket. Az állítólagos „bizonyítékok” ellenére a vádirat üres, nem tartalmaz semmi egyebet a szokásos gyaláz- kodásnál. Ez azonban az ügyészt semmiképpen nem zavarta „nagyvonalúságában”: négy évtől 33 évig terjedő börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottakra. A meghurcoltak és megkínzottak kö­zött van Jósé Sandoval is, a Spanyol KP Köz­ponti Bizottságának tagja. A vérbírósági komédiát azonban ezúttal már a tisztességes emberek minden eddiginél nyíltabb fellépése kárhoztatta. A fordulat azzal kezdődött, hogy a vádlotakkal rokonszenvező sponyol diá­kok egy jelentős csoportja jelen akart lenni a tárgyaláson. A hatóságok azonban ezt a kívánsá­gukat indokolás nélkül elutasították. A diákok azonban nem hagyták magukat, s amint a tudósí­tók beszámoltak ijóla „emiatt a bíróság folyosóin valóságos ökölharc folyt”. Ezt követően — még a „tárgyalás” idején — ezres tömeg verődött egybe a spanyol főváros ut­cáin. Az emberek hevesen tüntetettek a törvény- sértő bírósági komédia ellen és kegyelmet köve­teltek a terrorper vádlót tainak. Aki ismeri a fa­siszta „rendfenntartók” módszereit,az jól tudja, hogy az ilyen tömegmegmozdulások a népellenes hata­lom nyílt tagadását jelentik. A terrorper nem érheti el célját. Elrettentés helyett olajat önt a tűzre. — A népi felháborodás lángjai nedig messzire világítanak és még több egyszerű ember számára teszik lehetővé a tisz­tánlátást *miiíi«iií«mnm im ellen elkövetett támadása miatt Visnyevsakij, a Pravda washingtoni tudósítója fel­hívta a figyelmet arra, hogy a Johnson elnök és Taylor tábornok, saigoni amerikai nagykövet találkozója után kiadott kormánynyilatkozat a dél-vietnami partizánok támogatásával és a genfi egyezmények megszegésé­vel vádolta meg a Vietna­mi Dmokiratikus Köztársa­ságot. Washingtoni megfi­gyelők szerint „ez jogi in­dokot szolgáltathat” egy Észak-Vietnam ellem ak- cióra. A Pravda tudósítójának megállapítása szerint a washingtoni megfigyelők arra a véleményre hajla­nak, hogy a Fehér Ház most előkészíti a lélektani talajt az Észak-Vietnam és Laosz elleni akciókhoz. Wilson íéi a hátsó padsoroktól Az angol munkáspárt parliament csoportjának éjszakai ülésén a párt egy kisebb baloldali csoportja javasolta, hogy tartsanak hetenként zárt üléseket A javaslat mögött az a gon­dolat rejlik, hogy a zárt ajtók mögött megnyílhat­nak a zúgolódás biztonsági szelepei és a „hátsó pad­sorok” bizonyos befolyást gyakorolhatnak a kormány politikájára. Az ülésen Wilson mi­niszterelnök hosszabb be­szédben ismertette a kor­mány politikáját Hangoz­tatta, hogy a kormány csak most kezdi védelmi politi­kájának alapos felülvizsgá­láséit. Utalt a jövő heti washingtoni megbeszélések döntő fontosságára, s kér­te, a „hátsó padsorokat” ne súlyosbítsák a kormány ne­hézségeit a jelenlegi nehéz időkben. Johnson elnök a keleteurópai országokkal való viszonyról Johnson amerikai elnök szerdán villásreggelit adott a Fehér Házban a szabad Európa rádió vezetői szá­mára és ebből az alkalom­ból részletesebben beszélt az Egyesült Államok és a kelet-európai szocialista or­szágok kapcsolatairól. Johnson kijelentette: „üd­vözölni fogjuk a kelet­európai kormányok minden arra irányuló őszinte szán­dékának tanújelét, hogy a közös törekvésekben együtt­működjenek az Egyesült Államok kormányával. Johnson elnök szerdán beszédet mondott a vezető amerikai üzletemberek egy csoportja előtt is és hang­súlyozta, hogy az ország gazdasági problémáiban mind a magánvállalkozá­sokra, mind pedig a kor­mányra nagy szerep vár. Az elnök a következő­képpen határozta meg a gazdasági feladatokat: 1. Fenntartani és ha le­hetséges, meggyorsítani a gazdasági fejlődés ütemét, csökkenteni a munkanélkü­liséget és a kihasználatlan termelő kapacitást; 2. fenntartani az ár-sta­bilitást; 3. tovább erősíteni az or­szág pénzügyi mérlegét; 4. új utakat találni a fia­talok közötti munkanélkü­liség magas arányának csökkentésére; 5. megfelelő gazdasági le­hetőségeket biztosítani min­denki számára. Johnson elnök szerdai programjából még egy ese­mény érdemel említet: az amerikai államfő felavatta a John F. Kennedyről el­nevezett országos kulturá­lis központot. Idős ember állt a járda­szélen. Kinyújtott jobb te­nyerén öklömnyi földgömb guggolt. Az ember a föld­gömböt beletartotta az utca forgatagába. Ha nagyobb autó robogott arra, a föld­gömb megemelkedett *s fordult néhány szélességi vonallal. Fiatal lány jött. — Földgömböt vegyenek! — kiáltotta az ember és gömbtartó Karját a jároa felé fordította. A lány nézte a földgöm­böt és nevetett, — Haha, de csinos, mi­lyen ügyes, mibe kerül? — öt forint — felelte a2 ember. — Mutassa! — mondta a leány, de az ember nem ad. ta ki a kezéből a gömböt. Ügy nézte a leány, aztán az ujjával megérintette. — Jaj, de vizes! Friss még a ragasztása... — Dehogy, kislány, nem veszi észre, hogy a tenger­be nyúlt? Hopp, vigyázzon, oda ne érjen, mert az az Északi sark és megfagy az ujja. — Jé, az egyik oldalami­lyen fényes! Mert rávilágít a lámpa... — Az azért fényes, mert ott éppen nappal van. A másik felén meg éjszaka; Egyelőre meghagyom ezt a beosztást, de lehet, hogy majd megváltoztatom. — Hahaha, megváltoztat­ja, no ezen a kis papírgöm­bön elhiszenij A / öldgömb-árús — Hogyan? — kérdezte a földgömb-árus szánakoz­va. — Maga nem hiszi, hogy ez az igazi földgömb? — Vén bolond... — mondta a leány. Aztán jött a család, nya. ralásból, táskákkal, min­denféle csomaggal. — Apa, vegyél földgöm­böt! — mondta a gyerek; — Mibe kerül? — mond­ta az apa és meg se nézte a gömböt. — Hogy cipeljük azt is? — Majd én tartom! — mondta a gyerek. — öt forint — mondta a földgömb-árus: Most megnézte az apa. — Szép munka. Hogyan lehet ilyen olcsó? — Használt már, kérem. Mondjuk, egymillió évvel ezelőtt százat is elkértem volna érte. Jó, hogy nem akkor tetszett jönni, mert látom, spórolós az úr. Ve­gye meg, alkalmi vétel; — Na, vedd meg, aztán gyerünk — szólt az asszony lihegve a csomagoktól. — Nézd. Apa, az egyik oldala világos, a másik meg sötét. ■— Természetesen,- fiam — mondta a földgömb-árus —, nem tanultad még, hogy a földgömb egyik oldalán mindig éjszaka van? — Jé, itt meg vizes; — Az az Atlanti-óceán; — Apa, ez olyan, mint az igazi. — Nem olyan, fiam, ha­nem valóban az — mondta a földgömb-árus. — Én az igazi földet tartom a ke­zemben. A fontosabb dol­gokból csak igazit érdemes tartani. — Jaj, hiszen ez füstöl! — kiáltotta az asszony ijed­— Csak a felhőket tetszik látni. — Maga csaló! Menjünk innen! — kiáltotta az asz- szony és gyorsan elrángatta a tejét meg a síró gyere­ket — Földgömböt vegyenek! — kiáltotta a földgömb-árus egy diák felé. — Mibe kerül? — öt forint — Nagyon olcsó. Kinevet a tanárom, ha megmondom, hogy ötforintos földgömböt vettem. De van nekem több pénzem is, ha pontosabbat tudna adni; — Ennek nem az a baja, fiam, hogy pontatlan, ha­nem hogy túl pontos. Élet­hű geoid alakja van, a eg- újabb szputnyik-kontrollal helyesbítve. Rajta van az összes hegy ás víz, a füvek, a fák, az álla ok, emberek és építmények. A vizek kö­vetik az árapályt, kitörnek a vulkánok, tűzvész, hábo­rú, földrengés, vízár, or­kán, minden; — A jobb dolgok nincse­nek rajta? — kérdezte a diák. — De igen, csak azok nem kiabálnak. — Elment tőle a ked­vem. Nekem olyan rendes földgömb kellene, ahol kék a tenger, zöld a róna és barnák a hegyek. Az is le­gyen rajta, pici rajzokkal, hogy hol mit bányásznak, milyen az ipar. a mezőgaz­daság, a tudomány, művé­szet és szórakozás. Orkán, meg ilyesmi nem kell. — Jó ízlésű gyerek vagy; Holnapra a kedvedért át­alakítom; — Holnap? — mondta a diák és elkomorodott. — Igazad van. Ilyesmit nem szabad halogatni; Még ma jöhetsz érte; Este újra kiment a föld­gömb-árus az utcára. Ha­marosan jött a diák: — Eljöttem a földgöm­bért. Át tetszett alakítani? — Hát még nem egé­szen... — mondta a föld­gömb-árus és beletartotta a fekete estébe a földgömb fényes oldalát: Lőrlncz Lőránd A Szonda—2 folytatja útját A Szonda—2 automati­kus űrállomás folytatja út­ját. Eddig négyszer létesí­tettek kapcsolatot az űr­állomással. Adatokat sze­reztek a röppályára, a mű­szerek működésére továbbá a Szonda—2 eddigi tudo­mányos észleléseire vonat­kozólag; Az űrállomással állandó a rádiókapcsolat. A rajta elhelyezett automatikus irá­nyító berendezés megbízha­tóan feldolgozza a földről rádió útján érkező utasí­tásokat: Szerdán este, moszkvai idő szerint 22 órakor az űrállomás 710 000 kilomé­terre volt a Föld felületé­től, a keleti hosszúság 128. és a déli szélesség 5; fo- kán.­A programnak megfele­lően további rádióössze- köttetések létesülnek majd a Szonda—2-veh Az indiai elnök aranysarkantyús Krisztus lovag lett VI. Pál pápa csütörtökön reggel a Bombay-i kor­mánypalotában félórás lá­togatásit tett Radhakrisnan indiai elnöknél. A látoga­tás alkalmával a pápa öt­venezer dollárt adományo­zott az indiai szegények­nek. VI. Pál Radhakrisnan elnöknek a „Krisztus lovag­jainak aranysarkantyú ja” elnevezésű kitüntetést ado­mányozta, a legmagasabb kitüntetést, amelyet a va» tíkáni részről más valli- súaknak adhatnak]

Next

/
Thumbnails
Contents