Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-25 / 302. szám
ItM december 25. SZOLNOK MEG VEI NEPLAl 3 Az 1965. évi népgazdasági terv (Folytatás az I. oldaliról) fordítani arra, hogy a termékek összetétele és választéka az eddigieknél jobban alkalmazkodjék a tényleges igényekhez. Az ipari termelést meghaladó mértékben nő az export; emelkedik a belkereskedelem részére átadott termékek mennyisége is, — ugyanakkor az átlagosnál kisebb arányban nő a felhalmozásra fordítandó termékek termelése. Energiahordozókban a terv a hazai források fokozott kihasználását irányozza elő. A villamosenergia fogyasztása 9 százalékkal nő. Mintegy másfélszeresére emelkedik a földgáz felhasználása. A vegyipar termelése az Ipar átlagát jelentősen meghaladó mértékben, 0,3 százalékkal emelkedik. — Ezen belül is különösen gyorsütemű a kőolaj feldolgozás és a műtrágyagyártás növekedése. A kohászait termelésének 1,6 százalékos növekedését írja elő a terv. Az év második felében üzembe helyezik a Dunai Vasmű hideghengerművét. Ez jelentősen javítja majd a kohászati termékek összetételét. A terv szerint a gépipar termelése körülbelül négy százalékkal, exportja 6—7 százalékkal haladja meg az ezévi szintet A beruházási célokat, szolgáló gépek termelése viszont alacsonyabb lesz az ideinél. A gépipari terv végrehajtása során különösen fontos a termelésnek az igényekkel való összehangolása a korszerűség és a minőség jelentős javítása. » A könnyűipar termelésének növelését a terv 3,4 százalékkal, as élelmiszeriparét és ss építőanyagiparéi 5—6 százalékkal irányozza elő. Az ipar 1965. évi tervének végrehajtás® során biztosítani kell. hogy a termelés rugalmasan alkalmazkodjék a szükségletekhez, ezért szorosabb együttműködésre van szükség a termelők és a felhasználók között Nem szabad a termel éri tervet túlteljesíteni, olyan termékek gyártásával, amely a készleteket feleslegesen növelné. Az 1965. évi terv fontos célkitűzése a munka hatékonyságának fokozása. Országos átlagban az ipari termelés tervben előirányzott növekedésének több mint 70 százaléka a termelékenység emelkedésétől kell, hogy származzék. A terv jelentős feladatokat ir elő a költségszint csökkentésében. Ennek végrehajtását az eddigieknél fokozottabban kell műszakiszervezési Intézkedésekkel, a munkafegyelem és a technológiai fegyelem javításával megalapozni. Ez a feladat megköveteli a munka-, a létszám- és a bérfegyelem következetes érvényesítését. Mezőgazda ság A mezőgazdaságban a teljes termelési érték az előirányzatok szerint az ideihez viszonyítva körülbelül 1.5—2 százalékkal növekszik, ezenbelül a növénytermesztés növekedése gyorsabb, mintegy 3—1 százalékos. Az állattenyésztésben a takarmány gazdaságosabb felhasználásával és a hozamok emelkedésével számol a terv. A kenyérgabona vetésterülete azonos a tavalyival. Az átlagtermések előirányzata figyelembe veszi a többéves tapasztalatokat és a mezőgazdaság anyagi-műszaki ellátásának lehetőségeit. Kedvező terméseredmények eléréséhez időben és megfelelő minőségben elvégzett növényápolás és a rendelkezésre álló anyagi eszközök koncentrált, az eddiginél hatékonyabb hasznosítása szükséges. A terv szerint bővül a mezőgr>7daságl gépállomány, 48 000 kh-al növekszik az öntözött terület, a gépalkatrész ellátás mintegy 40 százalékkal javul. Továbbra is szükséges, hogy mindenütt kellő gondot fordítsanak a háztáji gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználására, termelésük jó feltételeinek biztosítására. A mezőgazdasági termékek felvásárlását a terv 5—6 százalékos növekedéssel irányozza elő. Nagyobb gondot kell fordítani arra hogy minden árut, amit a mezőgazdaság megtermel, a felvásárló szervek eljuttassanak a fogyasztókhoz. A mezőgazdaságban megtermelt áruk átvételénél, szállításánál és tárolásánál jelentkező veszteségeket csökkenteni kell. Köziekedé» A szükségletek figyelembevételével a terv a közlekedés áruszállítást teljesítményének több mint 6 százalékos, a személyszállítás mintegy 3 százalékos növekedésével számol. A feladatok ellátásához 17 fővonali villarnosmozdanyt és 32 fővonali Diesel-mozdonyt, 3 ezer tehervagont, 500 tartály- és kavicsszállító kocsit, valamint 250 személy- gépkocsit, 530 autóbuszt, mintegy 3000 tehergépkocsit kap a közlekedés. Jelentősen nő a magán személygépkocsik száma is. idegenforgalom A terv az Idegenforgalom jelentős növekedését veszi számba és anyagi eszközöket biztosít ennek lebonyolításához. Előirányozza a siófoki szállodasor befejezését, a lágymányosi szálloda felépítését és Budapesten, illetve a Balaton mellett egy-egy új szálloda építésének megkezdését A eair.ping-férőheíyek száma körülbelül 5Ú OÖO-rel gyarapodik. Beruházás A beruházási terv a korábbinál jobban koncentrálja az anyagi eszközöket a központi célok megvalósítására, mindenekelőtt az 1965-ben befejezendő beruházásokra A 45 milliárd forint beruházási előirányzat biztosítja az üzembe helyezendő beruházások befejezéséhez és a folyamatban lévő beruházások folytatásához szükséges anyagi- és pénzügyi fedezetet, ugyanakkor az elmúlt évinél kevesebb beruházás megkezdését irányozza elő. A terv szerint 1965. végére a folyamatban lévő értékhatár feletti beruházások száma körülbelül egyharmaddal csökken. A kialakítandó jobb koncentráció segíti a beruházások kivitelezésének gyorsítását. A terv 1965-ben jelentősebb objektumok befejezését írja elő; Almásfüzitői Timföldgyár második üzemegysége, Szegedi Gumigvár, Magyar Viscosa új danu- lomselyem üzemegysége, — Budapesti Házépítő Kombinát, Békéscsabai Konzervgyár. Az új induló beruházások közül a jelentősebbek: a Gyöngyösi Hőerőmű, a Péti Nitrogénművek bővítése, az ecsédi külfejtés, a székesfehérvári alumíniumhengermű. Az 1965. évi építési feladatot lényegében az 1964- ben elért színvonalon Irányozza elő a terv. Ez lehetőséget ad az építőipari munkaerőhiány megszüntetésére, a munka szervezettségének. a munkafegyelemnek és a munka termelékenységének javítására, a kivitelezési idők lényeges csökkentésére. Küikereskede>em A külkereskedelmi forgalom a terv szerint 1965- ben körülbelül 7 százalékkal haladja meg az ez évit. Tovább bővül a kereskedelem mind a szocialista, mind a nem szocialista oc5' szágokkal A terv szerint az export mintegy 10 százalékkal haladja meg az 1964 évit. Ez a feladat jelentős erőfeszítéseket követel a termelő vállalatok részéről a minőség javítása, a korszerűség fokozása, általában a versenyképeség feltételeinek megteremtése tekintetében, Ezeken kívül biztosítani kell a szé’lítási határidők betartását, s növelni kell a külkereskedelmi munka rugalmasságát. Életszínvonal, szociálisak ült urális ellátás 1965-ben a terv célkitűzése, hogy az életszínvonalban elért szintet stabilizáljuk. A reáljövedelmek így is elérik, sőt kissé meghaladják azt a színvonalat, amelyet az ötéves terv eredetileg előirányzott 1965-re. A lakosság fogyasztási alapja 1965-ben az előirányzat szerint mintegy 2.0—2 5 százalékkal meghaladja az 1964. évit. A reál- jövedelmek az ez évihez képest kismértékben emelkednek. A jövedelmek alakulásával összhangban — 1965-ben a kiskereskedelmi áruforgalom mintegy 3.0— 3,5 százalékkal bővül. A termelő és kereskedelmi szerveknek fokozott gondot kel] fordítaniuk arra, hogy a fogyasztási cikkekből megfelelőbb legyen a választék, tovább javuljon a minőség. 1965-ben tovább javul a szociális-kulturális ellátás. Csaknem 4300 hellyel nő a bölcsődék és az óvodák befogadóképessége. Növekszik a középiskolai tanulók, az egyetemi és főiskolai hallgatók száma. A terv 760 általános- és középiskolai tanterem befejezésével számol, ezenkívül több mint tóleneszáe tanterem építésének megkezdését irányozza elő. Több mint 2300 gyógyintézeti, illetve szociális intézeti ágy létesül. Állami kivitelezésben mintegy 18 000 lakás építése fejeződik be. A terv lehetővé teszi továbbá, hogy mintegy 30—35 ezer lakást magánerőből, nagyrészt állami támogatással építsenek. Az állami lakóházak felújítására és tatarozására 1.4 milliárd forint jut. Bővül az út-, csatorna-, víz-, gáz- és távfűtés hálózat is. A Minisztertanács megállapította, hogy a jelenlegi helyzetben a népgazdaság minden területén a gazdasági munka hatékonyságának növelése az elsőrendű feladat. A terv sikeres végrehajtásának egyik alapvető feltétele a munkafegyelem javítása, a munka termelékenységének növelése, a szigorúan tervszerű létszám- és bérgazdálkodás. Ki kell dolgozni mindazokat a műszaki és szervezési intézkedéseket, — amelyek biztosítják a termelékenység gyorsabb növekedését, a költség- szint tervezett csökkentését, a termékek korszerűségének és minőségének javítását. A népgazdaság minden területén, az államháztartásban és n vállalati gazdálkodásban egyaránt mesz- szemenő takarékosságra kell törekedni. A Minisztertanács felkéri a társadadalmi szerveket ismertessék a dolgozókkal a terv célki< űzéseit, hassanak oda, hogy a szocialista munkaverseny előmozdítsa a terv megvalósítását. A Minisztertanács felhívja a dolgozókat: portos és fegyelmezett, odaadó és jó munkával segítsék elő, hogy a terv eredményes megvalósítása nyomán tovább erősödjék országon'- gazdasága, növekedjék a nép jóléte. \ 99 VESSZŐPARIPÁJA“ Mindig szívesen fogad és készségesen tájékoztat, ami- < kor a járás szövetkezeted j iránt érdeklődöm. De ez- ] úttal el alkart zárkózni. .Ne rólam, hanem a járásról, a szövetkezetekről írjon." Beszélgetésünk úgy vontatottan Indult, önmagáról nehezen nyilatkozik. Pedig nem zárkózott természetű. Felélénkül, amikor a szövetkezetekre terelődik a szó. Ismeri azok minden gondját, bajáit, örömét, szinte együtt él velük. Szűcs János, a tiszafüredi járása pártbizottság közgazdasági titkára szereti a mezőgazdaságot. — Pedig a dunántúli parasztfiú először pedagógusnak készült Egy évig az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen matematikát és fizikát tanult S csak a katonaévek után szánta rá magát, hogy új pályát válasszon. Politikai tisztje győzte meg arról, hogy_ tanuljon tovább. Nem bánta meg Azt sem, hogy búcsúi mondott a Tolna megyei domboknak. Véletlenül, házassága révén került az Alföldre. Menyasszonyával együtt tanult az agráregyebemen és gyakorlati munkán is együtt volak a szolnoki cukorgyár tiszavárko- ny* célgazdaságban. 1958 elején, amikor végeztek, visszajöttek felesége szülőfalujába, Várkonyba. Hasznos, gazdag tapasztalatokat hozó éveket töltött a szolnoki gazdaságban. Szerette a földet. — Többször is visszautasította azokat, akik irodai munkára hívták. Úgy vélte: az elméleti Ismeretek gyakorlat hiányában keveset érnek. Beosztott agronómus- kéwt, majd üzemegységve- aetőként dolgozott. Innen került 1961-ben a tiszafüredi járási pártbizottságra. Felesége a járási tanács mezőgazdasági osztályán közgazdász, 6 pártmunkás lett. Ismeretlen munkaterületre, új környezetbe került A járás szövetkezeteinek kétharmadát a gyengék kategóriájába tartották nyilván. Hét közös gazdaság 7,5 millió forintos mérleghiánnyal zárt. Ennek nem csupán közgazdasági okai voltak. Gyengekezű, vezetéshez nem értő embereik voltak a szövetkezetek élén. A pártszervezetek sem álltak hivatásuk magaslatán. Mit lehet ilyen helyzetben tenni? A járási párt és állami szervek mindenekelőtt a szövetkezeti vezetés megerősítéséről gondoskodtak. Négy agrármérnök került a járási tanács mezőgazdasági osztályára, tapasztalt vezetőket, szakembereket küldtek a szövetkezetek élére. Ezzel egyidejűleg gondoskodtak a tsz pártszervezetek megerősítéséről is. A járásban híre ment, hogy Szűcs Jánosnak és fste disznótoros vacsora tesz ...a töröksz ium kiósi Kovács Péteréinél, uogy a megyében most karácsony előtt hány hízó lelte halálát a böliér kése alatt, mennyi hurka, kolbász jn °alat készült, »zt bizony nehéz lenne megmondani. — Mindenesetre, mi minden disznótoros vacsorához jó étvágyat kívánunk Faragó Ernőnek, a járási tanács új mezőgazdasági osztályvezetőjének „vessző* paripája” lett az állattenyésztés. Nem csoda, hisz 5—6 volt a kocámként! fia* lásd átlag, 7 kiló abrak kellett egy kiló sertéshús előállításához és 15—16 hónap a hizlaláshoz. A sertéstenyésztés a legtöbb gazdaságban ráfizetéses volt A szövetkezeteikben rövid Idő alatt ki cserélték a kevert kocaállományt Gyorsult a kocaforgó, növekedett a fialási átlag. A tsz-ek évről évre kevesebb takarmányból, rövidebb idő alatt hizlalják a sertéseket Kezdetben sokat kellett vitatkozni az emberekkel, mert nem akartak tápokkal ta- karmányozni. De ez már a múlté. Mindenütt nyereséges lett most már a hizlalás. Szűcs elvtárs jellemző számadatokat említ: 1961-ben nagyabb kocáiét- számtól 6900, az idén kevesebbtől 11 000 hízót adtak el a szövetkezetek. A járási titkárnak igen nagy szerepe van abban, hogy a járás szövetkezeteiben meghonosodott a baromfi. Négy évvel ezelőtt alig tartottak aprójószágot a tsz-ekben. Az állomány kevéshozamú, sárga-magyar fajta volt. Azóta a háztájiban is New Hamph- shire-t nevelnek. Kevesebb takarmánnyal, rövid idő alatt sok húst tudnak előállítani. A szövetkezetek is rájöttek, hogy érdemes baromfit tenyészteni. Két évvel ezelőtt 9 vágom, a2 idén 22 vagon csirkét szállítottak a járás közös gazdaságai. A tojástermelés háromnegyed millióval nőtt. A titkár elvtárs megfon. toltan mondja: „minden évnek megvannak a fő feladatai: A pártbizottság határozata alapján hozzáfogtunk a szarvasmarhatenyésztés erőteljesebb fejlesztéséhez.’’ Mindjárt hozzáteszi: „ezt egy év alatt nem lehet megoldani”. — Annyi azonban már látszik, hogy több a szarvas- marha, a tehén. A tsz-ek felnevelik az üszőket. Javult a hízómarhák minősége és több tejet értékesf- tettekj Kész a jövő évi program is. A szövetkezetekkel egyetértésben a szemes- és szálastakarmány termesztés növelését tűzték ki célul. Nem lehetetlen dolog. Az idén is sokat öntöztek, jövőre a minőséggel, a szakszerűséggel többet törődnek. Mert ezzel még bajok vannak. Szűcs János jól ismeri a járás gazdaságait. Adataikat fejből sorolja, bár kis füzetében — önmaga ellenőrzésére — ott sorakoznak a tsz-ek mutatói. Igen nagy eredménynek tartják, hogy a tsz-ek vezetői, szakemberei egész éven át figyelemmel kísérik gazdaságaik mutatószámait. Aratás után havonta, aztán két hetenként tartanak „kis zárszámadást”. A vezetés abc-je ez. Ismerni, tudni kell hol tartanak, hol kell a várható kieséseket pótolni. Jól bevált ez a módszer. Megszűntek a mérleghiányos szövetkezetek a járásban, s évről évre gyarapodott a közös vagyon és a forgóalap. Akik korábban csak ■’ gyintva beszéltek a füredi járás szövetkezeteiről, most elismerően szóltak róluk. Máthé Láss*
