Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-25 / 302. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984 december 26. A 15. menet Saigonban fokozódik az Amerikaelleoes haagu’at Az ENSZ-hírei New York (MTI) Az ENSZ-tagállamok képviselői megegyeztek ab­ban, hogy a közgyűlést de­cember 29-ig, keddig elna­polják. Az eredetileg csü­törtökre kitűzött plenáris ülés elmarad, a Biztonsági Tanács azonban magyar idő szerint délután fél öt­kor ülést tart a kongói kér­dés vitájának folytatására. A Reuter megjegyzi, hogy a tanács történetében igen ritka esemény a december 24-i ülés. A világszervezet pénzügyi helyzete miatt azonban a legtöbb ország ENSZ-kép­Az indiai szökőár pusztítása MADRAS (MTI). Az indiai félsziget déli térségében szerdán forgó­szél és szökőár pusztított. A vihar legnagyobb mér­tékben az indiai kontinens déli csücskében fekvő Da- nuskodi városkát és a vele szemben levő Rameswaram szigetet érintette. Madras indiai állam főminisztere csütörtökön bejelentette, hogy 200 személy lelte ha­lálát a hullámsirban. Da- nuskodi, ez a kis zarándok- hely teljesen elszigetelődött a külvilágtól. Ez történt Rameswarm szigetével is, amelynek az indiai konti­Az NSZK-t az elszigetelődés veszélye fenyegeti” nenssel összekötő vasútvo­nalé elsöpörték a hullámok. Madras állam helikopte­reket kért az indiai had­ügyminisztériumtól, hogy azok segítségével mérjék fel a pusztításokat és élel­miszert dobjanak le a ka­tasztrófa sújtotta terüle­tekre. Madrasbód csütörtö­kön délután hatezer élel­miszercsomagot indítottak útnak a szigetek felé. Mint­egy háromezer személy kénytelen volt elhagyni ott- ■ honát és vasútállomásokon, vámhivatalokban keresni menedék t. Az anyagi ká­rok jelentősek. A forgószél súlyos káro­kat okozott Ceylon északi és keleti partjain is. A cey­loni haditengerészet két ha­jója elsüllyedt. viselője New Yorkban ma­rad és folytatja a bizalmas tárgyalásokai a probléma rendezéséről. U Thant fő­titkár sem utazik el a Ba­hama szigetekre, ahol be­tegsége utón pihenni kívánt . A Reuter szerint Kenya hat pontból álló tervet ter­jesztett elő a kongói kér­dés megoldására. Javasolta, teremtsenek békealapít­ványt, amelyhez az afrikai egységszervezet valameny- nyi tagja (36 áillam) anya­gilag hozzájárulna. Az alap lehetővé tenné Kongó pénzügyi helyzetének meg­javítását. A terv többi pontja a külföld zsoldosok elbocsátását, a tüzelés meg­szűntetését és koalíciós kor­mány megalakítását köve­teli. Ez a kormány az A ESZ és az ENSZ felügye­lete alatt választásokat tar­tana. A DPA szerint U Thani ENSZ-főtitkár szerdán Nyi- kolaj Fedorenko szovjet fő­megbízottal tárgyalt az ENSZ pénzügyi helyzetéről. E fejlődő országok kér­déseinek megoldására ala­kult tázennégyhatalmi bizott­ság elnöke, Hakim libanoni diplomata újságíróknak ki­jelentette, hogy a bizottság határozati javaslatot ter­jeszt majd a közgyűlés elé E javaslat szerint a világ- szervezet külön szervet ala­kítana a világkereskede­lem előmozdítására. A szervezet székhelye az amerikai álláspont sze­rint New York, a szovjet diplomácia javas­lata szerint Genf, Nyugat- európai, afrikai és ázsdaa megbízottak szerint színtér valamelyik európai város lenne az. Ülést tartott a KGST élelmiszeripari állandó bizottsága Saigon (MTI) A keserűhangú támadást követően, amelyet Nguyen Khanh tábornok, a fegyve­res erők főparancsnoka in­tézett az Egyesült Államok dél-vietnami politikája el­len, Saigonban fokozódik az Amerika-ellenes hangulat. Khanh tábornok szerdán több vezető katonai szemé­lyiséggel tanácskozott és ennek keretében — a sai- goni amerikai körök tájé­koztatásai szerint — kifej­tette Amerika-ellenes kam­pánya terveit, abból kiin­dulva, hogy a Dél-Vietnam- nak nyújtott amerikai tá­mogatás szükségtelen. — Khanh állítólag kijelentet­te ismét, hogy fegyveres erői semmiféle külföldi ha­talom politikáját nem fog­ják végrehajtani, és nem ijednek meg attól a fenye­getéstől, hogy az Egyesült Államok nem folyósítja to­vábbra a beígért segélyt, amíg nem érvénytelenítik a dél-vietnami országos fő­bizottságot feloszlató dön­tést Egyelőire nem világos, hogy a katonai körök mi­lyen mértékben támogatják a főparancsnok Amerika- ellenes kampányát. A Reuter úgy értesült, hogy a szerdán kényszer- nyugdíjazott tábornokok visszavonulása nem törté­BONN (MTI; A Bayem-Kurier, Strauss lapja újabb támadást intéz Schröder külügyminiszter ellen. A lap főszerkesztője rámutat: A Párizs és Washington közötti közele­dés most azzal a veszély- lyel fenyegeti az NSZK-t, hogy elszigetelődik a nyu­gati táboron belül. Strauss szócsöve.,katasztrofálisnak” minősíti a párizsi NATO- konferencián történteket, és Schröder külügyminisztert hibáztatja . Párizzsal való viszony megromlása miatt. „Miért is tartsák az an­golok vagy a franciák első­rendű érdeküknek a német újraegyesítést? Franciaor­szág a tények talaján áll és mk meg haladéktalanul. A nyugdíjazott kilenc tábor­nok közül hármat azzal vádolnak, hogy Dél-Viet­nam semlegesítésére töre­kedtek. Phan Khac Suu államfő kívánságára Khanh hozzá­járult, hogy az országos fő­tanács vasárnap letartózta­tott öt tagját szabadlábra helyezzék. (MTI) annak, hogy Párizs a német újraegyesítésért szálljon síkra, megvan a maga ára. De fölajánlotta-e az NSZK ezt az árat?” — vélekedik Strauss lapja. A Német szociáldemok­rata párt sajtószolgálata ugyanakkor hangsúlyozza, hogy Schröder külügymi­niszter ismét a saját párt­ján belül „orvlövészek” pergőtüzébe kerül. A szo­ciáldemokrata sajtószolgá­lat rámutat: A nyugatné­met külpolitika nehézségei a nemzetközi viszonyok megváltozásában keresen­dők, és az semmiesetre sem róható Schröder terhére. SZÓFIA (MTI). December 15 és 21 között Szófiában megtartotta har­madik ülését a KGST élel­miszeripari állandó bizott­sága. Az ülésen részt vett Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttsége. Megfigyelőként jelen voltak a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság és Kuba képivselői. Az állandó bizottság számba vette az 1964. évi munkaterv teljesítése alap­ján elért eredményeket és elfogadta 1965. évi munka­tervét. Róma (MTI) Az olasz köztársasági el. nökválasztás 15. szavazási menete is kudarccal vég­ződött csütörtökön. E ku­darc mindenekelőtt a ke­reszténydemokrata jobbol­dal csődjét mutatta. — Leone a 15. menetben az előzőkhöz képest újabb szavazatokat vesztett — 386-an szavaztak rá. Ennek jelentősége külö­nösen akkor válik világos­sá, ha figyelembe vesszük, hogy a szélsőjobboldali csoportok, a liberálisok és a fasiszták Leonénak nyúj­tott támogatása mellett mi­lyen óriási nyomás neheze­dik a dorottyások részéről azokra a kereszténydemok­rata képviselőkre és szená­torokra, akik továbbra sem hajlandók a párt hivatalos jelöltjét támogatni. Ezek a törvényhozók (a fanfanis- ták és a balszámy elektorai — a szerk.) túlnyomó több­ségükben fehér lappal sza­vaztak. A szociáldemokraták tar­tózkodását a* magyaráz­za, hogy Saragaték — legalábbis pillanatnyilag — nem hailandók Nenn! megválasztását elősegíte­ni. A kereszténydemokrata párt vezetősége a csütör­tökre virradó éjszaka újabb ülést tartott. Rumor főtit­kár a kudarc láttán felve­tette Leone visszalépésének lehetőségét, s azt, hogy a nárt más jelöltet keres. — Parlamenti megfigyelők szerint a kereszténydemok­raták részéről számításba jöhetnek a következők: — Piccioni, a keresztényde­mokrata párt elnöke. Zac- ca?nini. a parlamenti cso­port elnöke, Bucciarelli Ducci. a képviselőház ke­reszténydemokrata elnöke, illetve a pártonkívtili Mer- zagora, aki jelenleg ideig­Moszkva (TASZSZ) Háromnapos nemhivata­los finnországi látogatásá­nak befejeztével csütörtö­lenesen a köztársaság! el­nöki teendőket látja el. Az Unitá csütörtökön közli a7 Olasz Kommu­nista Párt vezetőségének a demokratikus érzelmű kereszténydemokrata és más pártálláséi erőkhöz intézett felhívását. „A Leone elleni harc — hangzik a felhívás — az alkotmány védelmét jelen­ti. Az OKP parlamenti cso­portjai világosan leszögez­ték: olyan személyiség je­lölését kívánják támogat­ni, aki garanciát ad arra, hogy nem zárkózik el a mélyreható társadalmi és politikai haladást követe­lő országos áramlat előtt”. A dokumentum a továb­biakban kifejti: amikor a kommunisták elhatározták, hogy Nennire szavaznak, nem csak azt akarták újból nyomatékosan kifejezésre juttatni, hogy az olasz szo­cialista párttal ellentétben az OKP egységes; nem csak az volt a céljuk, hogy a köztársasági elnök meg­választása kérdésében fél­reérthetetlenül demokrati­kus és antifasiszta megol­dás érdekében lépjenek fel, hanem egyúttal meg akarták könnyíteni a demokrati­kus erők szélesebb körű egységének keresését is a köztársasági elnök meg­választása érdekében. • A 15. szavazási meneé hivatalos eredménye: Lee ne 386, Nenni 348, Malagu- gini 37, különböző jelölte* 10 szavazatta], fehér szava­zólapot adtak le '52-en, ér vénytelen szavazat 2 volt; * Mint az AFP jelent? gyorshírben, az elnökvá lasztás 16. menetét péntek estére (magyar idő szerin* 19.00 órára) tűzték ki: kön visszaérkezett Moszk­vába Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke. Mikojan hazaérkezett Moszkvába „Homály és kétértelműség nélkül" A magyar külpolitika 1964-ben A szokásos éwégi politi­kai mérlegeket rendszerint „bearanyozza” az ünnepi hangulat és a visszaemlé­kezés. A magyar külpoliti­ka ez évi mérlegéről készü­lő beszámoló azonban nem szorul mesterséges „arany­szegélyre”. Az 1964-es esz tendő a magyar külpolitika legtevékenyebb és legsike­resebb éved közé tartozik. Különösen azért értékes, mert a nemzetközi élet egy re összetettebbé, árnyaltab­bá válik. Ez pedig nemcsak a kapcsolatok új lehetősé­geit tárja fel — hanem a feladatokat is nehezebbé és bonyolultabbá teszi. Ár­nyaltabb politikai értékíté­letekre, nagyobb kezdemé­nyezőkészségre — és ugyan­akkor még törhetetlenebb elvi szilárdságra van szük­ség. Ezeknek a tulajdonsá­goknak szerencsés ötvözete tette 1964-ben korszerűvé és ugyanakkor elvivé a szo­cialista Magyarország kül­politikáját. Együtt a szocialista orsztígokkal Az alapok természetesen változatlanok maradtak, amennyiben a magyar külpolitika fő irányvonala továbbra is a nemzeti függetlenség biztosítását, a szocialista világrendszer országai között az egy­ség és az együttműkö­dés megszilárdítását és el­mélyítését szolgálja. Az ál­talános fő irányvonalon be­lül különös hangsúlyt kap továbbra is a magyar- szovjet barátság minden- irányú ápolása és bővítése amely a magyar nemzet i érdekeket híven szolgaló küpolitika elidegeníthetet­len, szerves része. Erről az elvi bázisról ki­indulva határozta meg ha­zánk gyakorlati külpoliti káját az alakuló, változó vi­lág hatalmaival és nagy politikai áramlataival kap csolatban. Az elvi alap egy. ben azt is jelentette, hogy elvetjük az „önerőre tá maszkodás” gyakran hallott jelszavának azt a helytelen, torz értelmezését, amely a nemzeti elzárkózás gyakor­lata felé taszíthatná a ma­gyar külpolitikát. Ez azt je­lenti, hogy minden világ- politikai akciónak csakis a magyar nemzeti érdekek és a szocialista közösség érdé cinek gondos, elmélyül* sszehnngolása alapján tör. ténhetik. Ez a legteljesebben meg­mutatkozott a magyar kül­politika 1964-es lépései btr. amelyek elmélyítették együttműködésünket a gyarmati sorból felszaba­dult népek új országaival és bővítették — helyenként pedig rendezték — kapcso­latainkat tőkés viszonylat­ban. A magyar külpolitika rendkívül lényegesnek tart­ja a gyarmati sorból ki­emelkedett országok szere­pét a nemzetközi életben, s ezért különös súllyal üdvö­zölte az el nem kötelezett országok kairói értekezle­tét. A magyar külpolitika a tálról konferencia nyilat­kozatát a neokoloeia1 izmus ellen vívott harc mozgó­sító. széles együttműködési lehetőségeket nyitó kiált­ványának tekinti. Külpoli­tikánk számára az ENSZ most folyó értekezlete újabb lehetőségeket ad ar­ra, hogy a vita során fel­merülő kérdésekben a gyakorlati diplomáciai harc eszközeivel küzdjön a fel­szabadult népek jogainak védelmében, a gyarmatosí­tás újabb merénylet-kísér­letei ellen. Ami a tőkés viszonylatot illeti, az egyik legjelentő­sebb és szinte fordulatot jelentő változás ebben " esztendőben Ausztriával kapcsolatban történt. A magyar külpolitika távo­labbi célja ezen a területen az, hogy igyelembe véve bizonyos (kritikailag érté­kelt) történelmi hagyomá­nyokat, valamint a földraj­zi és gazdasági helyzet va­lóságát — a magyar-oszt­rák viszonyt a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élésének „mintaképévé” te­gye. Ez az év bebizonyí­totta e törekvés realitását. Néhány igen fontos kérdés­ben sikerült megegyezésre- jutnunk. Kreisky osztrák külügyminiszter budapesti látogatása eredményes volt. Ezt a látogatást Péter Já­nos magyar külügyminisz­ter 1965 elején viszonozza, s már biztosítottnak lat­szik, hogy ezzel megindul a két ország között a kor­mányszintű találkozók so­rozata. Ezeket az eredmé­nyeket azzal összefüggés­ben kell szemlélni, hogy hasonló irányban fejlődik Ausztria kapcsolata Cseh­szlovákiával és Jugoszlá­viával is. A magyar—oszt­rák kapcsolatok javulása ilyenformán aktív alkotó­eleme egy olyan irányzat­nak, amely erősíti a békés egymás mellett élés politi- ká ját Közép- Európában. E kedvező irányzat for­dítottjának tekinthető ter­mészetesen a nyugatnémet kormány törekvése az atom- iegyverek, illetve azok rész­leges kontrolljának meg­szerzésére. Ez magától ér­tetődően súlyos fenyegetés­ként nehezedik egész Euró­pára. A mágyar külpolitika ezért erőteljesen elítéli • nyugatnémet atomfelfegy- verzés minden formaiét — akár a sokoldalú atomütó­erő, akár az utóbbi hetek­ben propagált „atlanti ütő- erő” keretében történjék is. Ebben az esztendőben kétségtelenül „megmozdult” némileg a magyar- amerikai viszony ügye Is, amelyet mindeddig „tőkés” kapcsolataink leg­negatívabb elemének lehe­tett tekinteni. Természete­sen viszonyunk az Egyesült Államokkal még ma is ren­dezetlenebb stádiumban van, mint akár az Atlanti Szövetség más országaival. Az év végén Budapesten megtartott tárgyalásokat a két ország közötti függő kérdések rendezéséről — mindenesetre úgy lehet te­kinteni, mint annak a lehe­tőségét, hogy az amerikai külpolitikában ebben a vi­szonylatban felülkerekedik a realitások józan tudomá­sulvételének irányzata. A magyar külpolitika célja természetesen az, hogy az Egyesült Államokkal is nor­mális diplomáciai viszony­ban, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat ápolva él­jünk. A Budapesten tartott megbeszélések csak a kez­deti tájékozódást jelentik: nyitva maradt a kapu a to­vábbi eszmecserék előtt. A magyar külpolitika 1964-es tevékenységének egyik értékes, jelentős ese­ménye volt a Vatikánnal kötött egyezmény. Ez a megái'apód ás nemzetközi­leg is bizonyos fe’tűnést keltett, miután első eset volt a történelemben, ami­kor a Vatikán szocialista állammal kötött megállapo­dást. Az egyezmény hozzá­járul ahhoz, hogy a szocia­lista Magyarország és a ró­mai katolikus egyház kap­csolata és együttműködése javuljon, valamint ahhoz, hogy zavarmentesebbé vél­jék a Vatikán és a magyar katolikus egyház viszonya ia A magyar külpolitika irányítói joggal értékelték ezt a megállapodást olyan pozitív eseménynek, amely­nek a nemzetközi feszült­ség enyhülése szempontjá­ból is komoly szerepe vám Mindez természetesen csak néhány fö vonását je­lenti a magyar külpolitika sokoldalú tevékenységének — a belőle adódó elvi kö­vetkeztetések azonban így is félreérthetetlenek. Talán a csehszlovák kormánykül­döttség látogatása alkalmá­val mondott Kádár-beszéd­nek azzal a mondatával lehetne jellemezni ezt az elvi lényeget, hogy „a po­litika nagy kérdéseiben nem szeretjük a bizonyta­lanságot és a homályt. Ezért álláspontunk világos és mentes minden kétértel­műségtől”. Ez a világosság és szilárdság az, ami az el­múlt évben is tovább nö­velte Magyarország nem­zetközi tekintélyét és a szó legjobb értelmében lehető­séget adott nemzeti külpo­litikánk aktivitásának fo­kozására. (tömöri Endre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents