Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. december 20. ORSZÁGJÁRÁS NAGYVÁROS , A MECSEKAUÁN Szolidaritási gyűléseket tartanak a megyében A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa e2 év októberében Budapesten tartott ülésének határozata alapján a napokban sok helyen tartanak rendezvénye, két a Vietnami Demokratikus Köztársaság iránt érzett szolidaritásból. A Főtanács szilárdan meg van győződve arról, hogy Dél-Vietnam dolgozói és népe — hangzik a határozat — a Nemzeti Felszabadítás! Front vezetésével és a világ népeinek és dolgozóinak- támogatásával végső győzelmet fog aratni az amerikai imperialista agresszorok és kiszolgálói ellen folytatott harcában nemzeti függetlensége elnyeréséért, a demokrácia, a béke és Dél-Vietnam semlegessége helyreállításáért, és azért, hogy a békés újra-egyesítés felé haladjon és így járuljon hozzá a béke fenntartásához Dél-Kelet- Ázsiában és az egész világon. E határozat mellett foglaltak állást ezekben a napokban Szolnok és a megye több üzemének, hivatalának dolgozói. Tegnap műszakváltások és munkakezdések alkalmával a járműjavítóban több szocialista versenyben dolgozó brigád röpgyűlésen fejezte ki együttérzését a szabadságáért küzdő vietnami néppel. Ezt az érzésüket táviratban is kifejezték. A Tisza Cipőgyárban, a Tiszamenti Vegyiművekben, a szolnoki vasútállomáson, a papírgyárban és még több más helyen szintén tartottak, illetve tartanak megemlékezést a dél-vietnami nép küzdelmeiről. Együttérzésüket táviratokban is kifejezték a szabadságáért hosszú idő óta elszántan küzdő nép iránti NYITOTT ABLAK Bemutató a Szigligeti Színházban Baranyát és Pécset egyáltalán nem nehéz felfedezni. Hiszen annyian felfedezték már! A rómaiak megtalálták itt Itália mediterrán éghajlatát, Evlis Cselebi, a török világutazó kelet városainak zsibongó életét. A középkor az ország első egyetemét alapította itt, az újkor a természeti kincseket fedezte fel. A föld mélyében rejlő kőszén nyomában aknákat vágott, gyárakat épített, vasutat fektetett. A huszadik század második felében pedig a felszabadulás után a nagy felvirágzás korszakába lépett ez a táj; Pécs fejlődése a legszembetűnőbben a lakosság számával illusztrálható. A századfordulón valamivel több mint 53 ezer lakosa volt a városnak. 1960. január 1-én a lakosok száma már 114 655, 1962-ben 125 411. Miért találgassunk? Januárban közli majd a statisztikai hivatal jelentése* A város és a megye jellege? Pécs bányászváros? Igen* A lakosságnak egy nagy része dolgozik a bányákban. A város két szélén, a nyugati és a keleti városrészben — tízezernél több lakosú — bányász lakótelepet találunk. Ámde: ott vannak ezenkívül az ipar más ágazatai. Bőrgyár, kesztyűgyár, sörgyár, a? erőmű, a gépgyár, a bútorgyár, a cipőüzem, az épületelemgyár. De nem kell tovább folytatni... Talán a legpontosabb, ha azt mondjuk: egy nagyváros a Mecsek aljám A városba érkezőt mindenek előtt az új építkezések ragadják meg. Ha Pest felől érkezik vonattal, akkor a nyugati városrész új lakóházaival ismerkedhet meg először, a főpályaudvar előtt pedig a most kibontakozó déli városrész új kilencemeletes épületei fogadják. A város keleti kapujában az egykori Meszes puszta helyén épült város- nyi lakótelep szélén épülő toronyházak állnak a hatos út bejáratánáL A Mecsek oldalában a társasházak sora jelenti az új színt. Ebben az évben csupán a Baranya megyei Építőipari Vállalat 794 új lakást ad át az új lakóknak. Ebből 360 már a _ korszerű nagypane- les eljárással épül, túlnyomórészt a valamikori szi- geti vám szomszédságában fekvő bulgárkertek helyén. A nem ipari jellegű építkezések közül jelentőségében. nagyságában kiemelkedik az új egyetemi városrész építése. Amikor 1921-ben a volt pozsonyi egyetemet Pécsre helyezték, sebtében iskolákban, kórházakban helyezték el az egyetem klinikáit s tudományos intézeteit. A harmincas években végül komoly ígéretet tett az akkori kormányzat, hogy megoldja az egyetem elhelyezésének fojtogató problémáját. Az új egyetemből azonban csupán egy szárny- épület került tető alá. Oda beköltözött a jogi kar, és az egyetem építése nem is került többé napirendre. Illetve csak napjainkban. És hogy most nemcsak ígéret hangzott el, bizonyítják az új négyszáz ágyas klinika- tömb nyolc emelet magasba nyúló falai, és az új gazdasági épületek. Az új klinika és a csatlakozó gazdasági épületek jelentik az egyetemi város építésének első ütemét. Ezek a létesítmények 210 millió forintos beruházással épülnek fel. A második ’ ütemben a volt Dózsa tiszti iskola épületeit alakítják át. Ott kapnak helyet az elméleti intézetek és az orvostudományi egyetem tizenkét tanszéke. Ez, a második ütem 142 millió forintos beruházással készül majd eL De ha már a felsőoktatáshoz kanyarodtunk, ne feledkezzünk meg a többi felsőoktatási intézményről sem. A Tanárképző Főiskola 1200 nappali tagozatos és 3500 levelező hallgatójával a tanárképzés dél-dunántúli centrumává növekedett az elmúlt tizenöt évben. A csupán jogi karral rendelkező Tudományegyetemen évente többszáz jogászt képeznek. A Felsőfokú Vegyipari Technikum két éve működik. Most épül egy laktanya átalakításával a székháza, korszerű előadótermekkel, laboratóriumok, kai, műhelyekkel. Idén Pécs mellett a megye is megkapta az első felsőoktatási intézményét. Sellyén, a Draschkovichok egykori kastélyában kapott helyet a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. * Amikor a századforduló körül Pécs ipara erőteljesebben kezdett fejlődni, egy lelkes pénzes ember kijelentette: „Magyarország Manchesterét fogjuk itt létrehozni”. Hát ez nem sikerült. Bár próbálkoztak a kőszénbányák megnyitása után vasolvasztással, de kiderült, hogy a magas kéntartalmú liasz kőszén nerp alkalmas nyers állapotban erre. A nagy vasmű terve még embriókorában megbukott. Viszont a Tettye patak menti tímármesterek utódaként létrejött bőrgyár, majd a kesztyűgyár, a Zsol- nay Vilmos alapította porcelángyár, a kis magánvállalkozásokból, vagy inkább a magánvállalkozások megbuktatásából kinövő nagy bányaüzemek lettek végülis a pécsi ipar reprezentánsai. A ma iparának a reprezentánsa Pécsett kétségkívül a kőszénbányászat. A pécsi és komlói szénbányászati trösztök összevonáisá- val kialakult Mecseki Szén- bányászati Tröszt üzemeiben mintegy húszezer ember dolgozik. A felszabadulás óta megnyitott új bányaüzemek, ha a világszínvonalat használjuk mérceként, akkor is a legkorszerűbbek közé tartoznak. A Zsolnay-féle porcelán- gyár is új virágzásnak indult. A gyár főprofilja ma a porcelán szigetelő. Öt országba szállít a gyár különböző méretű szigetelőket és állíthatjuk, legalább any- nyi elismerést szerez a magyar porcelániparnak a szigetelőkkel, mint a herendi gyár a művészi díszműtárgyaival és porcelán edényeivel. A másik ilyen ipari híresség a pécsi kesztyű. A háromezer dolgozót foglalkoztató gyár a brüsszeli világkiállításon elismerő oklevelet szerzett, az elmúlt évben pedig a könnyűipar legszebb terméke címét ítélték oda a pécsi kesztyűnek. A gyár egyébként tipikus példája a felszabadulás utáni rohamos iparfejlődésnek. Az államosítás idején 300 dolgozója volt az üzemnek, és alig kilencvenezer pár kesztyűt gyártottak évente. Ma háromezren dolgoznak. * Félő, hogy csak megláttatni engedtük Pécset. Hiszen most még el kellene látogatnunk a Pécsi Nemzeti színházba, legalább a Pécsi Balett egyik előadását megnézni, meg kellene ismerkedni a művészeti élettel. írókkal, költőkké], képzőművészekkel. Be kellene kopogtatnunk az egyetem tudós professzoraihoz, bepillantanunk a tudomá. nyos intézetek munkájába. Sőt: ki kellene szaladnunk a szőlőhegybe is, egy kis újbor-kóstolásra. Talán valami különlegességet is még kellett Volna néznünk? Végülis tulajdonképpen Pécsett sincsenek különlegességek. Annyi történt itt húsz év alatt, mint másutt az országban. Az országgal együtt felnőtt a város is. Iparában, kultúrájában, tudományában. Távlatai? Ügy gondoljuk: kétszázezren laknak majd húsz év múlva a Mecsek- alji városban, Kurucz Pál A felújítások gyakran járnak azzal a veszéllyel, hogy nem sikerül róluk letörölni a port. A Nyitott ablak esetében ez a portörlés meglehetősen sikerült. Ez a bohózat emlékeztet arra a szituációra, ami a régi világban az úgynevezett díjtalan gyakornokokra várt. „Fiam, nem kapsz semmit, de az legalább biztos”. A darab esetében ezt most úgy lehetné megfogalmazni: igaz, hogy nem mond semmit, de három órán keresztül nagyon sokát és jóízűen lehet neyétrn. És ezzel úgy érezzük elmondtuk a darab alapvető hibáját és alapvető erényét egyaránt. Nóti Károly, a két világháború közti időszak nagy nevettetője volt Vígjátékai, bohózatai, minden esetben kasszasikerek voltak. Ezek közé tartozik Nóvotny, a kétbalkezes kiskatona története. Van benne egy csöpp Svejkből, de annak társadalom fricskázó iróniáin nélkül. Ez a fiú egyszerűen ügyefogyott. Amolyan „gyógypedagógiás” katona. Éppen ez a tulajdonsága teremti meg a bohózati helyzeteket. A félreértések egész sora adódik abból, hogy katonánk elfelejti megkérdezni, ki kicsoda. Mindent összezavar, és így sikerül neki a különben vérszegény cselekményt három felvonáson keresztül sziporkázó jókedvvel megtölteni. A történet egy „régi jó. békevilág-beli” kisvárosban játszódik, ahol nagy ellentét feszül ä városban állomásozó gyalogos zászlóalj parancsnoka és a polgármester között. Az ellentét üzleti eredetű, a szállításokat nem a polgármester kapta, hanem valaki más. Így azután kétszeres sérelemnek tűnik, ha például a vendéglőben előnyben részesítik a parancsnokot. Jó ürügynek számít tehát ahhoz, hogy az őrnagyba belekössön, — szakácsnőjének ballépése. Az elmúlt nyáron ugyanis a leányzó nyitva hagyta ablakát és ezen beugrott egy katona, A beugrásból következmények származtak és a város tisztes erkölcse nevében megindult a hajsza az apa után. Novotny az ügyetlen katona, — aki végig cset- lik-botlik a három felvonásban . és mindig jókor érkezik, hogy feje-tetejérc állítsa az eseményeket, — végülis jó szívére hallgatva elvállalja az apaságot, amelyet egyik katonapajtásának kellene. Minden rendeződik és még a daliás hadnagynak is sikerül a polgármester lányával vőlegény! kapcsolatba kerülnie. A színház a magáravál- lalt feladatot nagyon jól oldotta meg, és kitűnő bohózatot produkált. Mind Bor József rendezése, mind a népes színészgánda munkája dicsérhető. A rendezés előnye, hogy alapelvként azt szögezte le; semmit sem szabad komolyan venni. A karikatúrák karikatúráit láthatjuk a színpadon és ez érvényes minden egyes szerep, jellemzésére. Emellett él a műfaj törvényei szerint a helyzet- komikumok lehetőségeivel is, Ebben viszont, nagyon Elemzik a gazdálkodást Termelőszövetkezeti vezetők háromnapos továbbképzése Szolnokon Hét elejére háromnapos továbbképzésre összehívták Szolnokra a megye valamennyi termelőszövetkezeti elnökét és párttitkárát. A 149 termelőszövetkezet és egy halászati szövetkezet elnöke, párttitkára a továbbképzésen a gazdálkodás elemzésével foglalkozik. Felmérik az idei termelési tervek tapasztalatait, felkészülnek a zárszámadásra, valamint a jövő évi tervkészítésre. A továbbképzést a Szolnok megyei Pártbizottság és a Szolnok Megyei Tanács szervezte meg. helyesen, mértéktartó. — Egyetlen pillanatra sem zökken ki a darab a pergő ritmusból. Talán csak az első felvonás exponálása lehetne egy kicsit gyorsabb. Holl István, Novotny alakítója új oldaláról mutatkozott be. Kicsit tartottunk ettől a szereptől, mert úgy véltük, nem az ő egyéniségére szabott. A bemutató kellemesen cáfolt rá előzetes aggodalmainkra. Bűbájos, kedves figurát alakított Hőül, és esetlenségét, ügyefogyottságát kitűnőesz- közűkkel állította színpadra. Egy-egy gesztusa, apró fejmozdulata, hangsúlya nagyon jói jellemezte ezt a fiók-Svejket. Hasonló el- ismréssel nyilatkozhatunk Pásztor Erzsiről, atkl a szakácsnő szerepében szerzett derűs perceket. Jól formálta meg az alakot, énekestáncos jeleneteiben is nagy sikert aratott. Még a névsort is hosszú lenne felsorolni, de azért említsük meg Andaházi Margit remekül megfogott, hisztériás polgármesterné alakítását, Somogyi Miklós ügyesen karakterizált polgármesterét, Benyovszki Béla hajbókoló, öreg hivatalnok alakítását és a jó komédiázó kedvű Molnár Miklóst, akinek Holl Istvánnal eltiáncolt kettősét a harmadik felvonásban háromszor is megismételtette a közönség. Rokonszenves, színvonalas alakítás volt Cálfi IAszlóé, a daliás hadnagy szerepében, és jól játszott Győző László, Vaszy Bori, és sokan mások. A számos helyről összeszedett régi slágerek meglepően frissen hatottak, bár az önmagában jól sikerült Alexanders ragtime band egy kicsit kilógott a békebeli hangulatból. Nádor László lendületesen vezényelt. Tetszetősök voltak Fehér Miklós nagypolgári ízlésű szalondíszletei. Ligeti Mária mv. koreográfiája jó, a táncok ízlésesek, elfogadhatóak. —- Egy-két számnál azonban a kar összmunkáját még csiszolni kell. Elismeréssel emlékezhetünk meg KraSz~ női Klán szólótáncairól. Egyszóval a maga műfaján belül jó szórakozást produkált a Szigligeti Színház. Hernádi Tibor Cjmecsekaljai pauoráma
