Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. december 20. ORSZÁGJÁRÁS NAGYVÁROS , A MECSEKAUÁN Szolidaritási gyűléseket tartanak a megyében A Szakszervezeti Világszövetség Főtanácsa e2 év októberében Budapesten tartott ülésének határozata alapján a napokban sok helyen tartanak rendezvénye, két a Vietnami Demokratikus Köztársaság iránt ér­zett szolidaritásból. A Főtanács szilárdan meg van győződve arról, hogy Dél-Vietnam dolgozói és népe — hangzik a ha­tározat — a Nemzeti Felszabadítás! Front vezetésé­vel és a világ népeinek és dolgozóinak- támogatásával végső győzelmet fog aratni az amerikai imperialista agresszorok és kiszolgálói ellen folytatott harcában nemzeti függetlensége elnyeréséért, a demokrácia, a béke és Dél-Vietnam semlegessége helyreállításáért, és azért, hogy a békés újra-egyesítés felé haladjon és így járuljon hozzá a béke fenntartásához Dél-Kelet- Ázsiában és az egész világon. E határozat mellett foglaltak állást ezekben a napokban Szolnok és a megye több üzemének, hiva­talának dolgozói. Tegnap műszakváltások és munka­kezdések alkalmával a járműjavítóban több szocialis­ta versenyben dolgozó brigád röpgyűlésen fejezte ki együttérzését a szabadságáért küzdő vietnami néppel. Ezt az érzésüket táviratban is kifejezték. A Tisza Cipőgyárban, a Tiszamenti Vegyiművek­ben, a szolnoki vasútállomáson, a papírgyárban és még több más helyen szintén tartottak, illetve tarta­nak megemlékezést a dél-vietnami nép küzdelmeiről. Együttérzésüket táviratokban is kifejezték a szabad­ságáért hosszú idő óta elszántan küzdő nép iránti NYITOTT ABLAK Bemutató a Szigligeti Színházban Baranyát és Pécset egy­általán nem nehéz felfe­dezni. Hiszen annyian fel­fedezték már! A rómaiak megtalálták itt Itália me­diterrán éghajlatát, Evlis Cselebi, a török világutazó kelet városainak zsibongó életét. A középkor az or­szág első egyetemét alapí­totta itt, az újkor a termé­szeti kincseket fedezte fel. A föld mélyében rejlő kő­szén nyomában aknákat vágott, gyárakat épített, vasutat fektetett. A husza­dik század második felében pedig a felszabadulás után a nagy felvirágzás korsza­kába lépett ez a táj; Pécs fejlődése a leg­szembetűnőbben a lakosság számával illusztrálható. A századfordulón valamivel több mint 53 ezer lakosa volt a városnak. 1960. ja­nuár 1-én a lakosok száma már 114 655, 1962-ben 125 411. Miért találgassunk? Januárban közli majd a statisztikai hivatal jelen­tése* A város és a megye jel­lege? Pécs bányászváros? Igen* A lakosságnak egy nagy része dolgozik a bá­nyákban. A város két szé­lén, a nyugati és a keleti városrészben — tízezernél több lakosú — bányász la­kótelepet találunk. Ámde: ott vannak ezenkívül az ipar más ágazatai. Bőrgyár, kesztyűgyár, sörgyár, a? erőmű, a gépgyár, a bútor­gyár, a cipőüzem, az épü­letelemgyár. De nem kell tovább folytatni... Talán a legpontosabb, ha azt mond­juk: egy nagyváros a Me­csek aljám A városba érkezőt min­denek előtt az új építkezé­sek ragadják meg. Ha Pest felől érkezik vonattal, ak­kor a nyugati városrész új lakóházaival ismerkedhet meg először, a főpályaud­var előtt pedig a most ki­bontakozó déli városrész új kilencemeletes épületei fo­gadják. A város keleti ka­pujában az egykori Meszes puszta helyén épült város- nyi lakótelep szélén épülő toronyházak állnak a hatos út bejáratánáL A Mecsek oldalában a társasházak so­ra jelenti az új színt. Ebben az évben csupán a Baranya megyei Építőipari Vállalat 794 új lakást ad át az új lakóknak. Ebből 360 már a _ korszerű nagypane- les eljárással épül, túlnyo­mórészt a valamikori szi- geti vám szomszédságában fekvő bulgárkertek helyén. A nem ipari jellegű épít­kezések közül jelentőségé­ben. nagyságában kiemel­kedik az új egyetemi vá­rosrész építése. Amikor 1921-ben a volt pozsonyi egyetemet Pécsre helyezték, sebtében isko­lákban, kórházakban he­lyezték el az egyetem klini­káit s tudományos intéze­teit. A harmincas években végül komoly ígéretet tett az akkori kormányzat, hogy megoldja az egyetem elhe­lyezésének fojtogató prob­lémáját. Az új egyetemből azonban csupán egy szárny- épület került tető alá. Oda beköltözött a jogi kar, és az egyetem építése nem is került többé napirendre. Il­letve csak napjainkban. És hogy most nemcsak ígéret hangzott el, bizonyítják az új négyszáz ágyas klinika- tömb nyolc emelet magas­ba nyúló falai, és az új gaz­dasági épületek. Az új kli­nika és a csatlakozó gazda­sági épületek jelentik az egyetemi város építésének első ütemét. Ezek a létesít­mények 210 millió forintos beruházással épülnek fel. A második ’ ütemben a volt Dózsa tiszti iskola épüle­teit alakítják át. Ott kap­nak helyet az elméleti in­tézetek és az orvostudomá­nyi egyetem tizenkét tan­széke. Ez, a második ütem 142 millió forintos beruhá­zással készül majd eL De ha már a felsőokta­táshoz kanyarodtunk, ne fe­ledkezzünk meg a többi fel­sőoktatási intézményről sem. A Tanárképző Főisko­la 1200 nappali tagozatos és 3500 levelező hallgatójával a tanárképzés dél-dunántúli centrumává növekedett az elmúlt tizenöt évben. A csupán jogi karral rendel­kező Tudományegyetemen évente többszáz jogászt ké­peznek. A Felsőfokú Vegy­ipari Technikum két éve működik. Most épül egy laktanya átalakításával a székháza, korszerű előadó­termekkel, laboratóriumok, kai, műhelyekkel. Idén Pécs mellett a megye is meg­kapta az első felsőoktatási intézményét. Sellyén, a Draschkovichok egykori kastélyában kapott helyet a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum. * Amikor a századforduló körül Pécs ipara erőtelje­sebben kezdett fejlődni, egy lelkes pénzes ember kije­lentette: „Magyarország Manchesterét fogjuk itt lét­rehozni”. Hát ez nem sike­rült. Bár próbálkoztak a kőszénbányák megnyitása után vasolvasztással, de ki­derült, hogy a magas kén­tartalmú liasz kőszén nerp alkalmas nyers állapotban erre. A nagy vasmű terve még embriókorában meg­bukott. Viszont a Tettye patak menti tímármesterek utódaként létrejött bőrgyár, majd a kesztyűgyár, a Zsol- nay Vilmos alapította por­celángyár, a kis magánvál­lalkozásokból, vagy inkább a magánvállalkozások meg­buktatásából kinövő nagy bányaüzemek lettek végülis a pécsi ipar reprezentánsai. A ma iparának a repre­zentánsa Pécsett kétségkí­vül a kőszénbányászat. A pécsi és komlói szénbányá­szati trösztök összevonáisá- val kialakult Mecseki Szén- bányászati Tröszt üzemei­ben mintegy húszezer em­ber dolgozik. A felszabadu­lás óta megnyitott új bá­nyaüzemek, ha a világszín­vonalat használjuk mérce­ként, akkor is a legkorsze­rűbbek közé tartoznak. A Zsolnay-féle porcelán- gyár is új virágzásnak in­dult. A gyár főprofilja ma a porcelán szigetelő. Öt országba szállít a gyár kü­lönböző méretű szigetelőket és állíthatjuk, legalább any- nyi elismerést szerez a ma­gyar porcelániparnak a szi­getelőkkel, mint a herendi gyár a művészi díszműtár­gyaival és porcelán edé­nyeivel. A másik ilyen ipari hí­resség a pécsi kesztyű. A háromezer dolgozót foglal­koztató gyár a brüsszeli vi­lágkiállításon elismerő ok­levelet szerzett, az elmúlt évben pedig a könnyűipar legszebb terméke címét ítél­ték oda a pécsi kesztyű­nek. A gyár egyébként ti­pikus példája a felszabadu­lás utáni rohamos iparfej­lődésnek. Az államosítás idején 300 dolgozója volt az üzemnek, és alig kilencven­ezer pár kesztyűt gyártot­tak évente. Ma háromezren dolgoznak. * Félő, hogy csak meglát­tatni engedtük Pécset. Hi­szen most még el kellene látogatnunk a Pécsi Nem­zeti színházba, legalább a Pécsi Balett egyik előadá­sát megnézni, meg kellene ismerkedni a művészeti élettel. írókkal, költőkké], képzőművészekkel. Be kel­lene kopogtatnunk az egye­tem tudós professzoraihoz, bepillantanunk a tudomá. nyos intézetek munkájába. Sőt: ki kellene szaladnunk a szőlőhegybe is, egy kis újbor-kóstolásra. Talán valami különleges­séget is még kellett Volna néznünk? Végülis tulajdon­képpen Pécsett sincsenek különlegességek. Annyi tör­tént itt húsz év alatt, mint másutt az országban. Az or­szággal együtt felnőtt a vá­ros is. Iparában, kultúrá­jában, tudományában. Táv­latai? Ügy gondoljuk: két­százezren laknak majd húsz év múlva a Mecsek- alji városban, Kurucz Pál A felújítások gyakran járnak azzal a veszéllyel, hogy nem sikerül róluk letörölni a port. A Nyitott ablak esetében ez a por­törlés meglehetősen sike­rült. Ez a bohózat emlékez­tet arra a szituációra, ami a régi világban az úgyne­vezett díjtalan gyakorno­kokra várt. „Fiam, nem kapsz semmit, de az leg­alább biztos”. A darab esetében ezt most úgy le­hetné megfogalmazni: igaz, hogy nem mond semmit, de három órán keresztül na­gyon sokát és jóízűen lehet neyétrn. És ezzel úgy érez­zük elmondtuk a darab alapvető hibáját és alap­vető erényét egyaránt. Nóti Károly, a két világ­háború közti időszak nagy nevettetője volt Vígjátékai, bohózatai, minden esetben kasszasikerek voltak. Ezek közé tartozik Nóvotny, a kétbalkezes kiskatona törté­nete. Van benne egy csöpp Svejkből, de annak társa­dalom fricskázó iróniáin nélkül. Ez a fiú egyszerűen ügyefogyott. Amolyan „gyógypedagógiás” katona. Éppen ez a tulajdonsága teremti meg a bohózati helyzeteket. A félreértések egész sora adódik abból, hogy katonánk elfelejti megkérdezni, ki kicsoda. Mindent összezavar, és így sikerül neki a különben vérszegény cselekményt há­rom felvonáson keresztül sziporkázó jókedvvel meg­tölteni. A történet egy „régi jó. békevilág-beli” kisvárosban játszódik, ahol nagy ellen­tét feszül ä városban állo­másozó gyalogos zászlóalj parancsnoka és a polgár­mester között. Az ellentét üzleti eredetű, a szállításo­kat nem a polgármester kapta, hanem valaki más. Így azután kétszeres sé­relemnek tűnik, ha például a vendéglőben előnyben részesítik a parancsnokot. Jó ürügynek számít tehát ahhoz, hogy az őrnagyba belekössön, — szakácsnő­jének ballépése. Az elmúlt nyáron ugyanis a leányzó nyitva hagyta ablakát és ezen beugrott egy katona, A beugrásból következmé­nyek származtak és a város tisztes erkölcse nevében megindult a hajsza az apa után. Novotny az ügyetlen katona, — aki végig cset- lik-botlik a három felvo­násban . és mindig jókor érkezik, hogy feje-tetejérc állítsa az eseményeket, — végülis jó szívére hallgat­va elvállalja az apaságot, amelyet egyik katonapaj­tásának kellene. Minden rendeződik és még a daliás hadnagynak is sikerül a polgármester lányával vő­legény! kapcsolatba kerül­nie. A színház a magáravál- lalt feladatot nagyon jól oldotta meg, és kitűnő bo­hózatot produkált. Mind Bor József rendezése, mind a népes színészgánda mun­kája dicsérhető. A rende­zés előnye, hogy alapelv­ként azt szögezte le; sem­mit sem szabad komolyan venni. A karikatúrák ka­rikatúráit láthatjuk a szín­padon és ez érvényes min­den egyes szerep, jellem­zésére. Emellett él a műfaj törvényei szerint a helyzet- komikumok lehetőségeivel is, Ebben viszont, nagyon Elemzik a gazdálkodást Termelőszövet­kezeti vezetők háromnapos továbbképzése Szolnokon Hét elejére háromnapos továbbképzésre összehívták Szolnokra a megye vala­mennyi termelőszövetkezeti elnökét és párttitkárát. A 149 termelőszövetkezet és egy halászati szövetkezet elnöke, párttitkára a to­vábbképzésen a gazdálko­dás elemzésével foglalko­zik. Felmérik az idei ter­melési tervek tapasztala­tait, felkészülnek a zár­számadásra, valamint a jö­vő évi tervkészítésre. A továbbképzést a Szol­nok megyei Pártbizottság és a Szolnok Megyei Ta­nács szervezte meg. helyesen, mértéktartó. — Egyetlen pillanatra sem zökken ki a darab a pergő ritmusból. Talán csak az első felvonás exponálása lehetne egy kicsit gyorsabb. Holl István, Novotny ala­kítója új oldaláról mutat­kozott be. Kicsit tartottunk ettől a szereptől, mert úgy véltük, nem az ő egyéni­ségére szabott. A bemutató kellemesen cáfolt rá elő­zetes aggodalmainkra. Bű­bájos, kedves figurát ala­kított Hőül, és esetlenségét, ügyefogyottságát kitűnőesz- közűkkel állította színpad­ra. Egy-egy gesztusa, apró fejmozdulata, hangsúlya nagyon jói jellemezte ezt a fiók-Svejket. Hasonló el- ismréssel nyilatkozhatunk Pásztor Erzsiről, atkl a sza­kácsnő szerepében szerzett derűs perceket. Jól formál­ta meg az alakot, énekes­táncos jeleneteiben is nagy sikert aratott. Még a névsort is hosszú lenne felsorolni, de azért említsük meg Andaházi Margit remekül megfogott, hisztériás polgármesterné alakítását, Somogyi Miklós ügyesen karakterizált pol­gármesterét, Benyovszki Béla hajbókoló, öreg hiva­talnok alakítását és a jó komédiázó kedvű Molnár Miklóst, akinek Holl Ist­vánnal eltiáncolt kettősét a harmadik felvonásban há­romszor is megismételtette a közönség. Rokonszenves, színvona­las alakítás volt Cálfi IAszlóé, a daliás hadnagy szerepében, és jól játszott Győző László, Vaszy Bori, és sokan mások. A számos helyről össze­szedett régi slágerek meg­lepően frissen hatottak, bár az önmagában jól sikerült Alexanders ragtime band egy kicsit kilógott a béke­beli hangulatból. Nádor László lendülete­sen vezényelt. Tetszetősök voltak Fehér Miklós nagy­polgári ízlésű szalondíszle­tei. Ligeti Mária mv. ko­reográfiája jó, a táncok ízlésesek, elfogadhatóak. —- Egy-két számnál azonban a kar összmunkáját még csiszolni kell. Elismeréssel emlékezhetünk meg KraSz~ női Klán szólótáncairól. Egyszóval a maga műfaján belül jó szórakozást pro­dukált a Szigligeti Színház. Hernádi Tibor Cjmecsekaljai pauoráma

Next

/
Thumbnails
Contents