Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
1884, december 20, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Az embert szépség szobrászai Abban a kórháziban, ahová ellátogattunk, a beteg kívánságára megváltoztatják az orrának, vagy az arcának formáját, eltávolítják a ráncait, sebhelyeit. Többszáz ember jelentkezik naponta ilyen kérelmekkel a moszkvai orvoskozmetikai kórház sebészeti osztályán. Tapasztalt plasztikai sebészek ékszerész pontosságával távolítják el a fölösleges bőrt, új orrsövényt helyeznek el, megváltoztatják a szem állását, megrövidítik, vagy meghosszabbítják az orrot. Engedélyt kértünk Gleb Pakovics sebésztől, az orvostudományok kandidátusától, hogy jelen lehessünk egy plasztikai műtétnél* A csodatevő kés A műtő olyan, mint a többi. Éppen egy torz-arcú fiatalember fekszik a műtőasztalon. — Szerencsétlenség érte — mondja a műtéthez készülődve Gleb Pakovics. — Néhány évvel ezelőtt a beteg fejest ugrott a tengerbe, beverte fejét egy ösz- szetört üvegbe. Az üvegcserép csaknem teljesen lehasította az orrát és szétroncsolta a szemöldökét. Most az a feladatunk, hogy visz- szaadjuk eredeti arcát... A sebész nagy figyelemmel szemléli betege profilját, összehasonlítja az arc két felét és milliméter pontossággal nyírja le a fölösleges bőrt, eltávolítja a csaknem ujjnyi vastagságú bíborvörös forradáshelyet. Jóval bonyolultabb a helyzet az orral, amelyet gyakorlatilag újra kell formálnia a sebésznek. Honnan-, vegye a bőrt, az izmokat és az orrsövény porco- géját? Kiderült, hogy a por. cogót már jóelőre ide készítették. A bőrt a véredé- nyekkel a páciens hátáról ültetik át. Az áttelepített bőrből a sebész elkészíti a2 új orrot. És elkezdődik a műtét utolsó szakasza. Gleb Pakovics folyékony műanyaggal átitatott kötéssel borítja be a beteg arc* megadja a kész orrnak a kellő formát. A? ápolónő eközben ventillátort hoz. Néhány perc múlva a műanyag megkeményedik. Pár nappal később eltávolítják a kötést és az orr alakja olyan marad, amilyennek a szobrász-sebész elképzelte. Az ember szép akar tenni Évente négyezer bonyolult műtétet végeznek a moszkvai orvos-kozmetikai kórház sebészeti osztályának munkatársai. Tanítómesterüknek és vezetőjüknek, a Lenin-díjas Fjodor Hitkov professzornak a nevét világszerte ismerik. A kórház sebészei Hitkov professzorral együtt új utakat keresnek a kozmetikai sebészetben. — A modern embernek szépnek kell lennie — mondja Gennagyij Mamontov plasztikai sebész. — Elég egy szerencsétlen pillanat a munkahelyen, az életben, elég egy veleszületett hiba az ember arcán vagy testén, és az egész életre rányomja a maga súlyos bélyegét az ember lelkialkatára. Menynyi szerencsétlenséget okoznak az ilyen hibák! Ma már mindezt jóvá lehet tenni. A plasztikai sebészen rendszerint maguk is művészek, képeket, a kiváló festők rajzait tartalmazó albumokat gyűjtenek. Sok művész próbálkozott azzal a múltban, hogy megmir- tázza az eszményi szépségű embert, annak pontosan részarányos arcvonásait. A modern plasztikai sebészek nemegyszer tőlük veszik át a klasszikus formákat. A plasztikai sebészet és a haladás A szépséggyárban, ahogy a sebészeti kozmetikai kórházat olykor nevezik, á sebészek néhány perc alatt rendbehozzák az elálló füleket. El tudják távolítani a szemöldököt. Üj állat készíthetnek az olyanoknak, akik csaknem teljesen áll nélkül születtek. Mindehhez persze modern technikára van szükség, A plasztikai sebészek megtanulták, hogyan lehetnek meg tű és fonál nélkül. Szinte észre sem lehet venni, hol illesztették össze a seb széleit. A bőr ragasztására szolgáló polimeranyag nem hagy forradáshelyet és a fonalak nyomát sem lehet észrevenni. Míg a szokásos műtét után a seb szélei két hét alatt forrnak össze, itt a különleges kezelési módszerekkel alig 48 óra alatt heged be a >eb A sebészkés nemcsak a betegségektől szabadítja meg az embereket, hanem szebbé is varázsolja őket. Vlagyimir Sztrelkov Dióbél az ablakban Százötven esztendővel ezelőtti kalendáriumban olvashatjuk, hogy „a súlyos beteg gyógyításának bevált módszere a karácsony éji dióbél-etetés”. Persze, nem akármilyen dióbél alkalmas erre, „gyógyhatása csak annak van, amelynek felét olyan ház ablakába teszik, ahol csupán egészséges emberek laknak”. Nemcsak a „gyógyító” dióbél, de sok-sok más babona is fűződik a karácsony ünnepéhez. A vara- zsos sikert ígérő tennivalók rendkívül változatosak. Akad abban a többek között piros almát mosó víz itatása szarvasmarhákkal, hamulocsolás vörösborral, székfonás és kútba pillantás, virgácsolás és ólomón- tés. A vidékenként is változó babonákat csupán az fűzi össze, hogy mindegyik a karácsonyhoz kapcsoló, dik. Nem véletlen, hogy éppen december huszonötödik napjához fűződik a legtöbb babona. Ahhoz, hogy okát adhassuk, jócskán kell visz- szaforgatnunk az idő kerekét. Az emberiség történetének hajnalán primitív elődeink életének egyik legjelentősebb irányítója a félelem volt. Az ősember rettegett a természeti jelenségektől, félt a villámlástól, a mennydörgéstől, félt az éles agyarú mamuttól, a fűben alattomosan tekergő mérges kígyótól és különösen az éjszakától, amikor a nappal jelentkező veszélyek orvul támadhattak rá. A primitív képzeletben összekeveredett az álomvilág a valósággal és bármennyire is hihetetlennek tűnik, a karácsonyi babonák, de maga a karácsony ünnepe is az éjszakához kapcsolódó primitív elkénz°'érékkel függ össze. Az éj titokzatos világa nagy szerepet játszott »2 ókori népek gondolatvilágában. ötezer évvel ezelőtt, a IV. dinasztia idején az egyiptomi vallás egyik főszereplője Szpj. volt, a sötétség állatfejű istene, aid gáládul megölte és darabokra vágta testvérét, a fény istenét, Oziriszt. Az emberiség nagy szerencséjére — így tanították egykor az egyiptomi papok -— az éjszaka sötétje nem maradt örök. A meggyilkol* Ozirisz fia, Hérosz, a sötétségben összeszedte édesapja szétszabdalt testét és sikerült újra életet lehelni belé. Azóta a nappali fény legyőzhetetlen, az éjszaka sötétje csak átmenetileg diadalmaskodhatik felette. Minden évben elérkezik az ünnep, a téli napforduló ideje, a nappalok mind hosszabbak lesznek, az éj uralma megrövidül s a fényesség újra diadalt arat az ármánykodó sötétség felett. A babilóniai templomok jelentős részét úgy is építették, hogy december huszonötödikén, a téli napforduló idején, a felkelő nap első sugarai a nyitott templomajtón keresztül az oltárra hulljanak. Az ókori rómaiak sokis- tenű vallása is fényes ceremóniákkal ünnepelte a téli napforduló varázslatosnak tartott napját. A keresztény egyház alakulásakor átvette a népszerű ünnepet. Később — önkényesen — Jézus születésnapjának tette meg. Az éjszakához fűződő babonák megmosolygott cső- kevényeivel napjainkban is találkozhatunk. Ezek a fura szokások a karácsonyi vallási szertartásokkal nem függenek össze. A főleg éjszaka ólálkodó „rontást’ kívánják legyőzni a „házi varázslat” eszközeivel. Az emberi tudás ma már mind szélesebb rétegekhez jut el, és a felvilágosultság nevetségessé teszi a babonákat. Mind kevesebben hisznek a gyógyító dióbélben és más, ehhez hasonló misztikus „csodákban”. Dr. Veres Pál csillagász szemmel Újév napja mai időszámításunk kezdő napja. Az év tartama csillagászatilag meghatározott időegység, amely — mint ismeretes — a Nap járásával függ össze. A csillagászatban többféle évről beszélünk aszerint, hogy a nap látszólagos útját milyen kezdőponthoz viszonyítjuk. A mindennapi életben használatos év a tropikus év, az az időtartam. ami alatt a Nap látszólagos évi útja során, a tavaszpontból kiindulva — oda visszatér. Énnek az időtartamnak hossza — 365,2422 nap, a jelenleg érvényben levő Gergely naptár alapján 365,2425 nap, amit a szökőszabály szerint 365 illetve 366 naposaknak számolunk. Az év a természet által megszabott időtartam, a másodperc tizedrészének pontosságáig meghatározva: 31 556 923,9747 másodperc. ÉVKrrnrT TAVASSZAL ÉS ŐSSZEL Az évszakok kezdetét csillagászati események jelölik, dátumaik rendszeűarminc millió éves lábnyomok Több, mint hatvan évvel ezelőtt, egy derűs, napsütötte délelőtt a régi Selmecbányái bányászati főiskola növendékei érkeztek Ipoly- tarnócra. Híres hely volt ez már akkoriban. Vagy egy óra járásra, mélyen bent a faluhatár dombjai között óriás kövesedet! ősfenyófa törzs hevert. Országszerte ismerték, hiszen egész Európa egyik legnagyobb kövesedett ősvilági fatörzse volt Valamikor, mint rettentő kőhíd vezetett át viz- mosásokon és sziklaháta- kon, úgy amint vagy harminc millió évvel azelőtt, a miocén időszakban végigzuhant amikor a vihar Kicsavarta odvas, korhadt tör. zsét Vagy hetven méter hosszú lehetett Óriás, Ösállatok jártak-keltek a fatörzs körüL Orrszarvúak, masztodonok, ezek a hatalmas testű vastag bőrűek. Azután ősszarvasok csapatostól. Olykor egy-egy hiéna-szerű ragadozó is elvetődött erre, s madarak szálltak le a homokra. Valamennyien inni jöttek ide, mert élénken csörgedező forrás viz« áztatta a talajt s gyűlt meg jókora pocsolyába a mélyebb helyen. Az ősvilágban azonban, a mai Ipoly folyócska hajdani földjén, olykor-olykor elsötétült az ég, s földrengés morajlott fel a távolban. Időnként tűzhányók köpködték, öklendezték a magasba hamufelhőiket, s árasztották el a közeli-távoli vidéket irtózatos meny. nyiségű kőzetporral, amit a robb,- aás ereje repített a magasba a kilőtt kürtőnyíláson át. A hamuszórás hegyekké nőtt. Maga alá temette az óriás fatörzset, a kis ősvilági strandot összes lábnyo. mával egyetemben, a tűzhányó kitörését, követő forró szélvihar pedig lesodorNyuotatówerek nyuaUihmtó következményei Az Egyesült Államokban minden tizenkettedik ember nyugtatószerekkel él. 1963-ban nem kevesebb, mint 350 millió dollár értékben árusítottak ilyen „boldogító pirulákat”. Az Egyesült Államokban gyártott napi 50 millió gyógy- szertabletCának 5 százaléka nyugtató. Franciaországban a nyugtátokat csak orvosi receptre adják és fogyasztásim csökkenő tendenciát mutat: 1962-ben a teljes gyógyszerfogyasztás 1,9, 1964-ben csak 1,6 százalékát tették ki. De még ez a mennyiség is jelentős és korántsem ártalmatlan. Tíz évvel ezelőtt találtál: fel a „lelki aszpirinnek” becézett újfajta nyugtatószereket, amelyeknek hatását ma már sok tapasztalat alapján le lehet mérni. A svájci „Médecine et Hygiene” című orvosi szaklapban a ne-r york-i J. A. Merloo közölte részletes kutatásai eredményét. Kiderül, hogy a nyugtatószerek különféle szervi zavarokat, bőrkiütéseket, szorulást, hólyagzavarokat, emlékezetkieséseket, reszketést okozhatnak. Kétségtelenül hökkentik a mozdulatok precizitását és a reflexek sebességét. Az amerikai hadseregben például nem engedik repülni az olyan pilótákat, akik nyugtátokkal élnek, ta és magával ragadta a fák megpörkölt levelét. A hamu kegyetlenül magába temetett mindent a késői világ, a mi világunk szerencséjére. Mert így maradt meg a kővéválott hamutömeg alatt és magában a hamuban az úgynevezett vulkáni tufában a fatörzs, az ezer és ezer levél és a hamuréteg alján az ősállatok lábnyomaival tele egykori nedves fövény* Erre az ősvilági, hamuba temetett természeti tájra akadtak rá a selmeci diákok. A vöröses barna, acélkemény szil talapok telve voltak kövesedett ősállati lábnyomokkal, fenyőtűkkel, levelekkel. Ügy bukkantak ki a vulkáni kőzet alól, mint hatalmas asztallapok, az ősorrszarvúak és az ős- elefántfélék levesestányér vagy vödör nagyságú lábnyomaival, az iszonyú talpak, paták bemélyedéseivel, az oszloplábak egymás nyomába szegődő lépteivel. Ahol mélyebb volt a víz, ott megálltak és ittak az állatok. Összetaposták saiat nyomaikat és régebben arra járt társaikét. Egyik nyom a másik fölé prése- lődött. A nagyszerű lelet felfedezése után hamarosan szakemberek szálltak ki a helyszínre a Földtani Intézetből s később a Nemzeti Múzeumból. A szakemberek könnyen kiszámíthatták az egyes lépésekből az állatok testhosszát, meghatározhatták vonulásuk irányát. Kiásták a terület jó részét s egyes szép darabokat, valóságos szoba-nagyságú kőzetlapokat emeltek ki a helyükről. Beszállítottál: a múzeumok kiállítási termeibe, hogy a fagy, az eső, általában az időjárás viszontagságai elől megvédelmezzék azokat és a hívatlan látogatók se rongálják a világviszonylatban is egyedül álló, becses ősvilági maradványokat. Ezek ma is a múzeumok féltve őrzött kincsei és a látogatók megcsodált múzeumi tárgyai. 1945 után az Országos Természetvédelmi Hivatal vette a területet védelem alá. A Földtani Intézet szakemberei rendszeres ásatással felkutatták a környéket, lemérték, lefényKé- pezték és leírták az ősmaradványokat. Egyre gyakrabban jelentek meg róla hazai és külföldi tudósítások. Felfigyeltek a megyei hatóságok. Ügy határoztak, tető alá kell helyezni a ritka kőzetpadokat, a kövesedett ősfenyő maradékával és a lábnyomokkal együtt. Szabadtéri múzeumot kell létrehozni Ipoly tarnócon, ahová az érdeklődők sere- gestől vándorolhatnak, hogy körülöttük a távoli ősvilág megelevendjék, trópusi őserdők ős pálmafáival, fahéj- fáival, égig ér5 óriásfenyőivel és trombitáló masztodonjaival. Tasnádi Kubacska András rint márc. 21, június 20* szept 23 és dec. 22. A sző« kőévek miatt egy nap«« eltolódások lehetségesek. Az év kezdetét, újév napját azonban semmi különleges csillagászati esemény nem jelzi. Hónapjaink nevei Is azt igazolják, hogy nem mindig január elseje volt az évkezdet A szeptember, október, november és december hónapok neveiben a hét, nyolc, a kilenc és a tíz római elnevezése szerepel* Valamikor a július neve quintilis, az augusztusé sex- tilis volt, ami az ötödik és hatodikat jelentette, s csak Julius Caesar és Augusztus császárok hiúságából kapták új nevüket Az évkezdet a rómaiak időszámításában március volt. A pogány eredetű évkezdetet a kereszténység meg akarta változtatni s egy darabig — Jézus születésének emlékére — karácsony volt az újév napja, de ez- sem volt sokáig érvényben. A kultúrtörténet nagyon sokféle évkezdetet tart nyilván. Csillagászatilag indokolt lenne, ha az évkezdet valamely évszak kezdetével lenne azonos. Indokolt lenne erre például a mezőgazdasági munka kezdete. A babiloni naptárban sokáig márciusra a tavaszi nap-éj egyenlőség hónapjára esett az évkezdet. A zsidók viszont ősszel ünnepük az újévet, annak ellenére, hogy az évezredes hagyományt megőrizve, a hónapokat tavasztól számítják. 280 PONTRA A TAVASZPONTTÓL A természet élete és a mezőgazdasági munkák megkezdése logikusan a tavaszt jelöli ki évkezdetnek. Abban is lenne ésszerűség, ha az év december 23-án kezdődne, minthogy a leghosszabb éjszaka után ekkor kezd nőni a naptartam, ez szimbolikusan fejezné ki a természet és az emberi élet összhangját. Voltak törzsek — mint például a perui inkák, — akik legnagyobb ünnepüket éppen a nyári napfordulón tartották, azon a napon, amikor a Nap legtöbb ideig tartózkodik a látóhatár fölött. Az időszámítás és a mindennapi élet szerves kapcsolatát vidékenkint más tényezők szabták meg. — Egyes pápua törzsek élete az esős és a száraz évszakok szerint alakul, ezért náluk az újév napja hol az esős. hol pedig a száraz évszak kezdete. A történelmi események dátumának utólagos egyeztetése azért nehéz, mert sok népnél az idők folyamán is változott az év kezdete. Az egyiptomi fáraók sok esetben egy-egy uralkodó trón- ralépésétől számították az új időszakot. A francia forradalom is új időszámítást vezetett be. Ma már sok esetben nehéz is kibogozni egy-egy esemény pontos dátumát. Csak az segít, ha a krónikások egy-egy fogyatkozás dátumát is feljegyezték, mert azok alapján évezredekre visszamenőleg el tudunk igazodni; A jelenlegi újév tehát nem fűződik semmi csillagászati eseményhez. Ezért a csillagászatban csak úgy lehetett rögzíteni a csillagászati év kezdetét, hogy ennek időpontiában egy elképzelt egvenlotes sebességgel mozgó Nap, az úgynevezett közéonan 2R0 fokra 1ár a tavaszponttól. Ez a pillanat nem pontosan január 1 0 óra. de Igen közel esik hozzá. B. Ü. É. K. A legtöbb nép megünnepelte az évkezdetet. Jelszóvá lett a B. Ű. É. K.j hogy a vidám kezdet az eeész évre ránvomia bélyegét. Az évko7det általában nagv lakomákkal egybekötött ünnepcSfrek iellemzik. ósi szokást őriz tehát a ■Szilveszter, az óév lezárása. és az úi kezdete, a felszabadult s7ó-ako7ás nania. (Dr. Kulin György' Szilveszter és újév
