Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-15 / 268. szám

1964. november 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közös erővel a pártoktatási év sikeréért! i. Megkezdődött a pártok­tatás. Megyénkben csaknem 26 ezer ember ismerkedik a pártoktatás keretében szervezett formában a mar­xizmus—leninizmussal az esti egyetemtől az időszerű kérdések tanfolyamáig. — Ilyen nagy tömeg a párt- oktatás keretében az el­múlt évek egyikében sem tanult. A marxizmus—le­li inizmus iránti érdeklődés növekedését mutatja, hogy 1959-től több mint kétsze­resére emelkedett a párt­oktatásban résztvevők szá­ma, nem is beszélve arról, hogy az esti egyetemre járók száma mintegy tíz­szerese a négy évvel ez­előttinek. A létszám ilyen nagyfo­kú növekedése és az, hogy olyan időben kezdtük meg az új oktatási évet, amikor nemzetközileg és hazánk­ban egyaránt erősödik az ideológiai harc, nagy és felelősségteljes feladatot ró mindazokra, akik ezt a munkát végzik. Mindenek­előtt azért, mert a párt­propagandának nem lehel fontosabb célja, mint moz­gósítani a szocializmus épí­tésén dolgozó népünk előtt álló feladatok maradékta­lan végrehajtására. Éppen ebből kiindulva mondía ki pártunk VIII. kongresszu­sa, hogy a gazdasági építő­munkában a gyorsabb elő­rehaladás előfeltétele a széleskörű eszmei-politikai munka kibontakoztatása is. Az egész pártpropaganda és ezen belül természete­sen a pártoktatás is a ma­ga sajátos eszközeivel azt szolgálja, hogy a szocialis­ta eszmék, a szocialista magatartási szabályok mi­nél szélesebb körben elter­jedjenek, uralkodóvá vál­janak« Az előttünk álló nagy feladatok végrehajtását nem elég csupán megérte­ni, hanem érzelmileg is kö­zel kell vinni e feladatok­hoz dolgozóinkat, mert így nagyobb lelkesedéssel se­gítik azok megvalósítását. A tömegek tisztánlátása hatalmas mozgósító erő az előttünk álló nagy célok végrehajtásában. Sajnos a gazdasági építőmunka ha­tékonyabbá tételének meg­értése mellett még elég szép számmal akadnak olyan vezető beosztású elv- társak, akik nem látják, hogy nehezebbé válik elő­rehaladásunk, ha az embe­rek gondolkodását, maga­tartását nem emeljük fel a megoldásra váró feladatok szintjére. Pártoktatásunkban évek ótar széles körben nyúj­tunk marxista—leninista alapismereteket. Mégis elő­fordul, hogy az éveken ke­resztül magyarázott elvi­politikai tételeket nem ér­tik eléggé a pártoktatás­ban résztvevő hallgatók sem, sőt néha torzulás is tapasztalható az egyes kér­dések megítélésében. Ép­pen ezért további vitákra van szükség, hogy vérünk­ké váljanak pártunknak azok a helyes elvi és poli­tikai megállapításai, me­lyek már kiállták a gya­korlat próbáját. Pártokta­tásunk feladata, hogy az elvontnak tűnő tételek ma­gyarázatában is hatéko­nyan támaszkodjék a gya­korlatra, a mindennapi konkrét példák segítségé­vel tudják elsajátítani a marxizmus—leninizmus tu­dományát A pártpropagan­da munkában mindenek­előtt ez jelenti a korszerű­séget, a gyakorlat súlyának növekedését. Vissza kell utasítanunk egyes elméle- tieskedők olyan irányú tá­madását, hogy a napi po­litikai eseményekkel való foglalkozás nehezíti, sőt gátolja „az elméleti anyag elsajátítását”. Véleményünk szerint ennek ellenkezője az Igaz. A nap mint nap felmerülő kérdésekre adott marxista—leninista válasz nem prakticizmus, hanem a szocialista gondolkodás- mód kialakításának esz­közei Pártoktatásunk csak ak­kor tudja maradéktalanul betölteni feladatát, ha nem elégszik meg általános igaz­ságok hangoztatásával. Az emberek ma tájékozódnak, olvasnak, éppen ezért igé­nyesek és nem fogadják el a frázisszerűen hangzó ál­talános igazságokat. Ahhoz, hogy a szocializmus teljes felépítéséhez a dolgozók minél nagyobb tömegét tudjuk megnyerni, az kell, hogy tudjunk válaszolni kérdéseikre, kételyeikre. Egyre inkább közösek örö­meink és közösek gondjaink is, mivel a szocializmus teljes felépítése az egész nép ügye és csak széles osztályszövetség alapján valósítható meg. Ez a szö­vetség az életből adódóan természetesen sokszínűsé­get hord magában. A szé­les osztályszövetség magá­ban foglalja a kommunis­tákat, a szimpatizánsokat, politikailag közömböseket, az ingadozókat, egyszóval mindenkit, aki nem ellen­sége a szocialista társadal­mi rendszernek. E kérdésből adódó fel­adatokra csak az ad helyes választ, aki a marxizmus— leninizmust nem dogmá­nak, hanem a cselekvés vezérfonalának tekinti. — Hangsúlyozni kell, hogy itt nem akármilyen osztály­szövetségről van szó. Éz a szövetség meghatározott cél — a szocializmus tel­jes felépítése — érdekében történik. Vagyis csak a munkásosztály vezetésével, a marxista—leninista ideo­lógia alapján jöhet létre. Ebből adódik a pártokta­tásnak egyik fontos felada­ta, e szövetség sokszínűsé­gének felszámolása, egyszí­nűvé tétele. A pártoktatás sajátos eszközeivel arra tö­rekszünk, hogy dolgozóink közül minél többen megta­nuljanak szocialista módon élni, dolgozni és gondol­kodni. Ez jelenti tulajdon­képpen e széles osztályszö­vetség egyszínűvé tételét. Ahhoz, hogy az emberek nevelésében a pártoktatásra háruló feladatoknak eleget tudjunk tenni, hogy ki tudjuk elégíteni a 26 ezer dolgozó marxizmus—leni­nizmus iránti érdeklődését az kell, hogy állami és gazdasági vezetőink is meg­felelően foglalkozzanak a munkaterületükön lévő em­berek marxista—leninista képzésevei. A kérdést nem lehet úgy feltenni, hogy mi fontosabb: a szakmai tu­dás-e, vagy a marxista mű­veltség? E kettő nem ellen­tétes, hanem egymást ki­egészítő dolog. Egy jelen­ségnek két oldala. A szocializmus teljes fel­építése, a gazdasági munka magasabb szintű, tudomá­nyosabb, körültekintőbb irányítása mellett az ideo­lógiai munka frontján is új, célirányosabb tevékeny­séget igényel minden szin­ten _ a párt, állami és gaz­dasági vezetőktől egyaránt. Nemcsak arról van szó — bár ez sem hagyható fi­gyelmen kívül —, hogy maguk is végezzenek rend­szeresen propagandamun­kát, hanem elsősorban ar­ról, hogy éppen úgy, mint a gazdasági mutatóik telje­sítéséért, felelősek az em­berek gondolkodásának for­málásáért, egyszóval az ideológiai nevelőmunkáért is. E felelősség hangsúlyo­zása és megvalósítása nél­kül az eszmei-politikai munka területén a gyor­sabb előrehaladás nagyon nehéz lenne. Minden veze­tőnek el kell gondolkodni azon, amit Lenin több mint negyven évvel ezelőtt mondott erről: „Igaz, hogy ez a munka nem olyan mu­tatós, de a jövő szempontjá­ból annál fontosabb" II. A pártoktatási év eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a hallgatók bátran kérdeznek, őszintén feltár­ják minden problémájukat. A propagandistáknak is ugyanilyen bátran és őszin­tén kell válaszolni a fel­tett kérdésekre. Tehát ah­hoz, hogy a szemináriu­mok hallgatói elégedettek legyenek, hogy az élet gaz­dagsága által felvetett problémáira helyes választ kapjanak, nem utolsósorban a propagandistáikon múlik. Erre minden lehetőség megvan, hiszen az ezeregy­száz propagandistának nagy többsége szakmailag és politikailag egyaránt jól képzett elvtárs. Mindany- nyian szívesen, kommunis­ta meggyőződésből, a társa­dalom továbbfejlesztése iránti felelősségérzetből vállalta ezt a szép, de ne­hézséggel teli munkát. Egyetlen propagandistá­nak sem szabad azonban elfelejteni, hogy hallgatói ma már nem elégednek meg a közhelyek, a szép szólamok hangoztatásával, hanem konikrét választ vár­nak minden kérdésükre. Az MSZMP politikája irán­ti hűségükön, elvi nézeteik következetességén, gondol­kodásuk önállóságán, kö­vetkeztetéseik helytálló voltán nyugszik a pártok­tatás sikere. Lehet, hogy a szép szólamok, az álta­lános frázisok jól hangza­nak, esetleg ideiglenesen elkáprázatják a hallgatókat, de nagyon nagy hibájuk, hogy túlságosan leegysze­rűsítik a valóságot és el­szoktatják az embereket az önálló gondolkodástól. — Márpedig az emberek sze­retnek gondolkodni, kíván­csiak az apróbb részletek­re is. Mindannyiunknak meg kell értenünk, hogy csaic az értelmet és az érzelmet egyaránt serkentő szó vezethet el a gyakor­lati célok tudatos megva­lósításához. Sosem szabad szem elől téveszteni azt, amit Lenin hagyott a propagandistákra örökségül: Napjainkban... ,A propagandista a harcoló osztálynak és annak a párt­nak a képviselője, amelyik uralkodik... a propagandis­ta akkor teljesíti feladatát, ha szigorúan pártszellem­ben dolgozik, de nem szo­rítkozik csupán csak a párt­ra, hanem szem előtt tartja, hogy feladata vezetni száz meg százezernyi embert, felkelteni érdeklődésüket, leküzdeni a régi polgári előítéleteket, bevonni őket a mi munkánkba, elültetni bennük munkánk határta­lan méreteinek tudatát." A propagandistáknak, a pártoktatásnak tehát az a célja, hogy igazi szocialista embereket neveljen, olya­nokat, akik képesek le­győzni az előítéleteket, ké­pesek szíwel-lélekkel részt- venni a szocialista társa­dalom felépítésében. Az, hogy hallgatóink tel- jea létszámmal fejezzék be a pártoktatási évet, a pro­pagandistákon múlik. A pártoktatás fegyelmét lehel adminisztratív eszközökkel is megszilárdítani. Azon­ban ez mitsem ér. Általá­ban semmit, de különösen a marxizmus—leninizmust nem lehet kényszerből ta­nulni. Itt ugyanis nem egyes tételeket kell elsajá­títani. mert a marxizmus— leninizmus nem dogmák gyűjteménye, hanem a cse­lekvés vezérfonala. A pro­pagandistákon múlik, hogy ne csak „megtanítsák” hall­gatóikkal a marxizmust— leninizmust, hanem szeret­tessék meg azt és segítsék őket marxista—leninista módon gondolkodni. A párt­oktatási fegyelem megszi­lárdításának legjobb útja, ha a propagandista előadá­sa színes, érdekes és szoros kapcsolatban áll a gyakor­lattal Az előadás nem le­het túlságosan hosszú, mert unalmassá válik. A foglal­kozásokon minden propa­gandistának érteni kell ah­hoz, hogy a hibás nézetek kijavítását nagy tapintattal végezze és tartsa szem előtt, hogy nem az emberek, ha­nem a hibás nézetek ellen harcolunk. Természetesen olyan receptet vagy általá­nos szabályt nem lehet ad­ni. amely minden esetre ér­vényes lenne. A propagan­distának a módszerek meg­választásánál — Lenin sza­vaival élve — „saját fejé­vel kell gondolkodnia, hogy el tudjon igazodni”; Jó propagandista csak az lehet, aki a tények, a va­lóság lekötelezettje, aki a nevelőmunkában nem el­méleti játékot lát, hanem tiszteli a szavakat és mé­lyen tudatában van az ér­telem hatalmának. Mindig figyelembe kell venni, hogy minden elméleti tevékeny­ség csak annyit ér, ameny- nyi gyakorlati haszna van. A pártoktatásban részt­vevőknek is megvan a sa­játos kötelességük. Tudatá­ban kell lenni mindany- nyiuknak, hogy a marxiz­mus—leninizmus eredmé­nyes elsajátítása csak úgy lehetséges, ha vállalt köte­lezettségüknek maradékta­lanul eleget tesznek és rendszeresen résztvesznek minden foglalkozáson Kü­lönösen a kommunistáknak fontos ezt szem előtt tarta­ni, hiszen a Szervezeti Sza­bályzat kimondja hogy a párttag kötelessége politi­kai tudásának fejlesztése, a marxizmus—leninizmus el­sajátítása. Majoros Károly Villanyhálózatbővítés, járdaépítés, 235 ezer forint értékű társadalmi munka a jövő évben Tiszafüred néhány gond­járól és a jövő évi tervek­ről beszélgettünk Sári Bé­lával, a községi tanács vb- elnökével. Nem Ids büszke­séggel újságolta, hogy jól állnak a őszi munkákkal, kivéve a mélyszántást és a rizscséplést. Néhány nap múlva befejezik a kenyér- gabona vetését és a jövő héten már kukorica sem marad száron. — A termelési feladatok megoldása mellett nagy fi­gyelmet fordítunk az em­berek oktatási, művelődés- ügyi, kommunális és egész­ségügyi igényeik kielégíté­sére is. Az utóbbit igazolja, hogy jövőre egy orvosi szakrendelőt szeretnénk létesíteni. Ehhez a járás valamennyi községe hozzá­járul. Mi, több mint 200 000 forintot adunk az építke­zéshez. Ez csak egy a sok közül, amit terveznek. — Jövőre erőnkhöz mér­ten ismét fejlődünk egy kicsit — folytatja a beszél­getésit Sári Béla. — Csak­nem egy kilométer hosszú­ságban bővítjük a villany­hálózatot, korszerűsítjük a közvilágítást. Mintegy 40 ezer forint értékben több kilométer új járdát épí­tünk. Elültetnek ezenkívül tíz­ezer facsemetét, rendbete- szdk a belvízlevezető árko­kat, amelyek eddig bizony eléggé elhanyagoltak vol­tak és sok kellemetlenséget okoztak esős időben. Min­denre kiterjedő község- fejlesztési tervük szerint egymillió forintnál többet költenek a község csinosí­tására. Mindezt természetesen együtt a lakossággal közö­sen kívánják megvalósítani. Már eddig is jelentős se­gítséget adtak az emberek, a jövőben is számítanak erre. 1965-ben 235 000 forint értékű társadalmi munkát kémek Tiszafüred lakóitól. — Az ŰT ROSSZ álla­pota miatt, a Szolnok—-Ti- szasűly között közlekedő autóbuszjáratok míg az utat meg nem javítják, Hunyád- falva községije nem térnek be. A legközelebbi megál­lóhely a hunyadfalvi el­ágazás. Sznhnri István kitüntetése Pénteken ülést tartott a Jászberényi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen megjelentek Fodor Mihály és dr. Polónyi-Szűcs Lajos a megyei tanács vb elnökhelyettesei, valamint dr. Kuti György, a megyei tanács vb titkára. A különböző napirendi pontok megtárgyalása után az Elnöki Tanács és a me­gyei tanács megbízásából Fodor Mihály átadta Sza- bari Istvánnak, a járási tanács volt elnökhelyette­sének a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Szabari István a kitüntetés átvéte­le után meghatottan mon­dott köszönetét, hangsú­lyozva, bár nyugdíjba ment, de ezentúl is segítője lesz a tanácsi munkának. Számirelés ©lőtt... A talajjavítás és öntözés haszna Tiszapüspök'ben A termelőszövetkezetek­ben nemsokára ismét elér­kezik a számvetés ideje. A vezetőség az egész közös­ség előtt ad számot a gaz­dálkodásról. Többek kö­zött arról is, hogy a gaz­dák szorgalma, jó munká­ja mellett miként használ­ták ki adottságaikat, mi­lyen módon növelték a terméshozamokat. Tiszapüspökiben, a mint­egy 4000 holdas Rákóczi Tsz-ben, a zárszámadási beszámolóban talán csak egy számadatként szerepel majd a talajjavítás. — De hogy ennek jelentőségét, sok évre szóló kedvező ha­tását értik, ismerik a Rá­kóczi Tsz vezetői, gazdái, azt tényekkel bizonyíthat­juk; Gondos előrelátással több esztendőre szóló tervet ké­szítettek, a mintegy 1500 hold szikes, gyenge minő­ségű talaj javítására. En­nek első pontjaként a nyár végén 261 holdon végeztet­ték el a digózást, s a javí­tott földbe őszi árpát, bú­zát vetettek. Ezekről a táb­lákról holdanként legalább 3 mázsával több termést várhatnak. Éppen ez a célja a ta­lajjavításnak — s ezért ál­doz az állam is nagy ösz- szegeket erre —, hogy nö­vekedjen a föld hozama. Érdeke a népgazdaságnak és az adott termelőszövet­kezetnek is. A püspökiek így számolnak: az idén 1130 hold átlagában 10,60 mázsa kenyérgabonát taka­rítottak be. Ez már jóval több, mint a kisparaszti gazdaságok gyakori 3—4 mázsás átlaga volt, de ah­hoz viszont kevés, hogy ennyivel megeléPedienek. Saját maguknak lennének ellenségei, ha nem hasz­nálnának ki minden adott lehetőséget a többtermelés érdekében. Ezek egvike a talniia- vítás, amelyre 50 százalé­kos hitelkedvezményt kap­nak, az összeg másik felét pedig hosszúlejáratú hitel­ként fizethetik vissza. A Rákóczi Tsz-ben az eddigi 472 hold javítása 1 399 000 forintba került, s ebből a közös gazdaságra jutó ősz- szeg — a terméstöbbletből — három év alatt megté­rül. Érthető tehát, hogy jövőre is folytatják a ta­lajjavítást, 260 holdon ké­miai javítást terveznek. Nem ez az egyetlen mód­ja a terméshozam növelé­sének. Ide tartozik az ön­tözés és a talajerő vissza­pótlása is. Az előbbire az élő- és holt Tisza kínálja a lehetőséget, az utóbbi érdekében pedig évről év­re gyarapítják állatállomá­nyukat. Ez viszont megkö­veteli a takarmánytermesz­tés fokozását. A Rákóczi Tsz gazdái az idén 212 hold, 1962-ben di- gózott földön, öntözéssel 45—50 mázsa csöveskukori­cát termeltek holdanként A tervezett 800 hold helyett 1064 holdra — jelentős lu­cerna és legelőterületre — juttattak mesterséges csa­padékot. Szarvasmarha-ál­lományuk 80 százaléka már tbc mentes. Az idén 90 te- nyészüszőt vásároltak, s ebből 50 már termel. Fz az akció is kedvezményes, a tbc mentes tejért felárat kapnak. Nem a teljesség igényé­vel, csupán néhány dolgot említve utalunk arra, mi­lyen lehetősége van a ti- szapüspöki közös gazdaság­nak a terméshozamok nö­velésére, a még eredménye­sebb gozdálkodásra. Ezek jó kiaknázása szintén biz­tosítja, hogy a gazdák ter­vezett jövedelme az idén és más években is megle­gyen. V. li. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság közli, hogy f. év november 18-ig a Tisza, Maros és Körös folyó, a Dongér, valamint a Sámsonapátfalvi fő­csatorna védgátjain Arvalin méreggel MEZEI POCOK IRTÁST VÉGEZ. Ezúton is felhívjuk a környező lakosság figyel­mét, hogy JÓSZÁGAIKAT A MÉRGEZETT TERÜLETTŐL TARTSÁK TÁVOL, mert a méreg mind a háziállatra, mind a vadra veszélyes. Ha ezen a környéken elhullott, vagy elgyengült háziállatot, vagy vadat találnak, azt mélyen ássák el, mert annak elfogyasztása az em­berre is veszélyes. Kérjük az érdekelt vadásztár­saságokat, hogy a szükséges intézkedést tegyék meg. A mérgezett területre 15 napig nem szabad a jószágokat kiengedni. Az esetleg elkövetett mu­lasztásért a Vízügyi Igazgatóság semmiféle fele­lősseget nem vállal. Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság SZEGED

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents