Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-29 / 280. szám

Ahogyan másképpen hangzik Még a fal is meg-reme- gctt, amikor az ajtót ki­vágta. Rögtön valami rósz­szat sejtettem. — Szóval maga az a gaz­ember? — mutatót rám keményen. — Maga irta azt a sületlenséget? Mi vagyok én? Közönséges sikkasztó? Lopom én ' a közös tulaj­dont? Tettetett nyugalommal emeltem fel a tekintetemet. A kövér fráter gyűlölettel nézett rám. — Tessék? Mit óhajt? — Maga írta azt a cikket a ktsz-beszerzőről? Maga miatt mutogatnak rám az emberek? Csak lopva me­rek bemenni a telepre. Le­het, hogy még máma le­tartóztatnak. Amióta a cikk megjelent, a Cémagomb Kiszerelő Kisipari Szövet­kezet megbélyegzett embe­re vagyok. Hogy volt ma­gának bátorsága ahhoz, hogy megfelelő tájékozta­tás nélkül ártatlan embert megtámadjon.? Nem mon­dom, apró szabálytalansá­gok még csak akadták, de olyan nincs, amit ne tud­nék bizonylattal alátámasz­tani. Ka meri azt a ter­ít emre írni, hogy a nadrá­gomra felvarrattam két cémagombot? Na, bumm, ez lopás? Ez a szocialista tulajdon megsértése? Hangja egyre indulato­sabb lett. Homlokát kiver­te az izzadtság. Amikor már nem győzte szusszal, lerogyott egy "székre. Ne­kem egy pillanatnyi szünet is elég volt. — Hagyjon, kérem, végre szóhoz jutni. A cikket va­lóban én írtam, de abban szó sincsen a Cémagomb Kiszerelő Ktsz-rői. Soha életemben nem jártam a tájukon sem. A legmélyebb tisztelettel hajtom meg az elismerés zászlaját a szö­vetkezet előtt és annak nagyrabecsült beszerzője előtt. Mogorva arca egyre mo­ly osgósabb lett. Szemmel- láthatólag élvezte szavai­mat. — Dehogyis a Cójnagomb Kiszerelő Ktsz-röl volt szó. Heteken keresztül megfi­gyeltem a Pakfont Gomb Kiszerelő' Ktsz-t, annak be­szerzőjét és tapasztalataim alapján írtam meg a cik­ket. Magukról szó sincsen. Éppen csakhogy leenged­tem a hangot, felugrott. — Boldogan átölelt. —Helyes! Nagyon he­lyes, hogy megírta ezeket a disznóságokat Amit né­melyek csinálnak, az való­ban több a soknál. A sajtó legnemesebb kötelessége, hogy ezeket a visszaélése­ket felderítse és a nyilvá­nosság előtt kiteregesse. • • ünnep előtti nagytakarítás — Aladár, tiszta a kezed? •— Ember, minek festi, hiszen ez giccs? » Nem baj — vidékre viszem! f M.OR.ZS.AK Drága féltékenység X. Y; felesége híres a féltékenységéről. Jobb nem beszélni arról, hányszor kellett a férjének magya­rázkodnia a zakóján talált világos vagy sötét hajszál miatt. Amikor azonban a felesége hosszas keresés után sem világos, sem sö­tét hajszálat nem talált, így kiáltott fel: — Most kopasz nővel csál meg az aljas! * A lány a fiúhoz: — „Esküszöm, hogy az első szerelmem vagy, mih- denre, ami számomra a legdrágább: a gyermekem életére”» * Az egyik barátnő a má­sik barátnőjének a2on ál­lítására, hogy csak egy fér­fi van az életében: „Mondd.- a férjed tud róla?" * A feleség: A tengerhez akartunk utazni, de az új fürdőruhadivat miatt az a véleményem, hogy a fér­jem számára megfelelőbb lesz a hegyvidék; *: Egy kislány anyja kísé­retében játéküzletbe megy« A babák osztályánál az elárusítónő szép babákat mutat neki, elmondja, hogy a baba tud néhány szót« sír, kiabál, sőt néhány csepp vizet is megiszik. — Nem kell — mondja a kislány, — a kistestvé­rem ugyanilyen dolgokat művel, inkább kérek egy igazi babát. EXPORT-álom Dr. V. J. olvasónk kérdezi, miért a bol­tokban a sok isme­retlen feliratú, ehetet­len és méregdrága halkonzerv. A „The Angro-Agro a vo­nással" külkereskedelmi vál­lalat vezérigazgatója. Sala­mon elvtárs ‘ nagy. kínban volt- Döntenie kellett, ki le­gyen mégbízható alkalma­zottai közül az. aki Észak- Alaszkába utazik, hogy ott eladja a vállalat legújabb termékét — a porított fagy­laltot — és biztosítsa az im­port dér beszerzését­Ólamon elvtárs már eleve kiesett: a napokban tért ha­za Észak-Peruból és most el kell számolnia a napidtjjab vagyis devizacsalásért há­rom hónapot kell leülnie. — llamon sem jöhetett figye­lembe: kereskedelmi tárgya­lások közben sokat dadog, de Salamon elvtársiól folyé­konyan beszél össze-vissza mindenfélét. Akármerre néz, csupán Álamon elvtárs ma­rad, Salamon elvtárs sze­mélyi titkára és személye* unokaöccse. Álamon elvtárs tehát el­ment Alaszkába, mégpedig az északiba- Kicsomagolta tarisznyáját és máris kí­nálta az árut: — Itt a porított fagylalt) csak tessék, tessék: vegyék mint olyat! A nép, mint olyan: — va­lóban vásárolt­Valami azonban gyanús volt neki. ö Észak-Alaszká- ba indult, de itt forr és iz­zik minden. Az emberek mezítelenül járnak — már bocsássanak meg a kifejezé­sért — és feketére sültek­Telefonon hívta a vállala­tot. . — Salamon, drága bátyám és igazgatóm. — jajveszékelt Álamon- — Megérkeztünk Alaszkába, de itt bizony nagy a hőség! — Az apját! — csodálkozott el Salamon, gyorsan belela­pozott a földrajzi kézikönyv­be és eltökélten megmaka­csolta magát- — Nem lehet az. törvényes öcsém, hiszen ti fáztok! — Bizonyisten nem fázom! Hónak hírét sem láttam, kö­rülöttünk minden teli van banánnal és aligátorral­— Az ördögbe! — kapott észbe Salamon- — Melyik vo­nattal indultatok? — Az északalaszkai gyors­sal. Kiskőrösön át­— Ez ae — rikkantott a ve­zérigazgató. — Az a bestia a jegypénztárban rossz jegyet adott nektek! Oh, ez a vasút, óh ez a vasút! A telefon-siránkozás két óra hosszat tartott, majd Ála­mon végre megkérdezte: — Jól van bácsika elvtárs, de most mit csináljak? — Mi van a porított fagy­lalttal? — Még első nap elfogyott­— Nagyszerű, hát dér van-e elegendő? — Nyomokban sem. Csak aligátor van. — Egye meg a fene, hozza­tok akármit, hisz nem jöhet­tek haza üres kézzel! :,Most már mindent értek!” — gondolta magában Álamon, letette a kagylót és összevá­sárolt 12 vagon krokodilpik­kelyt és nyolc vagon gyü­mölcsöt vagy zöldséget: r- krumplira hasonlít, de fán terem és nem lehet belőle rosejbnit csinálni. Vagy tiz nap múlva, ami­kor már berakták az árut — Álamon elindult haza. Mi­után hajóra szállt volna, — Álamon hirtelen ötlettel cso­koládészínű kísérőjéhez for­dult: — Mondd csak, hapsikám. tulajdonképpen hol is vol­tunk mi, vagyis milyen or­szág ez? Mondott is a jóember va­lamit, de ki érti meg, ha egyszer összetéveszti a rago­kat? — így jött haza, de soha­sem tudta, hogy honnan. A menetlevélbe persze beírta, hogy a Tüzföldön járt mert ez az útvonal a leghosszabb, tehát a legtöbb útiköltséget térítik. Itthon TIT előadásokat vállalt „Behozatalunk kro- kodiláziciójáról” címmel. Ké­sőbb megszervezte a kroko- dilpikkely-konzerv heteket, majd személyes védnökséget is vállalt egy tsz felett, mely országos kezdeményezést in­dított „Krokodilpikkelyt a siló vitamin tartalmának fel­javítására” címmel. A ha­sonló címet viselő tanulmá­nyának publikációja után méltán érdemelte el a „Bel- Kül- és Tranzitkereskede­lem” kiváló dolgozója cimet. (P-) Túlbuzgóság 9 VÉKONY FALAK — Hallod ezt a horkolást? Minden áthaílatszilc a szomszédból! sem a másikat nem válasz, tóttá. Ült otthon és a so« rozatos idézésekre a füle botját sem mozgatta- így aztán egy szép nap rend­őr ment érte, hogy Szol­nokra "kísérje, mert hát ugye, le kell ülni az öt na­pot. János vállára vette a szerszámosládát, kiballagott a rendőrrel az állomásra és vonatpa ültek. Útközben mégis meggon­dolta a dolgot s fizetett a fogság helyett. Egy hétig maradt még Szolnokon« szorgalmasan foltozva *a emberek fazekait. Utána hazautazott, meglehetősen elégedetten, merhát elég szépen keresett és ráadásul a Szolnokra utazást állam költségen tette... (b. ti Nem elveszett ember Kolompár János drótos volt, igen ügyesen foltozta a lábasokat, fazekakat. — Nem is lett volna semmi baja a törvénnyel, ha nem követ el valami feledé- kenységet. A dolog megtör­tént és a fiú, a kis Ko­lompár Laji fél évig felé sem nézett a kunsági kis­város iskolájának. Az ügyből akta lett és százötven forint pénzbün­tetés, vagy ötnapi elzárás: Barátunk sem az egyiket, Lottó-pályázat III. forduló A Jászkun Kakas egy­mást követő hat számában — okt. 11—dec 20-ig —. közlünk egy-egy képet. Az első ötöt szöveggel is ellát­juk. A pályázó feladata a hatodik képhez ötletes szö­veget írni, s azt az össze­gyűjtött képsorozattal együtt dec. 30-ig névvel és címmel ellátott zárt borí­tékban beküdeni az alábbi címre: OTP Szolnok me­gyei fiókja, Szolnok, Ság- vári E. u. 4—6. A boríték­ra kérjük ráírni: LOTTO- PÁLYÁZAT. A legtökéletesebb kép­szövegek beküldői között 1000 forint értékű lottószel­vényt sorsolunk ki. Eredményhirdetés: a Jász­kun Kakas januári, 334 csí­pésében. — Megvette már ZB e hetit?

Next

/
Thumbnails
Contents