Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-29 / 280. szám

ItMj november 39. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MAGYAR 8 AUXlTTtRMEUS íUiíj-UUlTíjítU ii/mmi umuxanmrf UOSOM^> MA6YARÓV1 LaaTiMFüiDfaMUü. FEWySfÍ Si'&'k l*®1 ffel lYifiXo IKASZENTtf SZÉKES-/, ijitrftun hinUia/ffi ewuMUs'-x “wVlP iwinmuu­AlUMM/l ’MIMC-ÍKMŰ '0160GRAD Minden értelmes ember azt hinné, hogy a második világháború emberirtó bor­zalmait felelős államveze­tőik és hadseregparancsn o- kok nem engedhetik többé megismétlődni. Hitler és hadseregének SS alakula­tai, Sondemgruppe-jai és egyéb „Mvégző osztagai" teljesen lemeztelenedtek ^ a nürnbergi perekben. E tör­vényszéki tárgyalásokon az elaljasodásnak olyan iszo­nyatai tárultak fel, ame­lyekhez képest a dantei Pokol víziói csaknem je­lentéktelen semmiségek És most mégis hiteles képek érkeznek a Távol- Keletről, a dél-vietnami dzsungel-háborúról, lyék felháborítják az aktív humanizmust. Ezek a hite­les dokumentumok azt bi­zonyítják, hogy az a van­dál, barbarizmus, amellyel a német fasiszták elbor- easztötták a világot — to­vább él Dél-Vietnamban. A minap a magyar TV képernyőjén láthattunk fil­met egy jobb sorsra érde­mes, szorgalmas, derék nép kolosszális megpróbáltatá­sairól. Foglyokat mutatott be a film, embereket, aki­ket csupán gyanúsítottak a jenki zsoidban álló „kor- mánycsapatck”. De ezeket aa embereket minden bizo­nyíték nélkül vascsövekhez láncolták, állati szadizmus- saj bántalmazták. A Mm, természetesen, magát a ki­végzést már nem ábrázolta. Az egész aktus bemutatása _ kezdettől a végéig — válságosán megviselte volna • nézők idegeit. A teljes valóságról azon­ban némi ízelítőt ad a nyugatnémet Quick és az amerikai Newsweek című képes magazin. E felvéte­lek egyikén (első képünk), az amerikai MP (Military Police) mintájára készült egyenruhát és rohamsisa­kot viselő khanhiSta pribé­kek kivégeznek egy dél- vietnami hazafit. Tizenket- ten lőnek egyetlen fiatalra, b ezt „emberséges eljárás­nak” nevezik. Mit mond­junk azonban a felső képünkön látható vallatás­ról? A fogolynak állati ke­gyetlenséggel felvágják a hasát Maga a hideg ke­gyetlenség olyan iszonya­tos, hogy elítélésére talán nincs is megfelelő szó a szótárban. Még az angol­ban sem, pedig az angol szótár igen gazdag. Második képünk aztán betetőzi a borzalmakat. A már idézett khanista MP legények egy elfogott viet- cong harcost élve begyö­möszölnek egy vízzel tele­töltött gabonatároló agyag­edénybe. A sorozatfelvétel egyikén megkezdik, mási­kán befejezik a „művele­tet”. A kép beszél önma­gáért Mi történik itt? Miért mindez? Miből fakad ez az őrülteket jellemző gaz­tett? Az amerikai sajtóban mind gyakoribb a méltat­lankodó felkiáltás: „A dél­vietnami kérdést háborús­kodással nem lehet meg­oldani”. Az USA ennek el­lenére napi két millió dol­lárra emelte a katonai se­gély összegét a délvietnami gyilkosok támogatására; — Mert itt gyilkosokról van mé, ez tény. Csoda-e, ha mám • Quick U felháboro­dottan kiáltja: E gaztettek­ért a Nyugatnak szégyell­nie kell magát! Felmerül a felelősség kérdése. Vajon kiket kelle­ne e gyalázatosságok miatt egy új nemzetközi törvény­szék elé állítani? A Quick az állítja, hogy a khanista terroristák az amerikaiak szemeláttára gyalázzák meg ilyen mértékben az embe­riességet. Ámde sokszor bebizonyosodott már az a történelmi igazság, minden gyalázatért gyalázat jár. — Azok, akik az emberies­ség lábbal tiprásával akar­nak győzni — nem győz­hetnek végső fokon soha! De az örök megvetés könyvébe beírhatják a ne­vüket.. F. M. VILLAMOS HAJKEFE Eev amerikai cég elem­mel működő vezeték nél­küli villamos hajkefét hoz forgalomba, amely állítólag serkentőleg hat a fejbőrre, tehát előmozdítja a haj egészséges növekedését. A villanyhajkefét különféle betétekkel lehet használni: masszázshoz plasztikból ké­szült sörtékkel, amelyek olyan mozgást végeznek, mint az emberi ujjak, haj­ápoláshoz pedig nylon sór- tékkeli KISEMMIZETT UNOKÁI »Ilii iiliiiuii ilTii 1 ■ 1 ■niiitiiinrimmrni Hogyan élnek a mai indiánok? Nehéz elfelejteni azokat a sorokat, amelyek a „The American Indian Frontier” című könyvben tették köz­zé William Christie Mac­Leod szavaival az Egyesült Államok álláspontját az in­dián-kérdésben. A szerző a következőket írta: „Az USA hivatalos politikája arra irányult, hogy féken tartsa az indiánokat, míg fokoza­tosan ki nem pusztulnak olyan okok következtében, amelyek alattomosabban végeznek velük, mint a kard és a golyód Cooper rézbőrű hősei E sorokat nem ma vetet­ték papírra, de írhatták volna akár 1964-ben is. Az Egyesült Államokban Coo­per és May Károly rézbőrű hősei, gyermekkorunk ol­vasmányainak romantikus törzsfői és harcosai semmi­vel sem élnek jobban, mint a földrésznyi ország fekete­bőrű lakossága, a négerek. S hogy kevesebbet hallunk róluk, az csupán azzal függ össze, hogy e fajta, amely hihetetlen véráldozatok árán próbálta megvédeni földjét és szabadságát, ma szétszórva, rezervátumokba telepítve kénytelen élni, AZ ELSŐK KÖZÉ EURÓPÁBAN Magyarországon viszony­lag nagymennyiségű, jó mi­nőségű bauxit található; a jelenleg ismert készlet mint­egy százr.-illió tonna — az európai bauxitvagyon egy­negyede. Aluminium-koná- szatunk és alumínium-fel­dolgozó iparunk nagyfokú fejlődését azonban gátolja az a körülmény, hogy ha­zánk energiaszegény or­szág. (A bauxitból készült timföld feldolgozásakor alu­mínium-kohóink hazánk villamosenergia termelésé, nek mintegy 10—15 száza­lékát használják el.) A kerek két évvel ezelőtt megkötött magyar—szovjet timföld-alumínium egyez­mény megszünteti azt az el­lentmondást, amely előnyös bauxitadottságaink és ked­vezőtlen energiahelyzetünk között fennáll. Az egyezmény értelmé­ben kifejlesztjük bauxitbá­nyászatunkat, megnöveljük timföldgyáraink kapacitá­sát és az 1967—1980-as évek folyamán fokozatosan nö­vekvő mennyiségben évi 330 ezer tonna timföldet szállí­tunk víziúton — a Dunán Magyarországra érkezett nagymennyiségű szovjet áru visszatérő üres hajóterének kihasználásával — a Szov­jetunió európai területén fekvő alumíniumkohóiba. Amint a térképünk jobb oldalán elhelyezett grafi­konokból látható az egyez­mény következtében lehe­tővé válik, hogy tizenöt év alatt, a kibányászott bauxit mennyisége (1964-ben 1.4 millió tonna közül) több mint kétszeresére emelked­jék, rekonstrukcióval és bő­vítéssel, illetve új üzem építésével timföldféldolgo- zó kapacitásunk pedig (1964: kb. 250 ezer tonna) kereken megháromszoro­zódjék. Alumíniumfeldolgo­zó Iparunk előtt pedig tel­jesen új perspektíva nyílik, mert a Szovjetunió a fel­dolgozott timföldet — tel­jes egészében — alumí­nium-tömb formában (1980- ban évi 165 ezer tonna) visszaszállítja Magyaror­szágra. Ez lehetővé teszi, hogy alumínium félgyárt­mány termelésünk a je­lenlegi szinthez viszonyítva közel ötszörösére 'emelked­jék. A megállapodás mindkét ország számára előnyös. Kerek harminc milliárd fo­rintot kellene beruháznunk — és további három mil­liárd kw óra villamosener­giát kellene importálnunk évenként — ugyanis amennyiben kizárólag saját erőből kívánnánk megvaló­sítani alumínium-iparunk fejlesztésének ilyen hatal­mas arányú programját. A fenti összberuházásból azonban a Szovjetunió — vízierőművek, illetve alu­míniumkohók építésére — mintegy 14 milliárd forint­nyi összeget magára vállalt. Az egyezményben a szovjet fél érdekeltsége abban nyilvánul meg, hogy a vi­lágpiaci ár egynegyed ré­széért kohósíthat, mivel a volgad óriási vízieröművek- ből nyert igen olcsó villa­mosenergiát hasznosítja. A magyar—szovjet tim­föld-alumínium . egyezmény eredményes megvalósítása hazánkat kontinensünk leg­fejlettebb alumíniumfeldol gozó államai közé emeli. többségükben távol a nagy­városoktól és távol egy­mástól is. A rézervátumok Oklaha­rcidban, Űj-Mexikóban, Ari­zonában, Dél-Dakotában.; Wisconstinben, Minnesotá- ban, Oregonban, Floridában ég Michiganban találhatók. Eredetileg ez 131 millió ac­re földet jelentett, a te­rület azonban 56 millió acre-ra zsugorodott. Külön­böző szerződések védték az ős-lakók földterületét, ezeket a szerződéseket azon­ban kezdték kijátszani, fel­rúgni és semmisnek tekin­teni, ahogy idővel rájöttek arra, hogy az indiánok szá­mára biztosított földek gaz­dag ásványi kincseket rej­tenek. Az eladók a vásárlók S az indiánok kisemml- zésében a vezető szerepet éppen az úgynevezett In­dián Ügyek Hivatala játsz- sza, amelyet pedig azzal a rendeltetéssel állítottak fel, hogy a „kormány gyámolt- jainak” érdekeit védje és képviselje. Nagy botrány tört ki, amikor kiszivárgott például a Fekete Láb törzs egy Oregon-állambeli 400 ezer dollár értékű erdősé­gének „eladása”. A hivatal tisztviselői a területet 135 ezer dollárért bocsátották áruba és 25 ezer dollár „ju­talékot” is felszámoltak. Mint később kiderült, a tisztviselők maguk voltak a vásárlók. A botrány azon­ban csak a lapok hasábjain tükröződött, egyetlen tiszt­viselőt sem vontak felelős­ségre. Szinte mindennapos gya­korlat az is, hogy a hivatal az indiánok beleegyezése, sőt, néha tudta nélkül is bérbeadta nyersanyagforrá­saikat. Amikor a San Ilde- fonso-i indiánokkal bántak így el, még azzal is tetéz­ték a gaztettet, hogy a szer­ződés aláírásakor megjele­nő és törzse nevében tilta­kozó indiánfőnököt a kor­mányhivatalnok a szó szo­ros értelmében kidobta a helyiségből. Nem lehet tehát csodál­kozni azon, hogy a „nyo­mor statisztikájának” ne­vezték a lapok azt a jelen­tést, amelyet a nemrégiben tartott országos indián kongresszus készített és terjesztett elő a Fehér Ház­ba, Johnson elnöknek — az őslakosság nyomorúságos helyzetéről. A jelentés — többek között — leszögezi, hogy a munkaképes felnőtt indiánok fele munkanélkü­li, s néhány rezervátumban ez a százalék a kétharma­dot ig meghaladja. AzAco- ma (Üj-Mexikó) rezervá­tumban például 1380 18—55 év közötti indiánból csak 197 rendelkezik állandó munkával. Észak- és Dél- Dakotában a dolgozó indiá­nok átlagos évi jövedelme 105 dollár, vagyis napi 39 cent De a hivatalos amerikai statisztikák sem tudnak — még szépített formájukban sem — kedvezőbb körülmé­nyeket jelenteni. A legfris­sebb adatok szerint az USA-ban élő indiánok át­lagjövedelme egyharmada, de nemritkán csak egyötö­de a fehérbőrű amerikaiak átlagjövedelmének. Átlagos életkoruk 20 évvel alacso­nyabb, a gyermekhalandó­ság pedig messze felülmúl ja az országos átlagot. Aa indián lakosság nyomorúsá­gos életmódja arra kény­szeríti az indián gyermekek! 60 százalékát, hogy idő előtt abbahagyják tanulmányai­kat« Űnody Györ*r Ahol Hitler szelleme élő valóság UIIHT0U

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents