Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-27 / 278. szám

2 SZOLNOK MEGYEI N ÉTLAP 1964, november 27; r Újabb bevetésen a kongói ejtőernyősök Szerdán a késő esti órákban Stanleyville-ben még mindig folytak a harcok. A Kongó folyó balpartján elterülő városrész még a hazafias erők kezén volt, de egyes olyan körzetekben is tovább tartott a fel­kelők ellenállása, amelyeket már a belga ejtőernyő­sök, vagy Csőmbe zsoldosai ellenőriztek. A felkelők ellenállási gócait a támadó zsoldosok és a belga ejtőernyősök még szerdán este 20 óra 45 perckor is hevesen támadták, a Kongó folyó balpart­ját bombázták és repülőgépről géppuskázták. Ünnepségek Ulan Bátorban A belga kormány szer­dán még azt állította, hogy Stanleyville lerohanása után az ejtőernyősöket ha­ladéktalanul visszahívják. Ez a bejelentés megint csak nem bizonyult igaz­nak. Csütörtökön hajnal­ban amerikai katonai szál­lítórepülőgépek belga ejtő­ernyősöket szállítottak a Stanleyville-től 370 kilo­méterre északkeletere fek­vő Paulis kereskedelmi központba, amelyet egész mostanáig a népi erők el­lenőriztek. Az újabb be­avatkozás ürügye is a régi: európaiak „megmentése”. A kongói kormánycsapa­tok sok egysége felszaba­dult a belga ejtőernyősök intervenciója révén, s így további hadműveleteket kezdhettek. Fehér zsoldo­sok vezetésével szerdán bevonultak az ország észa­ki részén fekvő Bhuta vá­rosba is, később pedig amerikai gépek szálltak le a Stanleyville-től észak­nyugatra lévő Aketiben. A zsoldosok és a kormány­csapatok zöme arra készül, hogy csütörtökön bevegye Stanleyville balpartját is. Miközben LeopoldvÜle- ben újabb és újabb rém­történeteket mesélnek Stan­leyville-ben átélt napjaik­ról a „kimentett” fehér te­lepesek — ezek között volt egyébként Hitler egykori helyettesének, Martin Bor- mannak misszionárius fia is — Stánleyville-ből elju­tottak már a külvilághoz az újságírók első élmény- beszámolói a belga ejtőer­nyősök kegyetlenkedéseiről. Megdöbbentő részleteket leplez le például az AP kiküldött tudósítója és a UPI amerikai hírügynökség fotoriportere. — Az elfogott lázadókat börtöncellákba zsúfolták, amelyeknek padlóján taka- rítatlanul áll az ürülék. — Egynéhány felkelőt gúzsba kötve rúdra akasztottak fel, mint ahogy a vadászzsák­mányt szokás. Az utcákon végighurcolt felkelők ar­cába köpnek, rugdossák őket. Más lázadókat a vá­ros új urai a nyílt utcán lövöldöznek agyon — írja az AP. A belga—amerikai be­avatkozást követően szer­dán este és éjszaka az ENSZ-ben megmozdult az afrikai csoport, ugyanakkor Fedorenko szovjet állandó ENSZ-megbízott is tiltako­zást jelentett be. Az afrikai csoport algé­riai javaslatra ült össze. Az ülésen Csőmbe megbízottja teljesen elszigetelődött. A csoport üléséről kiadott közleményt a nigériai Ade- bo, a csoport e havi elnöke olvasta fel. Közölte, hogy a 33 tagú afrikai csoport sok tagja felháborodásának adott kifejezést a belga— amerikai agresszió miatt és e két imperialista államra hárítja a teljes felelősséget az intervenció következté­ben meggyilkolt emberek életéért. Elmondotta, hogy az ülésen egyedül Mbale kongói megbízott foglalt állást a belga—amerikai agresszió védelmében. * A legújabb jelentések szerint az újabb belga ej­tőernyős-invázió célpontja a Stanleyville-től 370 kilo­méternyire északkeletre fekvő Paulis kongói város volt. A belga ejtőemvősök négy amerikai C—130-as Hercules típusú katonai utasszállító repülőgépen hajnalban indultak el Stan- leyville-ből. Az első osztag ejtőernyőn ereszkedett alá. a többiekkel, összesen 207 katonával, amerikai gépek szálltak le a kongói sza­badságharcosok védekező tüzében. Ezt az új agresz- szív cselekményt is azzal az ürüggyel hajtották vég­re, hogy kimentsék a vá­rosból az európai polgáro­kat. Két és félórával a le­szállás után a belga invá- ziós egységek Paulis leg­nagyobb részét lerohanták és a szállítógépekbe terel­ték az európai származású lakosokat. Az akciót, mint a Reuter írja, a Stanleyvil- le-i támadás mintájára hajtották végre. A Reuter jelentése szerint egyébként ezzel még valószínűleg nem fejeződött be a belga ejtő­ernyősök tevékenysége, szó van arról is, hogy Stanley­ville-től 260 kilométernyi­re északra, egy Watsa ne­vű helységet is meg akar­nak támadni. A legutóbbi hírek sze­rint Stanleyville-ben vál­tozatlanul folyik a tűz­harc. A zsoldosok vezette A legújabb saigoni jelen­tések szerint a szerdán több mint tíz órán át szűn­ni nem akaró kormányelle­nes tüntetések az esti órák­ban sem ültek el teljesen. Az este 22 órakor életbe­lépett kijárási tilalom előtt még heves összecsapásra került sor a város központ­ja felé haladó mintegy ezer­főnyi tüntető tömeg és a rendőrök között. A tünte­tők felgyújtották az egyik rendőrségi gépkocsit, mire a rendőrök fegyverüket használták. A rendőrgo­lyóktól két tüntető meg­halt, többen megsebesültek. A dél-vietnami főváros más pontjairól is jelentet­tek összetűzéseket. Tíz perccel a kijárási tilalom megkezdése előtt a kor­mány ejtőernyősei figyel­meztető lövésekkel próbál­koztak eloszlatni a budd­hista székház körül össze­gyűlt tömeget, amely az ut­cára öntött lángoló benzin­nel tartotta távol támadóit. Itt is többen megsebesül­tek. Az UPT jelentése szerint csütörtökön Saigon utcáin röplapokat osztogattak, amelyekben a tüntetők be­jelentik, tűzhalállal emész­tik el magukat, ha a Tran Van Houng-kormány nem mond le csütörtökön éjfé­lig. A Saigonban elrendelt rendkívüli állapot végre­hajtásáról csütörtökön több intézkedést adtak ki: élet­beléptették a rögtönbírás- kodást, a cenzúrát, a gyüle­kezési tilalmat, felhatal­mazták a rendőrséget a házkutatások és letartózta­tások végrehajtására, pa­rancs nélkül is, bejelentet­ték, hogy a kormány ellen­őrzése alá vonta az élelmi­szerelosztást, a közlekedést és a szállítást. Olga Csecsotkina, a Prav­da szemleírója a lap csü­törtöki számában kommen­tálja az Egyesült Államok dél-vietnami politikáját. Megállapítja, hogy Wash­ingtonban újabb terveket dolgoznak ki a háborúnak Észak-Vietnamra, Laoszra és Kambodzsára való kiter­jesztéséről. Csecsotkina megjegyzi, bogy Taylor tá­kongói kormánycsapatok csütörtökön a déli órákban a várost övező dzsungelt fésülték át, hogy meghiúsít­sák a felkelők további el­lenállását. A belga hatóságok köz­ben a brüsszeli repülőté­ren színjátékba illő jelene­teket rendeznek azokkal az európaiakkal, akik az invá­zió óta települtek ki Kon­góból. Ezeknek a száma a csütörtöki napon már több­száz volt. Nairobiban nyilvánosság­ra hozták Thomas Kanzá- nak, a kongói forradalmi kormány külügyminiszteré­nek nyilatkozatát. Kanza megállapította, hogy a Kangóban folyó harc egész Afrika háborúja a Kasza- vubu által felbérelt fehér zsoldosok ellen. A nyilat­kozat leszögezi: mindaddig tart a harc, amíg nem ér­tik meg, hogy szabadság- harcuk nem lázadás, vagy elszakadási kísérlet, ha­nem népi forradalom Kon­gó és Afrika igazi függet­lenségéért. A történelem és az egész afrikai földrész — folytat­ja a nyilatkozat — Kasza- vubu, fehér zsoldosait, bel­ga és amerikai tanácsadóit őseller ségnek fogja tekin­teni, akik a Kongóban most folyó véres tömegmészár­lásért felelősek. — (MTI) bomoík Washingtonba érke­zése egy tanácskozás-soro­zatot nyit meg. Ügy fest a dolog — mutat rá a szem- leíró —, hogy a tanácsko­zásokon Taylomak szinte döntő szava lesz. Márpedig az Egyesült Államok saigo­ni nagykövete azt fogja kö­vetelni, hogy „korlátozott A Figaro madridi tudósí­tója a gibraltári öbölben megkezdődött nagy spanyol hadgyakorlatokkal kapcso­latban arról ír, hogy a spa­nyol kormány „hideghábo­rús támadásra” készül a brit támaszpont ellen. An- tunez haditengerészeti mi­niszter az újságírók előtt kijelentette: a gibraltári övezetnek döntő jelentősé­ge van Spanyolország stra­tégiájában, politikájában és történetében. A francia lap jelentése szerint a spanyol kormány A Reuter és az AFP je­lenti, hogy szerda óta le­tartóztatások folynak Bra­zília Goias államában. A letartóztatások — állítólag már több mint száz sze­mélyt érintenek, köztük az állam kormányzójának leg­főbb munkatársait. A lappangó válság a hí­rek szerint — már több mint egy hete tart. Castelo Franco köztársasági elnök azzal vádolja Mauro Bor­gest, Goias tartomány kor­mányzóját, eltűri, hogy az állam „a kommunista fel­forgatás központjává vál­jék”; A kormányzó nem volt hajlandó munkatársaitól megválni, akik közül egyik­másik neve felmerült n Goulart elnök baloldali A vietnami néppel való szelidaritás nemzetközi értekezlete Csütörtököm a vietnami néppel való szolidaritás nemzetközi értekezletének délelőtti ülésén nagy be­szédet mondott Tran Van Tan, a dél-vetnami nem­zeti fedszabadításd front küldöttségének vezetője. — Beszédében egyebek között kijelentette; Dél-Vietnam- nak mindössze 14 millió lakosa van, az amerikai imperialisták és a dél­vietnami bábkormány azonban hatalmas fegyve­res erőket tart fenn. A hadsereg létszáma majd­nem hatszázezer fő. Dél- Vietnam területe alig több, min 170 000 négyzetkilomé­ter. Az amerikaiak ennek ellenére 11 nagy hadikikö- tőt és 111 katonai repülő­tereit létesítettek az ország­ban. Tran Van Than méltatta a dél-vietnami nemzeti fel- szabadítási front létrehozá­sának jelentőségét. A fel­szabadított területeken végzett munkáját. Elmon­dotta, hogy 1963 végére két millió hektár földet osztottak szót a szegény­parasztok között. Beszédé­nek befejező részében elis­merő szavakkal nyilatko­zott arról a segítségről, amelyet a szocialista or­szágok nyújtanak Dél-Viet- nam harcoló népének. mértékben terjesszék ki a háborút Dél-Vietnam ha­tárain túlra”. A szemleíró megállapítja, hogy ha a há­borút északra kiterjesztik, bármennyire korlátozottnak is nevezik, ez egyben azt je­lenti, hogy a háborús ag­resszió az egész indokínai félszigetre átterjed. mindenáron meg akarja akadályozni Gibraltárnak London által tervezett „füg­getlen ítését”. Gazdasági In­tézkedésekkel kívánja Nagy- Britanniát a gibraltári kér­dés rendezésére kényszerí­teni. A Gibraltár környé­kén épített új üzemekbe kívánja irányítani a brit támaszponton dolgozó tíz­ezer spanyol munkást, — szükség esetén pedig szigo­rú határzár bevezetésére, sőt a vízellátás beszünteté­sére gondol* kormányának megdöntését követő katonai vizsgálat során. Goias állam napok óta szigorú katonai ellenőrzés alatt áll. A városba vezető utakat lezárták. Szerdán ko­ra reggel 300 főnyi szövet­ségi csapat vonult be az állam fővárosába. A letartóztatás! végzések kibocsátásakor feltehetően a kormányzó letartóztatá­sát is tervbe vették. Sao Paulo állam hadbí­rósága újra olyan döntést hozott, hogy ki kell adni a letartóztatás! parancsot — Luis Carlas Prestes és a brazil kommunista párt 70 más vezetője ellen. Sajtó­közlések szerint a bírósági döntést az állam főügyé­szének kérésére hozták* Ulan Bátorban csütörtö­kön ünnepségekkel emlé­keztek meg a Mongol Nép- köztársaság 40 éves fenn­állásáról. A mongol főváros központi terén megkoszo­rúzták Szuhe Bator és Csoj- balszan mauzóleumát. A ko- szorúzási ünnepségen a Mongol Népi Forradalmi Párt és a Mongol Népköz- társaság kormányának ve­Kocsa Popovics jugoszláv külgyminiszter szerdán két­órás megbeszélést folytatott Couve de Murville-lel. A tárgyaláson szó volt a ju­goszláv—francia gazdasági kancsolatok fejlesztéséről. Szerdán este érkezett Pá­rizsba Vaclav David cseh­szlovák külügyminiszter, aki az újságírók előtt ki­jelentette, Csehszlovákia és Franciaország viszonya az utóbbi időben jelentősen RÓMA Visciano községben, Ná­poly közelében, szerdán es­te 30 ember — férfiak, nők és gyermekek — megsebe­sültek, közülük egyesek sú­lyosan, amikor egy, a vá­lasztási győzelmet ünneplő menetoszlopra rálőttek. A községben a választási kampány rendkívül éles volt és Nápolyban — me­gyei szokás szerint — a kampány során különböző szatirikus dalokat énekeltek áz ellenfél címére. Az igen heves választási harccal magyarázható a nagy öröm, amikor kiderült, hogy a ke­reszténydemokraták — ez­úttal harmadszor — szen­vedtek vereséget és a szo­ciáldemokraták győztek. Ebből az alkalomból ün­neplő menet vonult végig a városon, amely dalával a csúfos kudarcot vallott ke­reszténydemokrata vezető­ket gúnyolta. A helyi ké­zétől is jelen voltak, élükön Cedenbal miniszterelnök­kel. Ulan Bator múzeumában nagyszabású kiállítás is­merteti a köztársaság negy­ven év során elért eredmé­nyeit Délután tartották a 40; évforduló tiszteletére ren­dezett jubileumi gyűlést. javult, párizsi látogatásá­nak célja, hogy a két or­szág kapcsolatai tovább erősödjenek. A csehszlovák külügyminiszter hozzáfűzte: A megbeszélések az ENfíE- közgyűléssel kapcsolatban, a két országot érdeklő kér­désekre is kiterjednek. — Couve de Murville csütör­tökön délelőtt fogadta a csehszlovák külügyminisz­tert, akit a megbeszélés után ebéden látott vendé­gül. reszténydemokrata vezető lakásának erkélyéről — hir­telen — géppuskasorozatot adtak le. Néhány pillana­ton belül 30 ember megse­besült. A szomszédos hely­ségekből azonnal rendőrség sietett a helyszínre, amely helyreállította a nyugalmat és megkezdte a nyomozást, de az eddig nem vezetett eredményre. LONDON Tovább fokozódott a főni elleni roham. A valutaűzé- rek 13 százalékos kamattal vettek kölcsön font-összege­ket hogy rögtön eladják alacsonyabb árfolyamon egyhavi határidő -szállítás­ra. A londoni bank külföldi bankkészletei kimerültek, mert ügyfelei nyakra-főre vásároltak idegen külföldi valutákat áll'tólagos „úti­költségek” ürügyén. A dél-vietnami kormány erőszak-intézkedései hatástalanoknak bizonyulnak Hidegháború Gibraltár körűi? Letartóztatások Brasilia Goias államában A jugoszláv gazdaság két évtizedes fejlődése Jugoszlávia a második világháború előtt agráror­szág volt, lakosságának háromnegyed része élt fa­lun. A mezőgazdaság volt a főbb gazdasági ága, s a nemzeti jövedelem legna­gyobb részét is ez szol­gáltatta. Jugoszlávia bányáiban és ipari üzemeiben mindössze 300 000 munkás dolgozott. Ezzel szemben ma már Ju­goszlávia közepesen fejlett ipari országnak számít. Az iparosítás révén megválto­zott az ország néprajzi, szociális és gazdasági szer­kezete. A lakosság több mint 50 százaléka városban lakik és nem a mezőgaz­daságból él. A 23 300 000 foglalkoztatottnak csaknem a fele az iparban dolgozik. A társadalmi szektor szolgáltatja a nemzeti jö­vedelemnek és a társadalmi összterméknek csaknem 80 százalékát. Az ipari terme­lés növekedésének üteme a legutóbbi tíz év alatt mintegy évi 13 százalékos volt. Nagy fejlődést ért el Jugoszlávia a bányászati és építőipari felszerelések gyártása és a vegyipar te­rületén is. A jugoszláv export érté­ke 1963-ban 237 milliárd dinár volt. Ebből 181.5 milliárd dinár az iparra, 50 milliárd dinár a mező- gazdaságra és mintegy 5,5 milliárd dinár az erdőgaz­daságra jutott. Bár a mezőgazdaságban termőföld és a jószágállo­mány legnagyobb részben még magánkézben van, mégis a társadalmi gazda­ságok (amelyele száma meg­haladja az 5500-at) adják a mezőgazdasági piaci fe­lesleg 40 százalékát, a me­zőgazdasági társadalmi össztermék 25 százalékát és rendelkeznek teljes gépál­lománnyal. A mezőgazda­sági össztermelés az utóbbi hat évben 31 százalékkal növekedett, s ezen belül a társadalmi gazdaságok ter­melése megkétszereződött. A társadalmi tulajdonban lévő gazdaságok adják ma a búzatermés mintegy 70, a kukoricatermés 50 és a tejtermelés 66 százalékát. Az ország gyors gazda­sági fejlődését bizonyítja, hogy az egy lakosra számí­tott nemzeti jövedelem 110 dollárról 500 dollárra emel­kedett. Az utóbbi hat év­ben a társadalmi összter­mék értéke 1989 milliárd dinárról 4561 milliárdra, a nemzeti jövedelem pedig 1834 milliárd dinárról 4181 milliárdra, míg a személyi fogyasztás 1098 milliárd di­nárról 2290 milliárd dinár­ra emelkedett. (MTI) 4 jugoszláv és a csehszlovák külügyminiszter Párizsban BERLIN-TOKYO-MOSZKVA NEW-YORK-BELGRAD -LONDON

Next

/
Thumbnails
Contents