Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-27 / 278. szám

Í!W. november 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hegyei KISZ küldöttértekezlet Szolnokon (Folytatás az 1. oldalról) ló, majd áttért a nevelési feladatok taglalására* A nevelést jellemezze emberi hang és bátor vitatkozás Ifjúsági szövetségünk ne­velési feladatát csak úgy képes megvalósítani, ha olyan eljárásokat, módsze­reket alkalmaz, amelyekkel sikeresen formálhatja a fiatalok gondolat- és érze­lemvilágát, befolyásolhatja cselekedeteiket. A nevelőmunkát jelle­mezze a párt gyakorlatá­nak megfelelő emberi hang, a szocialista eszme és épí­tés eredményeire hivatkozó bátor vitatkozás, az egyéni meggyőzés. Az a feladatunk, hogy a fiatalok új iránti érdeklő­dését a helyes irányba te­reljük, érdeklődésük ki­bontakozásához megteremt­sük a feltételeket és az ed­diginél fokozottabb mér­tékben a szocializmus épí­tésének szolgálatába állít­suk azokat. Erre fel kell használnunk a megyénk KISZ szervezeteiben már hagyományossá vált .Ki­váló ifjú mérnök”, „Kiváló technikus”, „Fiatal újító”, a „Szakma ifjú mestere” mozgalmakat, a mezőgaz­daságban az ifjúsági mun- kacsaoatok tevékenységét. Ezek után Kovács Béla az ideológiai nevelőmunká­ról, majd a fiatalok munkaerkölcsérSI szólt. Elmondta, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. és a KISZ 1960-as kongresszusának határozatai fontos feladat­ként jelölik meg az ifjú­ság munkára és tanulásra való nevelését, az új mun­kaerkölcs kialakítását. Is­mertette azt is, milyen si­kereket értek el ebben a kiszesek. Többek között: Megyénkben kétszáz­nyolcvan ifjúsági brigád ezerhétszáz taggal tevé­kenykedik* A szocialista brigád megtisztelő címet száz ifjúsági brigád nyerte el nyolcszáz résztvevővel. Az „Ifjúság az exportter­vek teljesítéséért” mozga­lomban 56 brigád négyszáz- kilencven fiatal résztvevő­vel versenyez. Különösen a Tisza Cipőgyárban és a Hű­tőgépgyárban dolgoznak eredményesen. A fejlődést, a haladást azonban csak úgy lehet biztosítani, ha az eddig végzett munkánkat elemez­ve feltárjuk a még meglé­vő problémákat azzal a céllal, hogy a jövőben ezek kijavítására fokozott gon­dot fordítsunk. A KISZ bizottságok és alapszervezetek a termelé­kenységet segítő munkában még nem használnak fel minden meglévő lehetősé­get. Sok esetben nem tart­ják fontos feladatuknak a termelés kérdéseivel való megkülönböztetett foglal­kozást. Nem megfelelő az együttműködés a szakszer­vezetekkel sem. A „Szakma ifjú mestere” mozgalom, a „Kiváló ifjú technikus, mérnök, közgaz­dász” mozgalom nem elég­gé elterjedt, néhány helyen formális* Az ipari üzemek többsé­gében a KISZ szervezetek védnökségekkel segítik az üzem termelési feladatai­nak megvalósítását. Hiba az, hogy néhány helyen erejüket is meghaladó fel­adatokat vállalnak. Más helyen viszont jelentéktelen feladatokat KISZ védnök­ség címén végeznek* A harmadik ötéves terv­ben a megye mezőgazdasá­gának háromezer szakmun­kásra lesz szüksége. A fa­lusi alapszervezetek és bi­zottságok segítsék a fiata­lok tanulását a mezőgazda- sági szakmunkásképző is- Mákban, valamint a trak­torai tanfolyamokon. A következő években az építőipar feladatai megsok­szorozódnak. Ennek megfe­lelően többet kell foglal­koznunk az építőiparban dolgozó fiatalokkal, meg kell előznünk az ott dolgo­zók elvándorlását. Külön szólt a beszámoló a fiatalok általános műveltségének alakulásáról is: A megye dolgozó fiatal­jainak nagy része rendsze­resen tanul, művelődik. — 1960-ban 1990, 1964-ben 3400 fiatal vett, illetve vesz részt az általános iskola, a középiskola és a felsőfokú tanintézetek esti és levele­ző oktatásán. 1960 óta szakmai okta­tásban 7043 fiatal kapcso­lódott be, melyből 1874 a mezőgazdaság különböző ágaiban szerzett szakkép­zettséget, 5167-en pedig üzemi szaktanfolyamokon vettek részt* Nagy gondot kell tovább­ra is fordítani az általános iskolát végzettek számá­nak növelésére, a tömeges és színvonalas szakmunkás- képzés fejlesztésére. A KISZ tagság 4.7 százaléka nem végezte még el 8 ál­talánost. A KISZ alapszer­vezetek, bizottságok segít­sék elő, hogy ezek a fiata­lok munkájuk mellett to­vább tanuljanak. Arra kell törekednünk, hogy 1968-ra ne legyen egyetlen olyan fiatal se, aki nem rendel­kezik az általános iskola nyolc osztályával. Szólt a beszámoló a sportról, a fiatalokat külö­nösen érdeklő sportolási lehetőségekről KISZ bizottságaink és alapszervezeteink segítsék — hangsúlyozta —, hogy az új szervezet körül szé­les társadalmi aktívaháló­zat jöjjön létre sportszere­tő fiatalokból. Kezdemé­nyezzék a sportlétesítmé­nyek létrehozását, és az építéshez társadalmi mun­kával járuljanak hozzá. A sportolási lehetőségek nö­velésével, kihasználásával neveljünk testben erős, — egészséges ifjúságot. — A sportköri KISZ csoportok létrehozásával segítsük elő a nevelőmunka színvonalá­nak emelését, céltudato­sabbá tételét a sportkörök­ben. Szorosabbá kell fűznünk kapcsolatainkat a sporttö- megszervezettel, az MHS-el, a nőmozgalommal, a TIT-el és a Vöröskereszt szerve­zeteivel. Befejezésül Kovács Béla a KISZ vezetőségek újjá- választásának tapasztalatai­ról, majd az úttörő-szerve­zetek tevékenységéről szólt. S e szavakkal zárta a be­számolót: Az idősebb generáció ál­dozatos harca és munkája tette lehetővé, hogy a szo­cializmus számunkra való­ság legyen. Most rajtunk a sor: munkánkat úgy végez­zük, hogy méltóak le­gyünk a korra, amelyben élünk és becsülettel felké­szüljünk a holnpra. Még jobb munkával, nagyobb tudással járuljunk hozzá saját jövőnk építéséhez. Kovács Béla beszámoló­jának elhangzása után Ko­vács László, a revíziós bi­zottság megyei elnöke ter­jesztette be a revíziós bi­zottság beszámolóját. Ezután az értekezlet el­nöke szünetet rendelt el. Szünet után megkezdődött a vita a beszámoló felett A felszólalások során elsőnek Csikós Pál martfűi küldött kapott szót, majd Járdán József, a Tiszafü­redi Gépállomás küldötte beszámolt arról, hogy szak- könyvtárat létesítettek to ha már könyvtár van — mondták — olvassunk. író és olvasó találkozókat ren­deztek. Kulturális tevé­kenységükről is szólt, vé­gül pedig hangsúlyozta; az a céljuk, hogy azok a fia­talok, akik valóban a me­zőgazdaságban akarnak dol­gozni, minél magasabb szakmai képzésben, illetve továbbképzésben részesül­jenek. Bana Jusztina (Török- szentmiklósról) az Arany­kalász Tsz-ben meghonosí­tott mezőgazdasági szak­munkásképzésről szólt, s arra buzdította többek kö­zött az értekezlet résztve­vőit, hogy közösen szállja- nak szembe a mezőgazda- sági szakmát lebecsülő vé­leménnyel. Kövecses Ferenc a fegy­veres erőknél szolgálatot teljesítő fiatalok kulturális eredményeiről szólt, majd bejelentette a küldöttérte­kezletnek, hogy a honvé­delmi propaganda segítése érdekében a megye három úttörőházának adnak át re­pülőgépeket, — amelyekkel már bevonulásuk előtt megismerkedhetnek a fia­talok. Szabó Ilona (Kunszent- mártonból) javasolta, hogy az ifjúsági szervezetek mi­nél több fiatalt küldjenek az általános iskolák úttörő őrseibe. Náluk ez a gya­korlat jól bevált, s har­minckét őrsükbe harminc ifjúsági vezető tevékeny­kedik. Ekkor ismert, de mindig kedves színfolt szakította meg a küldöttértekezletet. Taps és dobpergés közben úttörők vonultak be és kö­szöntötték a megye és a város úttörői nevében a tanácskozó fiatalokat. Üd­vözletük jeléül egv-egy szól virágot nyújtottak át az értekezlet minden kül­döttjének. Kőhidi László köszönte meg az üdvözlést. A résztvevők tapsa „kísér­te ki” a kicsinyeket a .te­remből. Káposzta József karcagi küldött a mezőgazdasági szakképzésről szólva hely­telenítette, hogy többnyire csak a gyenge érdemjegyű tanulók jelentkeznek erre a pályára. Ráadásul Kar­cagon gyakori, hogy még Fehér Lajos elvtárs fel­szólalása kezdetén átadta a küldöttértekezlet résztve­vőinek az MSZMP Politi­kai Bizottsága, valamint a Minisztertanács üdvözletét és hangsúlyozta: hallgat­tam a KISZ megyei bizott­ságának és revíziós bizott­ságának beszámolóját és úgy vélem, ez megfelel pártunk általános politiká­jának, annak a politikának, melvnek megvalósításáért népünk, s közöttük a Kom­munista Ifjúsági Szövetség tagjai is eredményesen dol­goznak itt Szolnok megyé­ben is. Amikor még készí­tették a KISZ kongresszusi téziseit, pártunk Politikai Bizottsága már akkor is pozitiven értékelte a KISZ tevékenységét. Megállapí­totta, hogy eredményesen segítette a map var ifjúság kommunista szellemben va­ló nevelését, s tevékenysé­gével kiérdemelte a meg­becsülést. Most pártunk újból harc­ba hívja a kiszeseket. Meg kell vívni a szocializmus teljes felénítésének harcát. Annál is inkább hívjuk a fiatalokat az építésnek eb­be a harcába, mert mun­kánk eredményeinek gyü­mölcsét főleg ők élvezik majd. A tanulásról szólva Fehér elvtárs hangsúlyozta, hogy ezt a feladatot össze kell kötni a játékossággal, mert az életkori sajátosságot nem szabad figyelmen kí­vül hagyni. Különösen vo­natkozik ez az úttörőkre. Azért szeretik például az úttörők az exp^rtíciós fel­adatokat, mert izgalmasak és játékosak is. ezek sem maradnak meg ezen a pályán. Felszólalt a küldöttérte­kezleten Fehér Lajos elv­társ, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tese is. A fiatalok munkára ne­veléséről szólva Fehér elv­társ hangsúlyozta, hogy az idén már az eddigieknél szervezettebb volt. Hangsú­lyozta, hogy olyan lesz az életszínvonalunk, ahogyan termelünk. S az ifjúságnak e területen is komoly fel­adatai vanna’’. Mindenek­előtt segítem a munka ter­melékenység emelését. Ez egyik legsürgetőbb feladat. Á gazdasági munkában való helytállásról szólva többek között azt mondta Fehér elvtárs: — A termelés nagyon je­lentős eszköze a verseny. Örömmel hallgattam a KISZ-bizottság beszámoló­jából, hogy itt közel húsz­ezer ifjú versenyzett a ter­melésben. A másik nagy segítőeszköz, amit a Szol­nok megyei fiatalok is al­kalmaznak, a különböző védnökségek vállalása. — Védnökséget vállaltak a Ti­száméit) Vegyiművek épí­tése felett, s ennek csak örülhetünk. Szép ered­ménynek tekintendő az is, amit az öntözőcsatornák építésében, a rétek, legelők ápolásában elértek. A harmadik fontos esz­köze a termelés segítésének a szocialista brigádmozga­lom — hangsúlyozta Fehér elvtárs. majd számokkal is érzékeltette, hogy az utób­bi időben milyen sokan csatlakoztak országosan és Szolnok megyében is ehhez a mozgalomhoz. Mondjuk meg nyíltan — mondta ké­sőbb —, hogy a tsz-ek megerősítése nemcsak az öregek gondja. A tsz-ek, azok is. amelyek ma még gyengék, megerősödnek, de az ifjak cselekvő részvéte­lével ez az erősödés gyor­sabb lehet. Sokan gondol­kodnak úgy a faluról el­vándorolt fialtalak közül: az öregek maid megszilár­dítják a közös gazdaságo­kat, s aztán mi is vissza­megyünk. Ez így nem igaz­ságos, nem is erkölcsös. Fehér elvtárs hangsúlyozta azt is. hogy a gazdasági és szakvezetők is több bi­zalommal, megbecsüléssel serkentsék, bátorítsák na­gyobb feladatok vállalásá­ra a fiatalokat. Fehér Lajos felszólalása után Kőhidi László ebéd­szünetet rendelt el. Ebéd után pedig Csótó Mária kisújszállási küldött kapott szót, majd Bárdi Imre, a megyei tanács vb művelő­désügyi osztályának veze­tője nevelési kérdésekről és a munkára nevelésben a pedagógusok szerepéről szólt. Hangsúlyozta, hogy az ifjúság nevelésében a tanári testületnek ■ és az ifjúsági szervezetnék is megvan a maga feladata, de minden esetben csak akkor érnek el tényleges eredményeket, ha munká­jukat megfelelően összehan­golják. Nagy Kálmán jászberényi küldött a hűtőgépgyári fia­talok eredményeiről szólt, majd Szabó Borbála, a martfűi Tisza Cipőgyár szocialista brigádvezetője kapott szót. — Brigádunk jelszava — hangsúlyozta — dolgozz ma jobban, minit tegnap. S örülünk. hogy minőségi tervünket 0,3 százalékkal a kötelezőnél is jobban tel­jesítettük. De nehogy azt higigyétek, hogy csak mi dolgozunk így. így dolgo­zik üzemünkben minden szocialista brigád. És vala­mennyiünknek nagyon jól esik, amikor levelet kapunk külföldi vásárlóinktól, s azt írják, hogy elégedettek a munkánkkal. Koncz Tibor, a szolnoki társadalmi ifjúsági sport- bizottság munkájáról szólt, s ismertette a város sport­jának fejlesztésére vonat­kozó javaslataikat. Ezután Kárpáti József, a Jászsági Állami Gazdaság küldötte kapott szót, s elmondta, hogy a gazdaság pártveze- tőségének segítségével ho­gyan javult meg a munka az éveken át mondhatni sehogyan se működő KISZ- s zervezetben. Hajnal Ferenc tiszaföld- vári küldött azt hangsú­lyozta; a gazdaságvezetők állásfoglalása nagyon fontos ahhoz, hogy a fiatalok eredményesen dolgozzanak a szövetkezetekben. ■ — Mi szerencsések va­gyunk — mondta —, min­ket a párt- és gazdaság- vezetés egyformán megér­tőén támogat. Ennek is tud­ható be az, hogy nálunk 36 év az átlagos életkor. Így több az ifjú munkaerő, s szövetkezetünk is a job­bak közé tartozik. Széplaki Katalin, a kul­turális nevelés egyes kér­déseiről szólt, főleg a sza­badidő felhasználásáról. — Kifogásolta, hogy sok he­lyen. főleg falun, a kul­turális programokat régi módon, régi ízlés szerint állítják össze. Időszerűnek tartja jobban segíteni az alapszervezetek vezetőit, hogy tisztán lássák a kul­turális munka feladatait. A felszólalásokra Kovács Béla válaszolt, s ezzel a KISZ-értekezlet első napi­rendje lezárult. A második napirend so­rán a küldöttértekezlet megválasztotta a KISZ har­minchét tagú megyei bi­zottságát, nyolc póttagját, a kilenc tagú revíziós bi­zottságot, valamint a hu­szonhét kongresszusi kül­döttet. A megyei KISZ végrehajtó bizottságba Bá­tyai János, Badart László, Hargittai Györgyi, Kovács Béla. Kőhidi László, Lakó István, Széplaki Katalin, Szabó Árpád, Szívás Antal. Száraz László és Tímár Gyula elvtársakat válasz­tották. A KISZ megyei bizott­ságának első titkárává K" vács Bélát választották A résztvevők egy csoportja. Fehér Lajos eívtárs felszólalása

Next

/
Thumbnails
Contents