Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-25 / 276. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK ■ ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG is A MEGYEI TANÁCS LAPJA AfénUux XV. évfolyam, 276. szám Ara 50 fillér 1964. november 25., szerda. Frázisok helyett Két évenként ismétlő­dő fontos eseménye szakszervezeti mozgal­munknak az alapszerve­zetek vezetőségeinek, a bizalmiaknak választása a vállalati szakszerveze­ti bizottságokig bezáró­lag. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnök­ségének határozata értel­mében ezekre a választá­sokra 1965 január l-től kerül sor. A vállalati és hivatali, intézményi szak- szervezeti vezetőszervek, a társadalombiztosítási tanácsok és egyeztető bi­zottságok újjáválasztását január l-től február 28-ig, az építőiparban március 31-ig kell megejteni. A választások megkez­déséig tehát még több mint egy hónap van hát­ra. Nem kevés idő, de nem is annyira sok, hogy nyugodtan ülhetünk, A feladatok követelik: az előkészületeket már most meg kell kezdeni. A vá­lasztási munka politikai tartalmát a Magyar Szo­cialista Munkáspárt VIII. és a szakszer evezetek XX, kongresszusának ha­tározatai szabják meg. Ezek nem kisebb felada­tot jelentenek, mint a szocialista munkaverseny- nyel való rendszeresebb foglalkozást, a második ötéves terv maradékta­lan teljesítésére, a ter­melékenység és műszaki fejlesztés növelésére való ösztönzést, felkészülést — az összegyűjtött véle­mények, javaslatok alap­ján — a vezetőségválasz­tó taggyűlés beszámoló­jára. A szakszervezeti veze­tőségek beszámoltatása és íijjáválasztása mindig egyik legfontosabb moz­zanata volt a szakszer­vezeti életnek. Az előkészületek során számot kell adniok ar­ról: mit tettek a dolgozók politikai fejlődése, szak­mai- és általános mű­veltsége növelése, kultu­rális szórakozásuk, test- nevelési lehetőségeik biz­tosításáért, valamint a népgazdaság fejlesztésé­nek segítéséért. Az utóbbi néhány esz­tendőben nagy fejlődés történt. Ma már egyre kevesebb azoknak a szá­ma, akik nem látják: — életük javulása, helyze­tük, életkörülményeik alakulása nem kis mér­tékben függ a csendesen, látványosság nélkül, de folyton munkálkodó szak- szervezeti bizottságoktól. S arra is sokan tudná­nak válaszolni: kit látná­nak legszívesebben dolgo­zó társaik közül a veze­tőségben. A választásra most lesz alkalmuk. Az előkészítő időszakban ugyanis egyik cél a szé­leskörű véleménycsere, feltérképezése annak a munkának, amelyet a szakszervezeti bizottságok végeztek az utóbbi két esztendő alatt. A végzett munka fel­mérése, ellenőrzése meg­mutatja az eredménye­ket, de ugyanakkor fel­tárja a fogyatékosságo­kat, hibákat is. Ezek ismerete teszi lehetővé a jövő feladatainak meg­határozását, amelyek a vezetőségválasztó gyűlé­sek beszámolóinak mag- vát képezik majd. A jól összeállított, a való­ságot híven tükröző, a hibákkal is bátran szem­benéző beszámolónak meghatározó szerepe van a taggyűlés sikerében. A szakszervezeti bizottságok beszámolói nem érhetik el a kívánt eredményt, ha az értékelést, a fela­datok meghatározását ál­talános „elvi” megálla­pításokkal vagy ami még rosszabb, frázisokkal pró­bálják pótolni. Ha azon­ban a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt VIII. és a szakszervezetek XX. kong­resszusa szabta tenniva­lók termelési egységek­re, emberekre, gépekre meghatározott termelési feladatokban tükröződ­nek, akkor ezek a «gyű­lések egyben munkaérte­kezletekké is válnak. — Munkaértekezletekké, — amelyeket éppen a hét­köznapi munka örömé­ről, gondjairól való okos eszmecsere, tárgyilagos felmérés és feladatok megjelölése tesz ünnepé­lyessé. A választási munka jó előkészítéséhez a felső szervek — függetlenül at­tól, hogy a középszervek felelősek e munkáért — minden segítséget meg­adnak. Már régebben el­készült a Szakszervezetek Megyei Tanácsa intézke­dési terve. Ebben részle­tesen tájékoztatja a szakszervezeti bizottságo­kat a választások főbb céljairól, ismerteti a fel­készülés és választás idő­szakában szükséges ten­nivalókat. A szervezési feladatok mellett a be­számolók elkészítéséhez is adnak útmutatást. — Ezek felhasználása telje­sebbé, a feladatokat cso­portosítva tömörebbé te­heti mind az előkészítő munkát, mind pedig a beszámolót. Azonban csak erre építeni a be­számolót nem lenne cél­szerű. Az ilyen beszá­moló nem tükrözné a legfontosabbat, az alkotó, dolgozó emberek nagy többségének őszinte vé­leményét, javaslatát. — Márpedig- amit a dolgo­zókkal közösen akarunk megoldani, azt nyilván­valóan velük együtt kell megtárgyalni. Csakis ígv alakulhat ki az az út: hogyan lehet kevesebb hibával gyorsabban ha­ladni. A KMP útügyi osztálya felkészült a havazásra Az ország különböző ré­szén 36 nagyteljesítménye hómarógép, 15 hóekével fel­szerelt földgyalu, 74 mo­toros hóeke, 40 hótakarí­tásra alkalmas mezőgaz­dasági gép, több száz von­tatott hóeke áll készenlét­ben. A megyék, a tanácsok a nagyvállalatok is segítsé­get adnak a hótakarításnál. A főútvonalakon, aminl síkossá válik az úttest, 83 teherautó járja az utat és tart őrszolgálatot, s az út­testek mentéin elhelyezeti rengeteg szóróanyagot rög­tön hinti a veszélyessé vált szakaszokra. Fúrótorony alapozás előregyártóit elemekből Ma: Házgyárak épülnek Budapesten és videnen Gyorslista a 111. és a IV. békekölcsön sorsolásáról Hová tűnt el a háztáji hízó? Társadalmi tervezés es a gazdaságosság Ketten a családból Az olaj és a földgázbá­nyászatban a kutak alapo­zási munkálnak elvégzése a dolgozók átlagon felüli igénybevételét jelenti. A kutak mélyítésénél használt több emelet magas fúró­tornyok alkalmazása körül­tekintő munkát igényel. Az építkezés körülményei — az, hogy az építkezést gyakran a lakott tájaktól, utaktól messze, az időjárás szeszélyeinek kitéve kell végezni — ezt a munkát nagyon megnehezítik és költségessé teszik. Elegen­dő, ha megemlítjük, hogy egyetlen kút alapjainak megépítésénél több mint 200 köbméter kavicsot használnak fel, Komomoki László olaj- mérnök, a nagylengyel! olajmezők üzemegységének vezetője feltette magának a kérdést; hogyan lehetne ezeket a munkálatokat meggyorsítani, illetve mi­ként lehetne az alapozási munkát a műszakilag le­hetséges legrövidebb időre mérsékelni, a munkát ösz- szesűríteni? Abból indult ki, hogy a korszerű építőtechnika la­kótelepek, épületek, üze­mek, hidak emelésénél már előnyösen használja az elő­regyártóit építő elemeket. Miért ne lehetne ugyan­ezen a módon megoldani a fúrótornyok alapozásának problémáit is? Elkészítette a fúrótorony alapozás ter­vét, mely az eddig készített alapozástól eltérő megfon­tolásokból indult ki. Az alapot tíz részre bontotta, amelynél minden egység egy önálló előregyártott elemet képezett. Komomoki újításának nagyszerűsége egyszerűségé­ben és gazdaságosságában rejlik. Az újításra felfigyeltek az Alföldi Kőolajfúrási Üzem műszaki vezetői is. Tavaly a jászkiséri volt téglagyárban, amely a Szol­nok megyei Építőipari Vál­lalat tulajdonában van, megkezdődött az előregyár­tott fúrótorony elemek ké­szítése. Az év végéig — beleszámítva az elmúlt évet la —, 3000 elemet gyártanak le. Egy torony­alap 60 ilyen elemből áll, tehát 50 fúrótoronyhoz elegendő vasbetongamitú- rával rendelkezik a fúrási üzem, Az előregyártott eleme­ket 15—20-szor lehet fel­használni. (A fúrás befeje­zése után a különálló ele­mek teherkocsikon tovább- szállíthatók és egy másik munkahelyen újra össze­szerelhetek.) A 60 darabból álló, elő­regyártott elemekből készí­tett fúrótoronyalap előállí­tási költsége 120 ezer fo­rint. A hagyományos, hely­színen készített beton gép­alap 20 ezer forintba ke­rült. Ha az elemeket tíz­szer használják fel alapo­záshoz, máris 80 ezer fo­rint hasznot hajtanak, — Húszszoros felhasználás esetén 280 ezer forint meg­takarítás jelentkezik, Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem — az egri üzemen kívül — mindenütt ezt az' új módszert alkalmazza, s így már eddig is jelentős megtakarítást ért el; Belga ejtőernyősöket dobtak le Stanleyville-ben Félidő a CUKORGYÁRTÁSBAN A tegnapra virradó éjjei a washingtoni külügymi­nisztériumba kérették a sajtó képviselőit. Amikot a szóvivő felolvasta előttük a kormány-nyilatkozatot, amely szerint a kaminai légitámaszpontról 12 ame­rikai C 130-as típusú ka­tonai szállító repülőgép belga ejtőernyősöket dobott le Stanleyville-ben, az utol­só szabad kongói város re­pülőtere már a külföldi in­tervenciósok birtokában volt. Az amerikai külügymi­nisztérium ugyanis beje­lentette, hogy a Leopold- ville-i Csombe-kormány meghatalmazásával azokat a belga ejtőernyősöket, aki­ket néhány napja Ascen­sion brit szigetre, majd on­nan a . kongói Kaminába szállították az amerikai gé­pek, a Stanleyvilleben lévő külföldi állampolgárok „megmentése” érdekében ugyancsak amerikai gépek a keddre virradó éjjel to­vább szállították a kongói felkelők ellenőrzése alatt lévő területek fölé, s le­dobták őket a Stamleyvillö-i repülőtér közelébe. A bel­ga egység körülbelül 800 emberből áll. A belgák nyomban elfoglalták a kulcsfontosságú repülőteret. A repülőtéri kifutópályákat a belga csapatok alkalmas­sá tették utánpótlást szál­lító repülőgépek leszállá­sára. Az AFP francia hírügy­nökség gyorshíre szerint kediden, helyi idő szerint reggel öt órakor a belga intervenciósok akciójába be­kapcsolódtak a fehér zsol­dosok vezette kongói kor­mánycsapatok is és — állí­tólag — megkezdték a bevo­nulást Stanleyville-be. A belga külügyminiszté­rium csupán órákkal az amerikai közlés után hir­detett sajtóértekezletet A belga körök azonban most már nem cáfolták a belga ejtőernyősök agressziójáról szóló híreket. Ami az Egyesült Államok beavatkozását illeti, a wa­shingtoni külügyminiszté­rium szóvivője nemcsak s kongói kormány hozzájá­rulására, hanem a genfi konvencióra hivatkozott, s közölte, hogy a beavatko­zásról tájékoztatták a vi­lágszervezetet. A szóvivő végül kilátásba helyezte, hogy a Stanleyvilleben lé­vő amerikaiak és európaiak „felszabadítása után” az úgynevezett „mentő erőket” haladéktalanul visszavom­A cukorgyárak a több évtizedes gyakorlattól el­térően az idén előbb kezd­ték meg a répa feldolgozá­sát. A kampány most fél­időnél tart. Az üzemek 70—80 napja éjjel-nappal dolgoznak, s eddig mint­egy 175 000 vagon répával végeztek. A magyar cukoripar tá­jékoztatása szerint ebben az idényben a tavalyinál mintegy 15 000—20 000 va­gonnal több répát kell fel- dolgozniok a gyáraknak. Az ipar összesen 340 000— 350 000 vagon répára szá­mít, s ennek a mennyiség­nek a nagyrészét már át­vették a termelőktől. Ere­detileg úgy tervezték, hogy november közepéig vala­mennyi répa az üzemelt birtokában lesz. A hosszú­ra nyúlt esős időszak — ke­rek egy hónapig áztatta az eső a répaföldeket — azon­ban áthúzta ezt a számí­tást. Jóllehet a termelőszö­vetkezetek dicséretes, ál­dozatos munkával már csaknem valamennyi répát kiszedtek a mélyen fel­ázott földből, elszállítani nem tudják. Jelenleg kö­rülbelül 80 000—85 000 va­gon répa van még a földe­ken, s így az átvétel de­cember 5—10-ig elhúzódik. A cukorrépa megóvása ér­dekében különböző • intéz­kedéseket hozott a cukor­ipar. Egyebek között fel­kérték a termelőket a szán­tóföldi prizmázásra. Ezért a munkások mázsánként 3 forintot fizetnek, s akkor szállítják el a földekről a répát, ha az útviszonyok megjavulnak. Igen nagy előnyt jelen­tett a cukoriparnak az üze­mek korábbi kezdése. S így a cukorgyártási idény február elejére befejeződ­het. A termést figyelembe véve az ipar néhányezer vagon terven felüli cukor­ra számít. Az idei cukor — a beruházások, a gyárak korszerűsítésének eredmé­nyeként — finomabb, fehé­rebb. Van elegendő kris­tálycukor és mokka. Oj fi­nomító berendezés munká- baállításával sokat javult a kaposváii cukorgyár mok­kája, szebb, fehérebb a ta­valyinál. A mokka és a kristálycukor egyébként már csaknem teljesen ki­szorította a régebben min­dennapos normál-kocka cukrot. Évekkel ezelőtt még 1500—1800 vagon nagyszemű kockacukrot gyártottak, az idén 200 va­gon is elegendő lesz az igé­nyek kielégítésére. ják... Tanfolyam háziasszonyoknak, sok haszonnal Aki jól vizsgázik, munkát kap Megkezdődött a norvég kesztyű szezon A túrkevei Háziipari Szövetkezet termékeinek mind nagyobb hányada üti meg az exportképesség mércéjét. A kis kollektíva készítményei az országha­táron kívül is hírnevet sze­reznek az alföldi kisváros­nak. A szövetkezet vezetői fel­ismerték: úgy tarthatják meg és fokozhatják a gyártmányaikba vetett bi­zalmat, ha a dolgozókat (főleg a bedolgozókat) szak­mailag képezik. Hétfőn, november 23-án fejeződött be a négyhétig tartó tanfolyam, amelyen 30 kesztyűkötő és 40 hím­ző bedolgozó tanult. A tan­folyam minden egyes részt­vevője bizonyítványt kap, ezentúl minden bedolgozó­nak vizsgamunkát kell ké­szíteni. Azokat, akik a kö­tést és hímzést kifogástala­nul elsajátították, a szövet­kezet ellátja munkával. A MODEX külkereske­delmi vállalat jelentős megrendeléseket adott nor­vég kesztyű és hímzett asz­talterítőre. Csupán a hím­zés helyén azsúrszövött asztalterítő máris meg­nyerte a külföldi üzletem­berek tetszését és mi sem jellemzőbb népszerűségére, mint az, hogy „túrkevei” asztalterítőként rendelik,

Next

/
Thumbnails
Contents