Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-20 / 272. szám
* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. november ML Összeült az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) sítésében és a jobb munkaszervezéssel elérhető termelékenység-növelésben látjuk — hangsúlyozta. Az építési feladatok közül — teknitettel nagy tömegére és koncentrálhatóságára — elsősorban a lakásépítés terén kell nagy erőfeszítéseket tennünk a technikai színvonal emeléséért. Ismeretes. hogy több nagy- kapacitású házépítő kombinátot vásárolunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a következő tervidőszak elején az állami lakásépítés 30 százalékát már e kombinátok segítségével bonyolítsuk le, biztosítva egyúttal a további évek jelentős lakásépítési programjának korszerű ipari bázisát. — Erőfeszítéseket teszünk az ipari és mezőgazdasági építkezések korszerűsítésére is. E téren szintén biztosítani kívánjuk a tömeges gyártás feltételeit, így a szerkezetek tipizálását, hogy lehetővé váljék az azonos szerkezeti elemek felhasználása különféle rendeltetésű épületeknél. — Felsorolt céljaink megvalósítására bővítjük építőiparunk gépparkját, fokozatosan kiépítjük a vállalatok vertikalitását, megteremtjük a korszerű termelésszervezési módszerek alkalmazásának feltételeit, s minden lehetséges módszert és eszközt igénybeveszünk, hogy megszilárdítsuk a technológiai és munkafegyelmet, — valóra váltsuk az építkezések ütemességét, gyorsítását. — Szeretnék rámutatni, hogy az építésügyről szóló törvényjavaslat, valamint ennek tervbe vett végrehajtása, a párthatározat célkitűzéseinek sikeres teljesítését hivatott elősegíteni. Befejezésül Trautmann Rezső a következőket mondta: — Az építésügyről szóló törvény elősegíti és alátámasztja valamennyi területrendező, építésvezető, építőipari kivitelező, minden építésügyi dolgozó törekvését, hogy munkájával minél eredményesebben szolgálhassa az ország, a szocializmust építő társadalom, az egész nép ügyét. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. (Taps.) Ezután megkezdődött a vita a törvényjavaslatról. Trautmann Rezső építésügyi miniszter válaszolt a felszólalásokra. Az országgyűlés az építésügyről szóló törvényjavaslatot a Kovács Pál képviselő által indítványozott módosítással egyhangúlag elfogadta. Losonczi Pál beszéde Az országgyűlés megkezdte a vízügyről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A törvényjavaslatot Losonczi Pál földművelésügyi miniszter terjesztette élői — Tisztelt Országgyűlés, Kedves Képviselőtársak! — Gazdasági életünk fejlődése, a lakosság anyagi és kulturális helyezetének javulása jelentősen megnövelte és állandóan fokozza a vízfogyasztást. Meglevő vízkincsünk és hasznosítható vízkészletünk azonban nem növekszik az igények arányában. — Hazánk vízkészlete korlátozott, csapadékviszo- nvaink eléggé szélsőségesek. A Duna völgyének egész térségében országunk és főként a Tisza völgye a helyben keletkező vizekkel legkedvezőtlenebbül ellátott terület Növeli nehézségeinket, hogy felszíni vízkészletünknek 96 százaléka a szomszédos országok területéről többnyire szennyezetten érkezik hozzánk. A folyókból és kevés állóvízből származó vízkészletünk időszaki alakulása nincs összhangban az egyes időpontokban felmerülő igényekkel. Ezt bizonyítja az a tény, hogy felszíni vízkészletünk júliusban és augusztusban a legkisebb, éppen akkor, amikor a mezőgazdaság öntözővíz- és az ipar hűtővíz- igénye, valamint a lakosság vízfogyasztása a legnagyobb. Vízellátási helyzetünket nem enyhíti az sem, hogy a felszín alatti kis vízkészlet helyenként kielégíti a helyi szükségletet. — Vízkészletünk korlátozottsága, az igények növekedése céltudatos, tervszerű vízgazdálkodási munkát követel. A tervszerű vízgazdálkodás kettős, de összehangoltan megoldandó feladatot jelent. Ennek megfelelően: — A hasznosítható vízkészlet, figyelembevéve az igényeket, tervszerűen és gazdaságosan kell felhasználni, — meg kell védeni vízkészletünket és előrelátó intézkedéseket kell tennünk a hasznosítható vízvagyon növelésére; — A felszabadulás után a vízhasználók köre és igénye a mezőgazdaságban, az iparban, a közlekedésben, az energiatermelésben és a lakosság vízfogyasztása tev-'-n egyaránt megnövekedett. A mezőgazdaságban a vízgazdálkodás — a belvíz- rendezés, az árvízvédelem és az öntözés — régi hagyományokra tekint visz- sza. Szocialista mezőgazdaságunkban a víz kérdése fokozottan és újszerűén vetődik fel: mint a termelés fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Az öntözés terén az utóbbi években számottevő eredményeket értünk el, hiszen — az öt év előtti 165 000 holddal szemben — az idén kereken félmillió holdat öntözünk. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben a mezőgazdaság vízhasználata 840 millió köbméterről 1 milliárd 400 millió köbméterre növekedett. Célunk, hogy a még hasznosítható vízkészletek igénybevételével tovább növeljük az v öntözött területet. — Nem szabad azonban arról sem megfeledkezni, hogy sok még a teendő a már öntözött területek korszerűsítésében és gazdaságosabb kihasználásában. — A mezőgazdaságot érintő másik fontos vízgazdálkodási tevékenység a belvízrendezés és árvíz- védelem. A mezőgazdaságnak elsőrendű érdeke, hogy minél több hasznosítható vizet tartson vissza a talajban. Erre lehetőséget nyújt a korszerűbb gazdálkodás, a gépi talajművelés, a víztárolók felületének növelése. Emellett azonban fontos feladat a káros, felesleges vizek elvezetése is. Az elmúlt évek során javult a belvízvédelem. — Tizenöt évvel ezelőtt átlagosan 30 nap kellett a belvizek elvezetéséhez, jelenleg pedig 25—26 nap alatt mentesíthető a mezőgazda- sági terület a belvízelöntés alól. Tizenöt-húsz év távlatában azt tervezzük, hogy a talajok hasznos vízkészletének növelése mellett 10—12 napra csökkentjük a belvizek levezetésének átlagos idejét. — Ugrásszerűen nőtt a szocialista ipar vízhasználata is: az utóbbi tíz évben félmilliárd köbméterről másfél milliárd köbméterre. Az ipari vízhasználat ilyen mértékű növekedése új feladatokat jelent az ipari üzemek munkájában, s fokozza a vízgazdálkodás üdéivel foglalkozó irányító, ellenőrző szervek munkáját is. Ebben a vonatkozásban a beterjesztett törvénytervezet lényegében először összegezi az ipari vízhasználattal kapcsolatos gazdálkodási, jogi tevékenységet. — A víz, mint energia- hordozó is nagy szerepet játszik gazdasági életünkben. Igaz, energiatermelésre alkalmas vízkészletünk nincs bőségesen. Az a három- és félmilliárd kilowattóra energiamennyiség azonban, amit vizeink, mint lehetőséget tartalmaznak, nem lebecsülendő a mi közismerten szűkös ener- giaellátottságunk közepette. — Ezért törekszünk — nemcsak önállóan, haneán az országok közötti együttműködésben is — a vízenergia-lehetőségek kihasználására. Ezen a téren kedvező lépést jelent majd a Csehszlovákiával közös beruházásként tervezett dunai erőműrendszer megépítése. — A lakosság vízellátásának kedvezőbb alakulása ellenére — hangsúlyozta a továbbiakban — sem tudtuk azonban még teljesen felszámolni a múltból származó elmaradást. Kétségtelenül haladást jelent, hogy a lakosság közműves vízellátása az 1949. évi 19 százalékos arányról mostanáig 39 százalékra növekedett. Ezen belül a falvak lakóinak ellátottsága csak mintegy 14 százalék, — A városokban fokozott figyelmet kell fordítanunk a lakosság és az ipar vízellátásának egyeztetésére. Elsősorban az ipari üzemek helyi vízkészletük fokozottabb felhasználásával mentesítsék a közműveket, hogy ezzel is javuljon a lakosság vízellátása. Természetesen ez utóbbit a vízvezeték- és szennyvízcsatorna-hálózat további bővítésével és korszerűsítésével is elő kell segíteni. — A szocialista falu fejlődése, termelőszövetkezeti parasztságunk életkörülményeinek javulása is új igé- nyeket támaszt a vízellátással szemben. A falvak lakóinak korszerűbb, egészségesebb vízellátását — amint azt a törvényjavaslat is célozza — elsősorban a lakosság helyi kezdeményezésének fokozottabb felkarolásával, állami támogatásával érhetjük el. — A beterjesztett törvényjavaslat intézkedései ezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósítását szolgálják. Azt tervezzük, hogy — ha anyagi erőink lehetővé teszi —, 1980-ig a lakosságnak több mint 75 százaléka közműves vízellátásban részesüljön ős legalább 50 százalékának lakóterületén legyen szennyvízcsatorna. — Vízvagyonunk tervszerű felhasználása és védelme mellett fontos feladatunk a hasznosítható vízkészletek növelése és gyűjtése — mondotta a továbbiakban. Ennek fő módszere a víztárolók építésének további fokozatos kiterjesztése. Az utóbbi tíz évben mintegy 60 víztároló épült az országban. — Tisztelt országgyűlés! — A törvényjavaslat a korszerű tudományos elveken, széleskörű tapasztalatokon 1 felépülő vízgazdálkodás gyakorlati megvalósításához ad jogi keretet, irányt miftató módon támasztja alá a szocialista viszonyok között a vízgazdálkodás további eredményes fejlődését, ezért kérem az országgyűlést, hogy a vízügyről szóló törvényjavaslatot fogadja el. Ezután megindult a törvényjavaslat vitája, A törvényjavaslat feletti vita után az elnök az ülést bezárta. Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatja munkáját Á magyar munkásosztály forradalmi élcsapata Negyvenhat éve alakult a KMP A XX. század igen sok olyan eseménnyel bővelkedik, amelynek jelentőségét csak később, utólag ismerhettük fel. Ilyen esemény történt 46 évvel ezelőtt, 1918 november 20-án Budapesten a Visegrádi utca 15. szám alatti ház egyik lakásában, ahol megalakult a KMP. Az az alig száz ember, aki itt összegyűlt, tettével beleszólt a magyar nép sorsának, jövőjének alakulásába. A történelmi haladás szükségszerűen diktálta a KMP megalakulását. Azok az 'elvtársak voltak a kezdeményezők, akik a fiatal szovjet államban korábban létrehozták a magyar hadifoglyokból álló bolsevik szervezetet, köztük Kun Béla, Jancsik Ferenc, Karikás Frigyes, Münmich Ferenc és a többiek. Gk voltak azok, akiket a Lenin vezette bolsevik párt nevelt, szervezett Hazatért hadifoglyok, Kun Béla, Kellner Sándor, a forradalmi szocialisták, Hevesi Gyula, Korvin Ottó, Matusán Béla, Mosolygó Antal, Sallai Imre és mások, régi szociáldemokraták legbecsületesebb, leg- odaadóbb emberei, Alpári Gyula, Rudas László és mások, olyan marxista— leninista pártot szerveztek és indítottak el történelmi útjára, amely azóta is dacol minden viharral és halad előre győzelmes, útján. Forradalom viharában születetett a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely célul tűzte ki a magyar munkásosztálynak, a magyar dolgozó népnek a kapitalizmus béklyóiból való kiszabadulását, a dolgozók anyagi és kulturális felemelését, a nemzet haladó forradalmi hagyományainak hűséges őrzését és továbbfejlesztését, a világ dolgozóival való testvéri összefogást. A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulása az egész országban visszhangra talált Egymás után alakultak meg vidéken is a szervezetei, köztük 1918 decemberében a szolnoki, amelynek létrehozásában F. Bede László, a Tanácsköztársaság hős mártírja kiemelkedő szervező munkát végzett. A Kommunisták Magyar- országi Pártja néhány hónap alatt megnyerte a munkásosztály, a dolgozó nép többségét és 1919 március 21-én diadalra vezette a proletariátus forradalmát megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. Ezt a történelmi jelentőségű eseményt örömmel üdvözölte asz egész világ haladó közvéleménye. Különösen forrón üdvözölték a szovjet kommunisták és maga Lenin. A magyar dolgozó nép 1919-ben először mutatta meg, hogy tud élni az urak, a tőkések hatalma nélkül, képes az államot vezetni. A Magyar TanácsköztársaBE1RUT Husszein Ueiná libanoni miniszterelnök szerdán este bejelentette, hogy megalakította új kormányát, amely csaknem kizárólag parlamenti képviselőkből áll. Az előző kabinetnek nem voltak képviselő tagjai, az új kormányban csupán két politikus nem tagja a parlamentnek: maga a miniszterelnök, valamint a külügyminiszter. Husz- szein Ueiná tölti be a had- ügyminiszteri tisztséget is, DAMASZKUSZ Mint a mekkad rádió jelenti, Fejszal, Szaud-Arábia új királya szerdán két dekrétummal módosította az ország kormányzati rendszerét és saját kezébe vette az ország irányítását. Az első dekrétum értelmében az ország minisztertanácsa „hivatalos területté” válik, amelynek vezetője a király. A minisztertanács ülésein a király vagy a mi- niszterelmökhelyettes elnököl, határozatai a király jóváhagyásával válnak véglegessé. Ez a módosítás lényegében eltörli a miniszterelnöki tisztet. A másik módosítás a királyra ruházza a kormány tagjainak kinevezését, elbocsátásra és a lemondások elfogadására vonatkozó jogait. KAIRÓ Az EAK nemzetgyűlése szerdán egyhangúlag ratifikálta az Irakkal október 16-án megkötött egyezményt, amelynek értelmében létrehozzák a két ország egyesített politikai parancsnokságát. Az egyesített politikai parancsnokság élén a lcét elnök áll és mindkét részről hat-hat tagja van. A politikai parancsnokság vizsgálja felül a két ország külpolitikáját, fegyveres erőit, gazdasági tervezését. MÜNCHEN Otto Eisemann, a nyugatnémet szabad demokrata párt schleswigholsteini szervezetének elnöke a Deutsche National Zeitung szélső- jobboldali lapnak adott nyilatkozatában általános közkegyelmet követelt minden náci háborús bűnösnek és felszólította a nyűge tnéme; kormányt, ne fizessen jóvátételt Izraelnek; A nyugatnémet politikus szerint a most folyó háborús bűnperelt „látszatperek, amelyek azt próbálják bizonyítani a világnak, hogy bűnösnek érezzük magunkat”. KHARTOUM A szuidánd kormány fontos döntéseket hozott az ország déli tartományaira vonatkozólag. így elhatározta Ahmed el Teguani tábornoknak, a déli tartományok volt katonai kormányzójának, a fegyveres erők helyettes főparancsnokának nyugdíjazását. Elrendelte továbbá egy olyan külön bizottság megalakítását, amely vizsgálatot folytat a három déli tartományban elkövetett erőszakos cselekmények ügyében. Egy határozat arról intézkedik, hogy a déli tartományokban péntek helyett vasárnap legyen a heti munkaszüneti nap, egy másik alapján pedig vizsgálatot indítanak az utóbbi években felhalmozott vagyonok ügyében. DAR ES SALAAM Malawi öt volt minisztere szerdán Dar Es Sa- laamban nyilatkozatot adott ki, s ebben bejelentik, hogy Hastings Banda miniszterelnök területi egyezményt akar kötni Portugáliával, amelynek alapján Mocambique északi részét megkapná Malawi, a déli részt pedig portugál tartománynak ismernék ék BÉRŰN A Német Szocialista Egy- séglpárt Politikai Bizottsága december 11-re és 12-re Berlinibe összehívta az NSZEP 4. újságíró konferenciáját GENF Patrick Gordon Walker angol külügyminiszter 6» Jay kereskedelemügyi miniszter ' szerdán megérkezett Genfbe, hogy nészt vegyenek az európai aaa- badkereskedelmi társulás minisztertanácsának munkájában, (TASZSZ) ság kikiáltása népünk négy nemzeti büszkesége. A Magyar Tanácsköztársaságot 1919 augusztusában a nemzetközi intervenció- sok, a velük szövetkezett hazaáruló tőkés földesúri osztály, fegyveresen leverték. Megkezdődött a fehérterror, a bosszúálló negyedszázad súlyos időszaka. Ezrével ölték meg és tízezrével űzték ki hazájukból a magyar kommunistákat, munkásokat, parasztokat, értelmiségiéket. Állati bes- tialitással álltak bosszút a haza hűséges fiain. Meg- kínoztatásuk tanúja az abo- nyi Vigyázó kastély, a fegyvernek! nagyerdő, az újszászi internáló tábor, ahol F. Bede László és sok mártírtársa életét vesztette. Elvtársaink küzdelme nem volt hiábavaló. A párt az óriási veszteségek ellenére tovább élt, a meggyilkoltak helyébe ezrek léptek, s a megmaradottak- kal együtt tovább harcoltak 25 esztendős illegalitásban a Horthy fasizmus ellen, A második világháború alatt is a ml pártunk volt az az erő, amely a helyes kivezető utat tudta megmutatni a nemzet számára abból a szakadékból, amelybe a fasizmus taszította. A szabadságot a magyar népnek is, mint Európa annyi más népének, a felszabadító szovjet hadsereg hozta el. Élve a felszabadulás adta lehetőséggel a Magyar Kommunista Párt a nemzet haladó erőinek élén széles fronton vezette harcba a szocializmusért a magyar népet. A gyár, a föld ismét a nép tulajdonába került. Megszületett a szocialista ipar, majd a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság, visszavonhatatlanul leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. Az eltelt szabad 20 év a szociális és nemzeti fel- emelkedés nagy korszaka volt. Az egykori három millió koldus országából egy valóban fejlett országot építettünk; A Magyar Szocialista Munkáspárt harcos hagyományainknak hű örököse a néphatalom további szilárdításáért, a szocializmus teljes felépítéséért, az egész nép életszínvonalának további emeléséért vívott harcában élvezi a magyar nép támogatását. Hazánk az MSZMP vezetésével az emberi haladásért folyó harc élvonalában foglal helyet, együtt a békéért és a nemzetközi biztonságért harcoló népekkel; Szabó Ernő, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa
