Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-20 / 272. szám

1M4. november 20. SZOLNOK MEGYEI NfiPLA» A szegény tsz-t még az ág is húzza Segítséget érdemel a jászágói Kókai A faluban sokáig emle­getik az idei ősz jellemzi történetét Faragó László traktoros elsüllyedt Sz— 100-as szárítógépéit négy traktor vontatta, s az ötö­dik, a megrekedt gép is segített még magán, mire sikerült kikecmeregniük a barázdából. Barázdából? — Másfél méteres árok ma­radt az Sz—100-as utáni Ilyenformán érthető, hogy a Kókai szövetkezetben miért olyan sok még a hát­ralevő munka. Annyira, hogy még azt sem tudják megmondani, mikor feje­ződik be a vetés. Pedig hát nem nagy mennyiségről, csupán hetven holdról van szó. De erre pusztán egy vetőgépjük van összesen. Azaz, hogy segítségképpen még kettőt kaptak Jász- fényszaruból, de nem tud­ják használni. Jóllehet azzal az egy ve­tőgéppel is el tudnának vetni, hiszen a napi telje­sítménye tizenöt hold föld bevetése. Csakhogy szántó­gépjük egy sincs. — Egy ugyan volt, éppen az el­süllyedő, de az is elment. El, mert nem akadt előtte szabad terület. A Kókaiban sok még a kintlévő ter­mény, főként a kukorica. A betakarításhoz nincse­nek járműveik. Pontosab­ban vannak szállítógépeik, de azok építőanyagot fuva­roznak Tápiógyörgyéről és a messzi Vácról. Állítsák azt le? Mondani könnyű. De már az építkezéssel is elkéstek, s a jószágok be- teleltetése a sarkukban; — Sőt, ötvennégy üszőborjút el kellett adniuk csak azért, mert azoknak már sehogyan sem tudnának épületet felhúzni. így is három helyen építkeznek egyszerre, s leköti szinte minden erejüket. Még ez is most sújtja őket Minden összejött egy­szerre; Mert mindezzel együtt is jobban haladna a betakarítás, ha nincs egy premizálási megkötöttség. Á tavaszon a területek ki­mérésekor kiszabták táb­lánként melyik fogatos hordja le a terményt s mennyi prémium járha' érte; A fogatosok ehhez ragaszkodnak. Hiszen mér­leghiányos szövetkézét volt tavaly a Kókai, kevés jö­vedelemmel, a fillérnyi jutalék is számít itt. — S ha már az első évben fel­borítják a premizálási ter­vet? Akármihez nyúlnak, — mindenütt fáj. Egy köz­mondás felújításával a sze­gény tsz-t még az ág • is húzza. A jászágóiakat min­den. Bizodalmuk egyben van; hogy járásukban egy­re több a munkálatokkal végző közös gazdaság. Arra várnak, hogy segítsenek, akik már elvetettek. Segí­teni kell rajtuk. Szegény szövetkezet, önerőből, egy mérleghiányos esztendő után nem tud mindjárt zöldágra vergődni. S ha meg még ennyi miden ösz- sze is torlódik. Ui la* Hogy a termény ne vesszen kárba Az őszi mezőgazdasági munkák a befejezéshez közelednek megyeszerte, éz most a legfontosabb. Min­denütt arra törekednek, hogy jó teljesítményről ad­janak számot. A betakarí­tásra váró gabona, kuko­rica, cukorrépa élelmezé­sünk lényeges alapanyagai, társadalmi tulajdon, mely­re fokozott gonddal kell ügyelni. Csepp se vesszen kárba. Ezen a téren nincs minden rendben. Milyen feladatok várnak megnyug­tató megoldásra, a társa­dalmi tulajdon védelmének érdekében? A betakarításnál domborodik ki először a probléma fontossága. Min­den szem gabonát össze kell szedni, szükség van a legkisebb cső kukoricára, legapróbb répára is. A ter­mények egy része óhatat­lanul kint marad a földe­ken, hisz’ egyszerre nem tudnak mindent elszállítani. Itt gondoljunk arra, hogy megfelelő őrizet mellett hagyjuk csak kint a sza­badban. Esőben megromdl- hat, a mostani száraz idő­ben tüzet foghat a behor- dásra váró növény, sőt — ez sem ritka — el is lop­hatják. A tárolással összefüggő kérdések is szót érdemelnek. Kétségtelen, hogy vannak nehézségek, kevés a hely. De legalább azt el kell érnünk, hogy a rendelkezésre álló raktár- helyiségeket okosan hasz­náljuk ki, jó gazda mód­jára. Aki felelős érte, ke­zelje gondosan, forgassa meg időben a takarmányt, nehogy rohadni kezdjen, vagy az öngyulladás ve­szélye foroghasson fenn. Legyen gondjuk a bizton­ságra is, egy nyitva hagyott ajtó, rossz lakat kitűnő al­kalom bűncselekményekre. I gépek sem képeznek kivételt a társadalmi tulajdon védel­me szempontjából. A kü­lönböző mezőgazdasági gé­pek igen drágák, gyakran nehezen szerezhetők be, szükség van rájuk jövőre, s azután is. Mégsem óvják mindenütt olyan előrelá­tóan ezeket, ahogy — jog­gal — elvárnánk. Munka közben is romlik valamit állapotuk, ha pedig kint hagyják a szabadban, eső- fagy fogának kitéve, meg­rozsdásodnak, alig lehet használni, tönkremennek. A javítás pedig pénzbe, idő­be telik. A szállítással kapcsolatban sem uralkod­nak kifogástalan állapotok. Nem egyszer a szükséges okmányok nélkül megy végbe a szállítás. Ilyenkor könnyen megeshet, hogy elhordják a földről a ga­bonát, s az — sohasem ér­kezik meg. Illetve a más padlására kerül, vagy ép­pen eladják. Pedig annak a tsz raktárában a helye, s mindent el kell követni, hogy oda is kerüljön. Vé­gül a feketefuvart se hagy­juk ki. Szigorúbb gépko­csiellenőrzéssel ezeknek elejét lehet venni, vagy legalábbis nagy részüket megakadályozni. A zúg- szállítók ugyanis tetemes károkat okozhatnak, amel­lett a gépkocsivezető nyug­talanabb a szokottnál, s könnyen súlyos baleset le­het az est vége. A fent elmondottak számos tapasztalat alapján alakultak ki bennünk, s nemcsak most érvényesek, hanem mindenkorra vonat­koznak. Tudjuk, ez nem mindenkinek „inge’, de aki „magára veszd”, megszív­leli, nem hisszük, hogy ko­moly problémája legyen az elszámolásnál, akár a felettes szervek, akár a rendőrség érdeklődik. Az eredmény megéri azt a kis többletmunkával járó utá- nanézést, a betakarítás ala­pos, körültekintő megszer­vezését. Nagy esőzések, földcsuszamlás Ausztriában, szélvihar Cseh­szlovákiában A nyugat-asztriai Alpok vidékén a napok óta tartó esőzések* következtében több folyó kilépett medré­ből. Alső-Ausztriában a víz több tanyát elzárt a külvi­lágtól — a Salzburgot át­szelő Salzach folyó szintje óránként 10 centiméterrel emelkedik, a Duna szintén erősen árad és több helyen életbe léptették az árvíz- védelmi készültséget. Az. osztrák—nyugatnémet határ közelében levő Land) alpesi falucska lakossága pánikszerűen elhagyta há­zait, amikor szerdán a kör­nyező hegyekből nagyobb mennyiségű föld- és kőtö­meg indult meg. A föld­csuszamlás két házat elte­metett, s a lezúduló föld­tömeg által medréből ki­szorított patak elöntötte az utcákat. Csehszlovákiában szerdán beköszönttött a tél. Az or­szág különböző részeiből hóviharokat jelentettek. — Brnóban óránként több mint 100 kilométer sebes­ségű szélvihar tombolt. A szokatlanul nagyerejű szél a vidék telefonhálózatában jelentős károkat okozott. a gyakorlottal való szüntelen kölcsönhatásában A felsőoktatási Intézmé­nyeknél egységben leéli len­nie az oktató, a nevelő és a tudományos munkának — mondja ki többek között a VIII. kongresszus határo­zata. Ennek szellemében a jászberényi tanítóképző in­tézet tanárai, a gyakorlóis­kola tanítói igen nagy mun­kát fejtenek ki a szakmai, tudományos életben. Ez a törekvés nem újke­letű. Már az intézet megin­dulásakor, ezelőtt öt esz­tendővel, is azt a célt tűzte ki maga elé. A nevelői kar, hogy minden alkalmat fel­használ a főiskolai szintre emelt tanítóképzés tudomá­nyos megalapozása érdeké­ben. öt esztendő alatt a szak- folyóiratokban és hetila­pokban 33 nagyobb tudományos igényű cikket adtak közre a pedagógusok. Ezenkívül egész sor napilapban jelen­Megkezdődött az őszi gyümölcsfa­és szőlőtelepítés A betakarítás és a szán­tás-vetési munkák előreha­ladtával mind nagyobb erő­vel fognak hozzá az őszi gyümölcsfa-, illetve szőlő- telepítésekhez. A Földmű­velésügyi Minisztérium Kertészeti Főosztályára ér­kezett legutóbbi jelentések szerint országszerte nagy te­rületeket készítettek elő az új telepítésekre, szállítják a felhasználó üzemelmek a csemetéket, szőlőoltványo­kat, gyökeres vesszőket. A tervek szerint az idei őszön és a jövő tavasszal 18 760 hold nagyüzemi gyümöl­csöst és 17 900 hold szőlőt telepítenek a termelőszö­vetkezetek és az állami gazdaságok. A gyümölcsösök telepíté­sénél az idén már erőtelje­sen érezhetők a gazdasá­gossági törekvések; szá­mottevően csökken például az alma, ugyanakkor nö­vekszik a csonthéjasok és a bogyósok telepítési ara­nya. A korábbi években 9000—13 000 holdnyi almát telepítettek átlagosan, most az őszi-tavaszi idényben mindössze 3650 holddal nö­velik az almáskertek terü­letét. Viszont az eddiginél jóval nagyobb területeket kap az őszibarack — 4500 hold —, a kajszibarack 4300 hold és a bogyós gyü­mölcs — 2600 hold —, de észrevehetően megnőtt a telepítési igény a szilvára, a meggyre, a cseresznyére és a dióra is. A gyümölcsnemeknél mu­tatkozó telepítési arányel­tolódás fő oka az említett gyümölcsfélék felvásárlási árának javulása. Üj irodaházzal, szociális létesítményekkel és korszerű üzemrésszel büvül a gyáregység teljesítheti. A jászberényi intézet tanárainál erre nem lehet panasz. Nem elvont spekuláció, hanem az élet parancsoló szükségszerűsége tudományos munkájuk alappillére. Ehhez még csak egy -- dekes adatot tennénk hoz­zá: huszonegy intézeti ta­nárnak negyvenhat társa­dalmi funkciója van. Ti­zenegyen a TIT tagjai és rendszeresen tartanak elő­adásokat. E mellett végzi); oktató-nevelő és tudomá­nyos munkájukat. Kapcso­latuk tehát megvan az élet­tel. Bár idejük másra nem sok marad így, de sikerük titkát megérthetjük. — tu f A Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregysége jelenleg az „Ágnes” és a hagyo­mányos 145-ös konyha­bútorokat készíti. Timár Miklósné az ülőkéket csiszolja tettek meg cikkeket, ami mindenkor a soronlevő tu­dományos munkának egy- egy részlete volt, népsze­rűén, az ismeretterjesztés színvonalán feldolgozva. Ezenkívül tizenhat sok- szorosltványt is adott ki az intézet, amelyet megküld­ték . az ország többi tanító­illetve óvónőképző intéze­tének felhasználás, véle­ménykérés céljából. Ide tartozik egy intézeti tanár szépirodalmi és egy másiknak képzőművészeti tevékenysége, folyóiratok­ban, illetve különböző tár­latokon; ^ A tudományos munkát kétféle igény hívta életre az egyik a kommunista ta­nítóképzés elméleti kidol­gozatlansága, a másik pe­dig a diákok igénye: csak arra néznék fel, aki nagyon alaposan ismeri szakterüle­tét, és abban valamilyen formában tovább is fejlesz­ti a tárgy elméletét, illetve módszertanát. A publikációk olyan széles skálán mozognak hogy azokat egy cikk kere­tében nem ismertethetjük. Ezért néhány érdekes téma kiragadásával próbáljuk szemléltetni; Fábián Zoltán, a lélektan intézeti tanára „A gyermek Személyiségének megisme­réséről” indított egy, sok megfigyelésen alapuló, el­mélyült vizsgálódások ered­ményeit tartalmazó cikkso­rozatot a Tanítók Lapjá­ban. Gledura Lajos gyakor­lóiskolai tanító a szabályos közlekedés oktatásáról írt ugyanebbe a lapba a nyár folyamán. Módszereit a lap külön a pedagógusok fi­gyelmébe ajánlotta. Horgosi Ödön a beszéd- * készség fejlesztésének út- í jairól értekezett, Szénási ■ Béla pedig a szerénységre nevelésről írt a Pedagógiai Szemlébe. Andrási Béla igazgató ta­nulmánybírálatot írt ugyan­ide. Három intézeti tanár a doktori disszertációján dolgozik, amelyeket elfoga­dásuk esetén szintén kinyo­matnak. Nagy Józsefnek különbö­ző folyóiratokban (lapunk­ban is) jelennek meg szép- irodalmi munkái, Vuics István tárlatokon szerepel festményeivel, Szabó Mi­hály kórusművei országo­san ismertek, Áprily Lajos Március c. versére írt kó­ruskompozíciója kedvelt száma énekkarainknak. Ez csak töredéke a tény­leges termésnek. S ehhez hozzá kell számítanunk a minden évben megrende­zett intézeti napokon el­hangzott magasszínvonalú tudományog előadásokat, amelyeknek legfőbb érté­kük aktualitásuk, jényegre- törésük. És azt hisszük, ez a leg­fontosabb. A tudomány csak részben elvont. Fel­adatát, a mindennapi élet továbbfejlődésének előse®’ tését csak TUDÓS NEVELÖK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents