Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-18 / 245. szám
'1.881. október 'IS SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1 Takáts Gyula szhtesrajz-kiállílá Ezer kérdés— ezer felelet A technika világából Régi adósságot törlesztett a Műszaki Könyvkiadó, — amikor az idei Műszaki Könyvnapokra megjelentette Pap János szerkesztésében „Ezer kérdés — ezer felelet a technika világából” című művét. Korunkban a technikai fejlődés hallatlanul meggyorsult. Ami ma új, holnapra elavulhat. A könyv szerkesztője — és részben írója — előszavában felemlíti, hogy „a Pallas Nagy Lexikon 1897. évi kiadásában még nincsenek címszavak a rádió, a televízió, a radar fogalmára, a repülés is csak a léghajózás fogalomkörében szerepel. — Napjainkban a rádió és televízió közhasználatú tárgyak, a repülés mindennapos közlekedési eszköz, sőt a mesterséges holdak pályára indítása is szinte megszokott esemény. Az emberi ismeretnek, különösen pedig a műszaki ismereteknek, a technikának ez a rohamos fejlődése alig követhető nyomon”. A technikát pedig bizonyos fokig nyomon kell követni. A technika ma már szinte életünk minden területén jelentkezik, s ebből következik az is, hogy a mai ember általános műveltségét a modern technika ismeretével is kell gyarapítania. Ezt a célt szolgálja ez a rendkívül sikerült könyv, amely mindenkihez szól. Szól a fiatalokhoz, akiknek vannak már technikai alapismereteik, de ugyanakkor szól a ma felnőttjeihez is, akiknek nem megvetendő része még ma is értetlenül áll a televízió, a radar, a tranzisztor, a kibernetika, Takáts Gyula t Takáts Gyula jeles költő, rajzmúvész és néprajzkutató rajzkiállítását ma este hat órakor nyitja meg a Szigligeti Színház előcsarnokában László Gyula művészettörténész, egyetemi tanár. * Somogyi, földim, barátok vagyunk, írhatok-e róla másként, mint elfogódot- tan? íme előttünk élet és életmű, mely Somogyból indult. itt növekedett és lom- bosodott, melynek célja, értelme ennek a földnek és népének szeretete, az érte elvégzett munka. Mekkora munkabírás és mily tervszerűség e vé- konydongáiú emberben! A költő, a tudós, a múzeumvezető Takáts Gyula gyalogosan járta be ezt a szélesen hullámos, magos- láthatárú. a táj szépségeit szinte pazarló földet. A múlt romjait, emlékeit mérte föl. gyűjtötte össze: a somogyi népművészet remekeiből állított egybe múzeumi gyűjteményt; őre a kaposvári képtárnak, vendéglátó gazdája mai képzőművészetünknek. Néha, hogy minél többet tud- jon-lásson, messzi útra, Idegenbe is elindult, máskor a megve határait tolta Pécsig, meg a Balaton „túlsó felén" a becé-i teraszig. Mindezt azért, hogy mint gyűjtő méh, írások, költemények mézével térjen vissza. Emlékezem, még mint diák, kezében rajzmappá- val nemegyszer fölkereste Rippl-Rónait és bemutatta rajzait. A mester akkoriban vörös, barna rajzú, színpompás képeit festette. Nem tudom, a Rómahegy hársai alatt e találkozásoknak mi volt a tanulsága. A gazda mindig szűkszavú néző volt, dicséretet alig mondott. Annyi bizonyos, nem gondoltak arra. hogy a múzeum későbbi névadója találkozott az intézet vezetőjével. És bizonyos. Takáts Gyulából lehetett volna festő, hiszen a költőnek minden verse, tartalmán túl, színes kép. Miért maradt eddig asztalán kevesebb hely a rajzpapírosnak és a színes krétának, ki mondja meg? A franciák, a mindent megtakarító és megőrző nép, elmondják, hogy Musset bátor, mozgalmas raj- sokat készített, George Sand jól értett a vízfestékekhez, hogy lobogó fantáziával kora legszebb romantikus lapjait Victor Hugo alkotta. Nekünk (pedig a magyar írók nagyon szemérmesek, meg rátarti ak) van festő Kisfaludy Karolyunk, . Petőfi rajzolt, Jókai kezébe vette a rajzszerszámokat, ismertetjük Tóth Árpád tanulmányait. És ha a franciáknál híresek Cocteau faliképé, nekünk van rajzoló Weöres Sándorunk és festő Kassák Lajosunk. És most hosszú megfontolás után nyilvánosság elé kerülnek Takáts Gyula színes rajzai. Milyen mulasztás, hogy versesköteteiből elmaradt egy-egy szép dunántúli képének mása, hogy prózai írásait nem kísérte rajzaival saját maga. És ha Takáts Gyula költeményei, mint felrepült madarak bejárták hazánkat, most rajzainak — jó utazást! Martyn rerenc EUTERPE Vibrál a kert ezernyi tükre. Megjöttél... Káprázik szobám s a dal beérett aszú fürtje a szív és hegyek oszlopán megzendiii... Euterpe járt itt. Játszik a tiszta furulyán s a kő, az érc, beton világít, mint ég a napkelte után. Gercblyék, tál s völgyek ívébe megannyi lant és kék Ideg remeg s van célja már, mi végre élnek a gépek, emberek. S a szénszínű vágott grafitba pattog a tücsöklábú szikra. A vas művésze 1958-ban találkoztam először Perez János alkotásai, val. bevallom, hogy akkor elsősorban művészetének kuriózuma ragadott meg. Síró-nevető bronz maszk, egy sugaras napkorong, amely mintha az egyiptomi napisten groteszk, kissé ka- rikírozott megfogalmazása lett volna. Most az elmúlt vasárnap, a művész szolnoki kamara- kiállításának megnyitóján már, mint művészetének régi ismerője léphettem a terembe. Meglepetésem azonban még így sem volt kisebb, mint az első találkozáskor, hiszen most mindazt együtt láthattam, amivel a hat ?v alatt részleteiben ismerkedtem. Ma már nem a kuriózum az, ami Perez művészetében megragad, próbálom megérteni művészetének mélyebb értelmét, törekvéseit, szándékát. Kétségtelen, hogy Perez János modern iparművé- szetünk egyik legmarkánsabb egyénisége. Nem egyszerűen „csak” ötvös, a monumentális szobrászi hatások, törekvések sem idegenek tőle. Három alapvető technika határozza meg művészetét: a bronzöntés, a lemezdombo- rítás és a hegesztőpisztoly. Ez utóbbi technikát leg- pregnénsatobam talán éppen munkaeszközével lehet meghatározni. Perez János ékszereket, iparművészeti, használati tárgyakat és fém szobrokat egyaránt készít. Ügy gondolom, leghelyesebb alkotásaira a fémszobor kifejezés, hiszen Perez Jánosban a dekorativitáson túl mindenkor az ábrázolás igénye munkál. Bármilyen kompozíció megformálására is törekszik. mindig a figurából indul ki, azt alakítja aztán a kompozíció funkcióinak, törvényeinek megfelelően. Művészetében az ábrázolás . elsődlegessége mellett természetesén fontos szerepet játszik az iparDÓZSA-PORTRL művészét 'funkcionalizmusa, és az anyag törvényeinek tisztelete. Szinte az az érzése művei szemlélőjének, hogy például vasban csak egyedül így lehet dolgozni, és sehogy másként. Ez magyarázza meg stílusa természetességét, és ez adja, a látszólag hihetetlenül egyszerű és magától érthető technika által e stilus varázsát. Lássuk talán, hogy születik egy Perez mű! A művészi alkotás első fázisa a vázlat készítés. Perez János minden művéhez több rajz-vázlatot is készít. Már ebben a fázisban először a motívum, a figura jelentkezik, és nem az esetleges kompozíciós elemek. Mindig a figurákból lesznek a kompozíciós elemek, és nem fordítva: a folt hatásában jelentkező kompozíció áll össze az esetleges figurává. Már a vázlat készítésekor figyelembe veszi a funkcióból az anyagból, a technikából adódó kötöttségeket. lehetőségeket. A sokszorosítás lényeges feltétele például, a formák síkban történő rendezése. Ezeket, a vázlatokban kiérlelt műveket önti aztán bronzba, kalapálja vagy éppen hegeszti. végleges megformálásukkor. Perez János kedvelt motívuma a madár, de ezt az egy motívumot végtelen leleménnyel, megragadó frissességgel variálja művei gazdag skálájában. A kiállításon azonban engem mégsem az e körbe tartozó művek valamelyike ragadott meg legjobban, hanem egy vas-szobor. Dózsa monumentális hatású portréja. A kiállított portré, amelynek nagyított változatát Perez később el is készítette, alig negyven centiméter magas, hatásában azonban mégis monumentális. Annak ellenére, hogy nem körüljárható, csak két dimenziójú alkotás, áttört ségével mégis tökéletes plasztikus élményt nyújt. Rideg Gábor az űrhajózás és a technika sok más vívmánya előtt. A könyv ezer kérdése és válasza a legfontosabb technikai ismereteket közli, néhol humoros formában, de mindig szakszerűen és érthetően. Biztosíték erre, hogy a munkatársak sorában a magyar műszaki és tudományos élet kiváló szakembereit — közöttük egyetemi tanárokat, kutatóintézeti vezetőket, üzemi főmérnököket, szakírókat, s tudományos ismeretterjesztés legkiválóbb szakembereit — üdvözölhetjük, de biztosíték erre a szerkesztő, akinek sok kiemelkedő ismeretterjesztő művét ismeri már az olvasóközönség. A mű tematikája kiterjed a műszaki élet egész területére. — Teljességre ugyan nem törekszik, de az egyes tárgykörök, illetve iparágak legfontosabb kérdéseire kitér. A fizika és kémia után a bányászat, a kohászat, az energiaipar, a gépészet, az elktrotech- nika, a híradástechnika érdekes kérdéseire kap választ az olvasó. Az építészet, építőanyagipar, a közszükségleti iparok (élelmezés, textil, bőr, fa) és egyéb könnyűiparok (papír, nyomda) érdekes kérdéseikkel mind, mind. helyet kaptak a könyvben; Igen ügyes, hogy a könyv végén tárgykörönként megismétli a kérdéseket, s ezzel lehetőséget ad játékos tanulásra, kérdezz—felelek játék rendezésére. A Műszaki Könyvnapok e sikeres műve nyilvánvalóan nagy közönségsikerre számíthat. Dr. V. P. Művészvendégeink: Kedden Szolnokon hangversenyez a Moszkvai Kamarazenekar Kiválóan képzett muzsikusokból álló,. magas technikai tudású együttest ismert meg a magyar közönség négy évvel ezelőtt a Moszkvai Kamarazenekarban. Most ismét Magyarországon járnak és kedden este a Szigligeti Színházban városunk zeneszerető közönsége is élvezheti virtuóz játékukat. Az együttes minden tagja a szovjet vonósiskola legjobb hagyományain nevelkedett. A karmester — Rudolf Barsaj — maga is kitűnő brácsaművész, ihletett vezetője az együttesnek. Műsorukon romantikus és modem művek egyaránt szerepelnek, ki-kj megtalálhatja a kedvére valót. A népszerű művészeket szeretettel üdvözöljük Szolnokon, bízunk abban, hogy az évad első zenekari hangversenye szépszámú érdeklődött vonz majd a színházba. A Vatikán diplomáciája látványos megbékélési gesztust tesz a görögkeleti egyház irányában: a mintegy 1900 éve Patraszban keresztrefeszített András apostol fél évszázada Rómában őrzött, aranyba foglalt fejét szombaton ünnepélyesen búcsúztatják, hogy azután Görögországból érkezett főpapi csoport és a bíboros vezette vatikáni küldöttség hajón szállítsa vissza Görögországba. Az ereklye 1462-ben került Rómába, amikor az akkori patraszi pátriárka az előnyomuló török hadak elől kívánta biztonsági? helyezni a pápánál,
