Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-17 / 218. szám

!••!. »September í'. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A búza legkedvezőbb terme’ési feltételeinek megteremtéséről „Kötéllel fogni4" vagi/ jobbanszótérfeni? Zsamai Györggyel, a szolnoki Papírgyár üzemi párttitkárával beszélgetett lapunk munkatársa az üzem­ben folyó politikai felvilágosító és nevelőmunkáról, a pártoktatás eredményeiről, a tanulási lehetőségek­ről. KI MINT VET. úgy arat. Vaskos igazságot hord magában ez a magyar köz­mondás. Nehéz lenne vé­gére járni, hogy melyik szántó-vető ember tette ezt a szűkszavú megállapítást először, de hogy az igaz­ság ma is érvényes, arról ^meggyőzött bennünket az idei aratás. Gabonáinkat a szárazság a legkritikusabb időben érte. Általában két hetet késett az eső, ami már semmit sem használt a szemek fejlődésének, sőt hátráltatta az aratást, nö­velte a szemveszteséget, a szervezési nehézségeket, — költségesebb lett a betaka­rítás. Mindezek ellenére, a Minisztertanács bejelentet­te, hogy a jövő évi kenye­rünk biztosított. Az ország elismeréssel fogadta a hírt és bizakod­va tekint a mezőgazdaság dolgozóira, hogy az elmúlt évi tapasztalatokból merít­ve, ebben az évben a ve­tés még jobban fog sike­rülni. GAZDASÁGAINK elég nagy területen végezték el a nyári szántást. Jóleső ér­zés látni a szépen elmun­kált táblákat, a szaporodó barázdát. Ha arra gondo­lunk viszont, hogy Szol­nok megye szántóterületé­nek körülbelül 30 százalé­kán lesz jövőre is kalászos, akkor már sokkal nyugta­lanítóbb a helyzet. A kul­túrnövényeinket — így a búzát is — kivettük ter­mészetes életkörülményei­ből, a mag kelésének élet- feltételeiről nekünk kell gondoskodni. A jó keléshez beéredett, tápanyagban gaz­dag, ülepedett magágyra és megfelelő nedvességtar­talomra van szükség. Ez csak úgy érhető el, ha a vetést, a talajelőkészítés legalább két héttel meg­előzi, s az ekét rögtön kö­veti a borona, a henger vagy a tárcsa. Régi szabály, hogy a szántást azonnal le kell zárni, amit a kenyér magva meg is fizet egyenletes ke­lésével, bő terméssel. Saj­nos sok helyen még most sem élnek ezzel a semmi­be sem kerülő termésfoko- ző, vagy helyesebben ter­melési biztonságot adó módszerrel. A szántásokat hantosán hagyják, a szél, a nap szabadon szárítja mű­velési mélységig a talajt. Ha számításba vesszük az összes termelési tényezőt, könnyen rádöbbenünk, hogy az általunk befolyá­solhatók százaléka viszony­lag elég kevés, ezért fon­tos, hogy minden erőnkkel, törekedjünk a növény leg­kedvezőbb termelési fel­tételeinek kialakításáról, megteremtéséről, AZ ORSZÁG tájainak éghajlati adottságait figye­lembe véve a búza vetés­idejét úgy kell megválasz­tani, hogy még a tél be­köszöntése előtt jól megerő­södjön. Az ilyen vetés job­ban átvészeli a zord, zi- mankós, esetleg' hó nélküli hideg telet is; A későn ve­tett és a télbe gyengén menő búza csak kivétele­sen ad nagy termést, mert a tavaszi bokrosodás az évek többségében nem ki­elégítő. Ennek oka elsősor­ban az, hogy a tavasz gyak­ran száraz és a felmelege­dés átmenet nélküli. — A kísérletek és a gyakorlat azt igazolják, hogy az őszi búza vetésének optimális ideje nagy általánosságban szeptember végétől októ­ber közepéig tart. Ez az idő az, amikor még a bú­za gyors fejlődésnek tud indulni és kellően megerő­södik. Ahhoz, hogy a búza csírázása meginduljon, a Bzáraz gabonaszemnek leg­alább 50 százalék nedves­séget kell magába szívni. A megduzzadt mag már egy-két Celzius fokon elő­dugja csíráját, vagyis a búza még a hó alatt is kikel, viszont a leserélye­sebb kelést plusz 25 Cel­zius fokon mutatja. Október 1-től 15-ig 4—5 Celzius fokkal csökken a talaj hőmérséklete és a tapasztalatok szerint, a csökkenés tendenciája a későbbiek során még roha­mosabb lesz, ami lényege­sen lassúbbá teszi a kelést, a növények fejlődését. A vetésidővel kapcsolatos kísérleti eredményekből megállapítható, hogy a ko­rai vetéstí szeptember vé­ge) a Fertődi 293-as búza­fajta hálálja meg legjob­ban. viszont ha az egész vetésidő alatt szárazság uralkodik, akkor kis kü­lönbséggel ugyan, de jobb termést ad az október végi vetés. Ez a búzafajta ugyanis kis mértékben ér­zékeny a talajban való el- fekvés iránt. A BEZOSZTÁJAI» és 4-es búzafajta optimális vetésideje október első fé­lében van, de ha október 20-ig jól beéredett, táp­anyagban gazdag talajba kerül, meg van minden le­hetősége a 20 mázsás hol- dankénti terméseredmé­nyek elérésének. Míg a Bezosztája 1. és 4-es búza vetésének optimumát októ­ber első felére igazolták a kísérletek, addig a San Pastore olasz és francia Etoile de Choisy búzafaj­ták az október második fe­lében végzett vetés után adták a legnagyobb ter­méseredményeket. Mindent összevetve a bú­zák vetését szeptember vé­gén, október elején meg kell kezdeni és legkésőbb október 20-ig be kell fe­jezni. A kedvező időben végzett búzavetés 2—3 má­zsával többlettermést ered­ményezhet holdanként, — minden befektetés nélkül, csupán a technológia egy egész kis részének oksze­rű alkalmazásával közel 15—20 százalékos termés­növekedést érhetünk el. A legnagyobb ‘ gonddal kell szervezni és végezni a búza vetését, hogy minél előbb zöldelljen a határ, s az idén se legyen terület, ahol az optimális időn túl A jászárokszállási fmsz KISZ szervezetében is megtartották a vezetőség­választó taggyűlést. Bobák Sándor beszámolt az alap­szervezet négy éves tevé­kenységéről, Elmondotta, hogy a munkában szép eredményeket értek el a fiatalok. A csemegebolt kiszistái a szocialista bri­gád cím elnyeréséért dol­goznak. Az alapszervezet tagjai a VI. kongresszus tiszteletére a szakszerveze­ti bizottsággal közösen újí­tási versenyt indítottak, A beszámolóból az is ki­derült, hogy a fiatalok sza­badidejüket igyekeznek hasznosan eltölteni. Szor­galmasan látogatják a he- ■ lyi könyvtárat. Többször végeztek társadalmi mun­kát a termelőszövetkezet­ben — az itt kapott pén­zen autóbusz kiránduláso­kat szerveztek. Most elha­tározták, hogy a Vörös Meteor sportkör keretében természetjáró szakosztályt alakítanak. A KISZ veze­tőség jól irányította az elmúlt évben az alapszer­vezet tevékenységét. így vélekedett az alapszervezet tagsága a taggyűlésen, me­kerül a földbe a jövő évi kenyerünk magva. A siker érdekében minden vetőgé­pet munkába kell állítani, tekintet nélkül arra, hogy a vetés és a magtakarás költsége lófogattal körülbe­lül 50—60 forint (kataszt- rális hold és a gépi vetésé csak 30—35 forint/kataszt- rális hold. Az időben történő vetés a többletköltséget 10—15-szörösen vissza fog­ja fizetni. A munkákat fel­tétlenül úgy kell összehan­golni, hogy egész nap fo­lyamatos és egyenletes le­gyen. A vetés elé a mag- ágvnyitást időben el kell végezni, hogy a gépek fenn­akadás nélkül tudjanak dolgozni. Ugyanakkor gon­doskodni kell a gépek ál­landó kiszolgálásáról. Egy helyre annyi erőt küldjünk, hogy legalább egy napi munkát találjanak, mert a felesleges utazgatások na­gyon rontják a munkaidő kihasználást. A VETŐGÚPEKET a következők szerint célszerű táblákba állítani. Például a tábla területe 40 hold, 4 darab 20 soros gépnek egy napi munkája. A táb­lát megfelezzük. A felező­vonal mentén beállítjuk az 1. és a 2. sz. gépet úgy —, hogy egyik bal felé, a má­sik pedig jobb felé halad egymástól távolodva. A 3. sz. gépet a tábla bal szé­lén. a 4. sz. gépet a tábla jobb szélén állítjuk be és mindketten a tábla közepe felé haladnak. így egymást nem akadályozzák és a for­dulóknál nem kell egymás­ra várniok. További előnye ennek a beosztásnak, hogy a kelés után pontosan meg lehet állapítani a vetéshiba okozóját. Borsos János a Nagykunsági Mezőgazda- sági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa lyen továbbra is bizalmat szavaztak Bobák Sándor­nak. BODÓ BÉLA: Mélyen az ablakom alatt, csitri csiribiri lányok áll­nak az alkonyatban: csivitt, csivitt, szünet nélkül, sza­vaikat persze nem érteni, de csiripelésük szétveri szobám nyugalmát, apróra szaggatja a figyelmet. Micsoda tapintatlanság — készül bennem az ítélet. Az alsó emeletről kihajol vala­ki, csak őszes haját látom, s demarsot intéz a kislá­nyokhoz, öregasszonycs modorban, az öregség szen­vedélyével, amely oly sok­szor fellángol indokolatla­nul is, ha az ifjúságról van szó. Most már a harcot figye­lem, a nemzedékek párba­ját, a kislányok az utcá­ról visszaszólnak, mit-e, mit nem, nem értem. Azt azonban innen fentről is *u- dom, más partokról beszél az öreg hölgy és más par­tokról a fiatalok. igazságot — Az alapszervezeteknek és az üzemi pártvezetőség­nek is több irányú munkát kell végeznie — mondotta Zsarnai elvtárs. — Ezek közül egyik legfőbb a ter­melésre való mozgósítás. Ebben mindig tudunk je­lentős eredményeket elérni. Amit feladatul tűztünk ki, azt általában az egész párt­tagság, és az egész üzem kollektívája számontartja, a ráeső részt végrehajtja. Van viszont a munkánk­nak gyenge oldala is. En­nek elég hosszú ideje ma­gam is keresem az okát. Nehezen érthető, például hogy azokat a munkáso­kat, akik a termelés dolgai iránt naponta érdeklődnek, egy-egy pártnapra már — ahogy mondani szokás — kötéllel kell fogni. Ahhoz, hogy valaki pártoktatás­ban vegyen részt, hosszú agitáció kell. — Milyen „magyarázatot” talált erre eddig? — Valamennyi igazság minden bizonnyal van ab­ban, amit az elvtársak fel­hoznak, ha a pártoktatás­ra toborzunk. Abban, hogy éveken át járnak, vagy jár­tak és mindig ugyanazt a témát tanulták. S ezt jó­részt a konkrét, gyakorlati élettől elszigetelve, elvonat­koztatva. Számszerint nincs ugyan nálunk elmaradás, — mert a következő pártokta­tási évet is százhuszonket- ten fogják kezdeni. A párt­tagok aránya is jó. De azért, hogy valaki elmen­jen a szemináriumra, szin­te minden foglalkozás al­kalmával újra meg újra hívni kell. A legvalószínűbb ok azonban az lehet, hogy az emberek jó része túlnőtte a kötött formát. Nem sze­retik a könyvből való ta­nulást, a kérdező módszert Üzemünk munkásainak jelentős részéről nyugodtan mondhatjuk, hogy a kül- és belpolitikai eseménye­ket. a különböző gyors és pontos hírszolgálatok útján jól ismeri. Sőt, érdekli őket az események oka, összefüggése. Ebben az elemzésben kell legtöbbet segíteni nekik. S ebben ad­hat nagy. segítséget a rend­szeres pártoktatás is. Milyen előrelépés lehet­séges az üzemben a pártok­tatásban? — A legalsó foktól, a marxista—leninista esti egyetemig eljuthatnak tő­lünk a szorgalmas tanulók. nem igen lehet köztük ten­ni, mert amiről a kislá­nyok csivitelnek, legalább olyan fontosak nekik, mint o nénike magános délu*án- ja. Még irodalmi szerkesztő koromban kezembe akadt egy kislány verse. A kéz­irat meglepően jó, érett rí­mek a helyükön, a hangu­lat szép, ejnye: ezt közöl­jük! Néhány nap múlva eljött a lányka. Sovány, esetlen, szemében sóvárgó kíváncsi­ság: mi tétként a versével? Ritka élmeny tanúja akar­tam lenni: megfogtam a ke­zét, átmentem vele a nyom­dába. Útközben még elme­séltem: Kosztolányinak már ősz szálak voltak a hajá­ban, de ha írt valamit, éj­jel két órakor is elballa­gott a nyomda kapuja elé, türelmetlenül várta az eU Sőt már van is néhány elv­társ, aki ott tanul. Az igye­kezetei általában figyelem­be vettük. Csak olyan ese­tekben nem vagyunk „be- látóak”, amikor valaki azért akar már sokadszor politikai gazdaságtan tan­folyamra jelentkezni, mert azt már tanulás nélkül is tudja. Tavaly marxista kö­zépiskolára is küldtünk elvtársakat. Meg kell jegyeznem, hogy a szakmai és az általános műveltséget nyújtó tanu­lást mindig szorgalmazza az üzemi pártvezetőség. S ha úgy adódik, legtöbbször amellett szavazunk, hogy állami, vagy szakmai okta­tásba kapcsolódjanak be az elvtársak. A szakmai fel­adatok erre késztenek min­ket. Az az álláspontunk, hogy szakmai képzettség és általános tudás nélkül nem lehet sokáig jól dolgozni. Még is mondhatok egy fi­gyelmeztető esetet: szer­veztünk az üzemben egy szaktechnikumi kihelyezett osztályt. A huszonöt jelent­kezőből néhány an talán HAZAI C. A. Anderssón, a svéd országos szövetkezeti szö­vetség elnöke, Stockholm főpolgármestere vezetésé­vel, a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége vendége­ként svéd szövetkezeti de­legáció tanulmányozta az elmúlt napokban a magyar szövetkezeti mozgalom te­vékenységét. A svéd szövet­kezeti vezetők, akik ma­gyarországi látogatásuk be­fejeztével látogatást tettek Szirmai Jenőnél, a SZŐ VOSZ elnökénél, szer­dán elutaztak a magyar fővárosiból. * A Mecseki Szénbányá­szati Tröszt távlati tervei szerint a jelenleg is mű­ködő komlói Béta-aknát és a pécsi Vasas-bányát egy nagyüzemi koncentrációba vonja össze a hosszúheté- nyi területtel, amely na­ponta mintegy hatszáz va­gon szénnel járul majd hozzá a tröszt termelésé­hez. Ennek a programnak a megvalósítását segíti a Hosszúhetény térségében ső lapot és az utca lám­páinak apró fényénél mo­hón olvasta a lapban ki­nyomtatott írását, még ha tíz sor próza volt is. A nyomdában a tördelő asztalra mutattam, az ólomsorokba kiszedett ver­sére. A kislány csak állt mellettem kövülten. Nézé­se ide-oda rebbent, veréb ugrál így nagy vidámsá­gában tavasszal. Első vers, van-e ennél nagyobb, za­josabb öröm; a sápadt kis­lány kivirult, jonathánal- maszínü az arca, talán fél­lábon ugrált volna, ha én nem vagyok ott. Így csak kis kuncogások jelezték a boldogságát, villanó fények a szemében a belső ragyo­gásból; ha valaki át tudja ölelni két karjával a vilá­got anélkül, hogy egy csü­csök is ki ne maradjon, ő volt az. — Szaladok a nagyma­mához — lihegte Elbúcsú­zott s elment táncolva. A vers megjelent, nagy betűkkel szedve a költő ne, ve. most már befejezik. S a helytállásban a párttagok sem mutattak követendő példát. — Milyen eredményeik vannak a politikai nevelő­munkában? — Kétségtelenül nagyon 60k mindenben megnyilvá­nult az előrehaladás, még akkor is, ha egy-egy év vagy egy-egy időszak ered­ményeivel külön-külön nem dicsekedhetünk. Abban, hogy megnőtt az emberek politikai képzettsége és tárgyi tudása, jelentős ré­sze van eddigi munkánk­nak. Jó az, ha egyik vagy másik üzemrészből felszó­lalnak, hogy segítsen a pártvezetőség, mert egy-egy külpolitikai kérdésben ‘vita alakult ki, s nem egyeznek az álláspontok. S rendsze­rint olyan dolgokat vitat­nak, amelyeket az esemé­nyek alapján, azok segítsé­gével maguk következtet­tek. Vagyis a tények isme­retében már elemeznek, ál- lástfoglalnak. S erre úgy­mond, a tanács, a véle­ménykéréssel kötelezik a pártvezetőségi tagokat is. Az emberek többsége előtt nem lehet semmitmondóan szónokolni, még a leglelke­sebb hangon sem. Tények, események alapján alkot­nak véleményt, s ezt vár­ják másoktól ist HÍREK végzett tízéves kutatási program, amely most feje­ződött be. 1954 óta 28 mélyfúrást végeztek Hosszúhetény kör­nyékén. összesen 32 000 méter hosszúságban. A száz millió forint értékű munka eredményeként 150 millió tonna, kiváló minőségű, kokszolható feketeszenet találtak. A Mecseki Szén- bányászati Tröszt ismert ~-'/>a,r,-ígyona ezzel olyan mennyiségre szaporodott, amely a jelenlegi termelést véve figyelembe több mint száz esztendőn át teszi le­hetővé a folyamatos ter­melést. * Dr. Simó Jenő főigazgató vezetésével könyvkiadói delegáció tárgyalt Moszk­vában a Szovjetunió mi­nisztertanácsának sajtó­ügyek állami bizottságával. Megállapodást írtak alá a két ország könyvkiadóinak együttműködésére és az 1965. évi közös kiadási tervre vonatkozóan. Amikor ismét meglátoga­tót1, megkérdeztem, bután, mert az efféle rejtett fö­lény butaságot takar: — Mit szólt a költemény­hez a nagymama? — Azt látni kellett volna! ölelt és simogatott. — Ha­mar a csillapítót a túlza- jos szívverés ellen. Ö, édes Kislányom, de gyönyörűsé­ges — mondta, — Nyolcszor kellett fel­olvasnom a verset — me­sélte tovább a kis költőm — nyolcszor egymásután. És mivel a nagymamus rosszul hall, persze kiabál­va, mind hangosabban és hangosabban. — És akkor, — éppen belekezdtem a kilencedsze­ri olvasásba és kiereszted tem éppen a hangomat — kopogott a nagymama szomszédja, egy mogorva öregúr. — Szégyen és gyal*za, hogy egy kislány így ordí­tozik a szegény nagymamá­jával. .. Ilyen a mai ifjú­ság! ... No lám. Vezetőségválasztó KISZ taggyűlés Jászárokszálláson A kislány verse

Next

/
Thumbnails
Contents