Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-17 / 218. szám
1#W; szeptember 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI 5 18 víztároló tó épül az év végére Négy hónap alatt 12,900 lakás építését kell befejezni az éti vállalatoknak A vízben szegény mezőgazdasági területek öntözésének fejlesztésére nagyszabású víztároló-építési programot dolgozott ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság. Állami beruházásból, valamint a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és vízgazdasági társulatok erejéből tavaly kezdődött meg ennek a jelentős programnak a végrehajtása, A dombvidéki völgyek elzárásával már az első évben 13 új tó épült. Az év végéig még 18 tó építését fejezik be. A do- moszlói egymillió köbméteres tárolót már csak a jövő év elején tudják átadni. Az idei tavak fele a Dunántúlon segíti majd az öntözést. A legjelentősebb azonban a Heves megyében épülő négy nagy víztároló. Ezek a szokásos kertészeti és szántóföldi öntözés helyett a gyöngyösi bortermő vidék szőlőskertjeinek, szőlőoltványainak és gyümölcsöseinek adnak majd vizet. — Az öntözésfejlesztési program gyors ütemére jellemző, hogy csupán két év alatt — tavaly és az idén Országos tervpályázat az állattenyésztési munkák gépesítésére A Földművelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési főigazgatósága három, az állattartási munkafolyamatok gépesítésével kapcsolatos témára, országos, titkos tervpályázatot hirdetett. Az első témára pályázóknak a 300 és annál több férőhelyes tehenészeti telep technológiai munkafolyamatainak komplex gépesítését kell megoldaniuk. A második téma a 150, 300 és 450 kocalétszámú sertéstelep technológiai munkafolyamatainak komplex gépesítését, a harmadik pedig egyes sertés- és szarvasmarha-tartási munkafolyamatok gépesítésének megoldását írja elő. Az első téma 1., 2. és 3. díja 15 000, 10 000 illetve 5000 forint a második témáé 10 000, 6000 illetve 4000 forint, a harmadiké 6000, 4000 illetve 3000 forint. A pályázaton bárki, vagy bármely szakmai csoport több pályatervvel is részt vehet, de minden egyes pályaterv változatot önálló' pályázatként kell benyújtani. A pályázati kiírást és a tervezési programot az érdeklődők a Földművelésügyi Minisztérium gépállomási és gépesítési főigazgatóságán 30 forintért vásárolhatják meg. Ezt az összeget a pályázat benyújtásakor visszafizetik) — pontosan annyi víztároló tavat kapott a mezőgazdaság, mint amennyi az előző száz évben épült. A két évvel ezelőtti 32 helyett tehát az év végén már 64 nagy víztároló tó fogja fel az őszi—téli csapadékot, hogy a jövő nyáron csaknem 40 millió köbméter vizet adjon a szomjas földeknek. Elkészült már a jövő évi terv is, amelynek alapján 1965-ben további 25 millió köbméter víz tartalékolására újabb 27 tavat építenek. Az Építésügyi Minisztérium vállalatai ez év első nyolc hónapjában majdnem 8 százalékkal több építési és szerelési munkát végeztek el, mint a múlt év azonos időszakában. Az előirányzott feladat azonban ennél is nagyobb volt. s végeredményben az idei terv esedékes részét csak 98 százalékra teljesítették. Különösen sok tartozást kell pótolni a lakásépítőknek, akik eddig több mint 2700 lakás átadásával maradtak adósok. Nyolc hónap alatt alig 7200 lakás építését fejezték be, pedig tavaly ennyi idő alatt már négyszázzal többet építettek. Az év végére torlódott tehát a munka túlnyomó része.. Az utolsó négy hónapban 12 900 új otthont kell átadni, vagyis kétszer annyit, mint az első hét hónapban. A minisztérium Építőipari Főigazgatósága most különleges intézkedésekkel segíti a hátralevő nagy feladatok valóra váltását. Pontos ütemtervet készített a tartozás törlesztésére az átadások meggyorsítására és a részleges vizsgálatokkal megállapított akadályok gyors elhárítására. A legfontosabb tennivaló a vállalatok erőinek átcsoportosítása. Jelenleg mintegy 17 000 munkás dolgozik a lakásépítkezéseken, de ez az erő már nem tud megbirkózni a feladatokkal. A házak homlokzatát viszont legkésőbb október közepéig be kell vakolni, mert ha elmulasztják, akkor lekésnek az idei átadásról. — A főigazgatóság intézkedésére ezért a vállalatok a jövő évre áthúzódó kisebb építkezésekről — átmenetileg mintegy négyezer dolgozót áthelyeznek az idei befejezésre váró legfontosabb építkezésekre. Nemcsak a munkaerőt, hanem a gépeket és' a felszerelést is koncentrálják, hogy az 1964. évi tervben előírt 20 093 lakásból lehetőleg egyetlen új otthon átadása se maradjon jövőre^ Mi az abszolút álszentség? Az angliai Birminghamben egy nagyáruház a fehérneműi kirakatokban felállított. hálóinget vagy pizsamát bemutató kirakat- babák ujjara — jeggyűrűt húzott! A furcsa intézkedésre az adott alkalmat, hogy a város egyik begyepesedett fejű lakosa kifogásolta a „lenge öltözetű kirakati babákat, akikről nem tudni, hogy mifélék, minthogy jeggyűrű nélGul hálószobái környezetben mutogatják magukat Birmingham egyébként arról nevezetes, hogy a világhírű balerinának, Anna Pavlovinak, ebben a városban hosszú trikóba öltözve kellett a „A hattyúk tava!' főszerepét eltáncolnia, mert a közönség „nem tűrte a táncosnő meztelen lábának látványát\ / Érettségi után Csoportosan jöttek eddig mindig: ismerősen, kedvesen mosolygott rájuk mindenki a gyárban. — Megjöttek a kislányok, itt a politechnikások autóbusza — mondta a portás azoknak, akik nem tudták még... Mert a sok szőke, barna iskolaköpenyes lánycsoport szinte a hót minden napján megjelent az üzem kapuiában A tűzö- dékben már várták őket, ügyes kezük, híres volt mindig Martfűn. Az új tanévben e héten érkeztek először, öt lány osztály, Tiszaföldvárról, kettő pedig a szolnoki gimnáziumból. Az első gimnazisták vannak a legtöbben. Komoly arccal hallgatják a munkásvédelmi oktatást, aztán jönnek be a cipőgyárba. Először még idegenül állnak a tűzöde zajos csarnokában. Aztán hónapok, ' évek elteltével megszokott, . ismerős minden. A r egyedikeseknek már ismerős) a szakmunka is. Az ám, a negyedikesek! Tavaly, az iskolától, társaktól búcsúzván sokan a gyártól is elköszöntek. Sokan, mert a szolnoki, meg a tiszaföldvári gimnazisták egy része egyetemre, főiskolára jelentkezett. Elfelejtik a gyári éveket a politechnikát? A két kislány, akikkel a 34/A műhely tűzőkörén találkoztam aligha! Mindjárt azzal kezdte Horváth Éva is, hogy igen, már előre tudta, körülbelül milyen munkát végez majd, és mennyi lesz a fizetés. És hála a polittchni- kánaik, a munka sem nehéz! Pedig most már tervet kell „hozni”, s ügyelni a minőségre is. Éva Tiszaföldváron tanult négy évig a gimnáziumban. Szülei is a gyár dolgozói, Martfűn laknak — nem ütköztek meg, hogy munkásnő lesz a lányuk. Augusztus negyedikén már ott volt a körön, s élete első munkás hónapjában (amely nem is volt teljes) több mint ezer forintot keresett. S míg ezt elmeséli, szőke lány érkezik. Az Éva előtti gép az övé. — Marika is most jött. velem egy napon — mondja Horváth Éva. — ö Szolnokra járt gimnáziumba. Nem tanul tovább, csak később, levelező tagozaton, mert... Akkorra már Marika folytatja: — Szombaton lesz az esküvőm! — A vőlegény csak egy emelettel feljebb dolgozik, a szabászaton Jól megfontolták a páros élet kezdetét: szövetkezeti lakást vásárolnak hamarosan, otthonért dolgoznak... A személyzeti osztályom táviratblanketták hevernek Törzsi Józsefné asztalán. — Megint lesz politechnikás dolgozónk — mondja. — Most hívják be a tizediket Varga Eszter, meg Novák Juszti a héten délutános Eszterről úgy hírlik ügyeskezű bukkoló. Egy év múlva szakmun- kásbázonyítványuk lehet. Már nekik nem kell érte sokat tanulniuk (hiszen elméleti, gyakorlati oktatást kaptak négy éven át), s nem kell segédmunkán tölteni négy évet, mint a töhl bd új cipőgyári munkás. Ti- zenkilencévesen nagy dolog az! Hogy js mondta Horváth Éva? — A földvári gimnáziumból a végzősek fele idekérte magát, ha nem veszik fel egyetemre! Hallom, a napokban visszajönnek néhá- nyan. Visszajönnek, — hazajönnek. .. Volt értelme a politechnikának! S. J. „Papa" így neveztük a technikumban. Két évvel felettem járt, az évfolyamtársai között ő volt a legidősebb. Emlékszem, egyszer elsős koromban valamelyik felsős elugrasztott érte: — Eredj slapaj, kerítsd elő a papát! Rohanástól kipirultam, lihegve közöltem vele: keresnek. — Jó — csak ennyit mondott, és úgy éreztem kotródni kell, mert befejezettnek tekintette a társalgást. A múltkoriban találkoztam vele ismét. Ezúttal nem az öregdiák, hanem a szerkesztőség küldött: — Eredj slapaj, keress egy tsz ösztöndíjast! A véletlen vele hozott össze. De végre elárulom a nevét: Gál Lajos. A nagykörűi Haladás ösztöndíjasa.. Baráti hangon rontottam néki: — Hát te, hogy kerülsz ide Rákóczifalvárdl? — Kérlek szépen... — itt tétovázott, nem tudta hivatalos legyen, vagy ne — amikor felvettek az egyetemre *a szövetkezettel szerződést kötöttem. Kis sajnálkozás is vegyült a mondottakba, mert ahogy a beszélgetésből később kiderült az otthoniakat névről emlegeti, sőt az ott működő szövetkezet viszonyait is jól ismeri. — Odavalósi vagyok, — magyarázza — mindig úgy terveztem, hogy az iskola után hazamegyek dolgozni. De ez csak egy kis honvágy, hiszen Nagykörűt is kezdi megismerni. — Minden nyáron másfél hónapot töltök itt. mint gyakornok. Tavaly a szakvezetők megmutatták mi hJ van, közbem ismerkedtem az emberekkel. Most már rámbízták a jövőévi takarmány terv elkészítését. Persze ők csinálnak majd másikat, csak — széttárja a karját, szinte jelezve, hogy a szaktársi bizalmat nem adják olcsón. A végszóra érkezett a főállattenyésztő. a készülő terv iránt érdeklődött. Majd vita kerekedett közöttük. Sűrűn hallatszott: — Jó. jó, ti így tanuljátok. Na de a könyvek... Utána láthatóan bosszankodott. — Tudod, nagyon hiányzik a gyakorlati tapasztalat. Az előbbi beszélgetésből láthattad, a kettő egymás nélkül semmit sem ér. — Hol szeretnél a szövetkezetben dolgozni? — A kertészetben. — Igaz, hogy agrártudományi egyetemre járok, de van lehetőség a szakosításra. Szeretnék az új gyümölcsösben kezdeni. Ez a vágyam. Az elnök azt mondta, mire végzek, addigra meglesz a telepítés. Ez még két év. Akkor még kettő volt, ma már csak egy. Találkozás nk óta Lajos a harmadik évfolyam hallgatója lett. Beszélgettünk másról is. Hisz sok közös emlékünk, ismerősünk volt az iskolából. — Később incselkedve megkérdeztem: — Viseled még a papa nevet? — Igen, mert akik velem együtt jelentkeztek, elterjesztették. A szövetkezetben még nem tudják? — Nem is fogják megtudni, csak ha igazán az ’eszek. — Itt akarsz letelepedni? — Igen. — Hát Rákóczi falva? — Jó itt. Szülők, nevelők fóruma A színek hatása a gyermek tevékenységére A napi sajtóban és a szakfolyóiratokban egyre többet találkozunk olyan írásokkal, amelyek a szín- élmények emberi szervezetre való hatásának tapasztalatairól számolnak be. A különböző színek, a színek változékonysága befolyásolják az élettani és pszichológiai folyamatokat, azok serkentő vagy gátló tényezőivé válhatnak. Kísérletekkel bizonyították be, hogy a munkahelyek falainak színe, vagy a munkaeszközök különböző színűre való festése befolyásolja a dolgozók munkateljesítményét is. De bárki tapasztalhatja saját magán, hogy a különböző színű tárgyak fokozzák kellemes, vagy kellemetlen élményüket. Egy nekünk színben tetsző ruhában jól érezzük magunkat még akkor is, ha másnak rikító, vagy nem tetsző színű. A szí nkedveltséggel a felnőttekhez viszonyítva még fokozottabb mértékben találkozunk a gyermekeknél, különösen a kisiskolás, az alsó tagozatos tanulóknál. A színdinamika elveinek figyelembe vétele elősegítheti, fokozhatja mind az iskola, mind a család pedagógiai tevékenységének hatékonyságát. Ezzel kapcsolatosan szeretnék néhány dolgot elmondani; Ma már számos iskolában tapasztaljuk, hogy a fehér falakat felváltották a színes falak. Iskolánkban a tantermeket a megvilágítástól függően sárgára, zöldre, de van olyan fal — két tanteremben a tábla körül —. amelyet narancs- sárgára festettünk. Amikor megkérdeztük a gyermekeket, hogy nekik melyik színű tetszik, megoszlottak a vélemények, de valamelyik minden tanulónak tetszett. Néhány tanulónak a véleménye ez volt: „Nekem a halványzöld tetszik, mert a mi szobánk fala is ilyen, s olyan, mintha otthon lennék.” Különösen indokolt lenne a napköziotthonos tantermek falainak színesre festése, éppen az otthonossá tétel szempontjából. Az új tanterv bevezetésével, sok szép színes könyvet adtunk tanulóink kezébe. Különösen tetszetőseik az I. és II. osztályos olvasókönyvek, a környezetismeret! munkafüzetek. A tanulók szívesen lapozgatják ezeket a könyveket. — Kedvelt színűek a címoldalak is. A könyvek bekötésével „vétek” a tanulók szeme elől eltakarni ezeket a színes oldalakat. Persze nem azt akarjuk tanácsolná, hogy a tanulók a könyveket ne óvják a rongálódástól, de kék. vagy barna papír helyett átlátszó papírt, vagy nylont használhatnak. A könyvek ilyen bekötését a gyermekek nehezen tudják megoldani, ezért ebben a munkában a szülőknek kell segítséget nyújtani. Kialakult szokás, hogy a tanulók füzeteiket kék csomagolópapírba kötik. — Rendszerint erre még nylont is tesznek. A sötétkék szín nem kedvelt a gyermekek részéről. Lehet olyan gyermek is, akire nyomasztólag hat ez az erős kék szín. s ez kedvezőtlenül befolyásolja a tanuló tevékenységét. Javasoljuk, hogy a tanulók füzeteiket színes papírba kössék. Erre alkalmas a papírkereskedésben árult vékony dekorációs papír. Ezek között némelyik fog, de a legtöbb megfelelő, s a ráhúzott nylon borító fokozza a védettségét. Nylon borító nélkül is alkalmas az igen szép színekben árusított tafet-papír, mely vékonyság szempontjából is a legmegfelelőbb. Hogy milyen színű papírt vásároljanak a szülők, azt legjobb a gyermekkel eldöntetni, hisz éppen azért kötjük a füzeteket színes papírba, hogy vele a tanulók aktivitását fokozzuk. A gyermek mondja meg, hogy melyik a kedvelt színe. Előnyös kétszínű papír alkalmazása. Egyik színűbe a vonalas, másik színűbe a kockás füzetet kössék a tanulók, mert ez segít a füzetek gyors megkülönböztetésében. Öra előtt, vagy óra alatt nem kell lapozgatni a füzeteket, hogy melyik az írás és melyik a számtan füzet, mert színükről megismerik a tanulók. Helytelen lenne a szülők számára kötelezővé tenni a füzetek színes papírba való kötését. Iskolánkban is fokozatosan vezetjük be, de már most tapasztaljuk, hogy egyre fokozódik a szülők érdeklődése, s egyre több füzet borítója cserélődik ki színesre. Az iskolai oktató-nevelő munka során a nevelők gyakran használják a színes krétát táblai rajzok, vázlatok készítésekor, s tapasztaljuk, hogy a sok színes kép élénkítőleg hat a tanulók aktivitására. Még nagyobb az öröm a tanulók körében, amikor ők maguk is színessel dolgozhatnak Gyakran tapasztalhatják a szülők is, hogy a gyermekek mennyire szeretnek rajzolni, s milyen bátran alkalmazzák, használják a különböző színeket. A gyermeki személyiség fejlődése szempontjából hasznosak azok a tevékenységi formák, amelyek elősegítik a tanulók manuális készségének, színérzékenységének, esztétikai érzékének fejlődését. A tevékenységi folyamatban a szín- élmény, ami a kedvelt színek hatására alakul ki, fokozza a munkakedvet, a tanulók aktivitását. Fontos feladatunk, hogy megteremtsük azokat a feltételeket, amelyek biztosítják a tevékenységi formák realizálódását. Pl.: a gyermekek szabad idejükben rajzolhassanak, festhessenek, színes papírból figurákat vághassanak ki és ragaszthassanak fel, családi, vagy más ünnepek alkalmával kapjanak ajándékba kifestőkönyvet. Kapjanak a tanulók jó minőségű papírt, megfelelő minőségű és hosz- szúságú színesceruzát. A rövid ceruzák használata rendszerint a helytelen írástechnika kialakulásához vezet, amely nagyon károsan befolyásolja az eredményes írástanítást. A családnak és az iskolának egyformán kötelessége, hogy felkutassa és biztosítsa azokat az eszközöket, amelyekkel fokozhatjuk a tanulók aktivitását. S ha a színek valóban olyan hatást gyakorolnak a tanulók tevékenységére, hogy a motívumok hatékonyságát csökkentheti, vagy fokozhatják, kötelességünk a kedvezőbb feltételek megteremtése. Gledura Lajos A CSONGRÄD-SZOLNOK VIDÉKI PINCEGAZDASÁG szőregi palackozójába férfi segédmunkásokat alkalmaz állandó munkára; Munkásszállást biztosítunk. Jelentkezés: Szeged, ’ábor u, 3.---------------------------------------------------------------J w either —
