Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-13 / 215. szám
1984. szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Emlékiratok és valóság Magyarország második világháborús szerepéről Ránk! György könyve Madách és Az ember tragédiája A szerző rég esedékes feladatot vállalt magára. Elemzése tárgyává tette a Magyarország második világháborús szerepével foglalkozó, Nyugaton megjelent könyveket, disszidens magyar politikusok és diplomaták emlékiratait, Horthy Miklós és miniszterelnöke, Kállay Miklós emlékiratainak, valamint két horthysta diplomata: Ulleln Reviczky Antal és Kertész István munkáinak állításait. Szembesítik azokat a tényékkel, a legújabb magyar kutatási eredményekkel. így az olvasó nemcsak a disszidens politikusok torzításait ismeri meg, hanem a második világháború tényleges menetét, eseményeinek és előzményeinek hiteles re- kontsrukcióját is. Ránki a hamisítások leleplezésére felhasználta a horthysta magyar külügyminisztérium ma Londonban található iratanyagát, amelyben több tízezerre tehető a Magyarországra vonatkozó dokumentumok száma. A könyv bizonyítékul ismertet a budapesti német követség titkos jelentéseiből. a német kémszolgálat beszámolóiból, a nyilasokra vonatkozó iratokból és a berlini magyar követség feljegyzéseiből is. Mindezek alapján kirajzolódik a második világháború legfontosabb magyar vonatkozású mozzanatainak összefüggése és háttere. Dokumentumok cáfolják a hidegháború széliemében készült kommunista- és Bzovjetellenes beszámolókat, Horthy és egykori munkatársai történelem- hamisító kísérleteit. Tények és torzítások szembesítésének sorozata Ránki György tanulmánya. Érinti a kisantant-országok ellen folytatott revizionista kampányt, a Dél-Szlo- váklát visszacsatoló bécsi döntést, az erdélyi kérdést, Magyarország második világháborús részvételét, a katonai vereség körülményeit. a horthysta politika és diplomácia kétkulacsos játékát, ügyetlen kiugrási kísérletét. A legérdekesebb, s az egész könyvre jellemző a „Hadüzenet a Szovjetuniónak” című fejezet. Horthy emlékiratában arról igyekezett meggyőzni a nyugati világot, hogy nem szívesen látta Hitler támadását a Szovjetunió ellen. Ezt azonban cáfolja Erdmannsdorf budapesti német követ 1941. április 9-i jelentése, amely arról értesíti Berlint, hogy a magyar kormányzó a Szovjetunió megtámadását javasolja Németországnak, A háború kérdése június 15-én került a minisztertanács elé. Több miniszter ellenezte, hogy az ország önként csatlakozzék Hitlerhez és hadseregéhez Később mégis a háború mellett döntöttek. Horthy emlékiratában azt írta: ő vonakodott, Hitler azonban hadüzenetre kényszerítette. Ezzel szemben Erdsmanndorf táviratában ez áll Horthy reagálásáról: „A kormányzó ismételten megköszönte az általa pompásnak nevezett hír közlését. Hangsúlyozta, hogy huszonkét év óta várt erre a napra (t. i. a Szovjetuniónak megüzent háborúra) és most boldog.” A hadüzenetre Kassa bombázása szolgáltatta az ürügyet. Június 26-án három repülőgép jelent meg a város felett és mintegy huszonhét bombát dobott le. Bárdossy miniszterelnök a hadbalépést bejelentő kommünikét fogalmazta, amikor jelentkezett Krúdy alezredes. Kassa légvédelmi parancsnoka s jelentette, hogy a támadást — ellentétben a német és magyar vezérkar állításával — német gépek hajtották végre. Bárdossyt ez nem Ingatta meg elhatározásában, Ullein-Reviczky Antal sajtófőnöknek kijelentette: „mivel a vezérkar szemmel- láthatóan megegyezett a németekkel, s azt állítja, hogy a gépek oroszok voltak. hadat üzenünk.” — „Egyébként is, — hangoztatta, — ha német gépek bombáztak, ez is arra utaT, hogy be kell lépni a háborúba, mert ez a németek kívánsága.’' Horthy, Ullein-Reviczky és mások állításaival szemben ez a hiteles története a tragikus következményekkel járó hadüzenetnek. — Ránki György könyve ezt a többi fontos eseményt is érdekes, vonzó stílusban, izgalmasan, olvasmányos fejezetekben tárja a közönség elé. d. U Tanévnyitás a dolgozók iskoláiban A dolgozók iskoláiban számos helyen szeptember 15-ig, a mezőgazdasági vidékeken pedig október 15 és november 1 között megkezdődik a tanítás. Jelenleg az országban 14 helyen tanulnak a felnőttek üzemi önálló általános iskolában, üzembe kihelyezett osztályokkal működő iskoláink száma pedig megközelíti a 160-at. Budapesten és vidéken több mint 40 a dolgozók önálló gimnáziuma és technikuma. A különböző „anyaiskoláknak” ipari, illetve mezőgazdasági üzemekben csaknem 800 kihelyezett osztálya van, hallgatóik száma pedig több mint 25 000. A Szakszervezetek Országos Tanácsától kapott tájékoztatás szerint a középfokon tanuló felnőtteknek körülbelül 60 százaléka közgazdasági, illetve ipari technikumban, 40 százaléka pedig gimnáziumban végzi tanulmányait az idei oktatási évben. A dolgozók általános és középiskoláiba járó hallgatók száma előreláthatólag országosan mintegy 300 000 lesz. Száz éve halt meg Sztre- gova magányos, különc földesura. 1964 Madách halálának századik évfordulója. Nemcsak a magyar nép, hanem az egész világ haladó gondolkozású emberei megemlékeznek a nagy magyar drámaíró halhatatlan remekművéről. Az ember tragédiájáról. A Béke Világtanács az évforduló nemzetközi megünneplésére határozatot hozott. Ez a határozat Madách Imre helyét az emberiség haladásáért, felemelkedéséért lankadatlanul küzdő nagy szellemek, — Schiller, Shakespeare. — Pasteur, Joliot Curie, művészek, tudósok, íróit körében jelölte ki. Bizonyítva ezzel, hogy a nagy emlékezetű drámai költemény az emberiség nagy sorskérdéseivel foglalkozik, alkalmas arra, hogy a béke, az emberi kultúra egységének gondolatát sugallja a ma élő embereknek. A reformátorkedvű földesúr, a liberalizmus lelkes híve, a sokszor csalódott ember jónéhány — gyengén sikerült dráma és egy sor mély lírával átAhol a vegyipar vezérkarát képezik Séta a veszpiémi egyetemen Ha valaki letér Veszprémben a 8-as műútról, nem kell sokáig mennie, hogy elétűnjőn egy modern, hatemeletes épülettömb, az egyetemi diákszálló. A fiatalos külsejű, enyhén őszülő hajú professzor, dr. Bodor Endre rektorhelyettes, a kémiai tudományok kandidátusa elgondolkozva áll az egyflc, már teljesen kész lakószoba ajtajában. Négy modem heverő, pasztell színű falak, beépített szekrények, csillogó csempés moédófülke, a folyosókon különböző higiéniai és kényelmi célokat szolgáló helyiségek. tanulószobák. — Hát én még nem egészen ilyen körülmények között tanultam — mondja dr. Bodor Endre és egy pillanatra elgondolkozik az emlékek súlya alatt, aztán elmosolyodik és így szól: —- Fő, hogy már itt tartunk. Ma még csendesek a fo- solyók, a laboratóriumban pihennek a lombikok és vegyszerek és az étkezdében is csak a takarítók hada buzgólkodik. De a hangirat már diákváró. a kezdés izgalmában ég. Az egyetemi városrész ma már szerves kiegészítője a városképnek, s a veszprémiek a világ legtermészetesebb dolgának tartják azt, hogy az ország legszebb és legmodernebb egyeteme az ő városukban van, hogy a diákélet szinte megpezsdí- tette a csöndes dunántúli kisvárost. Dr. Bodor Endre szavai nyomán feltárult az a hatalmas, bonyolult szervezet, amelyet együttesen Veszprémi Vegyipari Egyetemnek nevezünk. A tizenöt tanszéken Kossuth-díjas, Munka Érdemérmes tudósok egész sora tanítja a jövő Vegyészmérnökeit. — Négy fő ágazatban képeznek itt szakembereket; szervetlen kémia, rádiókémia, petrolkémia és szilikátipari ágazatok működnek. Természetesen a szakosítás előtt az alaptárgyakból. az alapozó szaktárgyakból kell kitűnő tudásra szert tennie a fiatalnak. aki ezt a szép, nem könnyű pályát választotta élethivatásnak. Ez az egyetemünk már megvalósította az elmélet és gyakorlat egységét, kölcsönhatását. A Dunántúl n*gy vegyiüzemeibe járnak gyakorlatra a hallgatók, részt vesznek a városban |" működő kutatóintézet mun- = kájában és tanáraik ter- § mészetesen arra is ügyel- ■ nek. hogy sokoldalú em- | bérré képezzék őket. A vá- ? ros kulturális életében ma = már elképzelhetetlen, hogy | az egyetemisták ne szere- | peljenek a legkülönbözőbb § helyeken. Kórusok, színjét- s szó csoportok, tánezenekar, = sportélet — egy cikk kevés 1 is felsorolni a sokféle le- = hetőséget.. amit az egye- | tem nyújt. f Indul a tanév, összesen = 1350-en, közöttük 700 nap- § pali, 300 esti és levelező ; hallgató, 350 szakmérnök- | képzős indul neki, hogy f szaktudást szerezzen, illet- | ve növelje a már meglévőt, § S nemcsak a hallgatók, a § tanárok is fiatalok. A tan- | székvezetők úgy negyven- ■ negyvenöt év körül járnak, | a többi tanárok és elő- g adók harminc-negyven r évesek. Az ország igényli | a kitűnő szakembereket és = azt várják, hogy a közép- | iskolák kémiai érdeklődésű g legjobb tanulói jelentkez- ? nek majd jövőre fóú-óteBre. g szőtt verse után alkotta a Tragédiát, amelynek ha vi-"' lágnézetileg vannak is előzményei addig írott műveiben, művészileg azonban szinte előzmény nélkül született. írójának művészi égboltján üstökösként ragyogott fel, hogy folytatás nélkül induljon el a hírnév nem mindig tövismentes útján. Nem célja e kis írásnak Madách régeboi műveiben kutatni az alapgondolatot, hogy a Mária királynő, a Csák, vagy a Civilizátor mely vonásai ismerhetők fel a Tragédia lapjain. Hatottak rá a kor eszméi. — Kétségtelenül hatott rá — Goethe Faustja — egyes német kritikusok téves, vagy rosszindulatú véleménye szerint a mű a Faust gyenge utánzata — az irodalomtörténet azonban már megállapította —, hogy az egyezések legfeljebb az általános korszellemből következnek. A Tragédia sajátos magyar viszonyok között születhetett csak meg. Az önkény- uralomnak, a feszült helyzetnek, a remények és a kétségbeesések között vergődő magyar politikai életnek légkörében írta olyan ember, akinek személyesen is sok szenvedése, zilált magánélet, csalódás jutott osztályrészül. A Tragédia mégsem beszűkült, provincializmusba sülyedt írás, hanem nemzetközi a szó nemes értelmében, az emberiség egyetemes nagy kérdéseire választ kereső, kutató elme alkotása. Ezért maradhatott fenn, ezért nemesedhetett klasszikussá, ugyanakkor, amikor ebből az időszakból szinte csak irodalomtörténeti adalékként maradt |enn írásművek tömege Az ember tragédiája — drámai költemény. Benne az emberiség nagy kérdéseire keresi a választ az író, s a történelem tanulságait kívánja levonni. Madách, aki átélte korának minden válságát, de ugyanakkor a haladás és szabadság eszméjét is, hitt az utóbbiakban de a tapasztalt kudarcok miatt nem tudott hinni egészen. Ennek az önmarcangoló ellentétnek tükröződése a Tragédia, ahoi a párizsi szín diadalmas fortissimóját a londoni színtől a lemondás, a melankólia, sőt az emberiség fagyhalálának megrendítő képei követik. Miben rejlik a mű igazi értéke? A küzdelemben. Végső eszméjét Ádám — szüntelenül megújuló harca adja meg. Ádám: maga az ember. Utján százszor elbukik, de százszor talpra is áll és előre lép új, ,i,tisztultabb eszmények” felé. Erejét és bizakodását liiaiiviiBiiviiiiiiiiaiianiiiaiiiiitnaniHtiiaMiiiiMiiiiiii egyetlen bukása sem tudja megtörni, hogy megszűnjék a haladásért küzdeni. Ezért roknszenves, ezért érezzük a magunkénak. Évával együtt, aki az érzelemvilágnak gazdagí- tója, a szerelemnek ébresztője, Ádám tetteinek motí- válója, a küzdelem egyik serkentője. A luciferi világszellem, amely rokonszenves, amikor az ég hatalmai által sugallt unalmas és statikus menyország ellen lázad, de tüstént ellenszenvessé válik. mihelyt az embert igyekszik valójából kiforgatni — a dialektikus ellentétek a tagadás és igenlés harcából keletkező újnak nélkülözhetetlen eszköze. Vele és ellenére lesz az az emberből, ami, és itt lehetetlen észre nem venni Hegel hatását Madách művén. Ami pedig a falansztert, a repülést az űrben és az eszkimó-jelenetet illeti, •— nem mondhatunk mást, minthogy a jövőre nézve kora polgári tudományában kereste a választ Madách. Nem találta, mert nem találhatta meg, hisz ez a tudomány maga is gyermekcipőben járt, tapogatózott. A megoldást éppen annyira nem hozhatta meg az utópista szocializmus, mint az úgynevezett manchesteri iskola kapitalista elképzelése — amely a falanszter-jelenet egyenes ihletője lett. Nagyszerű építmény ez a drámai költemény, amelynek megelevenítésén immár nyolcvanegyedik éve munkálkodnak a magyar színészek legjobbjai. Ma már az ezredik előadáson is túl vagyunk. Csak Shakespeare műveinek van nálunk hasonló sikere, hasonló becsülete. Ujra, ifi-& újra nekilendültek a magyar színészet nagyjai, — hogy a korok értelmezésében felragyogtassák a tragédiát — bizony volt olyan időszak, a felszabadulás előtti időkben, amikor jócskán meghamisították. Ez azonban nem sikerült, nem sikerülhetett. Ez a remekmű túlélte a hamisítókat éppenúgy, mint azokat a szektás „iro- dalompolitikusokat”, akik leparancsolták aa ötvenes években a magyar színpadokról. A legtisztább emberi érzéseket zendíti meg a Tragédia, a nagy eszmék szeretetét, a humanizmus hangjait. Éppen ezért illeti elismerés és tisztelet a Szigligeti Színház vezetőit és művészeit, akik a n»L/ hagyománnyal rendelkező remekművet elővették és a Madách centenárium ünnepi nyitányaként szeptember végén bemutatják. Hernádi Tibor ii«HÍ!llll«ll*lllll»Hl!llllllltlHH»IIIUlllllllllllll2 s i NIKOLA PA VIC: A KOPORSÓBAN Teli a ház most tenger virággal, | a sok-sok gyertya csak világol, ezüst feszület, koszorúk halma, f asszonyok nyája sír, szipákol, A falu népe összesereglett, halottnézőben itt áesorog. = A plébánián, harmadik napja, senki sem alszik, egyre zokog. Alszik a pásztor, im a plébános, ő, aki mindig hitre terelt, | s most, hogy a nyája már kikisérje nyugvóhelyére, eljött a perc. § Mintha csak élne, úgy pihen, alszik, s tán nem is ismer itt se halált, úgy mosolyog most hasra tett kézzel, | mint ki jóllakott s elszundikált. Csuka Zoltán fordítása | Nikola Pavic ismert mora járja át, s emeli Őket | nép egészséges, vaskos huká, | művészi értékű alkotásokhorvét költő. Verseit a §
