Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

1S64. sseptamber 27, siolnok mctm néplap 1 Hol tan az oktatási reform? „ÖREGDIÁKOK” Mostanában többször hal­lani, hogy ebben, vagy abban a vonatkozásban Az általános iskolákban előirányzott legfontosabb változtatásokat így foglal­hatnék össze: a 10 éves tankötelezettség meghonosí­tása, korszerű tantervek és tankönyvek kidolgozása, a gyakorlati oktatás megszer­vezése és a nevelőmunka hatékonyabbá tétele. A 6— 14 éves fiataloknak csak­nem 99 százaléka jár isko­lába. s ezeknek háromne­gyed része a középiskolá­ban, vagy a szakmunkás- képző iskolákban tovább is tanul. A többiek, sajnos buktak, vagy betegség, le­maradás, stb miatt nem végzik el időre a 8 osztályt, „túlkorosakká” válnak. A tovább nem tanulók szá­mának csökkentése rendkí­vül fontos feladat, de per­sze 2—3 év alatt gyökeres változást ebben nem lehet elérni. Egyébként a2ok szá­mára. akik elvégezték ugyan az általnos isko'át, de nem tanulnak tovább, továbbképző iskolákat szer­veztek. Tehát a 10 éves tankötelezettség máris meg­valósul hazánkban. Nagy előrehaladást ér­tünk el a korszerű tantcr- vék kidolgozásában, tan- könyvek elkészítésében. Az idei tanévben — az eredeti terveknek megfelelően — az alsó tagozatban már va­lamennyi tárgyat új tan­könyvekből tanítanak, s a nevelőmunka hatékonyab­bá tételében is előrelép­tünk. A politechnikai oktatás megszervezése szintén jó úton halad. Tavaly a felső tagozatos tanulók 76.3' szá­zaléka részesült gyakorlati oktatásban, s az idén to­vább növekszik a számuk. Igaz, még nincs mindenütt jól felszerelt műhelyterem és elegendő oktatási segéd­eszköz. De óriási eredmény, hogy néhány év alatt 2650 iskolai műhely létesült, s 1700 iskolának van már gyakorlókertje. A gyakor­lati oktatást vezető peda­gógusok közül több mint ezren szerezték meg eddig a megfelelő szakképesítést. Viaszai épiünk-e az 5 1-hen ? A középiskolákban — az általános iskolákhoz hason­lóan — a tanterv korsze­rűsítését, a nevelés színvo­nalának emelését, valamint a gyakorlati oktatás beve­zetését, továbbá új iskola­típusként: a szakközépis­kola megszervezését, s a középfokú oktatás általá­nossá tételét tűztük célul. Nos, a gimnáziumi tanter­viek országos Vitája befe­,,visszaléptünk” az iskola- reformban. Lássuk, mi a helyzet e téren valójában? jeződött, egységes „törzs­anyagú” gimnázium mellett döntöttek, de a speciális érdeklődések kielégítésére különféle matematikai, bio­lógiai, idegen nyelvű, stb.) tagozatok létrehozását ha­tározták el. Mindez egyezik a reform elveivel. Már több helyütt működnek tagozatos gimnáziumi osztályok, az új, korszerű tankönyvek el­ső részét pedig jövőre kéz­bekapják a diákok. Némi változtatás csupán az 5-f-l-es rendszerű oktatás­ban vált szükségessé. Be­bizonyosodott ugyanis* hogy a gyakorlati oktatás felté­teleire sokkal jobban kell ügyelni. Ezért ahol az egész napos gyakorlati ok­tatást nem lehet a követel­ményeknek megfelelően szervezni, ott most a mun­kaoktatás más formáit (a heti két órást, vagy a ha­vonta, félévente összevon­tat. stb.) vezetik be. Per­sze a leghasznosabb a „plusz egy nap”-ös okta­tás, de ahol erre nincs lehetőség, ott nem szabad erőltetni s ezzel lejáratni a gyakorlati képzést a gye­rekek, a pedagógusok, a szülők előtt. Egyébként a tavalyi első éveseknek már 94 százaléka részésült gyakorlati oktatásban. Eredményesen folyik a szakközépiskolák szervezé­se. Tavaly 17 400 diák 35 féle szakmát tanult ebben az iskolatípusban. A szak­középiskolák fejlesztési üte. mét gazdasági lehetősége­ink szabják meg, hiszen a tanműhelyek felszerelése sok pénzbe, nem egyszer milliókba kerül. »Eöld utat* a szakmunkás­tanulóknak ! A jövőben a szakmunkás- képző iskolákat „be nem VÄSÄRFIA (Szépirodalmi) Déd, egy képzeletbeli, de nagyon is ismerős bá­nyatelep építőinek életét, növekedésének gondjait, bajait, embereinek egy­máshoz és a munkához való viszonyát ábrázolja sokrétűen, színesen és na­gyon őszintén az író. Sor­ra vonulnak fel az annak idején ködös pátoszba bur­kolt „munka hősei” a ma­guk szépítetlen mivoltá­ban, anyagi és érzelmi fejezett középiskolákká" fejlesztik, s a középisikolá- sok közé számítják az ipari, mezőgazdasági és szakmun­kásképzőbe járókat is. Én­nek érdekében korszerűsítik ezeknek az iskoláknak a tananyagát. így lehetővé vá­lik majd. hogy a szakmun­kásképzőt végzettek kétévi továbbtanulással érettsé­gizni is tudjanak, még pe­dig a munka mellett. Énnek a rendelkezésnek óriási jelentősége van a középiskolai oktatás általá­nossá tételében. Jól halad az egyetemi és főiskolai reform is. Meg­születtek a2 új, a korsze­rű követelményeknek meg­felelő programok és tan­tervek, s jelenleg az új jegyzetek és tankönyvek készülnek. A szakmai gya­korlatok az egyetemeken is az oktatás szerves részét képezik. Az a feladatuk, hogy elősegítsék a hallga­tók jobb szakképzését, *2 oktatás és a gyakorlat egy­ségét. A felsőoktatási reform során újtípusú felsőfokú technikumokat szerveztek. Már. 46 ilyen technikum és szakiskola működik az or­szágban nappali, esti és le­velező tagozataikon 12 és fél ezer hallgató tanult ta­valy. Az idén pedig még többen veszik igénybe eze­ket az, elsősorban gyakor­lati irányú ismereteket nyújtó, felsőfokú oktatási intézményeket; Ügy gondoljuk, e rövid számvetésből is világos, hogy az oktatási reform végrehajtásában nem — „Visszalépésről’’, hanem gyors ütemű előrehala­dásról beszélhetünk. Sütő László problémáik szorításában, a mindennap józan megvilá­gításában. Valóságos mo­dern kis Bábel ez a bá­nyaváros, minden rendű és rahgú „munkaerőtartalék” felvonulási terepe, a leg­különbözőbb jellemek és embersorsok nagy kohója, ahol a zavaros kavargás­ból lassan-lassan kiforr az időálló nemes anyag. Ezt a forrongó, alakuló vilá­got ismerjük meg közvet­len közelről, egy nagyon figyelő, józanul látó írás­tudó reális meglátásában* Egy fiatal lány áll a múzeum-épület árkádos ke- ringője alatt. Láthatóan valakire, vagy valamire vár. Szórakozottan nézi az udvar közepén álló törött medencét, aztán saját gon­dolatain elmosolyodik: Né­hány napja szinte szertar- tásszerűen búcsúzott a Szi­gettől, végigsétált a Nagy­körúton, mintha csak egy életre szóló emlékeket akart volna összegyűjteni. És lám, máris megszokta ezt a várost. A Tiszá-par- tot majdnem olyan szép­nek találja, mint a Szige­tet, és nem érez semmi szorongást, ha arra gondol, hogy ezentúl, amíg elvégzi az iskolát itt fog élni, A folyosót hirtelen élénk, jókedvű beszélgetés veri fel, megérkeztek a többiek. A lánnyal egykorúak, meg­állnak körülötte, valaki megszólítja: — Itt lesz az előadás? Néhányan még alig Is­merik egymást, csak futó­lag találkoztak a megnyi­tón, mindenki Szaladt, sie­tett akkor — rendezkedett. Nem soká nyolc óra. — Még egy utolsó gyors szip­pantás a cigarettából, az­tán mindnyájan betódul- nak a terem ajtaján. Hétfő reggel volt, és a kívülálló szemlélődő talán így lehetett tanúja a szol­noki főiskola első reggelé­nek. Az első előadás irodalomel­mélet. A főiskolai előadó­teremmé átalakított TIT előadóterem padjain har­minc magyarszakos fiatal figyeli Papp Alice tanárnő szavait. Az első óra még ismerkedés a tanárnővel, az anyaggal és nem utolsó­sorban egymással* Simay Gabriella és Kecs­kés Katalin egymás mel­lett ül. Gabi, aki az imént gondolatban még otthon, Pesten járt, most érdeklő­déssel pillant társnője jegy­zeteibe. Az előttük ülő két lány összesúg. — Gyere el velem elő­adás után, cipőt akarok ven­ni — suttogta óvatosan Veres Kati, aki Vácról el­sőnek érkezett a kollé­giumba, és már arra is volt ideje, hogy szétnézzen a szolnoki üzletekben. A szomszédos padsorban ülő fiúk elfogulatlanabb­nak látszanak. — Vagy ta­lán ez csak látszat? Gu­lyás László már néhány éves tanítói gyakorlattal a háta mögött ült be újra az iskolapadba. Kissé még szokatlan, hogy most nem ő áll a katedrán, de tudja, j hogy ismét elkövetkezik j j az is A tanárnő a lecsengetés előtt befejezi előadását és a hallgatókhoz fordul. — Az óra elején meg­ígértem, hogy megmutatom a könyvtárat. Aki el akar szívni egy cigarettát, most gyújtson rá, aztán együtt átmegyünk, már várnak. Néhányan valóban élnek is ezzel a — számukra még kissé szokatlan — ta­nári felszólítással, és el­vonultak az előcsarnokba. Mások csoportokba verőd­ve tárgyalják az első élmé­nyek tunulságát. A fal mellett két szolnoki diák; Kecskés Katalin és Gulyás László ismerkedik egy fő­városból érkezett társuk­kal, Szabó Imrével. Olyan rövid múltú még ez az is­meretség, és lám máris A tokiói olimpia szerve­ző bizottsága elfogadta hu­szonhatezer önkéntes tol­mács jelentkezését, akik vállalkoztak, hogy a ver­senyek mintegy napi húsz­ezer vendégét eligazítják. A tolmácsok száma ilyen­formán felülmúlja a láto­gatókét. Ezzel azonban még a tolmácshálózat korántsem merült ki. Az önkénteseken kívül, ugyanis öt hivatalos, illetve magánszervezet léte­sít tolmácsszogálatot. Az öt közül a legnagyobb a to­káét rendőrség, amelynek A nyári szünet után október első hetében újra kigyullad az Árkádban a reflek­tor, aminek fényében a do­bogón megjelennek a mű­vészek, hogy tolmácsolják a magyar- és a világiroda­lom élő és holt nagyságai­nak műveit. A program színes és gazdag. Az irodal­mi kávéház dramaturgot kapott Sípos Tamás a rádió főmunkatársa személyében, aki a közismert Globusz- rovat szerkesztője. Az idei műsorterv az első év ta­pasztalatain nyugszik. Esze­rint az irodalmi kávéház sajátos jellegéből adódóan azoknak az előadásoknak volt legnagyobb sikerük, amelyek színtiszta irodai­mat adtak, és a zene csak a műsorok kísé­reteként szerepelt. Ilyen siker volt például Mens-í- ros Karinthy estje, Taliós Endre önálló . tie, J. Kilty: Kedves hazug című színmű­vének bemutatója. Ez utób­binak átütő sikere adta azt az ötletet, hogy nyolc olyan műsort adjanak, amelyben egyébként színpadra . nem kerülő mai egyfelvonásosok is szerepelnek. Egyes dara­bokkal kapcsolatban a ter­vek szerint vitát is ren­deznek, így az fokozott*b­bőven akad közös problé­májuk. — Az óra után fel kell mennünk a tanulmányi osztályra a jegyzetekért — figyelmezteti Katika a fiúkat. Mindenütt élénk beszél­getés alakul ki. A rajz­szakosoknak a képzőművé­szeti kör megalakítása a legnagyobb problémájuk. — Hogy lehet rajzot le­velezőtagozaton tanulni? — teszik fel újra ezt a már bizonyára sokszor megfo­galmazott kérdést. — Képeslevelezőlapon — jegyzi meg szellemesen valaki* A megjegyzésen mindenki derül, — aztán megindulnak együtt a könyvtárba. főkapitányságán ötvenöt állandó tolmácsot alkal­maznak. Az olimpiai szer­vező bizottság is szerződte­tett ezerkétszáz tolmácsot, akik kizárólag a külföldi olimpiai csapatok vezetői­nek és tagjainak állnak rendelkezésére. És ha mindez még nem bizonyul elegendőnek, ott vannak a taxisofőrök is! Több száz tokiói taxi­sofőr már huzamosabb ide­je angol nyelvleckéket vesz, hogy könnyebben megértse majd a külföldi vendégek óhajait. ban szolgálja majd az íz­lésfejlesztést, mind a kö­zönség esztétikai nevelését. A műsor második cso­portjában egy-egy költő életművét, vagy annak egy részét villantják fel. Pető­fi, Ady Babits mellett Vác- zí Mihály, Galabárdi Zol­tán, Fejes Endre bemutatá­sára is sör kerül. Ezenkívül a régi bevált szokás szerint néhány nagy művészegyé­niség önálló előadóestjét vették tervbe. A fentieken túl a prog­ramba fiatal szovjet köl­tők estje, amerikai néger költők estje is szerepel. A terv szerint október 1-én nyílik a2 irodalmi ká­véház. Ez az időpont még bizonytalan, annyi azonban már bizonyos, hogy októ­ber 8-án Major Tamás Ön­álló estjét élvezhetik a szolnoki irodalombarátok. Rendeződik végre a mű­sorok gazdájának kérdése is. A TIT Játva a műsorok rendkívül hasznos ismeret- terjesztő jellegét, magára vállalta az előadások szet- vezeti és gazdasági lebo­nyolítását, a városi tanács művelődési osztályával kö­zösen. A művészeti vezetés továbbra is a színház KI32; szervezetének feladata rád PALICZ JÓZSEF: TISZAHIDON. Megvalósul a 10 érés tankötelezettség KÖNYV r* — Több tolmács,mint vendég... Októberben nyílik az irodalmi kávéház

Next

/
Thumbnails
Contents