Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-23 / 223. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. szeptember 23. Az etióp császár látogatása Komárom megyében Első Hailé Szelasszié, — Etiópia császára és kíséretének tagjai kedden Komárom megyébe látogattak. A vendégeket útjukra elkísérte Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes. Erdei Lászlóné országgyűlési képviselő, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke, Rácz Pál, hazánk etiópiai követe és Gergely Miklós, a külügyminisztérium protokoll osztályának vezetője. Az etióp uralkodót és kíséretét a komáromi vasútállomáson ünnepélyesen fogadták. Az etióp és magyar nemzeti zászlókkal, üdvözlő feliratokkal díszített pályaudvarra a bányászzenekar indulójának hangja mellett 10 órakor gördült be a vendégek kü- lönvonata. A megye és a komáromi járás vezetői szívélyesen üdvözölték a császárt és a társaságában levő magyar személyiségeket, középiskolás fiatalok és ifjúmunkások virággal kedveskedtek a látogatóknak. Kroszner László, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a megye lakosságának szerettet- jes köszöntését tolmácsolta. Az üdvözlő beszédek elhangzása után a vendégek — a megyei vezetők társaságában — gépkocsin Bábolnára indultak. Bábolnán a község bejáratánál díszkapu fogadta a látogatókat, akiket Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Gécs Pál, az állami gazdaságok Komárom megyei igazgatóságának vezetője és Burgert Róbert, a Bábolnai Állami Gazdaság igazgatója üdvözölt. A 175 éves gazdaság vezetői — a hagyományokhoz híven — lovasbemutatóval kedveskedtek vendégeiknek. Harsonaszó nyitotta meg a színpompás bemutatót, s elsőként a gazdaság magyaros díszíruhába öltözött ifjú lovasai vonultak fel. A vendégek nagy tét- j széssel nézték végig a gazdaság messze földön ! híres ménesét; köztük az j arab és angol telivér-lova- j kát, s a díszes fogatpará- . dét. Burgert Róber sétakocsi- i zásra is meginvitálta az ! etióp uralkodót, aki Dobi | István társaságában a hí- f rés ötös fogaton egy kört j tett a ménes-udvaron. A vendégek a gazdaság ! több üzemegységét is megtekintették. Egyebek között megnézték az anyakancákat, a csikótelepet és a baromfi üzemegységet. A gazdaság ebédlőjében a megyei tanács ebédet adott a vendégek tiszteletére. Az ebéden Kroszner László pohárköszöntőt mondott, amelyre Hailé Szelasszié válaszolt. Az ebéd végén a házigazdák ajándékokkal kedveskedtek I. Hailé Szelasszié császárnak, — Dobi Istvánnak és a császár kísérete tagjainak. Az etióp uralkodó és kísérete ezután szívélyes búcsút vett a vendéglátóktól. Hailé Szelasszié és a többi etióp vendég, valamint a társaságukban levő magyar államférfiak gépkocsival mentek Komáromba. A komáromi vasútállomáson az etióp uralkodó meleg sza- j vakkal mondott köszönetét I a megye vezetőinek a ven- | déglátásért, majd felszállt í a különvonatra, amely a kora délutáni órákban érkezett vissza Budapestre. Magyar - Etióp közös közleményt írtak alá Kedden este magyar— etióp közös közleményt írtak alá az Országház Mun- kiácsy-termében. A közös közleményt magyar részről Dobi István, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, etióp részről I. Hailé Szelasszié, — Etiópia császára írta alá. Dé!-Vietnam a nemzetközi zsandár ellen harcol Japán újságírók találták ki az új fegyver históriáját A szovjet lapokban megjelent Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő beszéde, amely szombaton a moszkvai Világifjúsági Fórum részvevőinek tiszteletére adott fogadáson hangzott el. Hruscsov beszéde döntő részét a békeharc és a békés együttélés problémáinak szentelve kijelentette, hogy a modern fegyverek alkalmazásával folyó világháború felbecsülhetetlen károkat okozhatna a népeknek. Ezért harcolni kell a békéért, a békés együttélésért. Ha azonban az ag- resszorok háborút robbantanak ki, a Szovjetunió helyt tud állni magáért és barátaiért — jelentette ki Hruscsov. A szovjet kormányfő visszatért a japán parlamenti képviselőkkel folytatott beszélgetésére. Hangsúlyozta, hogy a burzsoá sajtó egyet s mást elferdít abból, amit ő mondott. A fórum résztvevői előtt újra megismételte azokat a kijelentéseket, amelyeket a japán parlamenti képviselőknek tett. „Kijelentem, hogy a találkozó előtti napon a barátaimmal együtt egy teljes napot töltőt Lünk katonák, marsaitok, tábornokok, tengernagyok, a fegyverkezés területén dolgozó tudósok, mérnökök körében. Nem atom- és hidrogénfegyvereket tekintettünk meg, hanem harcászati, gyalogsági fegyvereket, tankokat ás rövid hatósugarú rakétákat. Itt Moszkva környékén. A látogatás után körülbelül ezt mondtam a japán képviselőknek: „Hogy mi mindent lei nem talál az ember, más emberek megsemmisítésére!” — Borzalmas fegyverek. Most is megismételhetem. hogy ezek valóban borzalmas fegyverek. Amikor azonban a burzsoá tudósítók az elhangzottakról értesültek. olyasmit kezdtek írni, hogy valamiféle új fegyverről beszéltem. Olyan fegyverről, — amely mindenkit meg tud semmisíteni. Feltétlenül mindenkit! Én ilyesmit nem mondtam. De tálán az a fegyver, amit már eddig létrehoztak, azok az atom- és nukleáris fegyverek nem elég borzalmasak talán? — kérdezte a szovjet kormányfő. Hruscsov kijelentette, — hogy amikor a gyakorlótéren megtekintette hogyan indulnak támadásba a tankok, és hogyan lőtték ki őket tankelhárító ágyúkkal, valósággal rosszul lett a látványtól. Hiszen ezek a tankok rengeteg pénzbe kerülnek és ha, ne adja isten háború törne ki, ugyanezek a tankok megsemmisülnének még mielőtt elérnék a parancsnokság által megjelölt harci vonalakat Nyikita Hruscsov újra hangsúlyozta, hogy a szovjet emberek rokonszenveznék azokkal, akik az elnyomás ellen harcolnak. „Sok nép a mi fegyvereinkkel, szovjet fegyverekkel harcolt és győzött az imperialisták és gyarmatosítók ellen”. „Forrón támogatjuk a dél-vietnami népet amely az amerikai imperializmus ellen e nemzetközi zsandár ellen harcol. Az ellen a hatalom ellen, amely mindenütt a maga rendjét próbálja elterjeszteni, amely — igyekszik fenntartani a korhadt és oszlásnak indult reakciós rendszereket — jelentette ki Hruscsov. De bárkit küldjön is az amerikai imperializmus Dél-Viet- namba — Taylort, vagy akárki mást — végül is elkerülhetetlenül a dél-vietnami nép győz, mert ez a nép az igazságért, hazájáért harcol, az ellenség, a kizsákmányolok ellen”. A szovjet kormányfő rámutatott, hogy a ki kit győz le kérdés eldöntésénél a legfőbb szerep a gazdasági versenynek jut Egyesek bírálnak bennünket azért, hogy a Szovjetunió túlságosan sokat foglalkozik gazdasági kérdésekkel. „Pártunk, a kommunista párt, a forradalom pártja, a régi rendszer szétzúzására és az új, szocialista-kommunista társadalom megteremtésére hivatott párt. — Csak káromlással nem lehet az imperializmust, a kapitalizmust legyőzni” — jelentette ki Hruscsov. „A népek főként aszerint mondanak Ítéletet a kommunista pártról, a marxi— lenini elméletről — ismétlem aszerint alkotnak véleményt róla, — hogyan használjuk ki időnket a gazdaság fejlesztésére, a tudomány, a technika és a kultúra fellendítésére, a nép életszínvonalának emelésére. Aszerint, hogyan gondoskodunk arról, hogy a szocializmusban az anyagi javak nagyobb mennyiségben állnak az emberek rendelkezésére, mint a kapitalizmusban. — Aszerint ahogy az emberek a szocializmusban valóban a társadalom gazdáinak érzik magukat” — jelentette ki Hruscsov. „Mélységesen téved az, aki azt hiszi, hogy a munkás embert ügyes forradalmi frázisokkal el lehet altatni”. Nyikita Hruscsov a Világifjúsági Fórum részvevőit üdvözölve hangoztatta, hoev a fórumon különböző politikai nézeteket valló emberek vesznek részt, és különbözőképpen értelmezhetnek egyes kérdéseket. „De fő célunk, a gyarmati rendszer, a kizsákmányolás és az imperializmus felszámolása mindennél fontosabb, és a népeknek e cél érdekében közös erőfeszítéseket kell tenniük” — mondotta befejezésül Nyikita Hruscsov. Szerelési délután temetik Otto Grotewohlt Kedden délelőtt 11 órakor megindult a berliniek zarándoklata Otto Grotewohl miniszterelnök koporsójához. A miniszterelnök holttestét a Német Szociálisig Egységpárt Központi Bizottságának székházában ravatalozták fel, s a hideg, szeles időjárás ellenére, kedden már a kora reggeli órákban ezrek várakoztak a székház előtt, hogy leróják kegyeletüket a ravatalnál. A koporsó mellett Otto Grotewohl harcostársai: a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának, Központi Bizottságának tagjai, a nemzeti frontba tömörült pártók vezetői, továbbá az NDK társadalmi életének más kiválóságai álltak díszor- séget. Délután két órakor a minisztertanács székhazában megkezdődtek a hivatalos részvétlátogatások. — Kárpáti József, a Magyar Népköztársaság 'berlini nagykövete kora délután megjelent az épületben, s beírta nevét a részvétnyilvánítók névsorát tartalmazó könyvbe. A temetés előkészítésére Walter Ulbricht elnökletével párt- és kormánybizottság alakult. ’ A gyászaktus szerdán 14 órakor kezdődik. Az Otto Grotewohl temetésére Berlinbe utazó szovjet párt- és kormányküldöttséget Dimitrij Pol- janszkij, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a Szovjetunió miniszterelnökének helyettese vezeti, Franciaországi napok— az indián nyárban III; A COTE D’AZUR — ÁLOMVILÁG Tizenhárom óra az út vonattal Párizsból a Földközi-tenger partjára. Dijon, Lyon, Marseille, Toulon (a franciák legnagyobb haditámaszpontja) mellett sajnos éjszaka suhanunk ál, s szinte az ébredéssel egy- időben tárul elénk a tenger. Minden szó kevés annak a csodás színekben tobzódó látványnak a leírására, mely — legalábbis úgy tetszik — csak nekünk ragyog, bennünket köszönt. Itt fogunk hát egy meseszerű hetet átálmodni... Két hétre tervezett látnivaló, belesűrítve egy hét programjába — első pillantásra fárasztónak tűnik, mégis friss mindenki. A környezet varázsa tán.? Lehet. A vízparton hófehér elragadó villák nézegetik magukat a tenger azúr tükrében. Igen, Antibes — ha nem is a leglátogatottabb, de mindenesetre — az egyik legkedveltebb, leg- bájosabb kis fürdőhely a francia Riviérán. A kerteket elborítja a sok buja, pompás virág, a bólogató pálmafákon édes narancs mosolyog. Szállásunk, a Villa Adnierre, is domtetőn áll, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a környékre. EGY KIS KIÁBRÁNDULÁS Fürödni a tengerben! Ez min'’önkinek az első, leg- hőbb kívánsága. Sajnos, a Riviéra ezúttal maga cáfolt rá önnön jóhírére. Hat nap alatt jóformán egyszer sincs valamire való strandidő. A tengr hideg és hullámos, ezek a hullámok pedig jaj, de sósak és keserűek. Á homok a plage- on (ahogy itt nevezik) durva szemcséjű, úgy szállították ide valahonnét, semmiképpen sem esik rajta kényelmes fekvés. Abban tehát gyorsan megegyezik á társaság, hogy ha kellemes fürdésre vágyunk, legjobb — a Balaton. KIRÁNDULÁSOK — AUTÓBUSSZAL Nos, ezek kárpótolnak bennünket az elmaradt élvezetes fürdésekért. Az első látogatás természetesen a közeli Juan-les-Pins-ba vezet, amely valósággal a Cote cTAzur-i szórakoztató centrum szerepét látja eL Van itt is casino, kis Luna Park, rengeteg mulató, étterem, bár (az egyikben éppen Richard Anthony énekel), mozi — nagyszerű élmény a Phaedra, Melina Mercouri és Anthony Perkins főszereplésével —, üzlet viszont csak itt-ott. Buszvezetőnk, Jeanot a Riviéra leghírhedtebb, legvakmerőbb sofőrje, irígy- lésreméltó biztonsággal fogja a 120 ezer új frank értékű kocsi volánját a legveszélyesebb hajtűkanyarokban is. Nagyszerűen ismeri a vidéket, nem csoda hát, hogy vele mindenhová és időben eljutottunk. Ettünk rózsalebvárt Pont du Loup-ban, ittunk a Gourdon-i parfőmillatú forrás vizéből, Vence-ban megcsodáltuk Matisse nemes- vonalú kis kápolnáját, jártunk a Grasse-i illatszergyárban. majd Cannes következett. Itt egy egész délutánunk volt. Mivel vad szél fújt, szinte minden yacht — négyárbócos, hatalmas vitorlások is — bent horgonyzott a szélvédett kikötőben. A mólóról viszont vígan ugráltak fejest a gyerkőcök a hullámok közé. A filmfesztivál palotája kihalt, a sétányon néhány fiatalember rajzolgat az aszfaltra színes krétával. Állítólag jól-rosszul meg lehet élni belőle, bár én nem tapasztaltam különösebb adakozó szellemet. — Egyébiránt a rajzok meglehetősen gyengék voltak.- A legelőkelőbb szállóval, a Hotel Carlton-nal szemben vén tengerészek pétanque- oznak, vagyis vasgolyóbist próbálnak közelhajítani egy kis golyóhoz. Minden dobás „vérre” megy, elszántan vitatkoznak, szembe- szállnak akár a rendőrrel is. VaRauris Picasso lakhelye, a kis múzeumban látható a híres Békegalamb eredetije, egyetlen biztos ceruzavonással felrajzolva. Ez a falucska látja el egyébként Franciaországot kerámiával. Biot üveg- és fazekas- iparáról híres, ugyanitt van a Fernand Légár-múzeum is, a festő özvegyének tulajdona. Nizza Franciaország ötödik legnagyobb városa, repülőtere révén igen jelentős település. A parton káprázatos sétány vezet végig, a Promenade des Anglais, a Hotel Negresco- ban 4—500 frank naponta egy lakosztály bére. Érdekességként megemlítem, hogy Nizzában született Garibaldi, s itt hunyt él a boszorkányos tudású heréd űművész, Paganini. MONACO Ide látszik az olasz határ, melyet a világ legöregebb, 4000 éves olajfája őriz. A monacói—francia határt mindössze egy kis kőoszlop jelzi, a piros-fehér hercegi címerrel. Az utcákon elszórtan cirkál néhány fehérruhás rendőr, de nem akármilyen: mindegyikük legalább öt nyelven beszél. Ez itt feltétel. Délután lévén, a Casino zöldkupoiás épülete csendes, a Hotel Paris úgyszintén, bár itt hagyomány, hogy mindig több a pincér, mint a vendég. Monacoviile és Monte Carlo utcái viszont tele vannak emberrel. Csodálatosképpen a gyönyörű fehér márványuszoda csaknem üres, olimpiai méretű medencéjének égszín tengervizét senki sem hasítja* Pedig a tengerben nem szabad úszkálni, legfeljebb felöltözve, ugyanis a fürdőruhát a szabadban tiltja — az illem. A francia-monacói „vámháború” miatt a hercegség jövedelme kissé megcsappant, ezt be kell hozni. De hol? A telkeken. Egy m2 föld ára ma Monacóban 2000 frank, s az árak egyre emelkednék.'Mi nem akarunk telket venni, ezért, ha visszanézünk is, könnyű szívvel búcsúzunk Monacótól, Grace Kellytől és III. Rainier-től. MARSEILLE Valamikor a világ egyik legfontosabb tengeri kikötője volt, ebből ma már egyre inkább csak — a nimbusz marad. Kis hajóval „sétáljuk” körbe a rakpartot, mely 7 kilométer hosszú, de hajó alig. Az egyetlen igazi élmény egy 75 ezer tonnás kőolajszállító tankhajó, no meg If vára, s a 4—5 méteres hullámok. UTOLSÓ napunkat már otthonosan töltöttük Párizsban, de amikor útban hazafelé ei- emelkedtünk a frankfurti repülőtérről, mindenki örömmel ismételgette: — Nemsokára otthon teszünk... Selmeczy Attila (Vége) Az egyik legelragadóbb monacói látkép, a hercegi 'salád ősi „sast észke”