Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-01 / 204. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. szeptember í. Makanosz befejezte alexandriai tárgyalásait Mafcariosz, ciprusi elnök vasárnap este befejezte alexandriai megbeszéléseit Nasszerrel, az EAK elnökével. Makariosz a tamács- kozás után kijelentette, hogy „nagyon elégedett” a megbeszéléseik eredményével. A két államfő tárgyalásairól közös közleményt adtak ki; A közlemény megállapítja: Nasszer elnök megerősítette, hogy az EAK teljes mértékben támogatja Ciprusnak a függetlenségre, a területi sérthetetlenségre és az önrendelkezésre való jogát. Nasszer kifejtette, hogy az EAK minden Ciprus ellen elkövetett agressziót és a ciprusi ügyekbe való beavatkozást a béke megbontásának és az ENSZ elvei megsértésének tekint és minden lehetséges segítséget megad a ciprusi kormánynak országa megvédéséhez az esetleges külső agresszióval szemben. De Gaulle türelmetlen A Nyugatnémet lapok párizsi tudósítói az elmúlt napokban nyugtalanul cikkezAmerika továbbra is nyomást gyakorol Japánra Tokióiban megtartották a japán-amerikai „biztonsági szerződéssel” összefüggésben megalakított japán— amerikai tanácskozó bizottság 5. ülésszakát. A jelenlegi ülésszak — csakúgy, mint az előzőek — zárt ajtók mögött véGYORSLISTA Készült: 1964. augusztus 31-én a lottó tárgynyereménysorsoláson, melyen a 35. heti lottószelvények vettek részt; 271 609 kerékpár, 279 703 televízió, 288 333 bútor, 289 134 óra és utalvány, 290 820 mosógép, 294 572 motorkerékpár, 308 031 rádió, 311 098 magnetofon, 312 066 magnetofon, 316 620 fényképezőgép, 318 647 tv, 318 930 óra, 319 021 kerékpár, 321473 varrógép, — 316166 utalvány, 341092 padlókefélőgép, 342 042 villanytűzhely, 919 112 kerékpár, 920 875 rádió, 1 232 559 tv, 1 270 399 utalv., 1 275 349 zeneszekrény, 1 277 093 óra, 1 283 931 kerékpár, 2 231 775 óraduó; 2 234 005 motorkerékpár, 2 236 869 rádió, — 2 245 389 aranyóra, 2 246 043 fényképezőgép, 2 276 334 éléskamra ut., 2 261 575 kerékpár, 9 403 623 tv, — 9 406 950 fényképezőgép, — 9 408 717 tv, 9 417 698 utalvány, 9 443 113 külföldi társasutazás, 9 444 098 óra, — 9 453 877 utalvány, 9 477 001 tv, 9 491876 rádió, 9 499 500 éléskamra utalv., 9 507 405 óra, 9 526 739 mosógép. — 9 528 336 bútor, 9 529 355 camping félsz* S 538 062 rádiód 9 538 835 aranyóra, 9 549 261 írógép, 9 563 732 háztartási kisgépesítés, — 9 599 226 utalv* 9 599 256 9 601 422 motorkerékpár, — 9 614 157 rádió, 9 617 525 rádió, 9 621197 háztartási kisgépesítés, 9 623123 tv, 9 637 626 rádió, 9 337 682 magnetofon, 9 643 510 háztartási kisgépesítés, 9 691 052 tv, 9 695 652 rádió, 9 696 704 könyvállvány, 9 699 830 rádió, — 9 700 363 rádió, — 9 711 947 rádió, — 9 738 198 utalv., 9 739 313 motorkerékpár, 9 740 509 kerékpár, 9 741 558 motorkerékpár, 9 747 973 utalvány, 9 791 380 háztartási kisgépesítés, — 9 796 594 bútor, 9 805 540 motorkerékpár, 9 806 275 csemege ajándékkosár, — 9 811 000 utalv., 9 819 171, rádió, 9 824 043 óra, — 9 837 084 éléskamra utalv* 9 866 233 tv, 9 884 017 utalvány. A gyorslista követlenül a húzás után készült, az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. A nyerteseknek a jutalomsorsolási sorsjegyrészt — 1964. szeptember 20-ig kell beküldeni a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lebonyolítási osztályához. gezte munkáját. Mint az ülésszak befejezésekor nyilvánosságra hozott rendkívül szűkszavú hivatalos közleményből kitűnik, a felék megvitatták „a jelenlegi nemzetközi helyzet kérdéseit, különös tekintettel Japán és a Távol-Kelet biztonságára, valamint foglalkoztak Japán védelmének kérdéseivel is”. A helyi megfigyelők a jelenlegi ülésszak összehívását főképpen két indokkal- hozzák összefüggésbe. Az egyik, hogy Indo-Kíná- ban és különösen Dél-Viet- namban kudarcot vallanak az Egyesült Államok fegyveres * beavatkozási kísérletei és ezért az Egyesült Államok rá akarja bírni Japánt, hogy vegyen részt a beavatkozási kísérletekben. A második, hogy az Egyesült Államok ismét nyomást igyekszik gyakorolni Japánra, mert azt akarja, hogy nagyobb lendülettel növelje katonai potenciáját. . Az amerikaiaknak még a jelenlegi ülésszak előtt sikerült elérnie, hogy Japán — a közvélemény határozott tiltakozása ellenére — megtegye „az első lépést” az amerikaiak által folytatott szennyes háború terheinek részleges vállalása irányában. A japán kormány elhatározta, hogy ormosokat, gyógyszert és egyéb „segélyt” küld kétmillió dollár összegben Dél-Vietnamba. tek arról, hogy „a Nyugatnémet-francia viszony légköre fagypont alá süllyedtí| és De Gaulle tábornok a Párizsban rendezett nagyszabású felszabadulási ünnepségeken egyetlen szóval sem emlékezett meg — mint korábban — a német- francia [kibékülésről. Ugyanakkor bonni kormánykörökben nyomatékosan cáfolták az ehhez fűzött ko- bimánciókat. Hangoztatták, hogy Bonn nem aggódik a francia-nyugatnémet viszony miatt. Diplomáciai megfigyelők rámutatnak* az Erhard-kormány számára már csak belpolitikai okok miatt is — kényelmetlen lenne a francia-nyugatnémet viszony lehűlésének nyílt bevallása és a kormány szóvivői mindent elkövetnek, hogy csökkentsék az utóbbi időben erre mutató francia gesztusok jelentőségét. A Westfalische Rundschau vezércikkében hangoztatja, hogy „De Gaulle. türelmetlenné vált és világos választ vár Bonn-tól||. A tábornok azt akarja — írja a kommentátor —, hogy „hitet tegyünk politikai koncepciója mellett, de a hitvallás szükségszerűen meglazítaná, sőt végül is feloldaná az NSZK és az Egyesült Államok szoros kapcsolatait. A kérdés ma így hangzik: vajon Ludwig Erhard ellen tud-e állni a Párizsból rá gyakorolt nyomásnak? A látszat azt mu- 'tatja, a kancellár továbbra is folytatni szeretné azt — az eddigi taktikát, hogy barátságos gesztusokat tesz Párizs felé és ugyanakkor hűséget fogad Washingtonnak is. Egyre inkább úgy tűnik azonban, hogy ezt a j receptet a jövőben már nem lehet alkalmazni. De Gaulle türelmetlenné vált. Talán azt reméli, hogy éppen most, az amerikai vá- lásztások előtt, többet érhet el a bonni partnerre gyakorolt erőteljes nyomással ?j| Á harmadik birodalom bukása SZOLNOKTÓL az Jugoszláviai napló 11. Adriáig Sürget az idő, tovább robogunk hát a Szlovén főváros, Ljubljana felé. — A Belgrád—Ljubljana között épült híres autóúton elképesztő forgalom van. Nem is. lehet rajta csodálkozni, hiszen a jugoszláv gépkocsigyártás egyre emelkedik (a kragujeváei Crvena Zastava gépkocsiművek hétéves terve szerint az üzem 1970-re 150 000 gépjárművet fog előállítani évente), emellett pedig hallatlanul sok külföldi gépkocsi száguld a jugoszláv autóutakon. Naponta több mint ezerötszáz külföldi autó lépi át az osztrák határt. Á nyugatiak mellett persze egyre gyakrabban látni szocialista országból való turistákat, köztük örvendetesen nagy számban magyarokat is, hiszen naponta mintegy négyszáz jugoszláv vízumot szolgáltatnak ki a budapesti jugoszláv külképviseleten. A szlovén fővárosra is jellemző a modern és praktikus építkezés. Széles sugárútjai, pompás épületei igazi nagy élményt nyújtanak a szemlélődőnek. Igazi gyárváros, hiszen jelentős elektromos-, gép-, textil-, fa-, papír- és bőriparral rendelkezik. Az élet mintha itt valamivel olcsóbb lenne, mint máshol. Ez azzal magyarázható, hogy a szlovén főváros nem tartozik az üdülő övezetbe, — ahol bizony három-négy, vagy még többszörös árat is kérnek az áruért. Csodálatos hegyek, vadul kanyargó szerpentineken vezet tovább utunk. Üticé- lunk: Bled. Ez a kis városka az Alpok lábainál húzódik meg, a Triglav tövében. Csodálatos tó partján feleszik, melynek közepén egy aprócska sziget gyönyörködteti a vendéget. Az egész csak akkora, amelyen elfér egy fehérfalú- tomyú templom és egy kiskocsma. A sziget körül apró gondolák barázdálják a valószínűtlenül kék vizet. A bledi campingben végre alkalmunk van megismerkedni az új „világhő- borttal”, a campingezés örömeivel, romantikájával. Az üdülésnek ez a formája elsősorban a nyugati országokban népszerű. Érthető is, hiszen az az ember, aki egész évben robotol, — „hajszolja a dollárt”, jogot tart magának arra, hogy néhány hétig — távol a nagyvárosok zajától — pihenjen családjával; Lakókocsikkal — benne a virágoskert, kalitkában a kanári, a „ház előtt pincsikutya —, csodálatos sátorkölteményekkel érkeznek, amelyek a technika minden vívmányával fel vannak szerelve. Nem takarékos- kodnak a pénzzel, hiszen van olyan nap, hogy csupán egyetlen helyen húszharminc millió dinárt váltanak át. Ilyen adatok — és ilyen népvándorlás — láttán már nem is csodálkoztunk azon, hogy Jugoszlávia alaposan felkészült az idegenforgalomra. Nagyszerű utakat, csodálatos campingeket, motelokat építettek és építenek egyre„Tengerre magyar!’* — szólt jelszavunk, de vizet eddig — a Murát, Szávát és a bledi tavat leszámítva —• alig láttunk. Alföldi ember nehezen tud meglenni víz nélkül, érthető hát. hogy néhány napos hegyvidéki táborozás után felszedtük sátorfánkat — ezt szó szerint kell érteni — s elindultunk az Adria felé; Üjra átszáguldunk Ljubljanán, s ettől kezdve mintha a táj is egyre jobban megváltozna; Az út szélén megjelennek a hatalmasra nőtt tujafák, itt- ott már a fügefa: is elődugja koronáját, s mikor a királypálmák is feltűnnek — tudjuk, hogy nincs már messze a tenger... Ügy készültünk erre a találkozásra, mint akik ismerik már egymást fénykénről, de hosszú évek után csak most találkoznak először. Találgatjuk, milyen lesz? Hogy szép, abban egyikünk sem kételkedik. Molnár Sándor (Folytatjuk) A zágrábi piacon < NEGYED század telt él a második világháború kirobbanása óta. Oj nemzedék nőtt fel, amelynek nincsenek emlékei a háborúról, nem hordozza idegeiben ennek a megrázkódtatásnak nyomait, amely méreteiben felülmúlt minden előzőt, s talán morális és anyagi rombolásban is. Ez azonban csak az egyik oldala a dolognak, a másik oldalon azoknak az óriási változásoknak jegyei vannak bevésve, amelyeket az imperializmus által kirobbantott háború indított el, s amelyek lényegében új világképet alakítottak ki. A mai világkép, újszerűsége sok mindent eltakar a legújabb nemzedék előtt a háborúelőtti világból, s nehezen megfoghatóvá teszi számára a háborúhoz vezető körülményeket. A legnyomasztóbb kérdés, ami a háborúhoz vezető körülményekkel kapcsolatosan még ma is felmerül: hogyan történhetett,- hogy Európa szívében uralomra került a barbarizmusnak, minden emberi érték és törvény cinikus megsemmisítésének irányzata, amivel Hitler a történelem színterére lépett és egyenesen nebivitte a világot a háború szakadéká- nak. A történelmi igazság, amit újból és újból le kell szögezni, az, hogy Hitlert összes módszereivel együtt fogadták el nemcsak^ a nyugatnémet nagytőke urai, hanem a nyugati imperialisták is. Az 1929-es New York-i tőzsdekrach után kibontakozó gazdasági válság pánikhangulatában a német monopóliumok urai Hitler védőszárnyai alá menekültek a fenyegető szociális földrengés elől. A világ többi nagytőkései is leplezetlen rokonszenv- vel kísérték ezt a vállalkozást, legalábbis addig, amit Hitleren ki nem tört a világhódítás őrülete, a fenyegetni kezdte azokat a nagyhatalmi piacokat, amelyeknek fenntartásában az amerikai, az angol és a francia nagytőke érdekelve volt. A keserű igazság az, hogy tulajdonképpen még ezen a — kapitalista szempontból ésszerű — határon túl is támogatást kapott Hitler a nyugati tőkés hatalmaktól. A támogatást gyakorlatilag csak akkor adták fel, amikor Hitler őket is belekényszerítette a háborúba. Ennek a .maga- tartásnak a magyarázatára röviden ki kéül térni. A NYUGATI hatalmak Hitler háborújában kezdettől fogva lehetőséget láttak a Szovjetunió megsemmisítésére. s e lehetőséget még akkor sem hagyták számításon kívül, amikor Anglia és az Egyesült Államok a Szovjetunió oldalán élethalálharcra kényszerült a harmadik birodalommal. Nemcsak Churchill emlékirataiból, hanem számos más dokumentumból is kitűnik, hogy az angolszász vezető körök a háború alatt vakmerő idö- húzási taktikát folytattak. Nyújtották a háborút abban a reményben, hogy a Szovjetunió elvérzik, vagy legalábbis annyira meggyengül. hogy a háború után akcióképtelenné válik a nemzetközi politikában. Mint azóta általánosan ismeretes, ez a számítás nélkülözött minden józanságot, a tisztességről nem is szólva. Ez az éppoly tisztességtelen, amilyen hamis számítás természetesen nem is válhatott be. A Szovjetunió, nemhogy elvérzett volna, hanem döntő erőnek bizonyult abban a világméretű küzdelemben, amelyben az egész emberiség sorsa forgott kockán. A Szovjetunió a háború után nemcsak, hogy nem vált akcióképtelenné* hanem mint a nemzetközi politika döntő tényezője gyakorol ma is befolyást az események menetére és katonai, valamint gazdasági erejénél fogva a béke biztosításának legerősebb támasza- A világ népei meggyőződhettek rólá, hogy a hidegháborús időszak néhány rendkívül veszélyes szakaszán védelmezte a Szovjetunió tekintélye és ereje a békét, s megakadályozta, hogy a szakadék szélén tántorgó amerikai politika végül is egy végzetes lépéssel beletaszítsa a világot a mélységbe; A második világháború — lefolyását, mozgató rugóit és következményeit tekintve — egyaránt arra figyelmeztet, hogy az imperializmus háborús irányzatával csak a tőkés világ felbomlását lehet siettetni; Bebizonyosodott az is, hogy minden olyan politikai kísérlet, amely a Szovjetunió megsemmisítésére, vagy akárcsak diplomáciai elszigetelésére irányul, a leg- súlyosobb következményeket vonja maga után, azokra nézve, akik ezzel az éppoly veszélyes, mint ameny- nyire észszerűtlen kísérlettel megpróbálkoznak. Ez a belátás ma már nemcsak azokban az országokban vert gyökeret, amelyek igyekeznek eltávolodni az imperialistáktól* hanem a' vezető nyugati országok közvéleményében is; Nemcsak a béke valamennyi híve, hanem a nyugati vezetők közül is többen, akik legalább annyira megértették korunk fejlődéstörvényeit, hogy meg tudják ítélni a háborús politikában rejlő óriási kockázatot, egyetértenek abban, hogy az emberiség számára az egyetlen járható út a történelmi fejlődés jelenlegi szakaszán, a békés együttélés. Ez az egyetlen észszerű irányzat, amely biztosítékot nyújthat az emberiségnek, hogy elkerülje az újabb háborút. MA MÁR a világ, a még meglévő súlyos nehézségek ellenére, egyre inkább kifelé tart a hidegháborúból- Hogy idáig eljutottunk* az annak köszönhető, hogy a szocializmus és a béke erői a háború utáni rendkívül nehéz korszakban tovább növekedtek, viszont az imperialista pozíciók határozottan meggyengültek* A mai világhelyzetre az a jellemző* hogy a nemzetközi fejlődés irányát sokkal inkább a szocializmus és a béke erői határozzák meg, semmint az imperialisták hatalmi érdekei* Paál Ferenc Á Tatabányai Tröszt üzemei 18-tól 45 éves korig munka- vállalókat vesznek lel teljesítménybérezéssel. 9 Felvétel esetén szállást és étkezést kedvezményes áron biztosítanak. Jelentkezni lehet: A Tatabányai Szénbányászati Tröszt Munkaügyi osztályán.
