Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

EZÜSTLAKODALOM DEFEKT Mire használom a vállalati motort? Kakas LEXIKON ÉPÍTKEZÉS: Korszerű népi társasjáték. Résztve­vők: kétezer jogos lakás­igénylő, a lakáshivatal, a megyei tanács építési osz­tályának, a tervhivatalnak, a beruházási banknak épí­téssel foglalkozó népes tisztviselőgárdája, valamint az építővállalat egész ap­parátusa és néhány építő­munkás. A játékban az első lépést a tervhivatal teszi, ■— az utána következők átló irány, ban és lólépésben húz­hatnak, amit a kezdőnek bármikor joga van keresz­tezni, illetve a keresztlépé­seket a következőknek ha­sonlóan kivédeni; A játék szabályait a be­ruházási kódex tartalmazza b az tekinthető győztesnek, aki ezt nem veszi figye­lembe, LAKÁS—(új): Üj lakás­nak a nyájas népi hagyo­mány azt az építkezési csa­tateret tekinti, ahol rend­szerint nem zárnak az aj­tók és az ablakok, megre­pedezik, majd lehull a va­kolat- és a garanciális ja­vítások során a csatatér még feldultabb lesz. LAKÁS (régi): Abban különbözik az előzőtől, hogy itt zárnak az ajtók, ablakok, stabil a vakolat csak éppen a lakók nem. Némi fondorlattal igyekez­nek megszabadulni belőle, és az előzőkben vázolt kö­rülmények közé kerülni; Állati igazságok — Egy unalmas légy el­ment a tejhez pletykálni. Amikor elszállt tőle — a tej már aludt. — A légy szereti az em­bert, de emberére igazán csak a légyfogóban akad. — A nagybeteg elefánt­nak jéglabdacsokat írt az orvosa. Hazament és le­nyelte a frigidairet. — A sakált elhagyta a felesége. Most bánatos sze­gény, mert nem tud kivel üvölteni. — A víziló akkor ásított először, amikor Noé már vagy századszor ismertette bárkájának jelentőségét. — A dón juan krokodil annyira szereti a női ne­met, hogy halála után is vásárra viszi értük a bőrét. — A kutya megugatta a Holdat. Az nem válaszolt; erre a jámbor eb olyan dühbe gurult, hogy veszett­ségéből ma is hiába gyó­Kedves Tihamérl Megkaptam kedves sorai­dat és örömmel közlöm, hogy nagyon jól vagyunls. Irén szorgalmasan fogyókú­rázik A múlt héten fél­kilót'leadott. A száztíz ki­lójához ez nem nagy telje- sítmény, de azzal vigaszta­lom, hogy lassan jutunk messzire. örömhírt is közölhetek veled. Három hónapi vára­kozás után _ végre elsején kaptam egy vállalati Pan­nóniát. Az igazgató, fő­könyvelő egyre azt hajto­gatta, hogy ml a csodának kell telepvezetőnek jármű. Végén mégis engedtek és most remek, piros, tokozott Pannónián furikázunk. Nem véletlenül csúszott ki aszú­mon, hogy furikázunk. Csu- nya dolog lenne, ha a csa­ládot kihagynám az élve­zetből. Három vasárnap telt, amióta megkaptam a gépet és felváltva vittem az ott­honiakat kirándulásra. Ga- bi nagyon régen kívánko­zott Jászberénybe. A Lehel- kürtjét nagyon picinek ta­lálta. Úgy gondolta, hogy olyan nagy erős embernek igazán adhattak volna na­gyobb tülköt a kezébe, öcsii» vei Pesten jártunk és vé* gigizgultunk egy Honvéd— Fradi bajnokit. Irént elfu- varoztam Kisújszállásra és elhoztunk Sárikától egy ra­gyogó sárgadinnye befőtt receptet. No, azért azt még mefr jegyzem, hogy nemcsak pri­vát passzióra használom a fűrészt. Szinte naponta ezen járok be a központba. Meg-, takarítás esetenként egyfo­rintos autóbuszjegy. Vol­tam kétszer kinn a homok* bányában, ami jó két kilo­méterre van a teleptől És elfuvaroztam Ibit Vezseny- re a muterjához. Erről azonban Irén előtt egy szót sem. Tudod, hogy az asszo­nyok nagyon könnyen féU reérthetik a dolgokat ét helytelen következtetéseket vonnak le. Ja, hogy el ne felejtsem, a levelet elsősorban azért írom, hogy bejelentsem va­sárnapi látogatásunkat. Reggel ötkor indulunk Irénnel és remélem, hogy a reggeli kolbászos rántot­tét már nálatok esszük meg. Rossi Károly gyítjék. — muri ■ — TUDJA MESTER ÉN SEM BÍROM A SZABÁ­LYOS VONALAKAT

Next

/
Thumbnails
Contents