Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-05 / 182. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. augusztus 5. A Pravda a szocialista tábor országainak gazdasági egyitSrniködésérőS Ahol ck cstemesend született Mexikó nem sza­kítja meg diplomáciai kapcsolatait Kubával A mexikói kormány el­utasította az amerikai álla­mok szervezetének (AÁSZ) ajánlását, amely indítvá­nyozza a diplomáciai kap­csolatok megszakítását Ku­bával. A mexikói külügy­minisztérium különközle- ménye megállapítja: — a mexikói kormány, az AÁSZ javaslata ellenére, továbbra is fenntartja kapcsolatait Kubával. Mexikó egyike annak a négy latin-amerikai állam­nak, amely diplomáciai vi­szonyban áll Kubával. Az AÁSZ Washingtonban tar­tott. értekezletén Mexikó a kubai köztársasággal fennálló diplomáciai kap­csolatolt megszakítását cél­zó ajánlás éllen szavazott. Mexikón kívül Chile, Uru­guay és Bolívia tartanak fenn diplomáciai kapcsola­tot Kubával. „Az együttműködés meg­erősítése — út az új sike­rek felé” címmel közli Bo­gomolov cikkét a szocialis­ta államok gazdasági együtt­működésének sikereiről. A szocialista világrend- szer ■* fennállásának évei alatt — hangzik a cikk — sok tapasztalat halmozódott fel a szocialista országok kollektív gazdasági együtt­működésének megszervezé­se területén. A közös erőfe­szítések eredménye volt a világ legnagyobb kőolaj- vezetéke, a Barátság Kő- olajvezeték, amely szilárd alapot teremt a Német De­mokratikus Köztársaság, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Magyaror­szág korszerű olaj kémiai iparának fejlesztéséhez. — Megkezdte működését több európai szocialista ország egyesített energetikai rend­szere, ami lehetővé teszi a KGST-országok energia el­látásának megjavítását és jelentős gazdasági megta­karítást eredményez. Bizonyos eredmények szü­lettek a nemzetközi munka- megosztás leghaladottabb formájának, a termelés szakosításának és összehan­golásának fejlesztésében — írja a továbbiakban Bogo­molov. „A KGST-tagállamok gaz­dasági együttműködésének sikeres fejlődése megítélhe­tő kereskedelmük fejlődé­séből is. Sok KGST-tagál- lam kölcsönös megállapodás révén gazdasági—tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködési bizottságot, vagy al­bizottságot alakított. E bi­zottságok feladatköréhez tartozik a termelés össze­hangolása bizonyos te­rületeken a közös gazdálko­dásnak. A szocialista gazdasági építésnek ez az élet által igazolt törvényszerűsége — nem egyeztethető össze „a saját erőkre való támaszko­dás” elméletével, amelyet a kínai vezetők akarnak rá­erőszakolni a szocialista or­szágokra. A kínai elmélet — hangsúlyozza Bogomolov — a szocializmus elszigetelt építésére vesz irányt és megfosztja az országokat a nemzetgazdasági rendsze­rük összehangolt fejleszté­séből eredő nagy előnyök­től. A „saját erőre való tá­maszkodás” irányvonala lé­nyegében az elmaradottság konzerválására kárhoztatja a gazdaságilag kevésbé fej­lett államokat. A mentők utat törtek az eltemetett francia Moszkvában az atom- csend-szerződés aláírásának első évfordulója alkalmából sajtóértekezletet rendeztek. Nyikolaj Tyihonov költő, a szovjet békebizottság el­nöke rámutatott: a moszk­vai részleges atomcsend- szerződés volt a második világháború befejezése óta az első olyan nemzetközi megállapodás, amely bizo­nyos mértékig fékezte a fegyverkezési hajszát. Tyi­honov elítélte a franciák Polinéziában folyó atom­robbantási előkészületeit és a tokiói atomfegyverellenes értekezleten botrányosan szerepelt kínai és japán szektánsokat Vaszilij Parin akadé­mikus a szovjet orvostudo­mányi akadémia alelnöke orvosi szemszögből elemez­te az atom csend-egyezmény jelentőségét. — Az elmúlt része már a föld felszínére jutott, de jelentős hányada még mindig a felsőbb lég­rétegekben lebeg. A nuk­leáris robbantások rövid élettartamú termékei már szétbomlottak és nem fej­tenek ki többé ártalmas hatást, de a körülbelül har­minc év felezési idejű két rádióalktív izotóp —a stron- cium—90 és a cézium—137 — mennyisége még mindig nem csökkent lényegesen az úgynevezett „bioszférá­ban”. Parin akadémikus hozzá­fűzte azonban: várható, hogy a jövőben már mind kevesebb jut ezekből az ártalmas anyagokból az em­beri és állati szervezetbe. Félelemetes figyelmezte­tésként hangzott a szovjet orvostudósnak az a megál­lapítása hogy csak a száza­lék töredék részével nőve­A történelem kulisszái mögött... Az Egyesült Államok szerepe a brazíliai államcsínyben A Mareha és az Época címú uruguayi lapok köz­ük Hoover, a szövetségi nyomozóiroda (FBI) veze­tője két levelének fotókó­piáját, amely fényt derít a brazíliai államcsínyre. — Hoover egyik levelében egy héttel az államcsíny után köszönetét mond Thomas Bradey Brazíliában élő — amerikai ügynöknek a Gou­Gyorslista készült 1964. augusztus 4-én a lottó „nyereményaratás” című rendkívüli tárgynye- ranéhy-sorsoláson, melyen a 27. heti lottószelvények vettek részt 2 személyes külföldi tár­sasutazásra utalványt nyert: 234 639 274 434, 305 778, 1 245 003, 2 232 538, 2 263 570, 9 464 752, 9 466 142, 9 467 307, 9 489 949, 9 570 389, 9 641 303, 9 658 501 9 714 704, 9 737 089, 9 804 149, 9 878 417, 9 878 720, 9 921 441. 2000 Ft-os vásárlási utal­ványt nyert: 283 700, 297 706, 343 268, 1 256 694 1 263 568, 1 283 605, 2 285 351, 9 417 595, 9 433 759, 9 460 514, 9 553 145, 9 559 622, 9 563 164, 9 564 710, 9 614 187, 9 618 203, 9 632 356, 9 650 717, 9 685 907, 9 691 306, 9 716 608, 9 751 577 9 805 921, 9 872 884, 9 873 332, 9 890 847, 9 915 809, A gyorslista közvetlen a húzás után készült, az esetleges számhibákért fe­lelősséget nem vállalunk. lart elnök megdöntését cél­zó művelet sikeres végre­hajtásáért, és megelégedé­sét fejezi ki amiatt, hogy maga a művelet titokban maradt. „Becsülök minden brazüiai ügynököt, azokért az erőfeszítésekért, amelye­ket a művelet végrehaj­tása érdekében tett”. — ír­ja Hoover. Az FBI főnöke egy má­sik levelében, amelyet még néhány évvel az államcsíny elkövetése előtt küldött Brazíliába, olyan instrukci­ót ad alárendeltjeinek, — hogy ne kíméljék erejüket és gondoljanak arra, hogy „az amerikai életformát idegenben is meg leéli vé­deni”. Az Época „így íródik az inperializmus történelme” című kommentárjában írja: ma senki sem kételkedhe­tek abban, hogy az Egyesült Államok közvetlen beavat­kozása alapvető és döntő tényezője volt Goulart el­nök megdöntésének. Hoover levele — írja a Mareha — megcáfolhatat­lanul bizonyítja, hogy az Egyesült Államok micsoda szennyes kémhálózattal — fonta be Latin-Amerikát. A lap hangsúlyozza, hogy a latin-amerikai országok­ban a Pentagon, az FBI és a CIA (Központi Hírszerző Hivatal) ügynökeinek szá­zai tevékenykednek. Az Época hangsúlyozza, hogy Uruguayban is mű­ködik az Egyesült Államok kémhálózata. Nemrégiben Richagd Harding és Paul Bem amerikai diplomaták Monteviedóban találkoztak több olyan uruguayi kato­nai személyiséggel, akik kormányellenes összeeskü­vő tevékenységgel gyanú­síthatok. Ami Brazíliában történt — hangsúlyozza az Época — Uruguayban is megtörténhetik. Ezzel kap­csolatban a lap felhívja a kormányt, a parlamenti képviselőket és az újságíró­kat, húzzák meg a vészha­rangot, még mielőtt Hoover úr üdvözölheti ügynökeit a sikeresen előkészített és végrehajtott uruguayi ál­lamcsíny alkalmából. bányászokhoz Champagnoleban kedden délután megkezdődött a kilencedik napja sziklabör­tönbe zárt bányászok ki­szabadítása. Az olajfúró­gép segítségével vájt akna már kedden reggel két méternyire megközelítette a kilenc bányász tartózkodási helyét. Ekkor azonban be­szüntették a fúrást, meg­tisztították az aknát a föl­gyülemlett kő- és földtör­meléktől, hogy ne zúdul­jon le a szabadulásukat váró bányászokra. Kevés­sel dél után ismét üzem­behelyezték a fúrógépet, amely néhány perccel egy óra előtt keresztültörte az utolsó akadályt. Ebben a pillanatban meghallották á felszabadított bányászok örömkiáltásait: Martinet bányamester vezetésével a kilenc bá­nyász maga takarította ei a bányaüregbe lehullott törmeléket. Közben a fel­színen megkezdődött a felvonó berendezés felsze­relése. A bányászokat egy 70 centiméter átmérőjű hosszú fémtokban vonják fel a 80 méter mélységben levő bányaüregből. (MTI) Gyá rtmánysza kosit a s és felelősség Gépiparunk nemzetközi kötelezettségeiről A nyerteseknek a jutalom­sorsolási sorsjegyrészt 1964. augusztus 25-ig kell bekül­deni a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság lebonyo- L látási osztályához. (MTI) Kazánfűtő vizsgával és vasipari szakmával rendelkező KAZANGEPÉSZT azonnali belépéssel keresünk; BIOGÄL Gyógyszergyár Debrecen, Pallagi út 3-5. Hirdetmény Közhírré teszem, hogy Ti- szasas Községi Tanács 1964. július 17-én tartott ülésében a temető használatáról ren­deletet alkotott. A rendeletet a községi tanács vb-nél hiva­talos órák alatt bárki megte­kintheti. Pugner István vb elnök A GÉPIPAR a nemzet­közi munkamegosztás egyik legfoaitosabB területe; en­nek az iparágnak ma már mintegy 30—40 gyártási ágazata van. Ezért a tel­jességre való törekvés kü­lönösen a kisebb országok­ban a gépipari termelés ká­ros elaprózását okozza. A gyártott gépfajták amúgy fe állandóan tökéletesed­nek, a választék folyama­tosan bővül s így eleve reménytelen — és nem ki­fizetődő — a gépiparban önellátásra berendezkedni. A fejlődést jelzi, hogy — a nemzetközi munkameg­osztás fokozódása következ­tében — a rendkívül fej­lett gépiparral rendelkező Nyugat-Németország expor­tálja a legtöbb szerszám­gépet a tőkés államok kö­zül, s ugyanakkor az elsők között van a szerszámgép behozatalában is. A KGST-országok gép­iparának termelése a leg­utóbbi évtized alatt vala­mennyi országban 4—5—6- szoroséra növekedett s a gépipar mind az összipari termelésben mind pedig ä kivitelben az első helyre került. A KGST-országok kivitelében e termékeik — országonként változóan — 20—40 százalékot képvisel­nek. Az iparág gyors fej­lődési üteme, a gépkeres­kedelem jelentős aránya lehetővé és egyidejűleg szükségessé tette, hogy a további fejlődést a gépipari termékek gyártásának sza­kosításával is elősegítsék. A KGST végrehajtó bi­zottsága eddig több mint ezer termék — gép, beren­dezés, műszer — szakosí­tott gyártására hozott ha­tározatot. A szakosítási ajánlások több mint 200 termékfajtánál számolnak a magyar gépipar közre­működésével. AZ EDDIGI gyártássza­kosítás a magyar gépipar sok termelési ágazatát — általános gépipar, vegyi- gép-, nehézgép-, szerszám- gépgyártás, műszeripar, erősáramú ' ipar — érinti, hisz a ránk szakosított gyártmányok között kü­lönféle szerszámgépek, hír­adástechnikai és vákuum­technikai termelő berende­zések, kábelipari gépek, konzerv- és húsipari komp­lett technológiai vonalak, ipari varrógépek, mezőgaz­dasági gépek, vegyipari gé­pek és komplett berende­zések, valamint műszerek találhatók. A több mint 200 gépipari termék közül mintegy 150-et rajtunk kí­vül más szocialista ország­ban is gyártanak; a KGST- államok szükségletét e gyártmányokból közösen fedezzük. Nyilvánvaló, hogy ezeknél a termékeknél is magas színvonalú gyártás­ra, folyamatos műszaki fej­lesztésre van szükség, mert mindennemű fennakadás kihat a szocialista országok beruházási és termelő te­vékenységére. Még nagyobb a felelőssége a magyar gépiparnak — s elsősorban az érdekelt üzemeknek — azoknak a termékeknek az előállításában, amelyeket a KGST kizárólag hazánkra szakosított. Ilyen megbízá­sunk mintegy félszáz gép­ipari gyártmányra van. Vizsgáljuk meg. miképp áll helyt gépiparunk e gyártmányok előállításában, fejlesztésében ? A félszáz gyártmány több mint fele ma még a fejlesztés, a műszaki do­kumentáció-készítés és a évekre visszatekintve el­mondotta, hogy 1945 és 1962 között rengeteg rádió­aktív anyag került földünk légkörébe. Ezeknek nagy kedjék a levegő rádióaktív szennyeződése — és máris évente többmillió törzszv- lőttel keli számolni világvi­szonylatban. A Hirosimái értekezlet Az atomfegyverék betil­tásáért küzdő mozgalom hirosimai nemzetközi érte­kezletén keddien a külföldi delegátusok szólaltak fel. Az egyes országok kép­viselői támogatásukról biz­tosították art a küzdelmet, amelyet Japán népe vív a nukleáris háború meg­akadályozásáért, az indo­kínai amerikai agresszió haladéktalan megszünteté­séért, a moszkvai szerződés támogatásáért. A hirosimai értekezleten konstrukitív munka folyik. A delegátusok konkrét ja­vaslatokat tesznek a nuk­leáris kísérletek teljes be­tiltása és a világ-béke meg­szilárdítása céljából. A kedd délelőtti ülésen a béke-világitanács. a nem­zetközi demokratikus nő­szövetség küldöttei, vala­mint Algéria, Ausztrália, Kanada és Ciprus képvi­selői szólaltak feL A délutáni ülésen a DÍVSZ és a nemzetközi diákszövetség, valamint Finnország, Franciaország, Olaszország, Libanon és más országok delegátusai mondottak beszédet. Nagy érdeklődés fogadta Zsukovnak, a szovjet kül­döttség vezetőjének a fel­szólalását. A béke-vilégtanács ne­vében Hirosima polgármes­terének szerdán ünnepé­lyesen átnyújtották a vá­rost kitüntető „béke arany­érmet”, amelyen Joliot- Cüríe képmása látható. Goodlestt (Egyesült Álla­mok), a béke-világfemáes képviselője az érem átadá­sakor kijelentette, hogy az emberiség sohasem feled­kezik meg a hirosimai tra ­gédiáról. Hirosima az első olyan város, amelyet béke aranyéremmel tüntettek ki. (MTI) prototípus előállítás álla­potánál tart s még csak 20-at gyárt gépiparunk rendszeresen, sorozatban; köztük több igen fejlett korszerű gyártmány van. Ez a minősítés vonatkozik például a vasbetonalj-gyár- tó berendezésre, a félauto­matikus vákuumformázóra. A. korszerű szakosított gyártmányok közé sorolha­tó a csávázógép, a szuper centrifuga, valamint több vegyipari gép. A SZAKOSÍTOTT gyárt­mányok egy részénél az érdekelt üzemek még adó­sak a műszaki korszerű­séggel. A szakosításból ere­dő kötelezettségek teljesí­tése szempontjából a leg­nagyobb a lemaradás a szerszámgépiparban, ahol a gyártmány-fejlesztés 1960 után lelassult s ez a sza­kosított géptípusok kialakí­tásánál is megmutatkozott. (A magyar iparra szakosí­tott szerszámgépek mintegy felét most fejlesztik s ezek közül • kettőnek a prototí­pusát — a koordináta fú­rógépről és a menetköszö­rűről van szó — az idén kgszítók el.) E rövid áttekintésből is kitűnik, hogy gépipari üze­meink — tisztelet a kivé­telnek — még nem érzik át kellően a gyártmány­szakosítással járó felelős­séget. Igaz, hogy a terme­lés szakosításának megkez­désekor csak az ezzel együtt járó gazdasági elő­nyöket hangsúlyoztuk s az. érem másik oldaláról, a felelősségről alig-alig esen szó. A szakosításiak ugyan is nemcsak az a célja, hogy valamennyi KGST- országban elősegítse az il­lető termékek gazdaságo­sabb termelését. Az előbbi­től elválaszthatatlan fel­adat az is, hogy nyisson szabad utat a termékei: műszaki fejlődésének, kor­szerűségük világszínvonalon tartásának. E kettős funk­ció szerves egységet alkot, mert a gyárfássza kosi tás gazdasági előnyei nem ér­vényesülhetnek a műszaki színvonal emelése nélkül. Korszerűtlen terméket nem szívesen vásárol senki, ha pedig kevés a megrendelés nem lehet szó nagy soro­zató gyártásról. A gyártásszakosítás ered­ményessége tehát az üze­mekben dől el. Ott alkot­ják meg és állítják elő a korszerű termékeket, ame­lyek alkalmasak arra, hogy a KGST-országok iparának műszaki színvonalát gya­rapítsák. Ez az általános feladat a már szakosított gyártmányoknál olyan kö­telesség, amelyért a gép­ipar üzemei felelősek nem­csak a magyar népgazda­sággal, hanem a KGST- országokkal szemben is, amelyek számítanak a ránk szakosított, fejlett gyárt­mányokra s amelyek ve­lünk szemben hasonló kö­telezettségeket vállaltak. Garamvölgyi István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents