Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-30 / 203. szám
Í964. augusztus 30, SZOLNOK MEQTFI NÉPLAP 1 A magyar falu történetének csodálatosan saép és eseményekben gazdag fejezete alakult ki a felszabadulás óta eltelt két évtized alatt. A munkáshatalom éveiben évszázadok felgyülemlett problémái oldódtak meg, s mindezzel együtt kialakult a falu fejlődésének szocialista iránya és olyan üteme, amire a magyar parasztság életében aligha Volt még példa. Feudális birtok, földesúr, kasznár, cselédsors, éhező zsellér-sereg, mindez örökre a múlté, • a falu élete, a szocialista nagyüzemi gazdálkodás győzelmével teljesen új alapokra helyeződött. Ma már csak a vak és a szocialista társadalom esküdt ellensége nem látja azt a mélyreható gazdasági, társadalmi és kulturális, átalakulást, az átalakulás következtében kibontakozó termelési, gazdálkodási fellendülést, az emberek közötti kapcsolat és érintkezés régi formái helyett új, tartalmasabb, emberi kapcsolatok létrejöttét ami a falut egyre jobban jellemzi. m A falu életében végbement változásokat leggyakrabban gazdasági, termeié- - Si oldalról vizsgáljuk és elemezzük, Ez alapjában helyes eljárás és sok mindent, ami ma a faluban jellemző, megmutat és megmagyaráz. Vitathatatlan tény például, hogy egységnyi területre gépből-, műtrágyából, vegyianyagból, álló- és forgóeszközökből sokszorosa jut az évekkel ezelőttinek, még inkább a felszabadulás előttinek. Nem ennek arányában, de mégis lényegesen megnőtt az egységnyi területre eső növényi, és állati termékek mennyisége is. Mindenki tudja, hogy hazánk mezőgazdasága összértékben ma lényegesen többet termel, mint a felszabadulás előtt. Ennek nem mond ellent például az a tény sem, hogy időnként gabonaellátási gondok vannak. A kenyér-, és takarmánygabona biztosítása nem csupán termésátlag, hanem vetés-szerkezeti probléma is. Mezőgazdaságunk műszaki ellátottsága és termelési kultúrája — éppen a szocialista átalakulás következtében — olyan ütemben fejlődik, hogy belátható időn belül, a vetés terület növelése nélkül, a terméshozamok emelésével képesek leszünk eme gondok megoldására. Szocialista mezőgazdász- ' gunk fejlődéséről szóló adatok megmutatják a falu termelési, gazdálkodási helyzetét, annak fejlődését, azonban a kép teljessége, a faluban végbement és most is tartó átalakulási folyamat megértése érdekében behatóbban kell vizsgálni a falu társadalmi, politikai kérdéseit, az embereket, az emberek életviszonyait, életkörülményeit, a szövetkezethez és egymáshoz trió kapcsolatukat. A Hazafias Népfront ez- év tavaszi kongresszusán Erdei Ferenc akadémikus a termelőszövetkezetekről szólva, kifejtette, hogy „••• a termelőszövetkezeteknek kettős természete van: egyfelől társadalmi szervezetek, szövetkezeti társaságok, másfelől termelő nagyüzemek, vállalatok — s mindkét minőségükben sokat fejlődtek azóta, hogy létrejöttek. ... ha továbbfejlődésüket akarjuk előmozdítani, akkor nem elég abból kiindulni, amiket korábban tudtunk a szövetkezetekről, hanem azt kell alapul venni, amiknek most ismerjük őket és a tennivalókat is ehhez kell szabnunk”. A termelőszövetkezetek jellegére vonatkozó ismertetett gondolat felvetése nagyon időszerű, s fontos, hogy a párt, állami és szövetkezeti területen dolgozó elvtársaink közül minél többen értsék meg ezt a maga valóságában és vonják le belőle a szükséges következtetéseket, határozzák meg saját maguk számára is a feladatokat. Szolnok megye termele- szo vetkezetem — különösen Közös gazdaságok - emberi közösségek Irta: Csáki István az utóbbi 2—3 esztendőben — úgy is mint termelő üzemek, úgy is, mint emberi közösségek számottevőén fejlődtek. Közös területük az ország összes szövetkezeti közös területének 7,5 százaléka, s 1963-ban például az állam által a szövetkezetektől felvásárolt kenyérgabonának 11,1, a hízómarhának 8,8, hízósertésnek 9,9, étkezési tojásnak 15,3 százaléka származott Szolnok megye szövetkezeteiből. 1957-től 1963-ig az értékesített árumennyiség 48,7 százalékkal növekedett. Külön figyelemre méltó, hogy ez idő alatt az árutej és áruhús mennyisége megkétszereződött. Szövetkezeteink közös vagyona az ország összes szövetkezeti közös vagyonának 8,5 százalékát teszi ki és örvendetes jelenség, hogy ez a vagyon I960—1963 között 48,8 százalékkal növekedett úgy, hogy közben a tagság közösből származó jövedelme is több mint 27 száza-’ léikKal emelkedett. Beszámítva azt is, hogy még mindig vannak gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek, sőt előfordul, hogy jól, vagy közepesen gazdálkodó szövetkezet az évi zárszámadáskor a gyengék kategóriájába kerül, mégis azt a következtetést vonhatjuk le, hogy Szolnok megye termelőszövetkezeteinek többsége a gazdálkodás terén egészségesen fejlődik, előre halad. Mindez a párt marxista—leninista agrárpolitikájával együtt következik abból, hogy az üzemek szervezetileg megerősödtek, kialakult és egyre stabilabb lesz a termelés irányításának szervezete, megszilárdult a vezetés, és ez a vezetés a tagság közvetlen anyagi érdekeltségére alapozva képes úgy szervezni a munkát, hogy a bonyolult termelő tevékenység az év minden időszakában lényegében zavartalanul folyik. És ebben együttes hatásként benne van a mezőgazdászok, állattenyésztőik, gépészek, közgazdászok szak- tevékenysége, a kommunisták erőfeszítése és a szövetkezeti tagság Szorgalmas, fegyelmezett munkája. Ez miközben nagy lépés a néhány évvel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva, egyben nagyon komoly biztosíték a további előrehaladáshoz. A szövetkezeti gazdaságok „kettős természete” — a termelő üzemi és a közösségi, társadalmi, szervezeti jelleg — egymással elválaszthatatlanul összefügg és egymásra kölcsön hatással van. Nem lehet tartós gazdasági, gazdálkodási eredményeket elérni a belső rend a szövetkezeti élet szabályainak betartása, a közösségi élet fejlesztése nélkül és viszont; nem fejlődhet jól és helyes irányban a közösségi élet ott, ahol nincs megfelelő színvonalú, határozott vezetés, ahol nincs jól megszervezve a termelő tevékenység, ahol tudatosan, vagy éppen szakismeret hiányában megszegik a termelés szervezésének és köz- gazdasági feltételeinek szigorú szabályait. Mindkét esetre a példák sokaságát lehet Szolnok megye termelőszövetkezeteinek életéből felhozni. Ma, miután a termelő- szövetkezetek tekintélyes része megfelelő ütemben fejlődik, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a megyében a szövetkezetek belső életében is egészséges fejlődés bontakozott ki. Ezt a fejlődést nem szándékozunk leszűkíteni a szövetkezeti demokráciára. A szövetkezeti demokrácia nagyon fontos elem a szövetkezeti életben, de nem minden. Betartása, vagy be nem tartása alapvetően befolyásolja a szövetkezeti élet alakulását, azonban o szövetkezeti élet egésze mégis több, szélesebb fogalom, mint maga a szövetkezeti demokrácia. Nem túlzás az a következtetés, hogy a belső szövetkezeti élet is alapjában egészségesem fejlődik a megyében. Bármerre megyünk, a szövetkezetekben ezernyi jelét és bizonyítékát találjuk annak, hogy a szövetkezeti tagság mind szélesebb köre él helyzetéből adódó jogai vak Tehát a szövetkezeti demokrácia valóban meghatározó tényező a tagság és a szövetkezet életében és ezzel együtt terjed, erősödik a közösségi gondolat, azegyé- nieskedés helyett az egymásra utaltság felismerése, a kölcsönös támogatás szelleme foglal fokozatosan helyet az emberek gondolatvilágában is. És ezt a folyamatot kívülről a párt, állami és társadalmi szervek nemcsak képviselik, de sajátos módon és sajátos eszközökkel támogatják, viszont szövetkezeten belül — és ez nagyon fontos jelenség — egyre nagyobb erők lépnek akcióba megvalósításukért. Ha mostanában mégis egyre több szó esik a szövetkezet belső életének fejlesztéséről. az azzal összefüggő kérdésekről, úgy azt az élet veti fel. A további előrehaladásban, a szocialista mezőgazdaság termelésének további és általános fellendítésében, a mezőgazdasági szakma színvonalának emelésében, továbbá a falu társadalmi és kulturális fejlődésében, az egységes szocialista paraszti osztály kialakításában egyre nagyobb jelentőségű a szövetkezetek szocialista jellegének erősödése, a szövetkezeteknek, mint emberi közösségeknek a fejlődése. Ez a tény egyben utal a különböző állami, társadalmi szervek, de különösen a szövetkezeti pártszervezetek feladataira is. Vannak vélemények miszerint a szövetkezeti élet fejlesztésében sok a „hátralék” a „bepótolni való”; i Mérlegelés és megítélés dolga annak eldöntése, hogy mennyi az elmaradás, — amit „be kell ho2ni” — és mennyi az az elem, ami az előrehaladás, a további előrelépés feltételeinek megteremtését szolgálja. A szövetkezeti gazdálkodás és a szövetkezet belső életének fejlődése között kétségtelenül van bizonyos elmaradás. Ez a munka természetéből is következik. Előbb a szövetkezetei kellett létrehozni, hogy benne kialakuljon a közösségi élet. Megfordítva ez semmiképpen sem képzelhető el. Éppen ezért véleményem szerint ebben, a falu életét oly közelről érintő feladatban mégis az a lényeges, hogy tovább akarunk haladni előre. A létrejött szocialista gazdálkodási kereteket akarjuk megtölteni szocialista tartalommal, hogy valóban szilárduljanak a szövetkezetek, mint emberi közösségek, s bennük az egyén mindennap jobban ismerje fel önmaga szerepét, tevékenységének fontosságát, társai iránti tisztelet és megbecsülés hassa át minden cselekedetét és maga is ezt érezze termelő tevékenysége során, ügyeinek intézésében, egész életében. A közösség és az egyén előtt egyértelműen álljon tisztán a felemelkedés, a boldogulás egyetlen útja. a közös gazdaság, a közös vagyon jelentősége, a közösségi tulajdon sérthetetlensége és mindaz, ami a kisüzemi gazdálkodással járó tépelödés, sokszor céltalannak tűnő és kilátástalan küzdelemtől való megszabadulás után, a közösségben biztossá, célirányossá teszi, értelemmel tölti meg az életét. A termelőszövetkezetek termelési, közgazdasági tevékenységének gazdag marxista irodalma, egyes mozzanatainak széles propagandája fejlődött ki. Me. zőgazdászok, állattenyésztők, közgazdászok, technikai szakemberek, szövetke. zeti vezetőik a legkülönbözőbb módon fejtik ki véleményeiket, tapasztalataikat a gazdálkodás egyes kérdéseiről, a termelésről, munkaszervezésről. Ez fontos biztosítéka a gazdaságok egyöntetűbb fejlődésének, a legjobb módszerek és ta- pasztalatok közkinccsé tételének. Mindezekkel együtt azonban behatóbban hell foglalkozni a a szövetkezeti élet törvényszerűségeinek, a közösségi élet alakulásának tudományos szintű feldolgozásával, és ezekben is a tapasztalatok közkinccsé tételével. m A termelőszövetkezetek belső életének alakulásában meghatározó szerepe van a vezetésnek, a vezetőség tevékenységének. A szövetkezetbe belépett sokféleképpen gondolkodó, a jövőt — bár szövetkezeti alapon — mégis különböző módon elképzelő embertömegből nem egyesapásra lesz egységesen gondolkodó, bonyolult kérdésekben határozni, dönteni tudó és egységesen cselekvő emberi közösség. Nagyon fontos a szövetkezet megalakulásának első pillanatától kezdve, hogy a vezetés megfelelő követelményeket tudjon a gazdaság fejlesztésében az emberek előtt felállítani, azokat a követelményeket a Szövetkezeti tagsággal meg tudja értetni és megvalósításukra az embereket meg tudja szervezni. A közösséggé válásnak talán ez az első fokozata egy szövetkezeten belül. A vezetés szilárdsága, eltökéltsége és helyesen kialakított módszere az^ ami a szövetkezetek belső életének fejlődését minden időben meghatározza. Vezetni a szövetkezetben is annyit jelent, mint előre látni, a dolgok állásából az eseményekre előre következtetni, az abból következő tennivalókat előre tervezni, s a szövetkezet egészének tevékenységét ennek megfelelően tervezni és szervezni. Ha a vezetés rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal és ezekkel a képességekkel, — akkor fokozatosan eléri, hogy a szövetkezet egésze állít fel önmagának -~ tehát az egész szövetkezetnek — követelményeket és biztosítja is azok elérését. A vezetés szilárdsága, ítélőképessége és előrelátása nemcsak a kezdeti időszakban lényeges és fontos, hanem mindenkor. Azokban a szövetkezetekben is döntő jelentőségű, ahol a gazdasági megerősödés és a közösséggé Válás útján már lényegesen előre haladtak. Ezért a vezetéssel összefüggő problémák, a vezetés tevékenysége, a vezetés színvonala a jövőben is állandó téma lesz. A szövetkezeti életben döntő jelentősége van a tagság egységének, egyirányú cselekvésének. Ez az egység, egyirányú cselekvés sem olyan, ami ha egyszer kialakult örök életű. Ellenkezőleg, a szövetkezeti tagság egyetértését, egységét és egyirányú cselekvését minden fontos kérdésben gyakorlatilag újra és újra ki kell alakítani, ki kell vívni. Ki és milyen úton, módon hozza létre, alakítja, formálja ezt az egységet, az egységes cselekvést egy szövetkezeten belül? — Nem vitás a vezetőség tevékenysége, a cél helyes megjelölése, helyes módszere és a párt- szervezet politikai tevékenysége alakítja, formálja ki újra és újra minden kérdésben és minden időben ezt az egységet. Egy- egy szövetkezet csak akkor lehet erős, ha ezek az erők benne jól működnék. Szövetkezeten kívül álló szervek — még ha vezetésre, irányításra hivatottak is azok — egységet, egyirányú cselekvést nem képesek kialakítni. Ezt mindig belülről, a belső erőknek, a vezetésnek, a szövetkezetben dolgozó kommunistáknak kell megteremteni. Ezek a belső erők természetesen a Párt és kormány»- politikájának, döntéseinek megfelelően dolgoznak, ami egyben megfelel a szövetkezeti tagság, az egyén érdekeinek. Természetes az a munka, ami az egységes nézetek, az egységes cselekvés kialakításáért folyik, hosszabb perspektívában ez alakítja ki a szövetkezeti tagság erkölcsi, politikai egységét. végső soron tehát az egységes, szocialista, szövetkezeti paraszti osztályt. Nem mellékes — ellenkezőleg nagyon is fontos —■ tényező az egység, az egységes cselekvés alakításában formálásában a jövedelem felosztásának módja, formája. 1960 őszétől Szolnok megyében is — mint országosan — megoldottak olyan problémák, mint a munkaidő jobb kihasználása, egyes munkafolyamatoknál a minőségre való törekvés. És ez annak köszönhető, hogy a munkaegység elszámolásban már eleve is meglévő bizonyos anyagi érdekeltség mellett, a jövedelem elosztásában még további közvetlen anyagi érdekeltséget teremtettek meg a szövetkezeteken belül. Természetesen ezek a jövedelem-elosztási formák és ebben az ösztönző módszerek is csak akkor lehetnek teljes értékűek, ha velük olyan eszmei, politikai tevékenység párosul, ami alakítja, formálja a szövetkezeti tagság szocialista tudatát. A szövetkezetek belső életében igen nagy helyet foglal el a tagság mindennapi problémáinak, ügyesbajos dolgainak intézése. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével, az állam- igazgatás területéről a szövetkezetekbe tolódott át egy sor olyan feladat, ami az igazgatás tárgykörébe tartozik. Régebben az emberek a legkülönbözőbb problémáikkal voltak kénytelenek az igazgatási apparátust felkeresni. Ma már egyre szűkebb azoknak a kérdéseknek a köre, ami a tagság életében felvetődik és nem lehet a szövetkezeten belül elintézni, amivel a szövetkezeti tag kénytelen igazgatási, Vagy más szervekhez fordulni. Szolnok megyében pl. a termelőszövetkezetek még a háztáji terület adózásával összefüggő kérdések intézését is átvették. De szövetkezeten belül folyik a társadalom biztosítással kapcsolatos ügyek intézése is. Nem lehet egyértelműen állítani, hogy a szövetkezetek belső életének eme fontos része maradéktalanul ellátásra, megoldásra kerül. Ismét helyes azon- ,-ban, ha visszapillantunk az indulásra, számba vész- szük hogyan kezdtük el ezt a munkát, számba vesz- szük továbbá azt, hogy mi mindenen kellett a szövetkezeteknek rövid néhány esztendő alatt keresztül verekedniük magukat — természetesen a párt, az állam és a társadalom támogatásával a Milyen tennivalókra utalhatunk a szövetkezetek belső életének további fejlesztésében, a szövetkezeteknek mint emberi közösségeknek további erősítésében? 1. A további előrehaladásban is meghatározó szerepe van a szövetkezeti vezetésnek, a vezetőségek munkájának. Ezért egyik legdöntőbb feladat a vezetőséget segíteni abban, hogy zavartalanul biztosítani tudja a ^ folyamatos, megszakítás nélküli vezetést. Hivatása magaslatán álló vezetés képes a szövetkezeti demokrácia követelményeinek megfelelően szervezni a tagság munkáját úgy, hogy a közösségi élet mindennap magasabb szintre emelkedjen, s a régi kisüzemi gazdálkodás maradványa az emberek gondolkodásában is mindennap hátrább szoruljon. 2. Mindennap újra és újra meg kell vívni a harcot a szövetkezeti tagság egyetértéséért, egységes cselekvéséért; Tévednek, akik úgy gondolják, hogy a közgyűlési határozat minden problémát megold. Nagyon fontos, hogy a gazdálkodás és a szövetkezeti élet fontos kérdéseiben megfelelő vita után határozat szülessen, de a határozat egységes értelmezése, elfogadása, valóra váltása, szervezés is harc kérdése. Ezt a feladatot a szövetkezeti vezetők és a pártszervezet együtt végzi. Ezért tartjuk nagyon fontosnak és szükségesnek, hogy egy-egy szövetkezeten belül a párt- szervezet Szervezési és politikai tevékenysége állandó és folyamatos legyen. 3. Még több figyelmet kell fordítani a tagság mindennapi problémáinak, gondjainak, ügyeinek intézésére, a szociális, kulturális igények kielégítésére. A parasztság nemcsak termelésre, nemcsak gazdálkodásra szövetkezett, hanem arra is, hogy a munkásosztály, a munkáshatalom támogatásával, iobi?á, emberibbé tegye életkörülményeit, megteremtse anyagi és kulturális fel- emelkedésének feltételeit. * Nem vitás, hogy az elmúlt rövid néhány év alatt a közösséggé válás útján is előrehaladtak a termelőszövetkezetek. Az sem lehet azonban kétséges, hogy szocialista építőmunkánk egész menete a fejlett szocialista társadalom építése terén új követelményeket állít elénk. * Korántsem lehetséges egy rövid cikk keretében a szövetkezeti élet valamennyi mai problémájának felvetése. Csak néhány gondolatot indítottunk útjára azzal a szándékkal, hogy még inkább tárjuk fel és mutassunk rá a szövetkezetek belső rendjének, a közösségi élet fejlesztésének fontosságára A szövetkezet fogalmában nemcsak az ezer holdak, a gazdasági épületek, majorok, a gépek, a felszerelések, a növekvő termésátlagok tartoznak bele. A szövetkezet úgy termelő üzem, úgy termelési vállalkozás, hogy egyben emberek közössége. És minél inkább válnak (t szö- vetkezetek a szó igazi értelmében emberi közösségekké, annál nagyobb feladatok megoldására lesznek képesek termelő tevékenységükben.
