Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-30 / 203. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. augusztus 39. Nagygyűlés Besztercebányán Besztercebánya — (MTI) Besztercebánya és környéke szombaton, a szlovák nemzeti felkelés 20. évfordulóján ünnepi köntös- be öltözött. A városba vezető utakat, s a város utcáit vörös és nemzeti színű zászlókkal díszítették. A szlovák és orosz nyelvű feliratok a csehszlovák—szovjet barátságot és a békét, valamint a „felkelő” városba érkezett egykori partizánokat és vendégeket köszöntötték. A 25 ezer lakosú Besztercebányán augusztus 29-re több mint százezren jöttek össze, hogy tanúi lehessenek a történelmi esemény alkalmából rendezett ünnepségsorozatnak. Ötszáz letartóztatás Saigonban Nguyen Xuan Oanh vezeti Dél-Vietnam hivatalnok-kormányát A város főterét szombaton már reggel kilenc órakor zsúfolásig megtöltötte a tömeg. Pontosan fél tízkor viharos taps köszöntötte a szlovák nemzeti felkelés emlékművével szemben felállított dísztribünre lépő N: Sz. Hruscsovot és Antonin Novotnyt, s a szovjet párt- és kormány- küldöttség többi tagját, a csehszlovák pórt- és állami vezetőket, továbbá a nyolc országból, köztük a Nógrádi Sándor vezetésével Magyarországról érkezett küldöttséget. Ezután elsőnek Alexander Dubcek, a CsKP KB elnökségének tagja, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára lépett a szónoki emelvényre. Rövid megnyitó beszédben köszöntötte a megjelenteket, s megemlékezett a húsz évvel ezelőtti eseményekről, a szlovák felkelés jelentőségéről. Bevezető szavai után Antonin Novotny köztársasági elnök, a CsKP KB első titkára mondotta el ünnepi beszédét: A nagy tetszéssel fogadott beszéde után a százezres tömeg lelkes ünneplésétől kísérve Hruscsov lépett a szónoki emelvényre és mondotta el beszédét. Hruscsov beszédét többször szakította meg a taps és éljenzés, az egybegyűltek hosszan éltették a szónokot. Ezután a szlovák nemzeti felkelésben kiváló érdemeket szerzett személyek kitüntetésére került sor. Az első kitüntetett Nyikita Hruscsov volt, akinek átadták a szlovák nemzeti felkelés 20. évfordulójának > emlékérmét. A kitüntetés ! átnyújtásakor Hruscsov meghatottan rövid beszédben köszönte meg a kitüntetést. Kijelentette: büszkeséggel fogom viselni ezt az érmet és emlékezni fogok a múlt harcokra. A háború idején tagja voltam annak a katonai tanácsnak, amely a Szovjetunióban a csehszlovák zászlóaljat szervezte meg. Közvetlenül láttam azokat a cseheket és szlovákokat, akik élethalál harcra indultak a fasiszta hódítók, közös ellenségünk ellen. A továbbiakban Hruscsov szíve mélyéből újból sok sikert kívánt Csehszlovákia dolgozóinak a szocializmus építésében. Hangsúlyozta: minél erősebben fogjuk építeni a szocializPárizs (AFP, Reuter, TASZSZ). „De Gaulle elnök újabb marényletkísér- lettől menekült meg” — jelentik Párizsból a hírügynökségek. Több francia lap beszámolója szerint pénteken Toulonban, a dél-franciaországi partraszállás emlékeit őrző múzeum bejárata előtt két kilogramm TNT robbanóanyagot fedeztek fel egy virágvázában. A múzeumot augusztus 15-én must és a kommunizmust, ez lesz a legjobb figyelmeztetés ellenségeink felé. — Most a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség munkájával épül a béke. Ha nem fogjuk kímélni erőnket a kommunizmusért vívott harcban, akkor megmutatjuk, mire képes a munkásosztály, miután megbuktatta országa kapitalistáit és földesurait. Együtt harcolunk, együtt megyünk a kommunizmusba, —mondotta Hruscsov, majd végül ismét megköszönte a kitüntetést. Nyikita Hruscsov kitüntetését követően ugyancsak a szlovák nemzeti felkelés 20. évfordulójának emlékérmét nyújtotta át Novotny köztársasági elnök Sz. A. Kovpaknak, az ukrán partizánmozgalom egykori vezetőjének, a szovjet küldöttség tagjának, továbbá gesztercebánya városának, Martin városának és öt községnek. Ezenkívül kitüntetést kaptak az egykori partizánparancsnokok és volt harcoDe Gaulle elnök avatta fel és az elnököt Jean Sain- teny, a volt frontharcosok ügyeinek minisztere éppen a virágváza közvetlen közelében fogadta. A robbanás, amelyet a feltételezett merénylők távvezérlő berendezéssel idézhettek volna elő, valószínűleg azért nem következett be, mert a virágokat az egyik alkalmazott De Gaulle megérkezése előtt meglocsolta és a víz eláztatta a robbanóanyagot. Harcok Albertville körül Leopoldville A hírügynökségek beszámolói szerint tovább tartanak a harcok Albertville körül. Az AFP azt jelenti, hogy Csőmbe csapatai még mindig nem tudtak benyomulni a város központjába. A francia hírszolgálati iroda a Daily Express Ka- minában tartózkodó tudósítójának jelentését ismerteti, amely szerint egy fehér zsoldos különítménynek nyoma veszett a harcokban. A különítményt vezető Mike Hoare angol tiszt és 25 embere a Tangyanyika tón át hajón közelítette meg a várost. A hajót felderítő repülőgépek látták á tó partján Albertville közelében, de a különítményeseknek nyoma veszett. Egy másik terrorcsapat, amelyet a délafrikai John Meintosh hadnagy vezetett, súlyos veszteségeket szenvedett egy összetűzés során. Csupán egy öttagú zsoldoscsoport tért vissza sértetlenül a kaminai támaszpontra, miután hat óráig bolyongott a bozótban. A Reuter jelenti, hogy Johannesburgból két repülőgépszállítmány fehér zsoldos indult Leopoldvillebe. Napközben 59, este 60 nagyobbrészt dél-afrikai, kisebb részben angol, német, belga és francia zsoldos foglalt helyet a Leo- poldville-be induló gépen. Észak-Rhodesia kormánya tiltakozott az ország légiterének a különítményeket szállító repülőgépek által történt megsértése miatti Kenneth Kaunda miniszterelnök már korábban közölte, nem járul hozzá, hogy Észak-Rhodecia területén át,: vagy területe fölött zsoldosokat szállítsanak Csömbénak. r Az AFP jelentése szerint pénteken este a kormányhadsereg egyik Harvard mintájú kétüléses repülőgépe lezuhant Leopoldville közepén. A gép két pilótája életét vesztette. (MTI) Saigon (MTI). A Saigonban pénteken délután és este buddhisták és katolikusok között lezajlott véres összecsapásoknak az éjfél előtt kivonult katonaság és rendőrség vetett véget. Az eddigi adatok szerint a rendőrség ötszáz tüntetőt letartóztatott. A katonaság az éjszaka folyamán lebontotta a tüntetők építette barikádokat, viszont szögesdrót-zárral vett körül néhány stratégiailag fontos pontot a délvietnami fővárosban. Ezeken a helyeken tankok is megjelentek a hajnali órákban. Saigon lakosságát reggel már csendes utcák fogadták, ahol csupán az egymást sűrűn követő katonai és rendőri őrjáratok voltak láthatók. Szombaton a kora délelőtti órákban az egyik hivatalos szóvivő bejelentette, hogy Nguyen Xuan Oanh — a lemondott kormány gazdasági ügyekkel foglalkozó miniszterelnökhelyettese — kapott megbízást a miniszterelnöki teendők ellátására a hivatalos ügyeket vivő kormány élén. Oanh később sajtóértekezletet tartott, ezen hangoztatta, kormányával Palmiro Togliattinak, az Olasz Kommunista Párt főtitkárának temetésén részt vett magyar pártküldöttség Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével szombaton délelőtt hazaéregyütt csak két hónapig marad hivatalban. Mint az AP jelentése megjegyzi, Nguyen Xuan Oanh több évet töltött az Egyesült Államokban és nyugatbarátnak ismerik. Egy másik hivatalos szóvivő újságírókkal közölte, tervbevették egy úgynevezett „egységbizottság” létrehozását a feloszlatott katonai forradalmi tanács helyettesítésére. Ebben az új bizottságban helyet kapnának a vezető tábornokok, a buddhisták, a katolikusok és esetleg a diákok vezetői; de nem lenne képviselve a Dai Viet (nacionalista) Párt; amelyet a megbukott Khanh tábornok pénteki sajtóértekezletén azzal vádolt, hogy előidézte kormányának bukását. A dél-vietnami felszabadítás! front illegalitásban működő rádióadója pénteken este sugárzott adásában felhívta a saigoniakat és a dél-vietnamiakat, ne engedjék, hogy az ellenség időt nyerjen újabb összees. küvések előkészítésére, hanem űzzék el véglegesen az amerikai imperializmus zsoldjában álló kormányt. (ÜPI, AFP, Reuter, AP — MTI) kezett Budapestre. A küldöttséget a ferihegyi repülőtéren Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára fogadta. — (MTI) Robbanóanyag a virágvázában Újabb merényletkísérlet De Gaulle ellen? Hazaérkezett a magyar pártküldöttség SZOLNOKTÓL az Jugoszláviai napló Adriáig Jugoszlávia... Mit is tudtunk eddig erről az országról? A történelmi kapcsolatok és a közeli szomszédság ellenére is bizony csak alig valamivel többet, mint amit a lexikon emlékezetünkbe idéz: Területe z55 804 km2, lakóinak száma 18,8 millió, területén igen sok nemzetiség él, közöttük mintegy ötszázezer magyar. A lexikon arra már nem ad választ, miféle emberek élnek ezen a tájon, hogyan élnek, dolgoznak, gondolkodnak, van-e bánatuk, örömük? Három hét rövid idő és kétezer kilométer roppant rövid távolság ahhoz, hogy egy nép életét, szokásait megismerjük. Ahhoz azonban elegendő, hogy szemügyre vehessük, mit alkotott, fogalmat alkothassunk hétköznapjairól, munkájáról, életéről. Ilyen szándékkal léptük át a Murát, s egy udvarias — szinte csak jelképes — vámvizsgálat után máris magunk mögött hagytuk Csáktornyát, a Zrínyiek ősi fészkét és Varasdot, a régi horvát fővárost, s máris megérkeztünk utunk első jelentősebb állomására. Zágrábba, a Horvát Szocialista Népköztársaság fővárosába. Ha a turista nem sajnálja a harminc dinárt és felmegy a város legmagasabb épületének, a tizenöt emeletes irodaháznak a teraszára, csodálatos látványban lesz része. Mint színes leporelló bontakozik ki előtte a horvát főváros minden szépsége; a felső és alsó város patinás, történelmi levegőt árasztó egyszerűsége és a Száván túl, részben már felépült, s még ma is épülő hipermodern új városrész. Kissé távolabb a Katedrális, a hajdani Szt. István székesegyház XV. században épült két karcsú gótikus tornya tör az ég felé, jelezve, hogy Zágráb mindig — ma is — püspöki székhely volt. A székesegyház homlokzatán Szt. István és Szt. László királyunk szobra üdvözli a messziről jött földit. Meglátni és megszeretni — ez a mondás nem csupán udvarias szólam ebben a több mint nyolcszázéves városban. És most merre? Hol is kezdjük az ismerkedést az emberekkel, a történelmi város érdekességeivel? „Ha meg akarod ismerni a népet, menj ki a piacra” gyár emlékkel. Kinek ne melegedne meg a szíve, mikor a várfalban elhelyezett márványtáblán azt olvassa, hogy az 1242. évi tatárdú- lás után IV. Béla király — tartja a bölcs görög közmondás, s igazságában mi sem csalódtunk. A város központjában épült piacon a messziről jött hazánkfia igen csak elálmélkodik. Kelet és Dél minden jellegzetessége megtalálható ebben a bábeli hangzavarban. Igazi élményt nyújt a portékájukat — néha igen hangosan — kínálgató árusok hangja Sajnos, a szemlélődésnél tovább nem jutunk, hiszen a csodálatos fafaragások, szőnyegek, bocsko- rok árát alaposan megkérik. Rójuk a várost. A kirakatok, üzletek gazdag választékot, árubőséget mutatnak. Az emberek vidámak — igazi déli temperamentummal beszélgetnek, gesztikulálnak — jól öltözöttek. Feltűnő, hogy a városban igen sok a magán bolt, a piacon sokkal nagyobb a magánárusok száma, mint nálunk. Sajnos, ez a kettőssége megmutatkozik az árakban is — most volt egy áremelés — hiszen egy és ugyanazon áruért a legkülönböző árat kérnek. A város nekünk, magyaroknak különösen sok meglepetést tartogat: itt találkozhatunk a legtöbb m»* Zágráb központja építtette fel a várat és emelte Zágrábot a szabad királyi városok rangjára. Ha jobban odafigyelsz, ész- reveszed, hogy lépteid a Ju- risics Miklós utcán koppan- nak, s ha nem sajnálod a fáradságot, elgyalogolhatsz a Zrínyi Miklós térre is. Bárkivel beszéltünk is, sohasem kerekedett köztünk vita arról, hogy ezek az emberek magyarok vol- tak-e, vagy horvátok, hiszen jól szolgálták az egész emberiség ügyét, derekasan verekedtek a közös ellenséggel, a törökkel, akár Nikola Zrinski, akár Nikola Jurisic néven emlegették Zrínyi Miklóst, illetve a kőszegi várkapitányt, Jurisics Miklóst. Este van már, mire visz- szakanyarodunk a város főterére. Ez a tér hajdan Jellasics horvát bán nevét viselte. Azét a Jellasicsét, aki martalócaival meg akarta semmisíteni az 1848-as magyar forradalom vívmányait. Ott állt a téren lovasszobra is, kezében döly- fösen kivont karddal Magyarország felé mutatott. A szobrot pontosan száz év- múltán eltávolították azzal az indokolással, hogy nem állhat a főváros központjában olyan ember szobra, aki egy haladó forradalmat akart eltiporni. Azóta a tér a Köztársaság nevet viseli. A „keresztelő” 1948-ban történt. De jó lett volna ezt a nemes gesztust akkoriban valami hasonlóval viszonozni... (Folytatjuk.) Molnár SáncUü
