Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-29 / 202. szám

♦ Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK ME5Y.il A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XV. évfolyam, 202, szám. Ara 50 fillér 1964. aug. 29., szombat. X MA: Három dühös férfi és egy lány Divatos szakma az autó* és épület- gépszerelés Családi körben-J Megnyílt a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Pénteken reggel ünnep élyes külsőségek - között megnyílt a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és vásár. Résztvett a megnyitón Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forra­dalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor és Somogyi Miklós, az MSZMP politikai bizottságának tagjai, — Czinege Lajos, az MSZMP politikai bizottságának pót­tagja, Németh Károly és Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Központi Bizottság, a kormány és az Elnöki Tanács több tagja, a társa­dalmi, gazdasági és kulturális élet számos vezető sze­mélyisége, valamint a mezőgazdasági tudomány és ter­melés sok kiváló dolgozója. Résztvettek a megnyitón a kiállításra hazánkba érkezett bolgár, csehszlovák, ju­goszláv, kínai, lengyel, NDK-beli, román és szovjet mezőgazdasági küldöttségek, továbbá ,a budapesti dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Lelkes, megfeszített munka után pénteken megkezdődött a főpróba a cukorgyárban Pontosan program sze­rint, 9 órakor felcsendültek a Himnusz hangjai, s egy­idejűleg csaknem három­ezer galamb szállt a főpa­vilon előtti tér fölé. A Himnusz elhangzása utóh Loeonczi Pál földművelés- ügyi miniszter lépett a mik­rofonhoz, hogy megnyissa a kiállítást. — A 65. Országos Mező- gazdasági Kiállítás és Vá­sár — mondatta — mező­gazdaságunknak a szocialis­ta átszervezés óta eléri eredményeit reprezentálja. Bemutatja a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztésé­nek feladatait és legjobb módszereit Arról ad számot népünk­nek és barátainknak, hogy a magyar mezőgaz­daság egészségesen fej­lődik, a termelőszövetkezeti pa­rasztság, a munkásosztály és az egész társadalom se­gítségével leküzdötte a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés kezdeti nehéz­ségeit. Mezőgazdasági termelé­sünk a múlt év végén 6 százalékkal, a felvásárolt áruk mennyisége pedig 13 százalékkal volt több. mint 1961-ben, az átszervezés be­fejezésének évében. Min­den dicsekvés nélkül el­mondhatjuk, hogy mező- gazdaságunk szocialista át­szervezésének befejezése óta csaknem minden nö­vényből nagyobb átlagter­mést értünk el, mint ko­rábban. Jelentősek az ered­ményeink a nagyüzemi zöldség-, szőlő- és gyü­mölcstermelés kialakításá­ban, az állattenyésztésben pedig elsősorban az állati termékek hozamai mutat­nak kedvező fejlődést. Me­zőgazdaságunk több kenyér- gabonát, takarmányt, zöld­séget, gyümölcsöt és állati terméket ad közfogyasztási célokra, s a korábbinál jojóban elégíti ki a külke­reskedelmet, valamint az ipar mezőgazdasági-nyers­anyagszükségleteit. A kiállítás bemutatói, a kiállított termékek, állatok, az ismertetett módszerek azt bizonyítják, hogy álla­mi és szövetkezeti gazda­ságaink közül mind többen érnek el olyan termelési és gazdálkodási eredményeket, amelyek utat mutatnak minden üzemnek és versenyképe­sek a világ korszerű me­zőgazdasági üzemeivel. — A mezőgazdaságban elért eredmények pártunk és kormányunk helyes poli­tikájának nyomán jöhettek létre. Parasztságunk a ter­melőmunkában való helyt­állással, a közös gazdaság gyarapításával adja napon­ta tanú jelét e saját érdekét is szolgáló politika támo­gatásának. Parasztságunk szorgalmas munkáját ered­ményesebbé tette az a több- ezer szakember, akiknek a nagyüzemek kialakulásával nyílt igazi lehetőségük szak­mai képzettségük kibonta­koztatásáfa. A miniszter a továbbiak­ban a nagyüzemi mezőgaz­daság eredményeiről, fel­adatairól szólt, majd így fejezte be beszédét: — A kiállítás akkor éri el a célját, ha az iparban és kereskedelemben dol­gozó látogatók megisme­rik, hogy milyen nagy­fontosságú a munkájuk a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, a mező- gazdasági dolgozók szé­les rétege pedig tanulmá­nyozza és felhasználja a maga üzemében, a maga munkaterületén a legjobb gazdaságok eredményeit és módszereit. Losonczi Pál beszéde után a párt- és kormány vezetői, valamint a megnyitóünnep­ség többi részvevője meg­tekintette a kiállítást. A cukorgyátási szezon kezdetét minden alkalom­mal főpróba előzi meg. A főpróba viszont a mészke- mence begyújtásával veszi kezdetét Csütörtökön dél­után tehát begyújtották a szolnoki cukorgyárban a mészkemencét. Ez sokáig ün­nepélyes aktus volt, ame­lyet szerény kis ..toroköb­lítés’ követett. A régi ha­gyományt felújították a cu­korgyáriak és most másod­ízben került sor a kis ün­nepség megrendezésére. Pénteken reggel azután — a tavalyi kampány befeje­zése után először — a gyá­ri kéményből füst gomoly- gott az ég felé. A hónapok óta tartó izgalom —, ame­lyet a karbantartással egy- időben -végzett répaoldali rekonstrukció okozott — ás amely az utóbbi hetekben lázas izgalommá fokozó­dott. tegnap elérte a tető­pontját. Wertán Pálnak, a Ma­gyar Cukoripar termelési osztálya csoportvezetőjének irányításával érkezett fő­próba bizottság kora reg­gel megkezdte a munkát, és a technológiai folyamat­tal ellentétes irányban ha­ladva, sorra kipróbálta a berendezéseket. A fópróba első napja még csak az úgynevezett „száraz” pró­ba, amikor megindítják és leállítják a gépek, beren­dezések forgó, mozgó ré­szeit. A főpróba bizottság és a gyár vezetőd délig a turbi­nákig jutottak el és meg­győződtek arról, hogy mű­ködnek. A répaoldalon — még péntek délben is meg­feszített munka folyt, hogy a bizottság rendelkezésére bocsássanak egy-egy gép­es berendezés csoportot. Közben ebéd után továbo folyt az egyes egységek — próbaüzeme, és a délután hat órakor telefonon tör­tént beszélgetés után a kö­vetkezőket jelentették a cu­korgyárból. — Megindultak a gere-r- lyós szállítók is, a répafel­vonót pedig éppen most kapcsolták be. Sajnos, az e összes. motorkábeleket még nem sikerült bekötniük a villanyszerelőknek és a — „száraz próba” egy része áthúzódik szombatra is. — Addig azonban nem lesz pihenés, míg minden gép nem működik tökéletesen. — bognár — JELMAGYARÄZAT A KIÁLLÍTÁS TÉRKÉPÉHEZ 1. Főpavilon. 2. NIM. 3. Gépkarbantartási bemu­tató. 4. Újítások és találmányok. 5. Külföldiek irodája. 6. Kohó- és Gépipar pavi­lonja. 7. Nemzetközi takarmányo­zási bemutató. 3. Élelmiszeripar.. 9. Központi csarnok (sajtó, kereskedelmi kamara). 10. Nemzetközi műszérbe- mutató. 11. Könnyűipar. 12. Posta, Magyar Nemzeti Bank. 13. Növénytermesztési be­mutató. 14. OTP. 15. Szőiőskert vendéglő. 16. Erdészet. 17. Gyermekmegőrző 18. Vetőmagpavilon, 19. NDK-üzemszervezés. 20. Kertészet: zöldségpavi­lon. 21. Kertészet: gyüuiölcspa­vilon. 22. Kertészet: szőlő, borpa­vilon. 23. Külföldi kiállítók. 24. Külföldi kiállítók 25. Nemzetközi bor- és cim- kekiállítás. 26. Magyar Tudományos Akadémia. 27. Meteorológiai Intézet. 28. Földmérő és Talajvizs­gáló Vállalat. 29. Vízgazdálkodás. 30. SZÖVOSZ dokumen^'''*» bemutató. 31. SZÖVOSZ gyümölcsáru- SÍtáS. 32. SZÖVOSZ halászcsárda, bisztró. 33. Lóistálló, tribün. 34. Dísznövények. 35. OKISZ pavilon. 36- Borkóstoló, büfé. 37, Szabadtéri színpad. 38. Badacsony étterem. 39. Borkóstoló, kisiparosok. 40. Házikert-bemiitn*ő. 41. Büfé I 42. Méhészet. 43. Vadászat. 44. Élővadbemutató. 45. Juhistállő. 46. Hizósertések. 17. Sertésistálló. 48. Lohmann et Comp, 49. Libabemutató. 50. Csibe és jérceneveiS. 51. Baromfikeltető szexáló, 52. Növendékmarha istálló. 53. Borjúnevelő. 54. Halászati pavilon. 55. Szarvasmarha-, sertés-, baromfi-bemutató. 56. „Ponty” halászcsárda. 57. Állami Gazdaságok Sze­relőipari Vállalata. 38. Egészségügyi payilpn, 59. Állategészségügy. ' 60. Mentők. 61- Rendőrség. 62. Tűzoltósági S3, Mátyáspince éttérén*

Next

/
Thumbnails
Contents