Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-26 / 199. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP W&l. augusztus 28.' Khanh tábornok kapitulált SAIGON (MTI). Saigonban hétfőn este a megszokottnál erősebben hallatszott a kormánycsa­patokkal a délvietnami fő­város környékén szemben­álló szabadságharcosok ágyúinak tüze azokban az órákban, amikor Khanh tábornok, a délvetnami diktátor, lázasan tanács­kozott palotájának lefüg­gönyözött ablakai mögött, keresve a módot Amerika- barát diktatúrájának meg­mentésére. A legújabb jelentések szerint — Khanh erőfe­szítései hiábavalóak vol­tak: a délvietnami fiata­lok, akiket a buddhista tö­megek képviselői is támo­gatnak, elemi erejű tilta­kozásukkal elsöpörték Nguyen Khanh tábornokot. A vasárnap és hétfőn le­zajlott tüntetések alatt a diákság és a buddhis­ták képviselői eljuttatták Khanhoz követeléseik összegezését. A párhuzamosan, gyórs egymásutánban történő ese­ményeket követve annyi megállapítható —, hogy Khanh a keddre forduló éjszakát tanácskozással töl­tötte, majd kedden már a hajnali órákban rádiószó­zatot intézett a lakosság­hoz, amelyben engedmé­nyeket tett a diktatúrája ellen tiltakozóknak. Khanh diktátor részleges meghátrálása azonban nem elégítette ki a saigoni egyetemi hallgatókat. Saigonban kedden a reg­geli órákban hatalmas tömeg kavargóit az ut­cákon. A feszült légkörben tünte­tő menet indult az elnöki palota felé. A becslések szerint 20—30 000 ember követelte orkánszerűen: Je a diktatúrával!” A tüntetés ideje alatt a buddhisták vezetőinek szó­vivője bejelöltette, hogy még vasárnap este eljuttat­ták követeléseiket Khanh tábornokhoz, aki azután tárgyalt is a követelésekről a buddhisták képviselőivel. A buddhisták szintén kö­vetelték a katonai dikta­túra megszüntetését, Ngo Dinfc Diem volt diktátor híveinek eltávolítását a közigazgatásból, a válasz­tójogi törvény alapján vég­rehajtott országos választá­sokat és a buddhisták be­vonását a polgári kor­mányzatba. A Reuter legújabb jelen­tése szerint a kedd délelőt­ti órákban — miközben Saigon utcáin a diákok és buddhisták tízezeréinek hangorkánja követelte Khanh diktátor és dikta­túrájának elsöprését — összeült az úgynevezett forradalmi tanács, — azaz Khanh katonai juntája. A tábornokok több hír­ügynökség jelentése sze­rint — elhatározták az „ideiglenes alkotmány” haladéktalan visszavoná­sát. Khanh tábornok le­váltását, új államelnök megválasztását. A katonai junta elhatá­rozta még, hogy az új ál­lamelnök megválasztása után feloszlik. A junta ülése után ki­adott hivatalos közlemény bejelentette, hogy a jelen­leg működő úgynevezett „kormány” a továbbiakig ügyvezető kormányá alakul át, — (MTI) Togliatti elvtárs temetése Függetlenség vagy „családi ügy" Róma (MTI) Több mint hatszázezer ember búcsúztatta kedden délután Palmiro Togliattit, az Olasz Kommunista Párt elhunyt főtitkárát. Az olasz főváros élete megbénult ezen a keddi na­pon. Az összes olasz tartomá­nyokból népes szocialista és kommunista küldöttsé­gek érkeztek, de sokan bú­csúztatták Togliattit a ke­reszténydemokraták sorai­ból is. Togliatti valameny- nyiüík számára hosszú éve­ken át a nép harcait, re­ményeit, törekvését jelké­pezte. Ausztráliából és — Chiléből, Európából és — Amerikából, minden konti­nensről érkeztek küldöttsé­gek, nem csupán kommu­nista és munkáspártok, — hanem számos szocialista, és népi párt részéről is. Délután négy árakor in­dult el a párt székháza elől a végeláthatatlan, ' több kilométer hosszú menet. Az élői a bolognai városi zenekar, majd a koszorúk, a párt szervezeteinek zász- lai következtek. Az olasz kommunisták nagy halott­ját egyszerű diófakoporsó­ban helyezték a halottas kocsira: Mögötte az olasz parlament díszőrségének tagjai haladtak. Ezután kö­vetkeztek Togliatti család­tagjai, a párt vezetőségé­Washinffton (MTI) Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn este Atlantic Ci- ty-ben megkezdődött az amerikai Demokrata Párt elnök jelölő országos kon­venciója, A terem csaknem zsúfo­lásig megtelt, feltűnő volt azonban, hogy nem volt jelen Mississippi, Louisina és Alabama államok kor­mányzója, valamint nem voltak jelen több déli ál­lam demokratapárti szená­torai. A delegátusok kö­zött viszont több mint százhúsz néger küldött fog­lalt helyet — ezek elsősor­ban Georgia és Tennessee néger lakosságának képvi­selői. A konvenció első napján, hétfőn, két kérdés keltet­te fel az érdeklődést. Az első: ki lesz az aleinök- jelölt? A Magyar Távirati Iro­da tudósítójának értesülé­se szerint Johnson előrelát­hatólag szerdán este a Fe­hér Házból intéz televízió üzenetet a demokrata párti konvencióhoz és akkor közli majd, kire esett vá­lasztása, Egyébként Johnson csak csütörtökön jelenik meg Atlantic Cityben, hogy beszédet mondjon a de­legátusok előtt. Mississippi 26 tagú dele­gációja csupán fehérekből áll, az állam több mint ötszázezer szavazásra jogo­sult néger lakójának még a delegáció kijelölésénél sem adtak semmiféle véle­ménynyilvánítási lehetősé­get. Ezért azután megala­kult a négerek „másik de­mokrata pártja”, a szabad­ság demokrata párt, amely szintén összeállította a maga delegációját négy fehér és 22 néger küldött­ből. A konvención most Mississippi állam mindkét delegációja harcol mandá­tumának elfogadásáért. A 1 mandátumvizsgáló bizottság napok óta vitatja ezt a | kérdést. Mivel eddig egyef- I len kompromisszumos ja­nek tagjai, a képviselőhöz, a szenátus, a kormány kép­viselői, köztük a képviselő­ház elnöke és a szenátus elnökének megbízottja. Ott voltak a párt központi bi­zottságának és központi el­lenőrző bizottságának tag­jai, velük haladtak a töb­bi kommunista és munkás­pártok küldöttségei, a kül­földi követségek diploma­tái, az olasz kulturális élet kiemelkedő személyiségei, a kommunista képviselők, a párt funkcionáriusai, a kommunista újságírók, a szakszervezetek képviselői, a tömegszervezetek megbí­zottai. Ezután a húsz olasz tartomány képviselői jöt­tek: mendegyik előtt zene­kar és zászlóvivők sora ha­ladt, meghajtott lobogók­kal. A menetet Róma tarto­mány küldöttsége követte, majd pedig a római nép, ezer és ezer munkás, pa­raszt, fiatal, asszony és gyermek zárta be. Több — mint 25 000 vörös és nem­zetiszínű lobogót vittek a temetési menetben a late- ráni Szent János térig. A téren elhangzottak a hivatalos gyászbeszédek. — Először Umberto Terracini szenátor beszélt, aki Togli­attival és Gramscival együtt létrehozta az Ordine Nuovo mozgalmat, amely végül a vaslatot sem sikerült elfo­gadtatni, de a pártszakadást sem akarják előidézni, a dön­tést egy nappal megint elhalasztották. Alabama állam delegá­ciójánál az a probléma, hogy Wallece kormányzó nyomására olyan határoza­tot fogadott el, hogy tagjai nem kötelesek Johnsonra szavazni. Ezért az alaba- mai küldöttség mandátu­mát megtámadták. A vizs­gálóbizottság azután olyan döntést hozott, hogy azok az alabamai delegátusok, akik leteszik a „húségfo- gadalmat” a párt elnökje­löltje mellett, legális dele­gátusnak tekinthetők, a de­legáció többi tagja nem. A küldöttség 36 tagja közül eddig csak három delegá­tus és 11 helyettes delegá­tus tette le ezt a hűség­nyilatkozatot. így tehát a többieket nem ismerik el hi­vatalosan küldötteknek, — azonban szerdáig még több alabamai delegátus is meg­változtathatja álláspontját. A konvenció az úgyne­vezett „Key Note” be­szédet — a párt politikai irányvonalát körvonalazó felszólalást — John Pas- tore, Rhode Island sze­nátora mondotta el. Beszédében élesen támad­ta Goldwater, a köztársa­sági párt elnökjelöltjének politikai irányvonalát. Pas- tore az elmúlt négy év demokratapárti kormányza­tának eredményeire hivat­kozott, elsősorban a pros­peritásra és a béke fenn­tartására. Beszédében erő­sen kiemelte annak fon­tosságát, hogy az Egyesült Államok elnökének kezébe kell letenni az atomfegy­verek ellenőrzését, — éles ellentétben Goldwater ál­láspontjával, aki ezt a fel­adatkört a helyi parancs­nokoknak szeretné átadni. A szenátor kifejtette, az Egyesült Államokban a jelenlegi válságok mellett új válság is jelentkezik: a reakciós és szélsőséges irányzat a köztársasági pártban. A szenátor éles támadást intézett a szélső­kommunista párt megala­kulásához vezetett. Terraci- ni röviden vázolta azt az utat, amelyet az olasz kom­munisták 45 év alatt Tog­liatti vezetésével megtettek. A szocialista Santi, a CGIL helyettes főtitkára az olasz dolgozók nevében bú­csúzott Togliattitól. Ezután Brezsnyev az SzKP küldött­ségének vezetője emelkedett szólásra. „Togliatti távozása sú­lyos veszteség, nem csupán az olasz kommunisták és dolgozók számára, hanem az egész nemzetközi kom­munista mozgalom számára, az összes békeharcosok és a haladás összes hívei sza­mára — mondotta többek között. Brezsnyev után Frances- co de Martino, az Olasz Szocialista Párt főtitkára az olasz szocialisták nevé­ben búcsúzott a nagy kom­munista harcostól. Dolores Ibárruri, a Spa­nyol Kommunista Párt el­nöke meghatott hangon idézte fel a spanyol pol­gárháború éveit, az akkor Ercoli néven ismert Tog­liatti alakját, a III. Inter- nacionáléban kifejtett kö­zös munkát. Luigi Longo, az Olasz KP párt főtitkárhelyettese az olasz kommunisták ne­vében mondott gyászbeszé­det. ségesek ellen, a Goldwater- nek szánt éles oldalvágás­ban pedig kijelentette: — „A világ nem várhat szom­batig, amíg megmgayaráz­zák, mit mondott az elnök­jelölt hétfőn”. Ezzel a cél­zással utalt arra a már többször előfordult esetre, hogy a köztársaságpárti el- • nökjelölt beszédeit utólag „megmagyarázzák” és meg­másítják. Addisz-Abeba A kongói helyzet és mindenekelőtt az egyre nyíltabb amerikai beavat­kozás mind nagyobb aggo­dalmat kelt az afrikai ál­lamok körében; Erre vall Diallo TeUinek, az afrikai egység szervezete főtitkárá­nak bejelentése is, amely szerint öt afrikai állam kérte az egységszervezet külügyminiszterednek rend­kívüli tanácskozásra törté­nő összehívását a kongói helyzet megvizsgálására. Az öt ország — Algéria, Mali, Libéria, Elefántcsontpart és Guinea — azt indítvá­nyozza, hogy a külügymi­niszterek október 10-én ül­jenek össze. Az AFP értesülése sze­rint Matnjmo Tadessze Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov táv­iratban üdvözölte a francia népet és De Gaulle elnököt Párizs és Franciaország fel- szabadulásának 20. évfor­dulója alkalmából. A távirat hangoztatja, hogy „a francia nép méltó módon járult hozzá a hit­leri Németország végleges összezúzár ’ ,’oz”. „Francia- országnak és a Szovjetunió­nak, amelyek mint európai Negyvennyolc órával ez­előtt díszőrség állít Ciprus szigetén egy barlang bejár- rátánál. A barlangban sö­tét volt — kint vakított a napfény. Grivasz tábornok a ciprusi kormány katonai tanácsadója, az angolok el­len vívott hajdani ellenál­lási harc parancsnoka ko­szorút helyezett el annak a barlangnak a bejáratánál, amelynek mélyén volt he­lyettese az angol megszál­lókkal vívott harcok során elesett. Ma annyi év után még mindig nem bizonyos, va­jon nem hiába pusztult-e el Grivasz helyettese a bar­langban! A helyzet ma pe­dig semmivel sem világosabb mint annak a barlangnak a mélye, amelyben elesett A legutóbbi napokban rendkívül érdekes változá­sok történtek a ciprusi — helyzetben. A változások két, párhuzamos síkon kö­vetkeztek be. Az egyik: Ma- kariosz és a ciprusi kor­mány NATO-ellenes; maga­tartásának élesedése, hatá­rozottabb és radikálisabb kiállás a ciprusi köztársa­ság függetlensége és terü­leti egységének megőrzése mellett. Nemzetközi sikon ezit a szilárdulást az tette lehetővé, hogy a szovjet kormány-nyilatkozat (amely arra figyelmeztet, hogy egy ciprusi térségben elkövetett fegyveres agresszió veszé­lyeztetheti a- Szovjetunió, valamint a vele szövetsé­ges és baráti országok biz­tonságát, és ebben az eset­ben a Szovjetunió sem ma­radhat tétlen) új helyzetet teremtett. A szovjet nyilat­kozat világosabban feltárta az összes résztvevők előtt a tényleges erőviszonyokat, a Makariosz álláspontjának politikai biztonságát jelen­tősen megerősítette. A fejlemények másik Irányzata természetesen — nem független az előbbitől. A NATO eredetileg éppen azért tartotta előnyösebb­nek a ciprusi függetlensé­get a Görögországhoz való csatlakozásnál, mert úgy vélte, hogy egy gyenge cip­etiópiai államminiszter hét­főn Hailé Szelasszié császár megbízásából Leopoldville- be utazott, hogy tájékozód­jék a kongód helyzetről. Brazzaville A TASZSZ jelenti: a kongód nemzeti felszabadí­tása tanács hétfőn kiadott közleményében rámutat, hogy a Bukavuért vívott harcokban Csőmbe hadse­regének soraiban az ame­rikai katonák is tevékenyen resztvettek. A népi felsza­badító hadsereg azért vo­nult ki a városból, hogy megkímélje a polgári la­kosságot az amerikai bom­batámadásoktól. A Kongó belügyedibe tör­ténő nyűt katonai beavat­kozás az egész világ béké­jét fenyegeti — hangsú­szárazföldi hatalmak, kü­lönösen felelősek az európai biztonságért, mindent meg kell tenniük, hogy elhárít­sák az újabb tragédiát Eu­rópától. — Meggyőződésem, hogy az országaink és né­peink közötti baráti együtt­működés fejlesztése most is, mint a háború éveiben megfelel a Szovjetunió és Franciaország, az európai és a világbéke létfontos­ságú érdekeinek.” rusi köztársaság biztosabb terület a NATO-bázdsok számára. Egy olyan ciprusi köztársaság azonban, amely­nek biztonságát jelentős nemzetközi erők garantál­ják, amelyben az Atlanti­blokk elleni szenvedélyek hevesen lángolnak, s amely­nek politikája a semleges­ség irányába fejlődhet, — egyáltalán nem tekinthető biztos támaszpont-terület­nek. Azért figyelhetők meg a legutóbbi napokban azok a lázas kísérletek, amelyek a ciprusi kérdést a „NATO- családon” belül próbálják rendezni. A rendezés alap­ja az Acheson terv lenne. Ez azzal akarja „kifizetni” a görög ciprriotákat, hogy a szigetet Görögországhoz csatolják. Ugyanakkor azon­ban nemcsak angol, NATO és török támaszpontokat helyezne el a sziget terüle­tének 15—20 százalékán, ha­nem két török „kantont’* is létrehozna. A terv így voltaképpen nem is túlsá­gosán burkolt formája a sziget kettéosztásán irá­nyuló törekvéseknek. Gya­korlati eredménye az lenne, hogy Ciprust mint függet­len államot eltörölné a tér-t képről, s helyébe olyan tá­maszpont-szigetet építene ki, amelyben a katonai ha­talom félreérthetetlenül a NATO kezébe:, van. A mérleg nyelve ezekben a napokban gyorsan inga­dozik. Az ellentétek front­jai szinte naponta változ­nak. Makarioszra és kormá­nyára óriási nyomás nehe­zedik. Nemcsak Washing­ton és London irányából,, hanem már Athénből is. A görög kormány ugyanis egyre nehezebben bírja az amerikaiak és angolok — koncentrált politikai ostro­mát az Acheson-terv ér­dekében. és nem lehet ki­zárni azt a lehetőséget, — hogy végül is átsodorják a NATO „családi megoldás” oldalára. A legközelebbi he­tek fejleményei mutatják majd meg, hogy a függet­lenség és a „családi komp­romisszum’* birkózásából milyen erők kerülnek ki győztesen. íyozza a közlemény. New York U Thant, az ENSZ fő­titkára tájékoztatta a világ- szervezet tagjait annak a levélnek a tartalmáról* amelyet Csőmbe kongói miniszterelnök intézett hoz­zá. Az AFP értesülése sze­rint Csőmbe segtíséget kér az ENSZ-tői a felkelők el­len vívott harcban. Kérését — nyilván az imperialista hatalmák rokonszenvének megnyerése céljából — az­zal indokolja, hogy a fel­kelőiket „beszivárgott kom­munista elemek” támogat-' ják. ­Az ENSZ szóvivője ki­jelentette, hogy sem Csőm­be levelének, sem U Thant adandó válaszának szöve­gét nem közük a sajtóval. Leopoldville Az UPI jelentése szerint Búmba városban fiatal fel­kelők vették kezükbe a hatalmat. A stratégiai fon­tosságú várost mintegy 370 kilométernyire északnyu­gatra van Stanleyvilletől. A feleklőkkel rokonszenve­ző fiatalokat börtönbe zár­ták, de amikor a volt ka- tamgad csendőrök kivonul­tak Bumbából, ezek kitör­tek zárkájukból és a hely­ben felkelő mozgalom élé* re álltak. Az UPI meg­jegyzi, hogy Stanleyville- ből, amely szilárdan a Csombe-ellenes erőik kezé­ben van, a felkelés most i nyugati irányban terjed to- I vább. (MTI) Az amerikai Demokrata Párt konvenciójának első napja A kongói harcokban amerikaiak is résztvettek Hruscsov üdvözlete De Gaullehoz

Next

/
Thumbnails
Contents