Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-26 / 199. szám
1964; augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 termést csak vetőmagból várhatunk Biztató jelek, EGY KIS ELŐRELÉPÉS HASZNÁRÓL A NÖVÉNYTERMESZTÉS fejlesztésének egyik fontos eszköze a jó minőségű vetőmag használata. Ezért a vetőmag gondos és szakszerű előkészítése a gazdag aratásnak is elengedhetetlen feltétele. A nemesített növényfajták a köztermesztés következtében veszítenek eredeti jótulajdonságadkból, ezért e vetőmagokat időnként felújítjuk. Államunk igen — nagy fontosságot tulajdonít | a jó minőségű vetőmagvak I használatának és számot- j tevő anyagi terheket vállal j magára az évről évre is- ' métlődő vetőmagcserékkel, j Viseli a nemesítés, tisztítás, j forgalmazás és szállítás költségeit is. Ezáltal csökkennek a vetőmagfelújításban részesülő termelőszövetkezetek termelési kiadá- ! sai, gyarapodnak bevételei a nagyobb terméssel. A MEGYE ŐSZI kalászos gabona vetésterületének í rendszeres vetőmag-felújí- ! tása azonban csak az ősz- j szes vetésterület évi 25 százalékára terjed ki. Egy- egy gazdaság négyévenként részesül nemesített vetőmagcserében. Ez azt jelenti, hogy a két vetőmagcsere közötti évek vetőmagszükségletét, a nemesített vetőmagakció során juttatott vetőmagvak utántermései- ből kell biztosítani. Ezek is — megfelelő termesztési körülményeket i feltételezve — változatta- í nul magukban hordozzák j a kitűnő tenyészértékeket, j így a korábban kiosztott ; nemesített vetőmaggal csak- j nem egyenértékűnek tarthatjuk. Megvizsgáltuk a megyei termelőszövetkezetek saját készletéből elvetett vető- magvainak minőségét: alig két százaléka volt vetésre alkalmas. Ez is igazolja, hogy a saját vetőmagkészletek vetésre — megfelelő előkészítés nélkül — gyakran teljesen alkalmatlanok, de legalábbis csökkent értékűek. Nemcsak olyan értékmérő tulajdonságok hiányát kell említenünk, amelyek különféle technikai műveletekkel általában javíthatók, mint például tisztaság, idegenmag-tartalom, osztályozottság, hanem a gyenge csírázóképességet is. A VETÖMAGÉRTÉKET ugyanis két tényező határozza meg: Elsősorban a termelés idejében uralkodó időjárási viszonyok, melyek kifogástalan agrotechnika alkalmazása esetén is gyakran a gazdaság tevékenységétől függetlenül befolyásolják a vetőmag minőségét. Másodszor, a tárolásnál, a tisztításnál alkalmazott szakszerűség és gondosság — mint emberi tevékenység — jelentősen befolyásolják a vetőmag minőségét. Ezért helytelen gyakorlat volt idáig, hogy a termelőszövetkezetek nem vizsgálták, illetve vizsgáltatták a vetésre előkészített kalászo- sok minőségét, s így nem j is tudhattak arról, hogy j gyakran a nagy költséggel j elvetett vetőmagvak egy vagy esetleg több tulajdonság tekintetében nem voltak megfelelőek. Ezt a mulasztást igyekszik most a Földművelés- j ügyi Minisztérium pótolni i azzal, hogy a megyei vetőmagfelügyelőséget megbízta a termelőszövetkezetek saját termésű kalászos ve- i tőmagtételei vizsgálatának I elvégzésével. E megbízatás végrehajtása során valamennyi^ termelőszövetkezet elnökét tájékoztattuk arról, hogy kívánságukra a vetésre szánt saját termésű őszi árpát, rozsot és őszi búzát beküldött mintájuk alapján megvizsgáljuk és az eredményről értesítjük. MOST ISMÉTELTEN a vetőmagtételt hűen képvi selő jó átlag minta megvételének fontosságát hangsúlyozzuk. Még azt emelnénk ki, hogy a vizsgálatra tisztított, tehát vetésre véglegesen előkészített vetőmagból vett mintát célszerű küldeni, mert ellenkező esetben a tisztaságra nézve vizsgálatunk tájékoztatást nem nyújthat. Az FM bízik abban, hogy a termelőszövetkezetek vezetőinek szakmai felelőssége jó eredmények elérésére hivatott, amely a jövő évi nagyobb terméshozamokban fog realizálódni. Hivatalunk e megbízatás eredményes végrehajtásával a megye mezőgazdaságának további fejlesztéséhez kíván hozzájárulni. Simon Sándor, az Állami Vetőmag Felügyelőség vezetője A szolnoki járműjavító idei első félévi tervét nem teljesítette. Az előirányzott teher- és személy- kocsi javítással szemben jelentős lemaradással zárták le ezt az időszakot. i Általában az adósság okát i a szervezetlenségben, rossz anyagellátásban, a termelés egyes szakaszaiban alkalmazott korszerűtlen technológiában látta Matkó József, a MÁV Vezérigazgatóságának osztályvezető nelyettese Ezt a véleményét lapunkban is közzétettük. Az említett cikk megjelenése óta eltelt néhány hónap. Lássuk, mi történt azóta, találkozhatunk-e már biztató jelekkel? A júliusi eredményekrói lesz szó. Erre - hónapra a vállalat terve 411 teherkocsi fővizsgát és 140 futójavítást jelent. A tényszá- mok: 396, illetve 149 darab. Egyik javítási nemben a lemaradás minimális, a másikban túlteljesítés van. A biztató mégis az, hogy míg az első félévben a havi átlagos lemaradás 77 teherkocsira tehető, addig júliusban már csak tizenötre. Mindennek értékelésében döntő szerepet játszik a ráfordított idő alakulása. Ebben is kedvező jelenségekről számolhat nk be. Az egy kocsira tervezett :dő 184 óra, az első héthavi tényleges normaóra ráfordítás 239, ezerbelül júliusban elérték a 206 órát. Ezzel pedig rendkívül közel kerültek a célhoz mind a darabszám, mind a ráfordítási idő tekintetében. Az eddigi eredmények bizonyítják hogy a vállalat vezetői helyes következtetéseket vonlak le az első félév tapasztalataiból. Rendszeresen vizsgálták, hogy a tervezett ráfordítási időt nol lépik túl, s ha kellett, nyomban intézkedtek. Csökkentették a belső szállítás idejét, az elavult technológiai módszereket korszerűbbekkel cserélték fel. Persze nem mindenhol. A fék-, az alvázjavítás és a festés technológiájának korszerűsítése még rövidítené az átfutási időt és csökkentené a munkaóra ráfordítást. Az anyagellátás jobb, mint volt, de nem kielégítő, így a futójavításhoz és a fővizsgákhoz nem tudnak kellő mennyiségű cserealkatrészt biztosítani. A harmadik negyedév várható eredményei már most figyelmeztetnek. Feltehetően — ha csak a jelenlegi szintet vesszük figyelembe — a tervet ebben a három hónapban túlteljesíthetik. Csakhogy ez kevés, mivel a félévi lemaradás csökkentése csak részlegesen sikerülhet december 31-ig. sőt a termelés mostani üteme mellett az még továbbra is növekedni fog. Ahhoz, hogy a vállalat 1964. évi tervét teljesítse, körülbelül a tervezettnél 70—85 teher- és 20 személy- kocsival többet kellene adni havonta. A pillanatnyi helyzet az, hogy a folyó negyedévben egyes javító nemekben még lemaradással kell számolni. Tény, hogy a járműjavító jó úton halad, bár a fejlődés nagyon lassú, a vállalat kollektívájára hasson ösztönzőleg az eddigi eredmény. Fábián Péti Az új technológia előnyei: 40 százaiéhoz felsőbőr megtakarítás, könnyű, hajlékony lábbeli — Félév a sorozatgyártásig •» eeg Cf ífvamoics: reggeltől— estig A Tisza Cipőgyár igazgató-főmérnökének íróasztalán láttam meg ezt az újfajta, Magyarországon eddig még nem alkalmazott technológiával készült „jóképű” cipőt. — Szeptember közepén elkezdődik a kis sorozatok nagyüzemi gyártása — válaszolta kérdésemre Podó- czy Sándor. — Honnan származik ez ötlet? — Az amszterdami kiállításról. — A gyártástechnológia lényege? — A talp (8 milliméteres vulkanizált(!) bordás mik- rocellás anyagból készült) felett 1.5 centiméter magas finom mikrocellás gumiszegély (crepp utánzat) van, amelyet vászonra ragasztunk. Tehát ezzel körben 1.5 centiméter, valamint a bedolgozáshoz szükséges 1.2 centiméter bőrfelsőrészt spórolunk meg. Mintegy 40 százalékos anyagmegtakarítást (jelentős deviza csökkentést) érünk el. A gumiszegély felett kézivarrást utánzó nagy fehér öltések húzódnak végig. A talpbélésen kívül mindössze 1,2 centiméter vastag mikrocellás anyagból készült sairokemelő van a cipőben. — A felsőrész milyen anyagból készül? — Velúrból divatszínak- ben, amelyeknél főleg az ólajzöld dominál — A lábbeli előnyei? — A már említett bőr anyagmegtakarítás, ami a leglényegesebb, ezenfelül hajlékony. (Főleg autósoknak nagyon megfelelő, mert a pedálok nagyon jól érzékelhetők benne). Azt sem lehet említés nélkül hagyni, hogy két centiméter magasságig vízhatlan. Nem munkaigényesebb a régebbi ragasztott technológiával készült cipőknél. — A végleges forma kialakításánál mi okozott nagy gondot és nehézséget"> — Három hónapig tartottak a kísérletek. Ez alatt a legtöbb bosszúságot a felsőrész és a gumiszalag ösz- szedolgozása okozta. A kísérletek során öt elképzelés született és a legutolsó vált be a legjobban. — Kik „alkották” a Pó- 16-t? — Németh Ferenc, a tér- vezőosztály vezetője, Makula Károly vegyészmérnök, az én irányításommal. — Miért Póló-nak keresztelték? — A külkereskedelmi vállalat, a Tannimpex a „keresztapa” — Ügy gondolom a hazai fogyasztóknak tetszeni fog, de milyen lesz iránta a kereslet külföldön? — Azzal, hogy a felsőrész j és a gumiszalag tökéletes összedolgozását sikerült megoldanunk, esztétikailag kifogástalanabb, mint a nyugati testvérei. A Tann- 1 impex már jelezte: külföld élénken érdeklődik gyártmányunk iránt — mondta Bodóczy Sándor igazgató— Késő hajnalon vagy kora reggel kezdődik itt az átvétel. A falubeliek mielőtt munkába mennének, elhozzák az előző nap leszedett, este ládába rakott portékát. Kocsin, kerékpáron, talicskán érkezik az áru, nagyobbrészt háztáji kertek termése. Később jönnek a MÉK teherautói és viszik tovább a gyümölcsöt — így mondja-B. Szilvás István, a nagykörűi fmsz felvásárlótelepének vezetője. — Most kezdődik a szil- j va-szezon, de hoztak már ! szőlőt is. Igaz, csak 150 ki- j lót, de ha a későbbiekben j Ilyen kifogástalan lesz a minőség a vevők majd igaöcsödön a felvásárolt tej jelentős részét a háztáji gazdaságok adják. A csarnokba tejet szállító szövetkezeti gazdák száma általában minden időszakban meghaladja a kétszázat. A háztáji felvásárlási forgalom emelkedett amióta a Kossuth Tsz kezelésébe került a tej csarnok, s a tanyákat is naponta felkeresik a tejgyűjtő kocsik. A háztáji tehéntartást, s a tejfelesleg csarnokba történő szállítását ig?n kedvezővé tették a tavalyi intézkedések. Többek között az, hogy a 3.6 százalékos zsírtartalmú tej felvásárlási alapára 2.60 forint lett. A gümőkór- mentesség igazolása esetén az alapáron felül literenként 30 fillér felár jár. A 3,6 százaléknál magazán nem panaszkodhatnak. Körte, ringló, nyári alma, dinnye jött még. Az összesítő lapokat böngészi. Elégedett arcáról lehet következtetni: jól mennek a dolgok. Az áru egyre érkezik, az idő délután négy óra és száz mázsát már átvettek. — Hol van még az este tíz-tizenegy óra — legyint. — Hajnaltól késő éjszakáig dolgozunk. — Én bírom, de... — es a mellette ülő asszonykára mutat, ki a pénztárkönyvet kezeli. Az idén ő a negyedik pénztárosnő. — Nehéz is két óra pihenéssel egész nap talpon lenni és pénzt kezelni. A cseresznye idényben volt sabb zsírtartalmú tej után zsír-kilogrammonként 57 forint plusz többletár illeti meg a termelőt, mely 0.1 százalék zsírtartalomként 5.7 fillért jelent. A beszállított tej után literenként egész éven át 20 dekagramm korpát kap a termelő, amelyet állami áron 150 forint/mázsa) vásárolhat meg. Hónap közben előleget is folyósítanak a termelő kérésére. A háztáji tehéntartás és tej értékesítés állandó jövedelmet biztosít. Az öcsö- di K. Nagy Pál júliusban 618 liter tejért 1712 forintot és 124 kilogramm korpát kapott. Kórógyi László július havi jövedelme a tejből 1917 forint volt. Barabás Józsefék egy havi tejpénze 1575 forint, s még ehhez jött a korpajuItatás, úgy, két nap alatt 750 ezer forintot hoztunk ki a Postáról — mondja Guth Mi- hályné. A cseresznye-szezon megérte a fáradtságot. Az átvett termés nyolcvan százalékát exportálták Nyugat- N émetországba. önkéntelenül adódik a ..érdes: — Ide csak jóminőségű árut Hoznak? — Ö dehogy. Ismerem az üzletfeleimet. Nagykörűi vagyok, a telepet már öt éve vezetem. Sokszor elég egy pillantás az átadóra és megmondom, milyen az áru Elvem: amilyen a gazda, olyan a portékája. A falubeliek politikus Pista bácsinak nevezik. Mondják, hogy sokszor elhangzik ilyen párbeszéd: — Milyen ez a gyümölcs, te? — Jó az — vágja rá a gazdája. — Ha te volnál a városi, megvennéd az üzletben? — Hát... nem nagyon. — Azt megvennéd-e? — egy másik láda szép árura mutat. — Meg. — No, akkc • vidd vissza ezt a rakományt és válogasd ki. — Átkozott jó szeme van — sokan mérgelődnek így —, de nem baj télen majd mi gusztálgatunk az övében. Tudniillik a TÜZÉP- telepet is ő vezeti. Az udvaron gépkocsit pakoltak. Ringlószilvával es szőlővel tele ládák kerültek először mázsára, majd a gépkocsira. — Holnap reggelre a szolnoki piacon lesz, igaz, Juliska? A pénztárosinő nem hallotta. Egy csomó blokkot rendezett. Szája hangtalanul mozgott a számolásban, szabad balkezével néha megdörzsölte álmatlanságtól vörös szemét. w — főmérnök. — bj — Országos Mezőgazd asági Kiállítás BUDAPEST, 1964 augusztus 28 — szeüt. 20. Az öcsödi háztáii gazdaságok egy hónap alatt több mint 39.000 liter tejet adtak Póló
