Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-23 / 197. szám
1964 augusztus 2ó SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 7 vezér kilátója és szomszédjában egy másik A tiszaroffi református templom harangtornyáról azt tartja a közhit, hogy Roff vezér őrtornya, kilátója volt. Szomszédságában — ha nem is nagyon célszerűen megépítve — egy huszadik századbeli kilátó, a művelődési ház emelkedik. Vajon —- akárcsak néhány év távlatából is *- miféle őrtoronynak, erődítménynek emlegeti? A jövő elismerését a jelen megfeszített, céltudatos munkájával kell kiérdemelnie. Lehet, hogy kissé bizar- nak, esetlegesnek hat az őrtorony és egy művelődési ház ilyen összevetése. — Én feltétlenül érzek kapcsolatot közöttük. E roko- nitás gondolata már akkor felvetődött, amikor Jóvér Istváhtól, a művelődési ház igazgatótól először hallottam Roff vezér legendáját. Ám beszélgetésünk korántsem ennek jegyében indult. Mindennapi gondokról, problémákról esett szó, és arról, hogy a művelődési ház miként tölthetné be maradéktalanul hivatását. Ma már a kultúra terjesztésének falun sem a művelődési ház az egyetlen, magára hagyott centruma. Már szép számÁ Kisbojtár Szegeden A Kisbojtár, Gulyás László mesejátéka, tartalmilag nem akar többet, különösebbet, mint egy tánc- kofeográfia mese-tartalma általában. Ahol már lényegében kész á koreográfia táncanyaga, ott nehéz is lenne igényesebb mesébe szőni bele a mozdulatok kiérett költészetét. Olyan lenne az, mintha például a népdalokat valaki ^ olyan sorrendben adná «lő, hogy történet kerekedne belőlük. Ezt nem mentségéül, hanem elismeréséül mondjuk az „igénytelen” történetnek. Minden népi tánc, illetve azok elemei többszázéves népi kultúra részei, a nép- lélek tükrözői. Ezért csak dicsérhetjük ezt a mesét, mely lehetőséget adott a koreográfiának, hogy ne mozaikot, hanem mesét ábrázoljon. A lakodalom, a cigányok Jelenete, a Vásár, a bábosok, a rablók szerepeltetése mégannyi alkalom volt, hogy a népi tánc-elemeket a maguk önállóságában, mégis egy mese keretén belül összefüggően alkalmazzák. A színpad nagyobb teres a Néphadsereg Művész- együttese Tánckarának közreműködése a szokottnál nagyobb térbeli produkciót kívánt és tett lehetővé Ez szélesebben hömpölygővé tette az együttes eddig megszokott műsorainak sebes folyását, de nem csökkentette a tempó elevenségét, az előadásmodor szf- nességét. Sőt, még hozzájárult ahhoz, ami az újon új műsornak talán legfőbb érdeme, a kul túrái tabb. tartózkodóbb. lényegretörőbb játékhoz. Az jut eszünkbe, hogy az európai zenének az utolsó háromszáz évben kibontakozó nagy fejlődésében is milyen nagy szerepe volt a népzenének. Talán a népi tánc is hasonló szerepet játszik majd a művészi tánc további fejlődésében. Hogy hogyan, azt nehéz lenne megjósolni. Még azt is nehéz lenne megmondani, hogy ez milyen sebességgel történhet. Mikor lesz a népi tánc a maga fejlettebb formájában már nem népi, hanem modern. Sikertelen kísérletek — s erre figyelmeztet éppen a szolnoki táncverseny néhány tanulsága is — voltak eddig azok, melyekkel e fejlődést túlságosan meg akarták gyorsítani. A Kisbojtár már mentes mindattól a művészileg túlhaladott, nem a lényeghez tartozó „népi” íztől, mely a népi tánc műsorokat sokszor avult hangulatúvá tette és teszi még ma is, Hogyományőrző és hagyományfejlesztő műsor ez, melynek ilyen sikeres folytatását várjuk. A Kisbojtár két előadásával befejeződtek a Szabadtéri Játékok idei műsorai. A Hunyadi László, az Aida, a Johanna a máglyán, A fából faragott királyfi és a Vidróczki után ez a mű nagy érdeklődést váltott ki. A bemutatóra már elővételben minden jegy elkelt. Változatlanul nagy volt a külföldi közönség érdeklődése is. Elhallgattak a fanfárok, befejeződtek az ünnepi játékok, csak a viták hul- lámzanak tovább és a tanulságok érlelődnek, hogy segítői legyenek új sikereknek, régi műveknek kitárulkozó új formát adva s új művek bemutatásának ünnepi lehetőséget. L. L, Augusztus 19-én, a olimpiai játékok közvetítésének megkönnyítését' szolgáló távközlési mesterséges holdat bocsátottak fel. A képen: a fellövés előtti napon még utoljára ellenőrzik a .Syincom— ”'-at mai akadnak segítő társai, a községi könyvtárak, mozik, rádió, és újabban — egyre hathatósabb segítője — a televízió. Tiszaroffon ma már 57 televízió előfizető akad és több is lehetne, de itt szomorúan igaznak bizonyul az a tétel, hogy a kulturális fejlődés szoros függvénye a gazdasági jólétnek. Hosszú évek óta a tiszaroffi Aranykalász a környék talán leggyengébo termelőszövetkezete. Sűrűn váltogatták egymást az elnökök és a tagság is vándorolni kezdett, a fiatalok a városban kerestek munkát. Nehéz, és szinte kilátástalan küzdelem a művelődési igény kialakítása, az emberek , tudatának átalakítása, há a gazdasági átalakulás, gyarapodás nem párhuzamos ezzel. Talán ebben a gazdasági évben már megindul a fejlődés, az új elnök tehetséges irányítása meghozza a gyümölcsét. A tervek szerint majdnem duplájára emelkedik egy munkaegység értéke, és hogy ez nem csupán vágyálom, azt az is bizonyítja, hogy félév után már nyolcszázezer forint tartalékkal rendelkezik a szövetkezet. Ez a gazdasági fellendülés minden bizonnyal a község kulturális életében is érezteti majd hatását. Egyelőre azonban még anyagi gondokkal küzdenek, Nincs a művelődési háznak keskenyfilm-, vagy akár egy diavetítője sem. Ami pedig még egy ismeretterjesztő előadást is vonzóbbá tehetne. — Más falusi művelődési ház igazgató elégedett, ha egy TIT előadásra száz embert beszervez. Nekem már akkor is elégedetten kell mosolyognom, ha nagynehezen ötvenet összeverbuválok, — mondja kissé keserűen Jóvér István, A művelődési ház, bár 1961. év végén készült el, korszerűtlen hodály, a modern népművelési formák, klubszerű foglalkozások számára alkalmatlan, — A televíziónak például az előcsarnokban egy eltolható üvegfallal kellett helyet rekesztenem. Gondot okoz, hogy a szabás- varrás tanfolyamnak, a képzőművészeti-, sakk- — vagy a szeptemberben meginduló fotószakkörhek hol biztosítsak helyet, — számol be legsúlyosabb problémájáról Jóvér István, A képzőművészeti szakkör vezetője különben egy amatőr festő, Papp János, a posta vezetője, aki Pa- licz Józseftől, a Művésztelep fiatal festőjétől kap állandó útmutatást, a sakk- szakkör munkájában pedig 4 idős pedagógus is részt- vesz. Mindez azonban meglehetősen kevés, hiszen kultúrforradalmunk céljainak megvalósításában elsősorban, a helyi, a falusi értelmiség segítségére kell támaszkodnunk. Hiányzik például egy mezőgazdasági kör. áhol szakemberek irányításával tsz-gaz- dák is bővítbetnék ismeretei két. — Nagyon nehéz megmozgatni a helyi értelmiséget. Hiszen például pedagógusaink fele képesítés nélküli, akik most tanulnak, egyrészük pedig_ már idős. — próbál a művelődési ház igazgatója magyarázatot találni erre a nagyon is égető problémára. Magyarázat természetesen nem elegendő- Segítség kell, mindazoknak az összefogása, akik szívügyüknek tartják a falu kulturális felemelkedését, mert csak így válhat a művelődési ház valóban kilátóvá. Legendák ugyan nem szövődnek majd köré, de a kultúra széles horizontjára engedhet kipil- lazítást. lideg Gábor A Mátra titkai Igazában esa*. napjainkban io*y t- szervezett, és komoly tudományos alapokon folyó kutatás hazánk természeti kincsei után. Az eredmények biztatók. A legkülönfélébb talajokon más-más módszereket alkalmaznak az alaposan felkészült kutatócsoportok. A turisták képzeletét már régen foglalkoztatta, hogy hegyeink büszkesége, a Mátra, mit rejteget a mélyében? Ez a vulkáni eredetű hegységünk hozzávetőlegesen hárommillió esztendős, földtörténeti szempontból tehát fiatal. Mindamellett meg vannak a maga „titkai”. És a tnaTöbb millió évről vallanak a föld mélyéről felkerült kőzetek. Vldacs Aladár geológus a leleteket vizsgálja Munkában a magfúró gép gyár tudósokat éppen ezek a „titkok” foglalkoztatják. E célból Mátraszentimre község felett, a hegygerincen fúrótornyot állítottak fel. A fúrótorony állandóan működik és mind mélyebbre hatol le: a pompás szerkezet már elérte az 1200 méter mélységet. A tudósok alaposan megvizsgálják a mélyből felszínre kerülő kőzetmintákat. Énnek alapján teljes bizonyossággal lehet következtetni a hegy mélyében lévő kőzetek elhelyezkedésére s ezek természetére. A tudományos munkát igen nagy méretekben megnehezíti az a körülmény* hogy a rendkívül kemény kőzetben jelenleg csupán 10—20 centimétert tudnak lefelé haladni. A szakemberek lelkesedése azonban nem ismer lehetetlent. A Mátra titkai sorra feltárulnak. Készülnek a művelődési házak új típustervei Négyféle típus — Probléma még a fűtés — szakaszos építkezés Megyénkben és szerte az országban sok új művelődési ház épült az utóbbi években. A népművelési módszerek fejlődése azonban szükségessé tette, hogy a jövőben új típusú épületekben kapjon otthont a városi, falusi népművelés. Ezért, mint a Művelődés- ügyi Minisztérium beruházási főosztályától értesültünk, a jövőben új típusterveket adnak ki. Székely Ferenc műszaki ügyintéző a következő tájékoztatást adta lapunk munkatársánál:. — Négyféle új típusterv- készül 100—200—300—400 embert befogadó művelődési házak építéséhez. Ha a fűtés problémáját megoldjuk. a jövő év közepén kiadhatjuk a terveket. — Mit jelent ez? — A nagyterem fűtése mindig is probléma volt a művelődési házaknál. Megoldható lenne Kalorifer kályhákkal, ehhez viszont koksz nem biztosítható. Legideálisabb a központi fűtés, ami a négyszázas befogadóképességű típusnál már feltétlenül gazdaságos. Viszont egy kisebb, mondjuk kétszáz személyesnél ez hozzávetőlegesen 250 ezer forinttal megdrágítja az építkezést, amellett a kezeléséhez szakember kell, amit nem mindenütt lehet biztosítani. Ügy látszik azonban, hogy a távolabbi jövőre is gondolva, mégis ezt a megoldást kell támogatni. — Milyen beosztásúnk lesznek az új épületek? szés szerint lehet különböző nagyságú tv-szobát, próbatermet, kisebb előadótermet, illetve táncteret létrehozni. Ezáltal a nagytermet nem kell tánc céljára igénybe venni. így az lejtős lesz, széksorai pedig rögzíthetők. * Mennyiben vették figyelembe az eddigi tapasztalatokat és milyen új elvek alapján készülnek az új tervek? Erre nézve Kormos Sándortól kaptunk választ a közművelődési főosztályon. — 1957—58-ban elsősorban nagyterem iránt volt igény, a könyveket pedig egy kis ablakon adták ki. Most a klubok és szakkörök fejlesztésén van a hangsúly, szükséges tehát, hogy megfelelő kisebb helyiségek is épüljenek. A könyvtárakat mindenütt sza bad polcossá alakítják és olvasótermet is igényelnek. A jövő perspektíváit figyelembe véve a kisebb településekre száz embert befogadó klubtermek épülnek majd, ennek tervrészleteit azonban még nem határozták meg. — Hogyan lehetne megoldani, hogy az építkezés olcsóbb legyen s így kisebb községek is vállalhassák az új beruházást? — Az olcsóságot elsősorban maga a típusterv alkalmazása biztosítja. A terveknél természetesen figyelembe kell venni, hogy a létesítmény csak típuselemekből épülhet. A pénzügyi nehézséget megoldhatná a szakaszos építkezés is, ez atonban több évre lekötné a községi beruházási alapot. Ehhez tehát az kellene* hogy megfelelő távlati terveket tudjanak kidolgozni a községgazdálkodásban. L. L Karcagi „birkacsárda" a mezőgazdasági kiállításon Megyénk termelőszövetkezeteinek és állami gazdaságainak állatai és terményei mellett a karcagi földművesszövetkezet „birkacsárdájával” is találkozhatunk Budapesten, az országos mezőgazdasági kiállításon. A karcagi fmsz étterem huszonhét dolgozója megy r kiállításra és az általuk üzemeltetett csárdában birkapörköltet, birkagulyást, pacalpörköltet, főtt kolbászt és virslit szolgálnak majd fel a vendégeknek. Az ízletes ételek után ötfajta kiváló minőségű borral öblíthetik torkukat a szomjú hozók. A karcagiak jó forgalomra, mintegy 450 ezer forint bevételre számítanak. Hatékonyan segítik a szállítást — Egyelőre csak tervvázlatokat tudok mutatni. Nézzük például a kétszáz férőhelyeset. A színpad filmvetítésre Is alkalmas. Mögötte két szakköri szoba, ezek színi előadáskor öltözőkként használhatók. Mellette a harmadik szakköri helyiség műhely (például j fotólaboratórium). A nagy- J terem melletti folyosó másik oldalán van a könyvtár, olvasóterem és a klubszobák. Az olvasóteremnek és a klubszobáknak egymást és a folyosót elválasztó falai kinyithatok és így tetA közületek, vállalatok és termelőszövetkezetek jelentősen elősegítik a megye szállítási feladatainak megoldását. Júniusban 1116 járművet. munkanaponként 40-et, júliusban pedig 85S járművet, munkanapra vetítve 33-at ajánlottak fel a 7, sz Autóközlekedési Vállalat fuvarvállaló egységeinek közúti szállításra. Ez örvendetes eredménynek számít, s ha továbbra is ilyen kézségesen támogatják a szállítás ügyét, akkor az év hátralevő időszakában sokat enyhíthetnek a gondokon.
