Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-12 / 162. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. július 12. Vasárnapi sportműsor Idegenben szerepelnek A Szolnoki MÁV NB II-es labdarúgó együttese Budapesten, a III. kér. TTVE ellen. LABDARÚGÁS Szolnoki MTE—K. Lombik, Szolnok, 17 óra, Hegyes. Jászberényi Lehel- Fővárosi Autóbusz, Jászberény, 17 óra, Ozsvár. Szolnoki járás—Jászberényi járás válogatott találkozó, Jászszentandrás, 17.30, Höfflinger; Töröks2entmiklóson 16 órától Kilián mérkőzések. Kétpón, Fegyverneken, Tiszabőn, Kengyelen Kilián mérkőzések RÖPLABDA Óballa—Kuncsorba női férfi röplabda mérkőzés 9 órátóL SPARTAKIÁD Szolnoki járási sparta- kiád döntő, Szolnok, MÁV sporttelep, 9 óra. Országos ifjúsági labdarúgó torna Jászberény—Albertirsa, Jászberény, 15 óra, Teusch- ler, Sietségből több a kár, mint a haszon jfszrevehető volt a labdarúgó tavaszi hajrában, *- hogy a csapatok egy része elfáradt. Érthető is volt ez, hiszen például az NB II-ben tizenhét mérkőzést játszani egyhuzamban, hetenként szinte mindennapos edzésekkel, edzőmérkőzésekkel tarkítva, nem könnyű dolog. Ugyanennyit a megyei I. és II. osztályban lényegesen nehezebb adottságok mellett, ugyancsak megerőltető, örömmel gondoltunk arra, hogy majd őszszel, a bajnokság második felének megkezdésekor pihent, friss csapatokat fogunk látni a zöld gyepen. örömünk korai volt, mert szó sincs pihenőrőL Az együttesek az öthónapos állandó játék fáradtságával szerepelnek tovább. Az történt ugyanis, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség határozata alapján az NB Il-ben és ebből következően az alacsonyabb osztályokban is július 19-én megindul az újabb bajnoki mérkőzéssorozat. Az NB I. korai kezdése érthető. Az olimpia miatt kénytelenek a csapatok pihenés nélkül játszani. Az NB Il-t és az alacsonyabb osztályokat viszont nem érinti az olimpia. Mi indokolja tehát ezt a nagy sietséget? Vannak, akik azt mondják, hogy kell a sok mérkőzés, ez adja a jó kondíciót. Nos, ez még válogatott szinten sem igazolódott be. Hetekig készültek élvonalbeli labdarúgóink Tatán, külön edzőtáborban — mondván: lesz majd kondíció! Aztán kiderült, hogy olyan együttes, mint Dánia, amely csak hírből ismeri az edzőtábort és a mérkőzéssorozatokat, ugyanolyan jól bírta a 90 percet, mint a magyar válogatott. Hogy ez miért volt így, azon törjék a fejüket a válogatott illetékesei. Az NB II. és a megyei bajnokságok gondjait viszont jól ismerjük. A megye NB-ás csapatai a bajnokság befejezése után hetenként kétszer azonos, vagy magasabb szintű csapatokkal mérkőztek és mérkőznek. (MNK, Nyári Kupa.) Tehát percnyi pihenő nélkül kezdik az őszi bajnoki fordulót. Nem nehéz előre megjósolni, hogy már a szezon közepén észrevehető lesz a labda- és a mérkőzésundor. Ez pedig a színvonal romlását jelenti. Még rosszabb a helyzet a megyei I. osztályban. A nyári mezőgazdasági munkák dandárjában vasárnaponként bajnokságban szerepelni, hét közben kétszer edzeni — emellett a munkában helytállni, nem túlzott követelmény ez? És mi lesz az ifjúságiakkal? A megyei I. osztályban az ifjúsági csapatok párhuzamosan szerepelnek a nagyokkal. A csapatokban szereplők többségükben diákok, akik szünidejüket tartják, építőtáborban, vagy máshol vannak. Ha elmarad a mérkőzésük, pontlevonással büntetik az első csapatot az előírások szerint. Nem teszi ez irreálissá a bajnokságot? Nem könnyebb a helyzet a termelőszövetkezetek csapatainál sem. Az amúgy is gépkocsigondokkal küszködő tsz-ek hogyan tudják odaadni a legnagyobb munka idején a gépkocsijukat csapatszállításra? m július 19-i kezdéssel november elején ér véget ” a bajnokság. Ha viszont háromheti szünet, pihenő lett volna, akkor november végén fejeződik be az őszi szezon. Nem ez lett volna az ésszerűbb? Frissebb, pihentebb csapatokat, színvonalasabb mérkőzéseket láttunk volna így. Sajnáljuk, hogy nem így lesz, véleményünk szerint ez a sietség több kárt, mint hasznot hoz. — erdélyi — MA: délelőtt 9 órakor a megyei tanács nagytermében a megyei labdarúgó szövetség aktívaértekezletet tart, amelyen az I- és II. osztályú csapa- * tok vezetőinek a megjelenése kötelező. Az értekezlet a tavaszi szezon tapasztalataival, a július 19-én kezdődő őszi bajnoksággal foglalkozik. TOTO kupa mérkőzés Szolnokon Július 15-én, szerdán 17,30- kor Szolnokon, a MÁV pályán Nyári (TOTO) Kupa mérkőzésre kerül sor, amelyen az NB II. második és harmadik helyezettje, a Szolnoki MÁV és a Kecskemét találkozik egymással. Az érdekesnek ígérkező mérkőzést csökkentett helyárakkal lehet megtekinteni, Világhírű magyar galopp lovunk, az Imperiál, újabb meg újabb dicsőséget szerez a magyar ló- tenyésztésnek. A szépállású „csodáló” sikeresen kezdte meg az új versenyévadot is. Münchenben például, noha előzetesen kezdték lebecsülni a képességeit, a legjobb német telivéreket sorra megverte, mégpedig imponáló fölénynyel. A nemes versenyló Hamburgban folytatta diadal- útját: győzött a 25 ezer márkás Grand Prix-en, — mégpedig igen erős mezőnyben. Sok függött ettől a győzelemtől és nemcsak az Imperiál hírneve. Az a 25 dekás, húszkarátos aranyból készült cizellált serleg, amelyet a nagy formában lévő magyar telivér nyert Hamburgban, értékes trófea. A német szakemberek újra megállapították, hogy az Imperiál különleges klasszis és elismeréssel halmozták el trénerét, lovasát és tenyésztőit. Imperiál július 19-én Düsseldorfban, majd augusztus 2-án Malmőben áll rajthoz. Malmőben a legjobb skandináv lovakkal mérkőzik. — Képünkön a tréner zabbal kínálja a büszke paripát a negyedkilós aranyserlegből. A háttérben Galics Mihály, a mesterlovas. SAICK ' Rovatvezető: Dalkó Nándor 10. sz. végjáték. (P- Kérész, 1946.) a b c d e l q h Világos indul és döntetlent ér el. * Következőkben bemutatjuk az amszterdami zónaverseny győzteseit. Mint ismeretes, az év legnagyobb egyéni sakkversenyét Szmiszlow, Tál és Larsen nagymesterek nyerték holtversenyben. Elsőként V- Szmiszlow ex- világbajnok szovjet nagymestert mutatjuk be: Moszkvában, 1921-ben született. Már 17 éves korában Moszkva bajnokságában élre került, holtversenyben. Az 1948- évi ötös világbajnoki versenyen második lett Botvinnik mögött, — Kérész, Reshewski és Euwe előtt- 1954-ben Zürichben első. 1954-ben és 1957- ben párosmérkőzést vív Bot- vinnikkel. Első esetben 12:12. a második esetben 12.5—9.5 arányú az eredmény, amelynek alapján elnyeri a világ- bajnoki címet. (Lenin renddel, aranyéremmel.) Egyébként az ötvenes években a világ legerősebb tornajátékosának bizonyul. Nagy játékereje a játszma miden fázisában érvényesül- Szerinte a sakknak nincsenek a játszma minden mozzanatára érvényes, abszolút törvényei, — ha lennének, úgy az elvesztené varázsát és kimeríthetetlenségét. Játszmáit elemezve, a stratégiai elveket vallók táborához tartozik, — akinek fő eleme a támadás visszaverése, majd a gyors nyerés megszervezése, Bemutatunk egy jellegzetes Szmiszlov játszmát: Angol megnyitás Botvinnik—Szmiszlow 1. c4 Hf6, 2. Hc3 g6, 3. g3 Fg7, 4. Fg2 0-0, 5- e4 c5, 6. Hge2 Hc6, 7- 0-0 d6, 8. a3 Fd7, 9. h3 He8, 10. d3 Hc7. 11. Bbl Bb8, 12. Fe3 b5. (Eddig az erők felsoralcozása történt, sötét korábban indul.) 13. eb H:b5, 14- H:b5 B:b5, 15. d4 Vc8! 16. dc5 dc5, 17- Kh2 Bd8 18. Vei Hd4. (Sötét jobb pozíciót harcolt ki, a d4H erősen hat a centrumban) 19. Hc3 Bb7, 20. f4 Fc6, 21. Bf2 a5! 22. Vfl... 22- ...Hb5! (Szmiszlov az erős H-t átcsoportosítja hogy a világos vezérszárny gyengeségét feltárhassa.) 23. e5 Hc3: (Talán mégis 23- F:c5 H:c3, 24. bc3 B:bl, 25. V:bl F:e4, 28. Vb6 folytatás lett volna jobb, bár sötét így is bír némi fölénnyeio 24. bc3 Fg2, 25. B:g2 B:bl, 26. V:bl Ve6, 27. Bd2? B:d2. (Jobb 27. c4...) 28. F:d2 c4! 29. Fe3 f6, 30Fd4 Kf7, 31, Vdl a4! 32. Ve2 Vd5, 33. Kgl Ff8! 34. f5 fe! 35- fg+ hg, 36- F:e5 e6! 37. Vf2+ Ke8, 38. Vf6 F:a3, 39. Vg6+ Kd7, 40. Vh7+ Fe7, 41 Ff6, majd világos feladta, mert 41. ...Vc5+ 42. Fd4 Vf5! 43. V:f5 ef5, 44. Fe3-ra Fa3 és Fb2 után nyer a A gyalog* Tóth Imre, a Szó. MTE fiatal I. oszt játékosa részt vett az országos ifjúsági versenyen. * Az idei Asztalos emlékversenyt Pécsett játsszák. Az olimpiák történetéből Müon legendája és a betiltás — ii. — Az ókori olimpiák egyik iegnevezetesebb hőse, a krotoni Miion hatszor nyert olimpiai bajnokságot, ugyanennyiszer győzött az Apollóhoz ajánlott delphi játékokon, kilencszer a ne- meai és tízszer az isthomo- si versenyeken koszorúzták bajnokká. Őt tartják a leghíresebb krotoni versenyzőnek. Ebben az egykori virágzó városban, ameiy a mai Dél-Olaszországban te- rült el, nagy kultusza volt az olimpiáknak. Huszonhárom olimpián i. e. 588—480 között tizenhárom krotoni férfi fejére került a győzelmet jelentő olajág-koszorú. Borjú a nyakban Miion már tizenkétéves korában szerepelt az olimpián. Első versenyét természetesen a gyerekekkel vívta, hiszen még maga is serdülő korban volt Győzött. Nagy ünnepléssel fogadták szülővárosában. Mindenki kényeztette, etette, hogy minél erősebb legyen, mire felnő. Közben nemcsak az olimpiára készült, hanem szorgalmasan tanult a világhírű bölcsész. Pythagoras iskolájában. A mester legjobb tanítványai közé tartozott... Számtalan érdekes történetet jegyeztek fel az ókori olimpiák legnagyobb hőséről. Állítólag reggelente azzal edzette magát, hogy egy borjút lábainál fogva többször felemelt. Étvágyára jellemző, hogy naponta kilenc kiló húst és ugyanannyi kenyeret fogyasztott, ráadásul tíz liter bort is megivott. Miion tehát nagyon „jól” táplálkozott, és felnőtt korára valóságos óriássá nőtt. Ekkor városa ismét benevezte az olimpiai játékokra. Ezután U» több versenyt nyert A birkózó hadvezér 510-ben a krotoniak háborúba bonyolódtak. Vezérükké a többszörös olimpiai bajnok Miiont választották, s ő nagyszerűen megállta a helyét. Csodálatosan harcolt, legyőzte az ellenséget és városát földig rombolta. Amiképpen egész életé, úgy még a halála is érdekes ennek az embernek. Egyszer, már idősebb korában, a város közelében levő erdőben sétált. Az egyik tisztáson egy nagy fatörzset talált, tele ékekkel. Kíváncsi volt, mennyi maradt meg régi erejéből: ki tudja-e szabad kézzel húzni az ékeket? Ez sikerült neki, de közben keze és lába az előzőleg szétfeszített fatörzs közé szorult. Sehogyan sem tudott béklyójából megszabadulni. Kiáltozni kezdett, de emberek nem akadtak a közelben. A kiabálás viszont odacsődítette a vadállatokat, és Miiont felfalta e9V oroszlán... A kereszténység és az olimpia A görög olimpiáknak a kereszténység vetett véget. A rabszolgatartó görög állam már i. e. IV. században hanyatlásnak indult. Nagy Sándor és utódai alatti virágzást bukás követte. Az i. e. III. század végén a hellenisztikus világban jelentkező új válságot a római hódítás oldotta meg. Megteremtette a rabszolgatartó társadalom új formáját, amelyiknek nem volt szüksége sem olimpiára, 6em a tö^bi görögtípusú versenyjátékokra. A klasszikus görög vallás nem adta fel egyszerre hadállásait. Az olimpiát Theodosius császár i. u. 393-ban rendeletileg betiltotta, de a versenyék kisebb-nagyobb megszakításokkal mindig újraéledtek. A verejtékes rabszolgamunka nyomán virágzóvá fejlődött görög szellemi és testi kultúra utolsó nyomai csak a pusztító rab. szolgasággal tűntek el, iu. 532 körül. Justitianus császár feltehetően az Afrikából kiinduló agnosztikus mozgalmak meggátlására leromboltatta az összes játékhelyeket, stadiont, cin» kuszt, ahol uralma ellen a tömegeket össze lehetett fogni’?. Betiltják as olimpiát A keresztény vallás félt az olimpiai eszmétől. A papoknak különösen nem tetszett az a verseny, amelynek ünnepélyessége a pogány hit szerint zajlott le. Milánó akkori püspökének Ambrusnak leveleiből tudjuk, hogy ő kérte Tehodo- sius császárt az olimpia beszüntetésére. Közeledett 393 karácsonya. A császár Ambrus levelét már nyolc hónapja őrizte, hogy az óhajokhoz mérten ítéletét megfelelően mérlegelhesse. Végül Is meghozta határozatát. Az első (i. e. 776) feljegyzett olimpiától 1109 éven át 293-szor rendeztek versenyt a betiltásig. Két évvel később az észak-gótok elfoglalták Qlympiát, rombadőltek a nagyszerű építmények, 552— 555-ben földrengés sújtotta a várost. A Kladeos és az Alpheios folyók elhagyták medrüket és Iszappal borították el a romokat. Kronos hegye is megrendült Úgy tűnt, mintha az olimpiai eszme is a föld alatt agonizálna. A tengerre néző hegy mellett nem volt más csak sziklákkal teleszórt romhalmaz. A kereszténység betilthatta a sportversenyeket* de magát a sportbarátságot, az olimpiák eszméjét nem tudta legyőzni. A sötét középkor nem sokat törődött az olimpiával, de a2 1800-as évek első tizedében megkezdődött az olimpia emlékeinek és a régészeti kutatásoknak egy olyan féllángolása, amely egész Európában elterjedt. A francia kormány 1829-ben egy bizottságot küldött ki, hogy Theodosius 393-ban aláírt híres rendeletének felhasználásával gyümöl- csöztesse a régi játékok városának maradványait. 1875- ben a németek folytatták 8 kutatásokat és így 1881-ben Olympia' romjai újra napfényben fürödhettek... (Folytatjuk.) Bécs István-/Vé/űaMon Stílusos kínálás: — arany serlegben a ropogós zab Á csodáié
